Írjon nekünk

Ukrajna

Litván képviselők: Budapest ne blokkolja Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledését

Közzétéve

-

Magyarország elérte, hogy a Keleti Partnerség november 24-én esedékes brüsszeli csúcstalálkozójának nyilatkozattervezetébe foglaljanak bele egy olyan szövegrészt, amely szerint a partnerországok nem szűkíthetik a nemzeti kisebbségek jogait az oktatás területén – közölte Ivanna Klimpus-Cincadze európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál tudósítása szerint.

A hírportál csütörtökön ismertette a politikus előző nap Brüsszelben tett nyilatkozatát.

“Láthatjuk, hogy (Magyarország kezdeményezésére) a többoldalú dokumentumokban kiegészítő megfogalmazások jelennek meg, például a Keleti Partnerség deklarációjának tervezetében” – mondta a tisztségviselő. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a végső megfogalmazást illetően még folynak a viták. “Mivel függetlenségünk egész ideje alatt mi tiszteletben tartottuk a kisebbségek jogait, úgy egyet is érthetünk a meglévő fogalmazással” – hangoztatta. “Mi értjük, honnan ered mindez” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Litván képviselők bírálják Magyarországot

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség arról számolt be, hogy litván honatyák egy 38 fős csoportja a Hazafias Unió – Litván Kereszténydemokraták nevű párthoz tartozó Andrius Kubilius volt miniszterelnök kezdeményezésére azzal a kéréssel fordult a magyar parlamenthez, hogy ne akadályozza Ukrajnának az Európai Unióhoz való közelítését célzó törvényeket.

“A litván képviselők számára kellemetlen meglepetést, sőt sokkot okoztak a magyar kormány azon ultimátumszerű bejelentései, amelyek Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledésének blokkolásával fenyegetnek, ha Kijev nem változtatja meg Magyarország kívánságának megfelelően új oktatási törvényét, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének oktatásának sajátosságairól rendelkezik” – áll a Kubilius által terjesztett dokumentumban.

A nyilatkozat szerint “az ilyen ultimátumok elfogadhatatlanok, és egyáltalán nem európaiak, különösen ha azokat egy közép-európai ország fogalmazza meg”. A litván törvényhozók szerint a nemzeti kisebbségek oktatásának és integrálásának “mindig érzékeny kérdését” tárgyalások útján kell rendezni, és szerintük Ukrajna éppen erre törekszik. A litván képviselők úgy vélekedtek, hogy meg kell találni az összes felet kielégítő megoldást.

A Petro Porosenko elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI

Politika

Tizenkét évre ítéltek Moszkvában kémkedés miatt egy ukrán újságírót

Közzétéve

-

Írta:

Tizenkét évi fegyházra ítélte a moszkvai városi bíróság hétfőn a kémkedéssel megvádolt Roman Szuscsenko ukrán újságírót.

A zárt tárgyaláson az ügyész 14 év kiszabását kérte az újságíróra. Szuscsenko az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát.

Roman Szuscsenkót, az Ukrinform hírügynökség munkatársát 2016 októberében vették őrizetbe az orosz fővárosban, azzal vádolva őt, hogy az az ukrán védelmi minisztérium hivatásos hírszerzője. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az újságíró a hadseregről és a nemzeti gárdáról államtitoknak minősülő adatokat gyűjtött céltudatosan.

Az újságíró az Ukrinform állandó párizsi tudósítója volt, aki őrizetbe vételekor a szabadságát töltötte moszkvai rokonainál.

Az ukrán belügyminisztérium idén májusban felajánlotta, hogy Szuscsenkót cseréljék ki az orosz és ukrán kettős állampolgársággal rendelkező Kirill Visinszkijre, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjére, aki ellen a herszoni bíróságon hazaárulás, valamint a délnyugat-ukrajnai felkelők támogatása címén indult eljárás.

Moszkvában erre az a válasz hangzott el, hogy a két ügy nem hasonlítható össze egymással, mert Visinszkij nem kémkedett, és az újságírói tevékenysége miatt indítottak ellene eljárást.

Tovább olvasom

Ukrajna

Életben van a Kijevben állítólag lelőtt orosz újságíró, az ukránok szerint az oroszok akarták megölni

Közzétéve

-

Írta:

Életben van Arkagyij Babcsenko orosz állampolgárságú újságíró, állítólagos megölése Kijevben egy különleges művelet volt – jelentette be Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján. Az ukránok szerint természetesen az oroszok szerettek volna végezni az újságíróval.

A tisztségviselő az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása alapján közölte: az SZBU időben tudomást szerzett arról, hogy az “orosz titkosszolgálatok” Babcsenko életére törnek. Hozzáfűzte, hogy nem pusztán megakadályozták az újságíró megölését, de dokumentálni is tudták a merénylet előkészítését.

“Most kifejezhetném részvétemet Arkagyij Babcsenko családjának, de nem teszem. Ehelyett szeretném felköszönteni Arkagyijt immár harmadik születésnapja alkalmából, és kérem, hogy jöjjön be a terembe” – mondta az SZBU-főnök, mire az újságíró belépett.

Tovább olvasom

Ukrajna

Újabb orosz újságírót gyilkoltak meg Kijevben

Közzétéve

-

Írta:

Holtan talált rá felesége Arkagyij Babcsenko orosz állampolgárságú Ukrajnában élő újságíróra – értesült az Interfax hírügynökség.

Kijevi otthonukban holtan talált rá felesége Arkagyij Babcsenko orosz újságíróra. A feleség értesítette az ukrán hatóságokat, akik gyilkossági ügyben kezdték meg a nyomozást.

Orosz lapértesülések szerint a haditudósítót hátba lőtték. Az Interfax-Ukrajna szerint az ukrán rendőrség kizárta az öngyilkosság lehetőségét, közben az orosz nyomozóhatóságok is megkezdték a saját vizsgálatukat az ügyben.

Babcsenko haditudósítóként számos sajtóorgánumnak dolgozott az elmúlt évek során.

Az orosz külügyminisztérium elítélte a gyilkosságot és sürgette a bűncselekmény felderítését, egyúttal felhívta a figyelmet az Ukrajnában tapasztalható újságírókkal szembeni erőszakra.

Az ügyben az orosz szövetségi nyomozó bizottság is büntetőeljárást indított, tekintettel arra, hogy Babcsenko orosz állampolgár.

Harlem Désir, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője Twitter-bejegyzésében az újságíró-gyilkosság haladéktalan és teljes kivizsgálására szólította a kijevi hatóságokat.

Az orosz külügyminisztérium felszólította az ukrán hatóságokat, hogy mindent tegyenek meg a gyilkosság felderítéséért. A tárca szerint a médiában dolgozók elleni erőszakcselekmények és gyilkosságok egyre gyakoribbak Ukrajnában, a nyomozások pedig rendre nem vezetnek el a tettesek kézre kerítéséhez.

Ukrajnában elteszik láb alól a független és ellenzéki újságírókat

Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet kijelentette, hogy Ukrajnában elteszik láb alól a független és ellenzéki újságírókat, a bűneseteket pedig nem vizsgálják ki, és mindig Oroszországot teszik értük felelőssé. A diplomata szerint számítani lehet arra, hogy ezúttal is ez fog történni.

Ukrajnában rendszeres az újságírók elleni erőszak

2016-ban az Ukrajinszka Pravda hírportál egykori munkatársa a neves orosz újságíró Pável Seremet autóját robbantották fel, szintén Kijevben. Az ügy hivatalos vizsgálata a mai napig nem zárult le.

Szintén 2016-ban holtan találták Alekszandr Scsetyinyin orosz újságírót kijevi otthonának erkélyén. A barátai fel akarták köszönteni a születésnapján, ezért mentek át hozzá, és így bukkantak a holttestre, lőtt sebbel a fején.

Olesz Buzina oroszbarát ukrán újságírót pedig 2015. április 16-án kijevi otthona előtt lőtték agyon egy személyautóból.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű