Írjon nekünk

Ukrajna

Litván képviselők: Budapest ne blokkolja Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledését

A megjelenés óta

-

Magyarország elérte, hogy a Keleti Partnerség november 24-én esedékes brüsszeli csúcstalálkozójának nyilatkozattervezetébe foglaljanak bele egy olyan szövegrészt, amely szerint a partnerországok nem szűkíthetik a nemzeti kisebbségek jogait az oktatás területén – közölte Ivanna Klimpus-Cincadze európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál tudósítása szerint.

A hírportál csütörtökön ismertette a politikus előző nap Brüsszelben tett nyilatkozatát.

“Láthatjuk, hogy (Magyarország kezdeményezésére) a többoldalú dokumentumokban kiegészítő megfogalmazások jelennek meg, például a Keleti Partnerség deklarációjának tervezetében” – mondta a tisztségviselő. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a végső megfogalmazást illetően még folynak a viták. “Mivel függetlenségünk egész ideje alatt mi tiszteletben tartottuk a kisebbségek jogait, úgy egyet is érthetünk a meglévő fogalmazással” – hangoztatta. “Mi értjük, honnan ered mindez” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Litván képviselők bírálják Magyarországot

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség arról számolt be, hogy litván honatyák egy 38 fős csoportja a Hazafias Unió – Litván Kereszténydemokraták nevű párthoz tartozó Andrius Kubilius volt miniszterelnök kezdeményezésére azzal a kéréssel fordult a magyar parlamenthez, hogy ne akadályozza Ukrajnának az Európai Unióhoz való közelítését célzó törvényeket.

“A litván képviselők számára kellemetlen meglepetést, sőt sokkot okoztak a magyar kormány azon ultimátumszerű bejelentései, amelyek Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledésének blokkolásával fenyegetnek, ha Kijev nem változtatja meg Magyarország kívánságának megfelelően új oktatási törvényét, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének oktatásának sajátosságairól rendelkezik” – áll a Kubilius által terjesztett dokumentumban.

A nyilatkozat szerint “az ilyen ultimátumok elfogadhatatlanok, és egyáltalán nem európaiak, különösen ha azokat egy közép-európai ország fogalmazza meg”. A litván törvényhozók szerint a nemzeti kisebbségek oktatásának és integrálásának “mindig érzékeny kérdését” tárgyalások útján kell rendezni, és szerintük Ukrajna éppen erre törekszik. A litván képviselők úgy vélekedtek, hogy meg kell találni az összes felet kielégítő megoldást.

A Petro Porosenko elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Szijjártó: Magyarország elvárja Kijevtől, hogy tartsa féken az ukrán nacionalistákat

A megjelenés óta

-

Írta:

Magyarország elvárja Ukrajnától, hogy tartsa féken az olyan nacionalista csoportokat, mint amelynek tagjai a hétvégén letépték a magyar zászlót a beregszászi polgármesteri hivatalról – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben.

Az európai uniós tagországok külügyminiszteri tanácskozásának szünetében tartott sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban bekérették Ukrajna budapesti nagykövetét.

Hangsúlyozta: egy jól működő és európai integrációra vágyó országban nem tűrik el az ilyen eseményeket.

Az elkövetőket mielőbb kézre kell keríteni és felelősségre kell vonni – mondta Szijjártó. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

Ukrajna

Ukrajna lakossága 2050-re 5,5 millióval csökken

A megjelenés óta

-

Írta:

Ukrajna lakossága 5,5 millióval fog csökkenni 2050-re – tette közzé előrejelzését vasárnap az ukrán Ptuhi demográfiai és szociológiai kutatóintézet.

Az UNIAN hírügynökség a legfrissebb kutatási eredményt ismertető beszámolójában emlékeztetett arra, hogy az állami statisztikai hivatal szeptember 1-jei adatai szerint jelenleg Ukrajnában 42,444 millióan élnek. A hírügynökség azt azonban nem közölte, hogy ebbe a statisztikai hivatal beleszámolta-e vagy sem az Oroszországgal újraegyesült Krímet, valamint a Donyecki és Luganszki népköztársaságot.

Az ukrán társadalom is – az országtól Nyugatra fekvő országokéhoz hasonlóan – elöregedő tendenciát mutat már évek óta, azaz kevesebb az élve születések száma az elhalálozásokénál, és egyre nő a nyugdíjas korúak aránya a társadalomban. Az idén szeptemberig 243,86 ezren születtek Ukrajnában és 386,5 ezren haltak meg. Ez azt jelenti, hogy az ország lakossága több mint 140 ezer fővel csökkent az év első nyolc hónapjában.

A Ptuhi intézet legfrissebb prognózisa szerint 2050-ig 6,6 millióval csökken Ukrajnában a munkaképesek, azaz a 20 és 59 éves közötti lakosok száma. Ezzel egy időben viszont 2,6 millióval nő a hatvan évesek és a fölöttiek száma, arányuk pedig el fogja érni a teljes lakosság egy harmadát.

Ligyija Tkacsenko, az intézet vezető kutatója szerint a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulását az ukrán kormányzatnak figyelembe kell vennie az élet minden területét érintő döntéseiben. Tkacsenko úgy vélekedett, hogy egy állami szintű nemzeti terv az ország elöregedésének fékezésére kedvező hatással lenne a jelenleg riasztóan rossz helyzet alakulására, még akkor is, ha az pusztán politikai nyilatkozatok szintjén fogalmazódik meg.

Megosztás
Tovább olvasom

Ukrajna

Porosenko: egész Ukrajnában ukránul fognak beszélni

A megjelenés óta

-

Írta:

Petro Porosenko ukrán elnök az oktatási törvény védelmében szólalt fel, amelyet több európai ország, köztük Magyarország és Oroszország is élesen bírált.

Porosenko szerint az új törvény “vissza adja” az ukrán nyelvet az ország polgárainak.

Igen, megvédjük a nemzeti kisebbségeket, de minden ukrán ukránul fog beszélni – közölte az államfő az ukrán parlament által már elfogadott oktatási reformról.

Minden ukrán ukránul fog beszélniPorosenko

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvényt Porosenko szeptember 25-én írta alá és szeptember 28-án lépett hatályba.

Az új oktatási törvényt több ország bírálja

Az új ukrán oktatási törvény heves indulatokat váltott ki Oroszországban, Lengyelországban, Görögországban, Bulgáriában, Romániában, ahol az államfő Klaus Johannis lemondta kijevi útját, Magyarországon, ahol a külügyminiszter Szijjártó Péter közölte, hogy Budapest blokkolni fogja Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledését.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

A jogszabály ezen része – 2020 szeptemberétől lépne hatályba.

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű