Írjon nekünk

Politika

Lavrov: az amerikai szankciók célja Moszkva kiszorítása a fegyver- és az energiapiacról

A megjelenés óta

-

Szankcióival az Egyesült Államok ki akarja szorítani Oroszországot a fegyver- és az energiapiacról – állította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, az európai gazdasági együttműködéséről tartott keddi moszkvai tanácskozáson.

“Az orosz fenyegetés elleni harc ürügyén Washington nemcsak az úgynevezett transzatlanti szolidaritást akarja befoltozni, nemcsak az európaiakat kényszeríti a védelmi kiadásaik növelésére, de elő akarja mozdítani gazdasági és energetikai pozícióit Európában, kiszorítani az önökkel közös energetikai projektjeinket, kiszorítani Oroszországot a fegyverpiacról, erre irányul a szankciók legutóbb meghirdetett adagja” – jelentette ki az orosz diplomácia vezetője.

Lavrov szerint Oroszország és az európai államok együttműködésének továbbra is fő akadálya az amerikaiak által kikényszerített szankciópolitika. Az egyoldalú szankciókat a rosszhiszemű konkurenciaharc eszközének nevezte, amelyek megsértik mind a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) normáit, mind pedig az ENSZ-közgyűlés vonatkozó szabályait. Anélkül, hogy megnevezte volna őket, kifogásolta, hogy európai országok egy kis csoportja is “destruktív”, valamint “nagyon agresszív” és “oroszellenesre hangolt” politikát folytat, és akadályozza az orosz-EU energetikai együttműködést.

Mint mondta, az uniós országok üzleti körei mind gyakrabban adnak hangot elégtelenségüknek a szankciók miatt kialakult helyzet miatt, amelynek ellenére azonban a kereskedelmi forgalom 25 százalékkal bővült Oroszország és az EU között az év első nyolc hónapjában. Lavrov ismét szóba hozta, hogy Moszkva kész fejleszteni kapcsolatait Brüsszellel minden olyan területen, amely arra készen áll.

Egyesült Államok számára a Krím és a Donyec-medence “kényelmes ürügy” a rosszhiszemű konkurenciaharchoz

Lavrov érvelése szerint az Egyesült Államok számára a Krím és a Donyec-medence “kényelmes ürügy” a rosszhiszemű konkurenciaharchoz. A miniszter azt hangoztatta, hogy azok a kijelentések, amelyeket Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium ukrajnai különmegbízottja tett a Donyec-medencei ENSZ-misszióval kapcsolatban, ellentétesek azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a rendezés érdekében a normandiai formátumban tesznek.

Kifogásolta, hogy Volker szerint a békefenntartóknak körül kell venniük és “meg kell szállniuk” a Donyec-medencét, és csak ezt követően lehetne a területnek különleges státust biztosítani, valamint megtartani a helyi választásokat.

Lavrov emlékeztetett rá, hogy az ukrán vezetés ezek megrendezését már két éve “szabotálja” és úgy vélekedett, hogy Kijev ugyanígy járna el a kéksisakosok “megszállása” után is. Felhívta a figyelmet, hogy Volker a rendezési folyamatból kirekesztené az önhatalmúlag kikiáltott köztársaságok vezetőit is.

Moszkva a minszki megállapodások maradéktalan betartását tekinti a rendezés alapjának

A külügyminiszter beszámolója szerint az orosz javaslatról, hogy az ENSZ-erőket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői biztonságának szavatolására vezényeljék a térségbe, még meg sem kezdődtek a tárgyalások a Biztonsági Tanácsban, annak ellenére sem, hogy Párizs és Berlin érdeklődést mutatott irántuk. Megismételte, hogy Moszkva a minszki megállapodások maradéktalan betartását tekinti a rendezés alapjának.

A tervezett, nyugati irányú orosz gázvezetékekről szólva Lavrov kijelentette, hogy a Balti-tenger nemzetközi vizein át megépítendő Északi Áralmlat-2 esetében nincs szükség EU-falhatalmazásra, mert az uniós jog, mint az a bizottság jogászai is megállapították, nem ismeri a területenkívüliséget. A Török Áramlat Európa felé történő meghosszabbítását ugyanakkor – a leállított Déli Áramlat negatív tapasztalatára hivatkozva – kifejezetten a Brüsszel által adandó jogi garanciáktól tette függővé.

Ukrajnában és a balti államokban továbbra is nyíltan diszkriminálják az orosz kisebbséget

Lavrov egy Moszkvában ugyancsak kedden megtartott orosz diaszpóra-tanácskozáson hangsúlyozta, hogy Ukrajnában és a balti államokban továbbra is nyíltan diszkriminálják az orosz kisebbséget. Mint mondta, az Oroszország ellen folytatott “tisztességtelen tájékoztatási háború” fényében nehéz túlértékelni a határon túl élő oroszok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsák Moszkva “objektív ábrázolását”, valamint hogy rendben tartsák az orosz és a szovjet hadisírokat. MTI

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Gyurcsány: Magyarország az EU szövetségese, nem Oroszországé

A megjelenés óta

-

Írta:

A demokratikus ellenzéknek világossá kell tennie, hogy Magyarország katonai és politikai értelemben a transzatlanti együttműködésben érdekelt és az Európai Unió a szövetségese, nem pedig Oroszország – mondta a Demokratikus Koalíció elnöke egy pénteki, budapesti konferencián.

Gyurcsány Ferenc az “Oroszország – szemben Európával?” című rendezvényen tartott nyitóbeszédében, kétségtelennek nevezte, hogy minden korábbinál nagyobb és aktívabb az orosz titkosszolgálatok magyarországi jelenléte, az orosz hírszerzési tevékenység és a közvetlen politikai befolyásolás-szerzési igény.

A politikus úgy fogalmazott: vádolja a magyar kormányt azért, mert nem hajlandó felismerni ezt az orosz magatartást és nem tesz ellene semmit. A kabinet nem engedi, hogy ezt a problémát a parlament megfelelő bizottsága megtárgyalja, nem hajlandó ellenlépéseket tenni, úgy tesz, mintha az orosz politika nem változott volna meg az elmúlt években – jelentette ki. Egy szót sem lehet hallani arról, hogy a magyar kormány intézkedéseket tett volna annak érdekében, hogy Oroszország ne avatkozzon be a közelgő magyar választásba, ahogy minden bizonnyal megtette ezt az Egyesült Államokban illetve Franciaországban – mondta.

A magyar kormány olyan intenzív és szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, amelyek időnként a barátság érzetét keltik, olyan gesztusokat gyakorol, amelyek messze túlmutatnak a partneri együttműködés szintjén – közölte Gyurcsány Ferenc. Emellett a két ország olyan megállapodásokat köt, például a paksi bővítésről, amelyekhez szövetségesi körben kellene partnert találni – tette hozzá.

A lehetséges okokat elemezve kijelentette, hogy a magyar kormány szövetségest talál Oroszországban az Európai Uniót gyengíteni kívánó politikájához. A kabinet nem bánja, hogy Oroszország destabilizálni szeretné az EU-t, hanem utat, “hátsó ajtót” nyit ehhez – fogalmazott. A kormány azért nem tesz ellenintézkedéseket, mert ebben az esetben nem az elsődleges magyar érdek, hanem a Brüsszel-ellenes politikája határozza meg az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat – érvelt a pártelnök. Eközben kimondva, kimondatlanul ott van az a fajta lelki rokonság, amelyik az “autoriter Putyin elnököt és az autoriter Orbán miniszterelnököt összeköti. Ha úgy tetszik, a zsák megtalálta a foltját” – fogalmazott.

A demokratikus ellenzéknek azzal az igénnyel kell fellépnie, hogy megőrizzék a magyar nemzeti szuverenitást és az EU egységét, ezért az ilyen beavatkozási kísérleteket el kell hárítani – összegzett.

Az eseményt egy fővárosi szálloda különtermében tartották, körülbelül 150 fős hallgatóság előtt. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

Politika

Az orosz csapat kizárása esetén nem közvetítik az olimpiát az állami televíziók

A megjelenés óta

-

Írta:

Nem fogja közvetíteni a phjongcshangi téli olimpiát az orosz csapat kizárása esetén sem az Összoroszországi Televíziós és Rádiósugárzási Társaság (VGTRK), sem az ugyancsak állami tulajdonban lévő Pervij Kanal (Első Csatorna) televízió.

Ezt a két médiavállalat pénteken helyezte kilátásba, miután a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) csütörtökön közölte: továbbra sem megfelelőek az oroszországi doppingellenes intézkedések, ezért az Orosz Antidopping Ügynökség (RUSADA) továbbra sem végezhet semmilyen tesztet.

Egyelőre változatlanul kérdéses, hogy az ország sportolói ott lehetnek-e a februári olimpián, igaz, több orosz szakértő szerint a RUSADA rehabilitálásának megtagadása nem jelenti egyúttal a nemzeti csapat kizárását is. Az ügyben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) december 5-én hirdeti ki döntését.

Az olimpiát a VGTRK csatornáin és a Pervij Kanalon kívül elvileg még a Gazprom Mediához tartozó Match TV közvetítheti. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője érthetőnek minősítette az állami televíziók állásfoglalását, ugyanakkor közölte, hogy erről még korai beszélni és az orosz sportolók folytatják a felkészülést az olimpiára.

Moszkva a WADA döntését politikai indíttatásúnak tartja.

Sporttisztségviselők szerint a RUSADA végrehajtotta a WADA által megkövetelt összes személyzeti és szervezeti változtatást. Az orosz vezetők ugyanakkor kitartanak amellett, hogy Oroszországban nincs és nem is volt államilag támogatott doppingolás, aminek elismerését a WADA feltételül szabta az orosz doppingellenes ügynökség jogainak helyreállításához.

Moszkva szerint a nemzetközi testület túllépte a szakmaiság határait.

A Rosszija 1 csatorna egyik vitaműsorában elhangzott, hogy Oroszország kanadai polgári bíróságon kíván pert indítani a WADA által felkért független szakértő, Richard McLaren ellen, akinek vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy a szocsi téli olimpia doppinglaborjában az orosz sportolók pozitív mintáit negatívra cserélték. A McLaren-jelentést Moszkvában megalapozatlannak minősítették.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október 9-én Cseljabinszkban kijelentette, hogy a doppingváddal illetett orosz sportolókat polgári bíróságokon kell megvédeni.

“Úgy gondolom, hogy a különleges (sport)bírósági rendszerek itt már nem elegendők, általános polgári bírói testületekhez kell fordulni” – hangoztatta.

Megosztás
Tovább olvasom

Politika

Putyin megvitatta a donecki és luganszki vezetőkkel a fogolycserére vonatkozó ukrán javaslatot

A megjelenés óta

-

Írta:

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett a kelet-ukrajnai  “népköztársaságok” vezetőivel a konfliktus során ejtett foglyok cseréjére vonatkozó ukrán javaslatról, amit támogatásáról biztosított – közölte szerda éjjel Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az RBK orosz gazdasági lap online kiadása szerint először történt hivatalos bejelentés arról, hogy az orosz elnök közvetlenül egyeztetett a felkelők elöljáróival.

Peszkov szerint Putyin támogatásáról biztosította, Alekszandr Zaharcsenko donyecki és Igor Plotnyickij luganszki vezető pedig “egészében” támogatta a Viktor Medvedcsuk humanitárius kérdésekért felelős ukrán különmegbízott által előterjesztett kezdeményezést. A javaslat szerint az újévet és az ortodox karácsonyt megelőzően Kijev 306 embert lenne hajlandó szabadon bocsátani a kelet-ukrajnai milíciák által fogva tartott 74 fogoly elengedése fejében.
Kirill orosz ortodox pátriárka szintén pártfogásába vette a javaslatot, amelyet Medvedcsuk szerdán az isztrai Új-Jeruzsálem férfikolostorban terjesztett elő az orosz elnöknek.

Az ukrán kormányerők és a felkelők között már 14 hónapja nem volt fogolycsere. Medvedcsuk szerint ennek oka az, hogy Kijev az érvényben lévő ukrán törvények értelmében nem tud eleget tenni a minszki megállapodás által előírt elvnek, amely szerint “mindenkit mindenkire” kell kicserélni, mert nem engedheti el a különösen súlyos bűncselekményeket elkövetett személyeket.

Medvedcsuk arra kérte Putyint, győzze meg Zaharcsenkót és Plotnyickijt arról, hogy a Kijev által most javasolt megoldás az első szakasza lenne a “mindenkit mindenkire” való kicserélésnek, és “nagyon komoly előrelépés lenne a minszki megállapodások végrehajtásában és a Donyec-medencei béke kérdésében”.

Az Ukrajnában oroszbarátnak tartott, Putyin által pedig ukrán nacionalistaként emlegetett Medvedcsuk az Ukrán választás – a nép joga elnevezésű társadalmi mozgalom vezetője, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök egykori kabinetfőnöke, aki a konfliktus rendezésére létrehozott kapcsolattartó csoport humanitárius alcsoportjában képviseli az ukrán vezetést.

Putyin telefonbeszélgetését megelőzően Irina Herascsenko ukrán parlamenti alelnök, a minszki összekötő csoport kijevi küldöttségének tagja “zsarolásnak” nevezte azt, hogy ukrán foglyokra cseréljenek ki olyanokat is, akikre nem vonatkoznak a minszki megállapodásokban foglaltak. Úgy fogalmazott, hogy Kijev nem enged a zsarolásnak, amellyel a donyecki és luganszki köztársaságok képviselői a minszki egyezményeket kihasználva állnak elő.

A Kijev főterén történt erőszakos fellépés miatt a mai napig tart a nyomozás, felelősségre még nem vontak senkit sem.

Az ukrán politikai ellenzék berkein belül sokan bírálják Kijevet azért, mert szerintük a kormány nem tesz meg mindent az ukrán foglyok kiszabadításáért.

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű