Írjon nekünk

Ukrajna

Lavrov: az EBESZ figyelje, hogy a kijevi kormány betartja-e kötelezettségeit

Közzétéve

-

Oroszország érdekelt abban, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) figyelemmel kísérje, betartja-e a kijevi kormány az oktatás, a kultúra és a nemzeti kisebbségek ügyében vállalt kötelezettségeit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Thomas Gremingerrel, az EBESZ főtitkárával közösen tartott pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján.

Lavrov külön megemlítette az ukrajnai orosz etnikum és az orosz ajkú lakosság jogainak biztosítását. Rámutatott, hogy az EBESZ általános mandátuma Ukrajna “minden jelentős régiójára” kiterjed.

Az orosz diplomácia vezetője elmondta, Moszkva abban is érdekelt, hogy az EBESZ hozzájáruljon az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásához, valamint más regionális krízisek megoldásához.

A külügyminiszter egyebek között az is közölte, hogy az irányítása alá tartozó tárca csütörtökön bekérette Stefan Weidingert, Ausztria moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, mert Bécs megtagadta a vízum megadását több krími újságírónak, akik részt kívántak venni az EBESZ szervezésében az osztrák fővárosban megrendezett sajtószabadság-konferencián.

Ukrajna

Orosz védelmi tárca: egyetlen légvédelmi rakétarendszer sem lépte át soha az orosz-ukrán határt

Közzétéve

-

Írta:

Az orosz fegyveres erők egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca annak a nemzetközi szakértőcsoportnak a bejelentésére reagált, amely a malajziai légitársaság utasszállító gépének 2014. július 17-én Ukrajna fölötti lelövésének körülményeit vizsgálja. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot lelövő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik.

Az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy “az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon”.

A tárca rámutatott, hogy Moszkva a holland rendvédelmi szervekkel folytatott együttműködés keretében, egyebek között teljes körű tesztekkel is megerősített, “kimerítő bizonyítékokat” szolgáltatott, amelyek “egyértelműen arra mutatnak rá”, hogy a Hollandiából felszállt Boeing utasszállító Ukrajna feletti megsemmisítéséért éppen hogy ukrán Buk légvédelmi rakétarendszer-egységek felelősek.

“Mi több, a nemzetközi vizsgálócsoportnak átadtuk a 2014. július 17-én a Rosztov megyei Uszty-Donyeckij község közelében működő, Utyosz-T útvonalkövető rádiólokátor-komplexumtól kapott, megszakítás nélküli elsődleges (feldolgozatlan) adatokat. A radar adataiban nem volt felfedezhető semmilyen légi tárgy közelítése a Boeing utasszállítóhoz keleti irányból, így Sznyezsnoje vagy Pervomajszkoje település felől sem” – hangzott az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása.

Oroszország lejáratása a cél

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a nemzetközi szakértőcsoport előzetes jelentését “nem támasztják alá bizonyítékok”, az csak “sajnálatra ad okot”, a célja pedig Oroszország lejáratása. A dokumentum szerzői rámutattak, hogy a csoport figyelmen kívül hagyta a Moszkva által rendelkezésére bocsátott anyagok jelentős részét, egyebek között azt a tényt is, hogy orosz részről a nyomozás érdekében feloldották a Buk rendszerhez tartozó rakéták műszaki adatainak titkosítását, valamint megosztották a holland hatóságokkal a rakétákat gyártó Almaz-Altej cég teljes körű felmérésének eredményét.

Az orosz diplomaták sérelmezték, hogy a vizsgálat eredményét nem befolyásolták az orosz rádiólokációs megfigyelés által rendelkezésre bocsátott “meghamisíthatlan és megmásíthatlan” adatok. Az orosz diplomáciai tárca azt is kifogásolta, hogy a szakértők ehelyett a Bellingcat bloggercsoport által fabrikált anyagokra támaszkodtak.

Eduard Baszurin, a függetlenségét 2014-ben önhatalmúlag kikiáltó “Donyecki Népköztársaság” egyesített parancsnokságának helyettes vezetője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy a felkelő erők “semmilyen orosz fegyverzettel, beleértve a Bukokat”, sem most nem rendelkeznek, sem akkor nem rendelkeztek.

Baszurin úgy vélekedett, hogy a szovjet korszakban gyártott és Ukrajnában is rendszerbe állított Buk-rendszerek rakétáinak hovatartozását a cél eltalálása után gyakorlatilag lehetetlen megállapítani.

A Malaysian Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas és legénység életét vesztette.  MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Ukrajna meghátrált! Porosenko visszavonta az állampolgársági törvény Magyarország által is bírált módosítási javaslatát

Közzétéve

-

Írta:

Petro Porosenko ukrán elnök visszavonta azt a törvénymódosítási javaslatát, amelynek értelmében egyebek mellett megfosztanák ukrán állampolgárságuktól azokat a kettős állampolgárokat, akik részt vesznek más országok választásain, illetve külföldi útlevelet használnak ki-, illetve beutazáskor az országhatáron – jelentette szerdán az UNIAN ukrán hírügynökség.

A kijevi parlament honlapján is regisztrálta az állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslat visszavonását. Az államfő által 8297-es számon április 19-én beterjesztett javaslat alatt május 16-i keltezéssel az szerepel, hogy az előterjesztést visszavonták.

A Magyarország által többször is bírált indítványt elsősorban az Oroszországgal újra egyesült Krím félszigeten élőkre szabták, de ugyanúgy vonatkozott volna az ország minden állampolgárára, így a kárpátaljai magyarokra is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter április végén úgy fogalmazott, hogy Kijev újabb csapást mér a kisebbségi jogokra, ha elfogadja a kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló javaslatot.

Az állampolgárságról szóló törvényt módosító indítványt bírálta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője is a múlt hónap végén Washingtonban tett látogatásakor.

A tervezet szövege szerint az ukrán és egyben más állampolgársággal is rendelkezők elveszíthették volna ukrán állampolgárságukat, ha külföldön rendezett választásokon szavaznak, illetve részt vesznek más állam választásának megszervezésében, lebonyolításában, és ezt az adott ország állami vagy helyhatósági szerveinek publikus nyilvántartásaiban vagy hivatalos kiadványaiban, illetve weboldalain szereplő adatok bizonyítják.

Az előterjesztés értelmében szintén eredményezhette volna az ukrán állampolgárság elvesztését az, ha valaki az országhatárt külföldi útlevelével lépi át, vagy felhasználja azt Ukrajna területén, és ezt a határőrszolgálat, illetve más ukrán állami szerv rögzíti.

Ukrajna alkotmánya Kijev értelmezése szerint nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, ugyanakkor a gyakorlatban semmilyen büntetéssel nem sújtják az ország lakosai közül azokat, akik az ukrán mellett más állampolgársággal is rendelkeznek. Eddig – legalábbis a nyilvánosságra került információk alapján – csak egy-két egyedi esetben fosztott meg valakit az államfő az ukrán állampolgárságától. A legismertebb eset Miheil Szaakasvili volt odesszai kormányzóé, egykori georgiai elnöké, aki hontalanná vált, miután tavaly nyáron Porosenko elvette tőle az ukrán állampolgárságot, amit mellesleg ő személyesen adományozott neki korábban. Tavaly májusban az ukrán parlamenti egyik ellenzéki képviselőjét fosztotta meg ukrán állampolgárságától az államfő, azért mert a honatya – aki akkor egyébként sem Ukrajnában, hanem az Egyesült Államokban tartózkodott – nem mondott le kanadai állampolgárságáról. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

NATO hadihajók közelítenek Oroszország felé a Fekete-tengeren

Közzétéve

-

Írta:

A NATO egyik állandó gyors reagálású, többnemzetiségű flottaegysége (NATO Standing Maritime Group 2 – SNMG2) már belépett a Fekete-tenger nemzetközi vizeire – írja Dumszkaja című ukrán lap.

Az egység zászlóshajója a brit HMS Duncan (D37) romboló. Az ukrán lap szerint a brit hadihajó mellett érkezik még a spanyol haditengerészet Viktória fregattja, a török TCG Gemlik (F492), a német FGS Bayern (F217) és számos kisebb hajó.

Anatolij Petrenko az európai integrációért felelős ukrán védelmi-miniszterhelyettes még április 24-én jelentette be, hogy Ukrajna támogatja a NATO hadihajók jelenlétét a Fekete-tengeren. Hozzátette, hogy míg 2013-ban mintegy 12 ezer orosz katona tartózkodott a Krímben – amivel az orosz Fekete-tengeri Flotta által akkor Ukrajnától bérelt szevasztopoli támaszpontra utalt –, addig most a félszigeten állomásozó orosz katonák száma meghaladja a 31 ezret.

Az ukrán parlament 2017-ben fogadta el azt a törvényt, amely előírja, hogy Ukrajna NATO-tagsága az ország külpolitikájának egy fő prioritása kell legyen. Ezen kívül az észak-atlanti szövetségbe vezető út szerepel a bel- és külpolitikai, valamint nemzetbiztonsági törvényeiben.

A NATO azonban többször kijelentette, hogy Ukrajnának sokat kell még tennie a teljes jogú tagsághoz.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű