Írjon nekünk

Ukrajna

Ukrajna hátba szúrta Lengyelországot is, de ők még türelmesek

A megjelenés óta

-

Kijevnek az ukrajnai lengyel tömegsírok feltárását megakadályozó döntései megkérdőjelezik a lengyel-ukrán stratégiai partnerségi nyilatkozatot – ezt az álláspontot fejtette ki a varsói parlamenti meghallgatáson a lengyel külügyi tárca képviselője.

A lengyel alsóház (szejm) csütörtökön a késő esti órákban napirendre tűzte a szomszédos országokkal ápolt viszonyra vonatkozó képviselői interpellációkat. Ezek során a lengyel-ukrán kapcsolatokat érintő kérdésekre Bartosz Cichocki külügyminiszter-helyettes válaszolt. Cichocki érthetetlennek és felháborítónak nevezte ukrán tisztségviselők egyes döntéseit, melyek megtiltják a háborús konfliktusok lengyel áldozatai sírjainak feltárását.

Ezzel arra utalt, hogy Kijev áprilisban leállította az ukrajnai lengyel tömegsírok feltárását, amely a lengyel és az ukrán nemzeti emlékezet intézetének együttműködése keretében zajlik. Többek között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, több mint százezer lengyel áldozattal járó volhíniai (Voliny) mészárlás áldozatainak sírjait tárnák fel.

Cichocki azt is nyugtalanítónak nevezte, hogy Volodimir Vjatrovics, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője illegálisnak nevezte a Kijev melletti Bikovnya faluban létesített temetőt. Bikovnyában közel 3 és fél ezer lengyel nyugszik, akiket a katyni mészárlás – legalább 22 ezer lengyel hadifogolynak a szovjet NKVD által végrehajtott, bírósági ítélet nélküli kivégzése – úgynevezett ukrajnai listáján tartanak számon.

A lengyel diplomata felidézte: Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes és kulturális miniszter október végén Kijevben miniszteri szintű konzultációkat javasolt az emlékművek védelméről és a közös múlt feltárásáról. Az ukrán fél azonban elutasította a javaslatot, ami “nem a lengyel külpolitikát terheli meg, hanem az ukrán államét, amely ma megkérdőjelezi a stratégiai partnerségi nyilatkozatot” – jelentette ki Cichocki, utalva a két állam elnöke által tavaly augusztusban Kijevben aláírt dokumentumra.

A parlamenti meghallgatást megelőzően a Dziennik Gazeta Prawna lengyel gazdasági napilap arról számolt be, hogy Vjatrovics azon személyek egyike, akikre a Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter által múlt héten kilátásba helyezett beutazási tilalom vonatkozik. Maga Waszczykowski csütörtökön újságírói kérdésre válaszolva nem erősítette meg a lapértesülést.

“Mi még türelmesek vagyunk, más európai országok viszont, mint Magyarország és Románia, már nyíltan az ukrán érdekek ellen kezdenek cselekedni”

A külügyminiszter csütörtökön a Nasz Dziennik konzervatív lengyel napilapnak adott interjúban az ukrajnai helyzet kapcsán hangsúlyozta: “Az ukrajnai orosz beavatkozás nem lehet kifogás a problémák megoldásának elodázására, a reformok késleltetésére”. “Mi még türelmesek vagyunk, más európai országok viszont, mint Magyarország és Románia, már nyíltan az ukrán érdekek ellen kezdenek cselekedni” – jelentette ki, megemlítve, hogy a magyar vétó miatt nem tartják meg a NATO-Ukrajna-bizottság decemberi külügyminiszteri ülését.

Andrzej Duda lengyel elnök péntek reggel a Radio Warszawa fővárosi katolikus rádiócsatornának nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ukrán hatóságok “egyes képviselői tagadják a történelmi igazságot”, egyúttal aláhúzta, hogy a lengyel-ukrán viszonyt “sokoldalúan kell megközelíteni” .

Arra a kérdésre válaszolva, hogy támogatja-e a Waszczykowski által bejelentett – de eddig nem ismertetett – a lengyelellenes vezető ukrán tisztségviselők nevét tartalmazó “feketelistát”, Duda elmondta: a külügyminiszter “nagyon határozott módon nyilatkozott, és ő lesz az, aki majd döntéseket hoz, mert ez az ő tárcájának hatásköre”.

“Magam viszont kiállok amellett, amit megmondtam: vannak bizonyos esetek, amikor elfogadhatatlan a hangnem, és elfogadhatatlanok azok, akik ezt a hangnemet képviselik”.

Decemberre tervezett ukrajnai látogatásáról Duda a Nasz Dzienniknek pénteken elmondta: hivatala jelenleg mérlegeli ennek megvalósítását. “Az ügy többrétegű” – mondta, fontosnak nevezve egyebek között azt, hogy a munkalátogatás során az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) januártól betöltendő nem állandó lengyel tagság kapcsán az ukrán válság megoldásáról egyeztetne. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Az ukránok többsége szerint Kijev elvesztette a harcot a korrupcióval szemben

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukránok 86 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenlegi vezetése képtelen felvenni a harcot a korrupcióval, 60 százalékuk pedig teljes kudarcnak minősítette az eddigi küzdelmet – derült ki abból a csütörtökön közzétett felmérésből, amelyet két neves ukrán szociológiai intézet végzett el.

Az Ilka Kucseriva Alapítvány és a kijevi nemzetközi szociológiai intézet által közösen elvégzett közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy az ukrajnai lakosság mindössze 9 százaléka találja eredményesnek a korrupció megfékezésére tett lépéseket a jelenlegi kijevi vezetés részről. Teljes mértékű elégedettségét pedig csupán egy százalékuk fejezte ki.

A felelősség a korrupció elleni küzdelem sikertelenségéért a megkérdezettek többsége, azaz 60 százalékuk szerint elsősorban az államfőt terheli, 37 százalék szerint a bíróságokat, 42 százalék véleménye alapján a parlamentet, 29,5 százalék szerint az újonnan létrehozott korrupcióellenes szerveket, míg 25,5 százalékuk a rendvédelmi szerveket hibáztatja ezért.

A felmérésben résztvevők 17 százaléka ismerte el, hogy idén adott kenőpénzt vagy ajándékot hivatalos személynek, a megkérdezettek 14 százaléka nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre.

A megkérdezettek csupán 13 százaléka vélekedett úgy, hogy a hivatalnokok béremelése jogos kívánalom, mert ez emeli az állam szolgálatában állók presztízsét, és csökkenti a hajlandóságot a kenőpénz elfogadására. A megkérdezettek többsége – 54 százalék – ugyanakkor úgy véli, hogy ez semmin nem változtat, míg egyharmaduk szerint kimondottan káros, mivel emiatt azok vállalnak majd köztisztviselői munkát, akiket a magas fizetés érdekel, nem pedig az elhivatottság vezérli őket.

A megkérdezettek 8 százaléka válaszolta, hogy tudomása van több korrupciós esetről is, 9 százalékuk mondta, hogy egy-két ilyen esetről van értesülése. A hatóságok felé bejelentést 14 százalék tett ilyen esetekről, ám közülük mindössze 2 százalék az, akit hivatalos bejelentőnek minősítettek, a többiek jelzése válasz nélkül maradt.

A felmérést a szociológusok október 23-a és november 5-e között végezték, 1614 felnőtt korú megkérdezett részvételével az ország összes régiójából, az Oroszországgal újraegyesült Krím félsziget és a kelet-ukrajnai terület kivételével.

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva egyenlő nyelvi jogokat sürget Kijevtől a nemzeti kisebbségek számára

A megjelenés óta

-

Írta:

Moszkva arra hívja fel Kijevet, hogy egyeztessen a nemzeti kisebbségekkel olyan megoldások kidolgozása érdekében, amelyek egyenlő nyelvi jogokat biztosítanának Ukrajna minden állampolgára számára – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán Moszkvában.

“Arra hívjuk fel az ukrán kormányt a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével, hogy folytasson konzultációkat a nemzeti kisebbségek képviselőivel és más érdekelt felekkel olyan megoldások kidolgozása céljából, amelyek Ukrajna minden állampolgára számára kivétel nélkül azonos nyelvi jogokat biztosítanának” – mondta Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország támogatja a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény ügyében meghozott döntését. Emlékeztetett rá, hogy a testület szakértői rámutattak: a jogszabály nem tartalmaz megoldást azon nyelvek számára, amelyek nem az EU hivatalos nyelvei, így az orosz számára sem, amely a legelterjedtebben használt nem államnyelv Ukrajnában.

Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság kiemelte: nehéz bármivel megindokolni, hogy ezek a nyelvek miért részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban a törvényben, ezért felvetődik a diszkrimináció kérdése. A bizottság arra a következtetésre jutott – mondta a szóvivő -, hogy a leghelyesebb megoldás az lenne, ha a törvény 7. cikkében Ukrajna módosításokat eszközölne, és az abban szereplő kitételeket kiegyensúlyozottabb és szabatosan megfogalmazott rendelkezésekkel cserélné fel.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Szijjártó: Kijevnek végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatosan Kijevnek teljes mértékben eleget kell tennie az Európai Unió és a Velencei Bizottság elvárásainak, amennyiben “komolyan gondolja” az euroatlanti integrációs törekvéseit – szögezte le Szijjártó Péter hétfőn az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében.

Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a Velencei Bizottság hétfőn közzétett állásfoglalása “teljesen egyértelmű”, az abban megfogalmazott mondatokat nem lehet kétféleképpen értelmezni.

Rámutatott, a dokumentumból kiderült, hogy a “megfelelő megoldás” az Európa Tanács alkotmányjogi szakemberekből álló testülete szerint is a jogszabály kifogásolt 7. cikkelyének módosítása lenne.

Megismételte, hogy a kormánynak ebben az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben: hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat, egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és hajtsák végre teljes egészében a Velencei Bizottság ajánlásait.

Magyarország nem tudja támogatni az ukrán törekvéseket a nemzetközi politikában, amíg nincs változás – mondta Szijjártó, hozzátéve, reméli, hogy erre mielőbb sor kerül.

A Velencei Bizottság hétfőn tette közzé állásfoglalását az ukrán oktatási törvényről, és eszerint bár alapvetően legitimek Ukrajna törekvései, azonban indokoltak a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával kapcsolatos erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok. Mint írták, a 7. cikk jelentősen különbözik a tervezettől, melyről a kisebbségek képviselőivel konzultációt folytattak, kétértelműségeket tartalmaz, továbbá nem tartalmazza a szükséges útmutatásokat az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeinek megvalósításához.

Azon rendelkezés, amely engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein – így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven – oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket – hangsúlyozta a testület.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A jogszabály 7. cikkelye szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyeznék, s csak az önkormányzati fenntartású iskolák külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnának majd. Ez a bírálók szerint sérti Ukrajna alkotmányát, illetve nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű