Írjon nekünk

Politika

Moszkva szerint Washington nem törekszik a kétoldalú kapcsolatok javítására

Közzétéve

-

Moszkva nem lát olyan lépéseket Washington részéről, amelyek az amerikai-orosz kapcsolatok javítását céloznák – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán Moszkvában újságíróknak.

“Meghatározhatatlan jeleken kívül mindeddig semmit nem láttunk, ami az Oroszországgal való viszony javításának szándékára utalt volna. Egy sor olyan lépés történik, amely éles elutasítást vált ki belőlünk” – fogalmazott a magas rangú diplomata.

Mint mondta, az amerikai szankciók kiterjesztése nem okozott meglepetést Moszkvában, de a nyomás fokozása “mély aggodalmat” keltett. Szavai szerint az orosz diplomácia “megpróbálja visszatéríteni a valóságba” Washingtont, megmutatva neki, hogy a gazdasági büntetőintézkedések visszaütnek az amerikaiakra. Hozzátette: Oroszország továbbra is igyekszik kiutat találni a helyzetből.

Rjabkov szerint Washington nem semleges módon, hanem a Moszkvával folytatott párbeszéd minden aspektusában kimutatható mély oroszellenességgel viszonyul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokhoz.

Megismételte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzleti projekt és annak átpolitizálása nem más, mint rosszhiszemű konkurenciaharc, a kivételesség jegyében megnyilvánuló önzés az Egyesült Államok részéről.
Úgy vélte, a szankciók az amerikai külpolitika fő eszközévé váltak. Moszkva a nemzetközi jog megsértéseként értékeli az egyoldalú gazdasági büntetőintézkedéseket – mondta.

“Ha a szankcióknak területen kívüli összetevőjük is van, vagyis ha kísérlet történik a megfélemlítés eszközeinek alkalmazására harmadik országok vállalataival, szerveivel és fizikai személyeivel szemben, akkor nyilvánvaló, hogy a szankciók elemévé válnak a bizonytalanság és válság légköre megteremtésének. Lehet, hogy éppen ez a cél, az Egyesült Államok mindig is híres volt arról a képességéről, hogy az irányított válságok politikáját folytassa és hogy a krízis forró fázisba lépésének határán egyensúlyozzon” – mondta Rjabkov.

Közölte, hogy Moszkva keresi az alternatívákat a pénzügyi tranzakciókat akadályozó szankciókkal szemben. Ehhez szerinte meg kell szabadulni a dollártól és fel kell számolni az amerikai bankrendszertől való függőséget.
A miniszterhelyettes szükségesnek nevezte az újabb Irán elleni szankciók megakadályozását a Teherán nukleáris programjáról megkötött nemzetközi megállapodás megvédése érdekében.

Rjabkov az RT orosz állami televíziónak nyilatkozva “nagyon veszélyes változásnak” nevezte, hogy “az Egyesült Államokban az internet-platformokat bevonják a politikai küzdelembe”. Ezt arra reagálva jelentette ki, hogy több vizsgálat is megpróbálja megállapítani, milyen közösségi médiában végrehajtott manipulációkkal befolyásolhatta Moszkva a tavalyi amerikai elnökválasztást.

A politikus szerint Washingtonnak nincs bizonyítéka arra, hogy Moszkva beavatkozott a választási küzdelembe, különben azt már rég nyilvánosságra hozta volna.

A Szövetségi Tanácsban (az orosz parlament felsőházában) szerdán meghallgatást tartottak azzal kapcsolatban, hogy a Twitter letiltotta az RT és a Szputnyik hírügynökség reklámjait. Itt Margarita Szimonyjan, az RT főszerkesztője elmondta, hogy az általa irányított televízió a Twitteren a kampány idején 275 ezer dollárt költött hirdetésre, amivel nem gyakorolhatott befolyást a milliárdos költségvetésű amerikai elnökválasztás kimenetelére. A legnagyobb összeget, 12 ezer dollárt, az RT America egy Bernie Sanders demokrata elnökjelölt-aspiránssal készült élő műsor promotálására fordította. Elmondta, hogy fennállása óta az RT összesen 1,9 millió dollárt költött el Twitter-reklámokra.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a meghallgatáson kijelentette, hogy az Egyesült Államokban rendszeresített külföldi ügynöklista az RT-től alapvetően eltérő jellegű cégeket tart nyilván. Az érintett vállalatok jellemzően nem állítanak elő médiatartalmat amerikai újságírók bevonásával, hanem lobbitevékenységet folytatnak és külföldről származó anyagokat terjesztenek. Zaharova szerint az RT külföldi ügynökként történő lajstromba vételével – amelybe nem egyezett bele a tévécsatorna – Washington meg akarja akadályozni az alternatív információ amerikai területen való terjesztését.

Oleg Plohoj igazságügyi miniszterhelyettes a meghallgatáson közölte: elkészültek a javaslatok arra, hogy Moszkva hogyan adhat “szimmetrikus” válaszokat az orosz tömegtájékoztatási eszközökkel szembeni amerikai fellépésre. Az igazságügyi tárca korábban több amerikai állami finanszírozású médiumot figyelmeztette arra, hogy óvakodjanak az orosz törvények megsértésétől.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke szerdán az amerikai politikusokat tette felelőssé a keddi New York-i terrortámadás miatt, mert azok véleménye szerint, az előző elnökválasztások miatti “belső leszámolásokkal” voltak elfoglalva polgáraik biztonsága helyett. Koszacsov ezzel a kampányba való állítólagos orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálatokra utalt.

A szenátor szerint a hasonló terrortámadások ellen úgy lehet harcolni, ha az Egyesült Államok nem bocsátja be a szélsőséges ideológiákat potenciálisan hordozó személyeket és ha harcol a külső befolyás és a terrorizmus ideológiája ellen. Hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni harcban az Egyesült Államoknak és Oroszországnak a legszorosabb szövetségben kellene állnia egymással. MTI

Politika

Putyin: a NATO keleti terjeszkedésére a reakciónk rendkívül negatív lenne

Közzétéve

-

Írta:

Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen – mondta a többi között Vlagyimir Putyin orosz elnök a Fox televíziónak a Donald Trump amerikai elnökkel tartott csúcstalálkozója után, még Helsinkiben adott, az Egyesült Államokban hétfőn elhangzott interjújában.

Az orosz elnök Donald Trumpról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról, a hadászati támadó fegyvereket korlátozó START III. egyezmény meghosszabbításáról, a NATO szerepéről és esetleges bővítéséről is szólt.

Hangsúlyozta: a csúcstalálkozón közölte Donald Trump elnökkel, hogy Moszkva készen áll a 2021-ben lejáró érvényű Start III. egyezmény meghosszabbítására. “Biztosítottam Trump elnököt, hogy Oroszország készen áll az egyezmény kiterjesztésére, meghosszabbítására, de először még néhány specifikus kérdésben egyezségre kell jutnunk, és van még néhány kérdésünk amerikai partnereinkhez” – fogalmazott az orosz elnök.

Hozzátette: Moszkva álláspontja szerint Washington ugyan nem teljes egészében tartja be a szerződést, de ezt szakértőknek kell tisztázniuk.

A NATO Grúzia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését Vlagyimir Putyin rossz néven venné, és nehezményezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést.

“A NATO struktúrájának határaink felé történő bővítése közvetlen és azonnali veszélyt jelentene nemzetbiztonságunkra, és a reakciónk rendkívül negatív lenne” – hangsúlyozta.

Az orosz elnök többször  kijavította a riportert

Amikor Chris Wallace, a Fox televízió sztárriportere a Krím félsziget bekebelezéséről faggatta, Putyin pontosított:

Oroszország szerinte a Krímet nem bekebelezte, hanem az ott élők népszavazással döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról. Az orosz elnök kérdés formájában vetette fel, hogy az amerikaiak beavatkoztak Ukrajnában, “puccsnak” minősítve az előző ukrán elnök eltávolítását. “Ki szervezte, támogatta a tüntetéseket a (kijevi) főtéren?” – tette fel a kérdést az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin az interjú során nem egyszer visszakérdezett. Amikor a riporter például arról faggatta, hogy a szíriai Aleppóban és Gútában az orosz bombázásoknak sok civil áldozata is volt, s vajon érzett-e emiatt lelkiismeret-furdalást, Putyin visszakérdezett: és Rakkában, ahol az amerikaiak bombázták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait, nem voltak civil áldozatok? Hozzátette: “amikor háború folyik, a legszörnyűbb dolgok is megtörténnek, az áldozatok elkerülhetetlenek, s mindig felmerül a kérdés, ki hibáztatható ezért. Úgy gondolom, a Szíriát destabilizáló terrorista csoportok tehetők felelőssé” – hangsúlyozta Putyin. Kicsit később még azt is hozzátette: sajnálja, hogy a riporter nincs teljesen tisztában a szíriai helyzettel.

A Fox televízió a nemzetközi politikai meghatározó kérdéseinél jóval több teret szentelt Putyin amerikai belpolitikával kapcsolatos álláspontjainak.

Az orosz elnök – a Helsinkiben tartott sajtókonferencián elhangzottakhoz hasonlóan – kategorikusan leszögezte, hogy Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Amikor a riporter szembesítette az amerikai hírszerzés adataival, információival, köztük a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető szerve) szervereiről történt adatlopással, az orosz elnök azt mondta: végül is az adatok az igazságot tartalmazták, nem hamis híreket. Az interjú elhangzása utáni kommentárokban a Fox televízió egyik elemzője meg is jegyezte: Vlagyimir Putyin úgy reagált, mintha az oroszok közfeladatot láttak volna el.

Vlagyimir Putyin azt is megerősítette, hogy Moszkvának nincsenek terhelő információi Donald Trumpról. Utalva arra, hogy Trump üzletemberként volt többször is orosz földön, Putyin így fogalmazott: “nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson”. Hozzátette: Trump “az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért”. MTI

Tovább olvasom

Politika

Trump: véget ért az Egyesült Államok és Oroszország rossz viszonya

Közzétéve

-

Írta:

Donald Trump amerikai elnök “termékeny párbeszédnek” minősítette a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott hétfői találkozóját a közös sajtótájékoztatón Helsinkiben.

Az amerikai elnök leszögezte: soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most “De ennek vége. Fél órával ezelőtt ez véget ért” – hangsúlyozta Donald Trump, aki ismételten “konstruktív párbeszédet” emlegetett.

Trump hangoztatta: a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél.

Tovább olvasom

Politika

A magyar és az orosz kormányfő is ott lesz Erdogan beiktatásán

Közzétéve

-

Írta:

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Ankarába utazik, ahol részt vesz Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Az esti ünnepségre az eddigi bejelentések alapján számos ország vezetőjét várják, Oroszországot például a kormányfő, Dmitrij Medvegyev képviseli, Szerbiából pedig Aleksandar Vucic államfő utazik Ankarába.

Törökországban június 24-én tartottak államfő- és parlamenti választást, a voksolást Erdogan elnök nyerte 52,59 százalékkal. A választás után a korábbi parlamenti berendezkedés helyett végrehajtó elnöki rendszert vezetnek be. Erről tavaly áprilisban népszavazáson döntöttek a török választópolgárok. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű