Írjon nekünk

Politika

Tudta? Már a katalán válságért is Oroszország a felelős

A megjelenés óta

-

Visszautasította a külföldi országok belügyeibe, köztük a katalán válságba való orosz beavatkozás vádját Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában.

Lavrov ezúttal a spanyol külügy- és védelmi minisztérium Oroszországgal és az orosz állami televízióval szemben megfogalmazott beavatkozási vádjaira reagálva úgy vélekedett, hogy Moszkva amerikai és európai partnereinek “nincs más dolguk, mint a tömegtájékoztatási eszközeinket bírálni, és külföldi ügynököknek nyilvánítani őket”.

Hangot adott annak a feltételezésének is, hogy Madrid és London – megfogalmazása szerint – merő szenzációhisztériával igyekszik elterelni a választók figyelmét arról, hogy “képtelen megbirkózni a belső problémákkal”.

Nincs bizonyíték

Peszkov azt hangoztatta, hogy “Moszkva kezének” emlegetése a katalán függetlenség kinyilvánításával kapcsolatban az Egyesült Államokban és más országokban megnyilvánuló “oroszellenes hisztériára” emlékeztet. Hozzátette, hogy sem a spanyol kormány, sem a NATO, sem a sajtó nem szolgáltatott bizonyítékokat a vádaskodás alátámasztására.

Szergej Lavrov, aki az Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszterrel folytatott szerdai tárgyalásai után állt a sajtó elé, kijelentette: Moszkvát és Minszket egyaránt aggasztja, hogy kettejük katonai együttműködését a NATO “démonizálja”, amit arra próbál meg felhasználni, hogy erősítse fegyveres erejét a keleti szárnyon. Kifogásolta, hogy a szövetség ennek érdekében “propagandakampányt” folytatott a szeptemberi Zapad-2017 orosz-fehérorosz hadgyakorlattal kapcsolatban.

Az orosz diplomácia vezetője az ukrajnai rendezés ügyéről szólva kijelentette: “nincs perspektívája” Kijev azon törekvésének, hogy ne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek biztonságát szavatoló ENSZ-katonákat, hanem “megszálló erőket” vezényeljenek a Donyec-medencébe. Ezzel szerinte az ukrán vezetés, szabotálva az ENSZ-békefenntartókra vonatkozó orosz határozattervezet megvitatását, és semmibe véve a minszki megállapodásokat, megszakítaná a magukat önhatalmúlag függetlenné nyilvánított területek kapcsolatát a külvilággal, és a saját rendjét kényszerítené rájuk.

Lavrov ismételten rámutatott, hogy az orosz határozattervezet értelmében – amelyről, mint mondta, Berlin, Párizs, sőt Washington is kész tárgyalni – a békefenntartók megjelenésébe a konfliktusban érintett mindkét félnek bele kell egyeznie. Ennek érdekében pedig közvetlenül kellene egyeztetni a donyecki és a luhanszki “köztársaságokkal”.

Oroszország nem küld békefenntartókat a Donbasszba

Dmitrij Peszkov, aki a szokásos napi telefonos konferenciabeszélgetésen tájékoztatta a médiát, valótlannak minősítette azt a sajtóértesülést, amely szerint tárgyalások folynának arról, hogy 20 ezer békefenntartót vezényeljenek a Donyec-medencébe. Arról, hogy az Egyesült Államok ilyen értelmű javaslatot kíván tenni Oroszországnak, pénteken számolt be a The Wall Street Journal, amelynek értesülése szerint a nemzetközi erők az amerikai elképzelés szerint nem az ENSZ, hanem az EBESZ égisze alatt fejtenék ki tevékenységüket.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadó és Kurt Volker, az amerikai külügymisztérium ukrajnai különmegbízottja hétfői belgrádi tárgyalásait.

 

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Lavrov: nincs bizonyíték az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásra

A megjelenés óta

-

Írta:

Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország beavatkozott volna a 2016-os amerikai elnökválasztásba – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az Euronews hírcsatornának nyilatkozva.

“Nem tudtunk jósolni, és persze nem tudtunk volna beavatkozni, és nem is avatkoztunk be. Folyamatosan a kampányfolyamatba való állami beavatkozásról beszélnek, de mindeddig egyetlen bizonyítékot sem láttam. A minap az amerikai külügyminiszter kiberbiztonságért felelős belbiztonsági tanácsadója világosan kijelentette: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a legutóbbi elnökválasztási kampányba” – mondta Lavrov a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint.

“Olyan nem létezik az Egyesült Államokban, hogy másfél év alatt, amióta ez a vizsgálat folyik, egyetlen tény sem szivárgott volna ki… Ha lett volna valamilyen ‘lángocska’, annak a füstje azonnal látszott volna” – tette hozzá.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője abszurdnak nevezte a nagyesküdtszék pénteken bejelentett vádemelését, amely szerint 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba.

“Tizenhárman voltak az amerikai igazságügyi minisztérium szerint, tizenhárman a szakszolgálatok milliárdos költségvetésével szemben? A felderítéssel és az elhárítással szemben, a legújabb technikákkal szemben? Abszurdum? Igen. De ez az amerikai politikai valóság” – írta a Facebookon Zaharova. MTI

Tovább olvasom

Politika

Kirill pátriárka az orosz-amerikai közvetlen összeütközés veszélye miatt találkozott 2016-ban Ferenc pápával

A megjelenés óta

-

Írta:

Kirill orosz pátriárka azért döntött úgy, hogy 2016 februárjában találkozik Ferenc pápával, mert Szíriában megjelent az Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetlen konfliktus veszélye.

Kirill erről akkor nyilatkozott, amikor csütörtökön Moszkvában fogadta II. Abdalláh jordániai királyt.

“Amikor megéreztem ezt a veszélyt, haladéktalanul találkozót javasoltam Ferenc pápának, noha a történelem során moszkvai pátriárka addig sohasem találkozott a római pápával” – mondta az orosz ortodox egyházfő.

“Sikerült egyeztetnünk álláspontjainkat. Elsősorban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a fenyegetéssel közösen kell megküzdenünk. Ebből a tűzből senki sem kaparhatja ki a parazsat a maga javára. Ez egy nagyon téves és veszélyes megközelítés” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy abban a pillanatban – a pátriárka 2016. február 12-én találkozott a pápával Havannában – bármilyen hiba a két hatalom összeütközéséhez vezethetett volna. Mint mondta, Moszkva arra számított, hogy Szíriában egységfront jön létre, de ez nem történt meg: az orosz légierő a szíriai kormánycsapatokkal együtt “tette a dolgát”, mégpedig “nagyon sikeresen”, a többi ország pedig “koalícióban egyesült és végzett valamilyen munkát”.

“A két erős, közös koordinációt nélkülöző katonai csoportosulás (szíriai) jelenléte önmagában kolosszális kihívást és a nagyszabású katonai műveletek megkezdésének veszélyét hordozta magában” – hangoztatta Kirill.

II. Abdalláhot a nap folyamán fogadta Vlagyimir Putyin elnök is, aki kétoldalú és regionális kérdésekről tárgyalt vele, és hangsúlyozta a kölcsönös bizalom és az együttműködés erősítésének fontosságát. Emlékeztetett rá, hogy a két ország 55 éve létesített diplomáciai kapcsolatot egymással.

A jordániai király, aki uralkodása során immár 18. alkalommal kereste fel Moszkvát, méltatta vendéglátója szerepét abban, hogy a kétoldalú koordináció révén Szíria déli részén sikerült megteremteni a béke helyreállításának politikai feltételeit. Megköszönte Putyin szerepét abban az útkeresésben, amelynek célja a palesztin-izraeli konfliktus békés rendezése. MTI

Tovább olvasom

Politika

Oroszországban 24 terrortámadást akadályoztak meg tavaly

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszországban 2017-ben 24 terrortámadást sikerült megakadályozni – közölte Jurij Csajka orosz főügyész az irányítása alatt működő hatóság vezetőségének csütörtöki moszkvai tanácskozásán.

Mint mondta, a preventív intézkedések mellett a terroristák Szíriában elszenvedett veresége – ennek következtében az, hogy kevesebben akartak csatlakozni hozzájuk, és kevesebben tértek vissza a hadszíntérről is – hozzájárult ahhoz, hogy 16 százalékkal csökkent a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények száma.

Csajka a sokak által látogatott létesítmények és a sebezhető infrastruktúra mellett – a március 18-i elnökválasztással kapcsolatban – felhívta a figyelmet a választási körzetek és a választópolgárok védelmének fontosságára.

Beszámolója szerint a rendvédelmi szervek tavaly 1,5 ezer “szélsőséges” bűncselekményt akadályoztak meg és 972 elkövetőt azonosítottak be. A főügyész ebbe a kategóriába főképp az ország területi épsége, a közrend és a biztonság elleni anyagoknak a világhálón való terjesztését sorolta.

Jurij Csajka arra figyelmeztetett, hogy a választások közeledtével megnőtt az Oroszországban nem kívánatosnak tartott külföldi szervezetek aktivitása. Eddig hivatalosan 11 ilyen csoportot regisztráltak. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű