Írjon nekünk

Politika

Elfogadta az orosz alsóház a sajtóorgánumok külföldi ügynökként való bejegyezését

A megjelenés óta

-

Egyhangúlag elfogadta az orosz Állami Duma (a parlament alsóháza) szerdán azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a külföldi vagy a határon túlról finanszírozott sajtóorgánumok külföldi ügynökként történő bejegyzését.

A harmadik, végleges változatban is megszavazott törvénymódosítást arra válaszul fogadták el a képviselők, hogy az Egyesült Államokban hétfőn külföldi ügynökként jegyeztették be az orosz állam által működtetett RT America televíziót, amelyet Washingtonban azzal vádoltak meg, hogy propaganda terjesztésével beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányba. A jogszabályi változtatást, amelyet Vjacseszlav Vologyin duma elnöke és a négy frakcióvezető kezdeményezett, várhatóan a jövő héten jóváhagyja a Szövetségi Tanács (a felsőház) is, és az államfő aláírásával emelkedik majd törvényerőre.

A törvénymódosítás azokat a médiumokat érinti, amelyek külföldi kormányok, kormányszervek, külföldi állampolgárságú vagy állampolgársággal nem rendelkező személyek, avagy azok megbízottjai részéről részesülnek pénzügyi vagy más anyagi támogatásban. A szabályozás kiterjed azokra a sajtóorgánumokra is, amelyeket az ilyen forrásokból részesülő orosz jogi személyek támogatnak.

A törvénymódosítás nem érinti az orosz tömegtájékoztatási eszközöket, azokat sem, amelyeknek külföldi résztulajdonosaik vannak.

A változtatás az érintett médiumokra kiterjeszti a hivatalos megítélés szerint politikai tevékenységet folytató, külföldi ügynökként működő nem kormányzati szervezetekre (NGO) vonatkozó törvény hatályát. Azt eldönteni, hogy mely tömegtájékoztatási eszközöket sorolják majd be az ügynök kategóriába, a kormány lesz illetékes.

Az új szabályozás értelmében az ekként bejegyeztetendő médiumoknak nyilvánosan be kell majd jelenteniük, hogy külföldi ügynökként működnek és rendszeresen be kell számolniuk pénzügyeikről és személyzeti politikájukról.

A szerdai vita során Vologyin kijelentette, hogy a törvénymódosítás “szimmetrikus válasz” az amerikai fellépésre, amely azt jelzi, hogy az orosz médiát nem lehet “így (az RT-hez hasonlóan) kezelni”. Pjotr Tolsztoj házelnök arról beszélt, hogy “kényszerű” intézkedés történt, mert az orosz parlamentnek “válaszolnia kell a kihívásokra”. Hangot adott álláspontjának, miszerint ezáltal “a szólás szabadsága nem sérül Oroszországban”.

A duma megszavazott egy másik törvényt is, amely lehetővé teszi az Oroszországban nem kívánatosnak minősített nem kormányzati szervezetek (NGO) weboldalaihoz való hozzáférés bírósági végzés nélküli letiltását. Az indoklás szerint egy 2015 óta hatályos jogszabály lehetővé tette az orosz főügyészség számára, hogy nem kívánatosnak minősítse azokat a külföldi vagy nemzetközi nem kormányzati szervezeteket, amelyek fenyegetést jelentenek Oroszország alkotmányos berendezkedése, védelmi képességére és biztonságára.

A törvény egyúttal megtiltotta az érintett szervezetek – jelenleg 11 ilyet tartanak számon – anyagainak terjesztését a tömegtájékoztatásban és a világhálón, de honlapjaik oroszországi elérhetőségét eddig még nem blokkolták.

A törvény megalkotói szerint ezeket a weboldalakat “Oroszország bel- és külpolitikájának lejáratását, negatív közvélemény kialakítását és az ország belső helyzetének destabilizálását célzó anyagok” terjesztésére használják.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Lavrov: Moszkva kész támogatni a közvetlen tárgyalást a Washington és Phenjan között

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország kész támogatni a közvetlen tárgyalást az Egyesült Államok és Észak-Korea között a koreai válság rendezése érdekében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai válság katonai megoldása katasztrófához vezethet.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Kína a konfrontatív lépésektől való tartózkodásra hívta fel a konfliktusban érintett feleket. Mint mondta, az ilyen fellépések befagyasztása után Moszkva kész segédkezni Washington és Phenjan párbeszédének előmozdításában a hatoldalú folyamat keretében, amelyben korábban a két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Japán vett részt.

Kijelentette, hogy Moszkva nem támogatja a Vancouverben kedden Észak-Koreáról tartandó külügyminiszteri tanácskozást.

Lavrov szerint Moszkva kész közvetíteni Irakban is, az iraki és a kurd vezetés között. Kijelentette, hogy Oroszország támogatja Irak területi épségét.

Szíriával kapcsolatban ennek az ellenkezőjével vádolta meg az Egyesült Államokat. Ennek alátámasztására Lavrov megemlítette azt az amerikai kezdeményezést, amelynek értelmében a damaszkuszi rendszer megdöntésére törekvő, demokratikusnak nevezett ellenzéki erők határ menti biztonsági övezeteket hoznának létre. Ez a miniszter szerint nagy területleválasztást jelentene Szíria Törökországgal és Iránnal határos vidékein.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy a szíriai kormány és az ellenzéki erők bevonásával január végén Szocsiban tervezett konferencia célja az ENSZ égisze alatt megkezdett genfi rendezési folyamat előmozdítása lesz.

Lavrov ismételten azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a többpólusú világrend kialakulása közepette illegitim eszközökkel törekszik visszaszoruló vezető szerepének megőrzésére. Az orosz diplomácia vezetője a “tisztességes konkurenciaharc” amerikai megsértésének példájaként említette meg egyebek között az orosz Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítésének akadályozását, az orosz média visszaszorítására tett kísérleteket, az orosz fegyvereladásokkal szembeni, harmadik piacokon való fellépést, valamint azt, hogy az orosz sportolókat – Lavrov szerint nem létező – kollektív doppinghasználatra hivatkozva megpróbálják eltiltani a nemzetközi versenyektől.

Az orosz diplomácia vezetője rámutatott: egyre több ország döntött úgy, hogy szuverenitásának védelmében megnöveli katonai erejét a nemzetközi jogrend leértékelődése miatt. Mint mondta, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése számára nem prioritás az ENSZ-ben folytatott, egyeztetett munka.

A külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva az iráni nukleáris programról megkötött nemzetközi megállapodás megőrzésére fog törekedni, és nem fogja támogatni az azok megváltoztatására irányuló törekvéseket, amelyek szerinte “nem adnak okot az optimizmusra”. Mint mondta, Oroszország síkraszáll az Izrael és a palesztinok körül kialakult helyzet normalizálása mellett.

Ukrajnáról szólva Lavrov azt mondta, hogy Oroszország a szomszédos ország területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – fogalmazott.

Lavrov úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus rendezését gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Az orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, amely szerint azért gyorsultak fel a tárgyalások Macedónia hivatalos elnevezése körül, mert az Egyesült Államok a nyugat-balkáni államnak a NATO-ba történő felvétele mellett döntött. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: Moszkva a krími referendum utáni ukrán területi integritást kész tiszteletben tartani

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország Ukrajna területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – mondta.

Az ukrajnai konfliktusról szólva Lavrov úgy vélekedett, hogy a rendezést gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Tovább olvasom

Politika

Oroszország újabb légvédelmi egységeket telepített a Krímre (+videó)

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország újabb Sz-400-as légvédelmi egységeket telepített a Krím félszigetre.

Valószínűleg az orosz lépés arra válasz, hogy Donald Trump amerikai elnök decemberben bejelentette: az Egyesült Államok azt tervezi, hogy megerősíti Ukrajna védelmi képességeit. Erről tisztségviselők kifejtették, hogy egyebek között Javelin típusú harckocsi-elhárító rakéták szállítását jelenti.

Ez már a második orosz hadosztály a Krímben, amely Sz-400-as légelhárító rakétákkal van felszerelve, az elsőt tavaly tavasszal telepítették Feodoszija kikötővárosnál. Az új hadosztály Szevasztopol mellett fog állomásozni.

Az Sz-400-as rakétarendszer kevesebb mint öt perc alatt támadó rendszerré alakítható át – idézte az Interfax hírügynökség Viktor Szevosztyanovot, az orosz légierő egyik parancsnokát. Légi célpontok ellen 400 kilométeres körben vethetők be, ballisztikus rakéták ellen 60 kilométeres körben. 2007-ben állították hadrendbe az orosz hadseregnél.
A Krím és Szevasztopol 2014 március 11-én kikiáltotta függetlenségét. 2014 március 16-án népszavazást tartottak, ahol a krími szavazók 96.77%-a, a szevasztopoli szavazók 95.6%-a úgy döntött, hogy elszakadnak Ukrajnától és az Oroszországi Föderációhoz csatlakoznak. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 március 18-án aláírta az újraegyesülésről szóló megállapodást.
Krím a hazatérés (teljes film) magyar felirattal
Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű