Írjon nekünk

Politika

Moszkva szerint Washington nem törekszik a kétoldalú kapcsolatok javítására

A megjelenés óta

-

Moszkva nem lát olyan lépéseket Washington részéről, amelyek az amerikai-orosz kapcsolatok javítását céloznák – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán Moszkvában újságíróknak.

“Meghatározhatatlan jeleken kívül mindeddig semmit nem láttunk, ami az Oroszországgal való viszony javításának szándékára utalt volna. Egy sor olyan lépés történik, amely éles elutasítást vált ki belőlünk” – fogalmazott a magas rangú diplomata.

Mint mondta, az amerikai szankciók kiterjesztése nem okozott meglepetést Moszkvában, de a nyomás fokozása “mély aggodalmat” keltett. Szavai szerint az orosz diplomácia “megpróbálja visszatéríteni a valóságba” Washingtont, megmutatva neki, hogy a gazdasági büntetőintézkedések visszaütnek az amerikaiakra. Hozzátette: Oroszország továbbra is igyekszik kiutat találni a helyzetből.

Rjabkov szerint Washington nem semleges módon, hanem a Moszkvával folytatott párbeszéd minden aspektusában kimutatható mély oroszellenességgel viszonyul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokhoz.

Megismételte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzleti projekt és annak átpolitizálása nem más, mint rosszhiszemű konkurenciaharc, a kivételesség jegyében megnyilvánuló önzés az Egyesült Államok részéről.
Úgy vélte, a szankciók az amerikai külpolitika fő eszközévé váltak. Moszkva a nemzetközi jog megsértéseként értékeli az egyoldalú gazdasági büntetőintézkedéseket – mondta.

“Ha a szankcióknak területen kívüli összetevőjük is van, vagyis ha kísérlet történik a megfélemlítés eszközeinek alkalmazására harmadik országok vállalataival, szerveivel és fizikai személyeivel szemben, akkor nyilvánvaló, hogy a szankciók elemévé válnak a bizonytalanság és válság légköre megteremtésének. Lehet, hogy éppen ez a cél, az Egyesült Államok mindig is híres volt arról a képességéről, hogy az irányított válságok politikáját folytassa és hogy a krízis forró fázisba lépésének határán egyensúlyozzon” – mondta Rjabkov.

Közölte, hogy Moszkva keresi az alternatívákat a pénzügyi tranzakciókat akadályozó szankciókkal szemben. Ehhez szerinte meg kell szabadulni a dollártól és fel kell számolni az amerikai bankrendszertől való függőséget.
A miniszterhelyettes szükségesnek nevezte az újabb Irán elleni szankciók megakadályozását a Teherán nukleáris programjáról megkötött nemzetközi megállapodás megvédése érdekében.

Rjabkov az RT orosz állami televíziónak nyilatkozva “nagyon veszélyes változásnak” nevezte, hogy “az Egyesült Államokban az internet-platformokat bevonják a politikai küzdelembe”. Ezt arra reagálva jelentette ki, hogy több vizsgálat is megpróbálja megállapítani, milyen közösségi médiában végrehajtott manipulációkkal befolyásolhatta Moszkva a tavalyi amerikai elnökválasztást.

A politikus szerint Washingtonnak nincs bizonyítéka arra, hogy Moszkva beavatkozott a választási küzdelembe, különben azt már rég nyilvánosságra hozta volna.

A Szövetségi Tanácsban (az orosz parlament felsőházában) szerdán meghallgatást tartottak azzal kapcsolatban, hogy a Twitter letiltotta az RT és a Szputnyik hírügynökség reklámjait. Itt Margarita Szimonyjan, az RT főszerkesztője elmondta, hogy az általa irányított televízió a Twitteren a kampány idején 275 ezer dollárt költött hirdetésre, amivel nem gyakorolhatott befolyást a milliárdos költségvetésű amerikai elnökválasztás kimenetelére. A legnagyobb összeget, 12 ezer dollárt, az RT America egy Bernie Sanders demokrata elnökjelölt-aspiránssal készült élő műsor promotálására fordította. Elmondta, hogy fennállása óta az RT összesen 1,9 millió dollárt költött el Twitter-reklámokra.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a meghallgatáson kijelentette, hogy az Egyesült Államokban rendszeresített külföldi ügynöklista az RT-től alapvetően eltérő jellegű cégeket tart nyilván. Az érintett vállalatok jellemzően nem állítanak elő médiatartalmat amerikai újságírók bevonásával, hanem lobbitevékenységet folytatnak és külföldről származó anyagokat terjesztenek. Zaharova szerint az RT külföldi ügynökként történő lajstromba vételével – amelybe nem egyezett bele a tévécsatorna – Washington meg akarja akadályozni az alternatív információ amerikai területen való terjesztését.

Oleg Plohoj igazságügyi miniszterhelyettes a meghallgatáson közölte: elkészültek a javaslatok arra, hogy Moszkva hogyan adhat “szimmetrikus” válaszokat az orosz tömegtájékoztatási eszközökkel szembeni amerikai fellépésre. Az igazságügyi tárca korábban több amerikai állami finanszírozású médiumot figyelmeztette arra, hogy óvakodjanak az orosz törvények megsértésétől.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke szerdán az amerikai politikusokat tette felelőssé a keddi New York-i terrortámadás miatt, mert azok véleménye szerint, az előző elnökválasztások miatti “belső leszámolásokkal” voltak elfoglalva polgáraik biztonsága helyett. Koszacsov ezzel a kampányba való állítólagos orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálatokra utalt.

A szenátor szerint a hasonló terrortámadások ellen úgy lehet harcolni, ha az Egyesült Államok nem bocsátja be a szélsőséges ideológiákat potenciálisan hordozó személyeket és ha harcol a külső befolyás és a terrorizmus ideológiája ellen. Hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni harcban az Egyesült Államoknak és Oroszországnak a legszorosabb szövetségben kellene állnia egymással. MTI

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Gyurcsány: Magyarország az EU szövetségese, nem Oroszországé

A megjelenés óta

-

Írta:

A demokratikus ellenzéknek világossá kell tennie, hogy Magyarország katonai és politikai értelemben a transzatlanti együttműködésben érdekelt és az Európai Unió a szövetségese, nem pedig Oroszország – mondta a Demokratikus Koalíció elnöke egy pénteki, budapesti konferencián.

Gyurcsány Ferenc az “Oroszország – szemben Európával?” című rendezvényen tartott nyitóbeszédében, kétségtelennek nevezte, hogy minden korábbinál nagyobb és aktívabb az orosz titkosszolgálatok magyarországi jelenléte, az orosz hírszerzési tevékenység és a közvetlen politikai befolyásolás-szerzési igény.

A politikus úgy fogalmazott: vádolja a magyar kormányt azért, mert nem hajlandó felismerni ezt az orosz magatartást és nem tesz ellene semmit. A kabinet nem engedi, hogy ezt a problémát a parlament megfelelő bizottsága megtárgyalja, nem hajlandó ellenlépéseket tenni, úgy tesz, mintha az orosz politika nem változott volna meg az elmúlt években – jelentette ki. Egy szót sem lehet hallani arról, hogy a magyar kormány intézkedéseket tett volna annak érdekében, hogy Oroszország ne avatkozzon be a közelgő magyar választásba, ahogy minden bizonnyal megtette ezt az Egyesült Államokban illetve Franciaországban – mondta.

A magyar kormány olyan intenzív és szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, amelyek időnként a barátság érzetét keltik, olyan gesztusokat gyakorol, amelyek messze túlmutatnak a partneri együttműködés szintjén – közölte Gyurcsány Ferenc. Emellett a két ország olyan megállapodásokat köt, például a paksi bővítésről, amelyekhez szövetségesi körben kellene partnert találni – tette hozzá.

A lehetséges okokat elemezve kijelentette, hogy a magyar kormány szövetségest talál Oroszországban az Európai Uniót gyengíteni kívánó politikájához. A kabinet nem bánja, hogy Oroszország destabilizálni szeretné az EU-t, hanem utat, “hátsó ajtót” nyit ehhez – fogalmazott. A kormány azért nem tesz ellenintézkedéseket, mert ebben az esetben nem az elsődleges magyar érdek, hanem a Brüsszel-ellenes politikája határozza meg az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat – érvelt a pártelnök. Eközben kimondva, kimondatlanul ott van az a fajta lelki rokonság, amelyik az “autoriter Putyin elnököt és az autoriter Orbán miniszterelnököt összeköti. Ha úgy tetszik, a zsák megtalálta a foltját” – fogalmazott.

A demokratikus ellenzéknek azzal az igénnyel kell fellépnie, hogy megőrizzék a magyar nemzeti szuverenitást és az EU egységét, ezért az ilyen beavatkozási kísérleteket el kell hárítani – összegzett.

Az eseményt egy fővárosi szálloda különtermében tartották, körülbelül 150 fős hallgatóság előtt. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

Politika

Az orosz csapat kizárása esetén nem közvetítik az olimpiát az állami televíziók

A megjelenés óta

-

Írta:

Nem fogja közvetíteni a phjongcshangi téli olimpiát az orosz csapat kizárása esetén sem az Összoroszországi Televíziós és Rádiósugárzási Társaság (VGTRK), sem az ugyancsak állami tulajdonban lévő Pervij Kanal (Első Csatorna) televízió.

Ezt a két médiavállalat pénteken helyezte kilátásba, miután a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) csütörtökön közölte: továbbra sem megfelelőek az oroszországi doppingellenes intézkedések, ezért az Orosz Antidopping Ügynökség (RUSADA) továbbra sem végezhet semmilyen tesztet.

Egyelőre változatlanul kérdéses, hogy az ország sportolói ott lehetnek-e a februári olimpián, igaz, több orosz szakértő szerint a RUSADA rehabilitálásának megtagadása nem jelenti egyúttal a nemzeti csapat kizárását is. Az ügyben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) december 5-én hirdeti ki döntését.

Az olimpiát a VGTRK csatornáin és a Pervij Kanalon kívül elvileg még a Gazprom Mediához tartozó Match TV közvetítheti. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője érthetőnek minősítette az állami televíziók állásfoglalását, ugyanakkor közölte, hogy erről még korai beszélni és az orosz sportolók folytatják a felkészülést az olimpiára.

Moszkva a WADA döntését politikai indíttatásúnak tartja.

Sporttisztségviselők szerint a RUSADA végrehajtotta a WADA által megkövetelt összes személyzeti és szervezeti változtatást. Az orosz vezetők ugyanakkor kitartanak amellett, hogy Oroszországban nincs és nem is volt államilag támogatott doppingolás, aminek elismerését a WADA feltételül szabta az orosz doppingellenes ügynökség jogainak helyreállításához.

Moszkva szerint a nemzetközi testület túllépte a szakmaiság határait.

A Rosszija 1 csatorna egyik vitaműsorában elhangzott, hogy Oroszország kanadai polgári bíróságon kíván pert indítani a WADA által felkért független szakértő, Richard McLaren ellen, akinek vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy a szocsi téli olimpia doppinglaborjában az orosz sportolók pozitív mintáit negatívra cserélték. A McLaren-jelentést Moszkvában megalapozatlannak minősítették.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október 9-én Cseljabinszkban kijelentette, hogy a doppingváddal illetett orosz sportolókat polgári bíróságokon kell megvédeni.

“Úgy gondolom, hogy a különleges (sport)bírósági rendszerek itt már nem elegendők, általános polgári bírói testületekhez kell fordulni” – hangoztatta.

Megosztás
Tovább olvasom

Politika

Putyin megvitatta a donecki és luganszki vezetőkkel a fogolycserére vonatkozó ukrán javaslatot

A megjelenés óta

-

Írta:

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett a kelet-ukrajnai  “népköztársaságok” vezetőivel a konfliktus során ejtett foglyok cseréjére vonatkozó ukrán javaslatról, amit támogatásáról biztosított – közölte szerda éjjel Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az RBK orosz gazdasági lap online kiadása szerint először történt hivatalos bejelentés arról, hogy az orosz elnök közvetlenül egyeztetett a felkelők elöljáróival.

Peszkov szerint Putyin támogatásáról biztosította, Alekszandr Zaharcsenko donyecki és Igor Plotnyickij luganszki vezető pedig “egészében” támogatta a Viktor Medvedcsuk humanitárius kérdésekért felelős ukrán különmegbízott által előterjesztett kezdeményezést. A javaslat szerint az újévet és az ortodox karácsonyt megelőzően Kijev 306 embert lenne hajlandó szabadon bocsátani a kelet-ukrajnai milíciák által fogva tartott 74 fogoly elengedése fejében.
Kirill orosz ortodox pátriárka szintén pártfogásába vette a javaslatot, amelyet Medvedcsuk szerdán az isztrai Új-Jeruzsálem férfikolostorban terjesztett elő az orosz elnöknek.

Az ukrán kormányerők és a felkelők között már 14 hónapja nem volt fogolycsere. Medvedcsuk szerint ennek oka az, hogy Kijev az érvényben lévő ukrán törvények értelmében nem tud eleget tenni a minszki megállapodás által előírt elvnek, amely szerint “mindenkit mindenkire” kell kicserélni, mert nem engedheti el a különösen súlyos bűncselekményeket elkövetett személyeket.

Medvedcsuk arra kérte Putyint, győzze meg Zaharcsenkót és Plotnyickijt arról, hogy a Kijev által most javasolt megoldás az első szakasza lenne a “mindenkit mindenkire” való kicserélésnek, és “nagyon komoly előrelépés lenne a minszki megállapodások végrehajtásában és a Donyec-medencei béke kérdésében”.

Az Ukrajnában oroszbarátnak tartott, Putyin által pedig ukrán nacionalistaként emlegetett Medvedcsuk az Ukrán választás – a nép joga elnevezésű társadalmi mozgalom vezetője, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök egykori kabinetfőnöke, aki a konfliktus rendezésére létrehozott kapcsolattartó csoport humanitárius alcsoportjában képviseli az ukrán vezetést.

Putyin telefonbeszélgetését megelőzően Irina Herascsenko ukrán parlamenti alelnök, a minszki összekötő csoport kijevi küldöttségének tagja “zsarolásnak” nevezte azt, hogy ukrán foglyokra cseréljenek ki olyanokat is, akikre nem vonatkoznak a minszki megállapodásokban foglaltak. Úgy fogalmazott, hogy Kijev nem enged a zsarolásnak, amellyel a donyecki és luganszki köztársaságok képviselői a minszki egyezményeket kihasználva állnak elő.

A Kijev főterén történt erőszakos fellépés miatt a mai napig tart a nyomozás, felelősségre még nem vontak senkit sem.

Az ukrán politikai ellenzék berkein belül sokan bírálják Kijevet azért, mert szerintük a kormány nem tesz meg mindent az ukrán foglyok kiszabadításáért.

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű