Írjon nekünk

Ukrajna

Porosenko: egész Ukrajnában ukránul fognak beszélni

A megjelenés óta

-

Petro Porosenko ukrán elnök az oktatási törvény védelmében szólalt fel, amelyet több európai ország, köztük Magyarország és Oroszország is élesen bírált.

Porosenko szerint az új törvény “vissza adja” az ukrán nyelvet az ország polgárainak.

Igen, megvédjük a nemzeti kisebbségeket, de minden ukrán ukránul fog beszélni – közölte az államfő az ukrán parlament által már elfogadott oktatási reformról.

Minden ukrán ukránul fog beszélniPorosenko

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvényt Porosenko szeptember 25-én írta alá és szeptember 28-án lépett hatályba.

Az új oktatási törvényt több ország bírálja

Az új ukrán oktatási törvény heves indulatokat váltott ki Oroszországban, Lengyelországban, Görögországban, Bulgáriában, Romániában, ahol az államfő Klaus Johannis lemondta kijevi útját, Magyarországon, ahol a külügyminiszter Szijjártó Péter közölte, hogy Budapest blokkolni fogja Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledését.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

A jogszabály ezen része – 2020 szeptemberétől lépne hatályba.

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Szijjártó: Magyarország elvárja Kijevtől, hogy tartsa féken az ukrán nacionalistákat

A megjelenés óta

-

Írta:

Magyarország elvárja Ukrajnától, hogy tartsa féken az olyan nacionalista csoportokat, mint amelynek tagjai a hétvégén letépték a magyar zászlót a beregszászi polgármesteri hivatalról – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben.

Az európai uniós tagországok külügyminiszteri tanácskozásának szünetében tartott sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban bekérették Ukrajna budapesti nagykövetét.

Hangsúlyozta: egy jól működő és európai integrációra vágyó országban nem tűrik el az ilyen eseményeket.

Az elkövetőket mielőbb kézre kell keríteni és felelősségre kell vonni – mondta Szijjártó. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

Ukrajna

Ukrajna lakossága 2050-re 5,5 millióval csökken

A megjelenés óta

-

Írta:

Ukrajna lakossága 5,5 millióval fog csökkenni 2050-re – tette közzé előrejelzését vasárnap az ukrán Ptuhi demográfiai és szociológiai kutatóintézet.

Az UNIAN hírügynökség a legfrissebb kutatási eredményt ismertető beszámolójában emlékeztetett arra, hogy az állami statisztikai hivatal szeptember 1-jei adatai szerint jelenleg Ukrajnában 42,444 millióan élnek. A hírügynökség azt azonban nem közölte, hogy ebbe a statisztikai hivatal beleszámolta-e vagy sem az Oroszországgal újraegyesült Krímet, valamint a Donyecki és Luganszki népköztársaságot.

Az ukrán társadalom is – az országtól Nyugatra fekvő országokéhoz hasonlóan – elöregedő tendenciát mutat már évek óta, azaz kevesebb az élve születések száma az elhalálozásokénál, és egyre nő a nyugdíjas korúak aránya a társadalomban. Az idén szeptemberig 243,86 ezren születtek Ukrajnában és 386,5 ezren haltak meg. Ez azt jelenti, hogy az ország lakossága több mint 140 ezer fővel csökkent az év első nyolc hónapjában.

A Ptuhi intézet legfrissebb prognózisa szerint 2050-ig 6,6 millióval csökken Ukrajnában a munkaképesek, azaz a 20 és 59 éves közötti lakosok száma. Ezzel egy időben viszont 2,6 millióval nő a hatvan évesek és a fölöttiek száma, arányuk pedig el fogja érni a teljes lakosság egy harmadát.

Ligyija Tkacsenko, az intézet vezető kutatója szerint a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulását az ukrán kormányzatnak figyelembe kell vennie az élet minden területét érintő döntéseiben. Tkacsenko úgy vélekedett, hogy egy állami szintű nemzeti terv az ország elöregedésének fékezésére kedvező hatással lenne a jelenleg riasztóan rossz helyzet alakulására, még akkor is, ha az pusztán politikai nyilatkozatok szintjén fogalmazódik meg.

Megosztás
Tovább olvasom

Ukrajna

Ukrajna hátba szúrta Lengyelországot is, de ők még türelmesek

A megjelenés óta

-

Írta:

Kijevnek az ukrajnai lengyel tömegsírok feltárását megakadályozó döntései megkérdőjelezik a lengyel-ukrán stratégiai partnerségi nyilatkozatot – ezt az álláspontot fejtette ki a varsói parlamenti meghallgatáson a lengyel külügyi tárca képviselője.

A lengyel alsóház (szejm) csütörtökön a késő esti órákban napirendre tűzte a szomszédos országokkal ápolt viszonyra vonatkozó képviselői interpellációkat. Ezek során a lengyel-ukrán kapcsolatokat érintő kérdésekre Bartosz Cichocki külügyminiszter-helyettes válaszolt. Cichocki érthetetlennek és felháborítónak nevezte ukrán tisztségviselők egyes döntéseit, melyek megtiltják a háborús konfliktusok lengyel áldozatai sírjainak feltárását.

Ezzel arra utalt, hogy Kijev áprilisban leállította az ukrajnai lengyel tömegsírok feltárását, amely a lengyel és az ukrán nemzeti emlékezet intézetének együttműködése keretében zajlik. Többek között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, több mint százezer lengyel áldozattal járó volhíniai (Voliny) mészárlás áldozatainak sírjait tárnák fel.

Cichocki azt is nyugtalanítónak nevezte, hogy Volodimir Vjatrovics, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője illegálisnak nevezte a Kijev melletti Bikovnya faluban létesített temetőt. Bikovnyában közel 3 és fél ezer lengyel nyugszik, akiket a katyni mészárlás – legalább 22 ezer lengyel hadifogolynak a szovjet NKVD által végrehajtott, bírósági ítélet nélküli kivégzése – úgynevezett ukrajnai listáján tartanak számon.

A lengyel diplomata felidézte: Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes és kulturális miniszter október végén Kijevben miniszteri szintű konzultációkat javasolt az emlékművek védelméről és a közös múlt feltárásáról. Az ukrán fél azonban elutasította a javaslatot, ami “nem a lengyel külpolitikát terheli meg, hanem az ukrán államét, amely ma megkérdőjelezi a stratégiai partnerségi nyilatkozatot” – jelentette ki Cichocki, utalva a két állam elnöke által tavaly augusztusban Kijevben aláírt dokumentumra.

A parlamenti meghallgatást megelőzően a Dziennik Gazeta Prawna lengyel gazdasági napilap arról számolt be, hogy Vjatrovics azon személyek egyike, akikre a Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter által múlt héten kilátásba helyezett beutazási tilalom vonatkozik. Maga Waszczykowski csütörtökön újságírói kérdésre válaszolva nem erősítette meg a lapértesülést.

“Mi még türelmesek vagyunk, más európai országok viszont, mint Magyarország és Románia, már nyíltan az ukrán érdekek ellen kezdenek cselekedni”

A külügyminiszter csütörtökön a Nasz Dziennik konzervatív lengyel napilapnak adott interjúban az ukrajnai helyzet kapcsán hangsúlyozta: “Az ukrajnai orosz beavatkozás nem lehet kifogás a problémák megoldásának elodázására, a reformok késleltetésére”. “Mi még türelmesek vagyunk, más európai országok viszont, mint Magyarország és Románia, már nyíltan az ukrán érdekek ellen kezdenek cselekedni” – jelentette ki, megemlítve, hogy a magyar vétó miatt nem tartják meg a NATO-Ukrajna-bizottság decemberi külügyminiszteri ülését.

Andrzej Duda lengyel elnök péntek reggel a Radio Warszawa fővárosi katolikus rádiócsatornának nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ukrán hatóságok “egyes képviselői tagadják a történelmi igazságot”, egyúttal aláhúzta, hogy a lengyel-ukrán viszonyt “sokoldalúan kell megközelíteni” .

Arra a kérdésre válaszolva, hogy támogatja-e a Waszczykowski által bejelentett – de eddig nem ismertetett – a lengyelellenes vezető ukrán tisztségviselők nevét tartalmazó “feketelistát”, Duda elmondta: a külügyminiszter “nagyon határozott módon nyilatkozott, és ő lesz az, aki majd döntéseket hoz, mert ez az ő tárcájának hatásköre”.

“Magam viszont kiállok amellett, amit megmondtam: vannak bizonyos esetek, amikor elfogadhatatlan a hangnem, és elfogadhatatlanok azok, akik ezt a hangnemet képviselik”.

Decemberre tervezett ukrajnai látogatásáról Duda a Nasz Dzienniknek pénteken elmondta: hivatala jelenleg mérlegeli ennek megvalósítását. “Az ügy többrétegű” – mondta, fontosnak nevezve egyebek között azt, hogy a munkalátogatás során az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) januártól betöltendő nem állandó lengyel tagság kapcsán az ukrán válság megoldásáról egyeztetne. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű