Írjon nekünk

Politika

Lavrov: az amerikai szankciók célja Moszkva kiszorítása a fegyver- és az energiapiacról

A megjelenés óta

-

Szankcióival az Egyesült Államok ki akarja szorítani Oroszországot a fegyver- és az energiapiacról – állította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, az európai gazdasági együttműködéséről tartott keddi moszkvai tanácskozáson.

“Az orosz fenyegetés elleni harc ürügyén Washington nemcsak az úgynevezett transzatlanti szolidaritást akarja befoltozni, nemcsak az európaiakat kényszeríti a védelmi kiadásaik növelésére, de elő akarja mozdítani gazdasági és energetikai pozícióit Európában, kiszorítani az önökkel közös energetikai projektjeinket, kiszorítani Oroszországot a fegyverpiacról, erre irányul a szankciók legutóbb meghirdetett adagja” – jelentette ki az orosz diplomácia vezetője.

Lavrov szerint Oroszország és az európai államok együttműködésének továbbra is fő akadálya az amerikaiak által kikényszerített szankciópolitika. Az egyoldalú szankciókat a rosszhiszemű konkurenciaharc eszközének nevezte, amelyek megsértik mind a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) normáit, mind pedig az ENSZ-közgyűlés vonatkozó szabályait. Anélkül, hogy megnevezte volna őket, kifogásolta, hogy európai országok egy kis csoportja is “destruktív”, valamint “nagyon agresszív” és “oroszellenesre hangolt” politikát folytat, és akadályozza az orosz-EU energetikai együttműködést.

Mint mondta, az uniós országok üzleti körei mind gyakrabban adnak hangot elégtelenségüknek a szankciók miatt kialakult helyzet miatt, amelynek ellenére azonban a kereskedelmi forgalom 25 százalékkal bővült Oroszország és az EU között az év első nyolc hónapjában. Lavrov ismét szóba hozta, hogy Moszkva kész fejleszteni kapcsolatait Brüsszellel minden olyan területen, amely arra készen áll.

Egyesült Államok számára a Krím és a Donyec-medence “kényelmes ürügy” a rosszhiszemű konkurenciaharchoz

Lavrov érvelése szerint az Egyesült Államok számára a Krím és a Donyec-medence “kényelmes ürügy” a rosszhiszemű konkurenciaharchoz. A miniszter azt hangoztatta, hogy azok a kijelentések, amelyeket Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium ukrajnai különmegbízottja tett a Donyec-medencei ENSZ-misszióval kapcsolatban, ellentétesek azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a rendezés érdekében a normandiai formátumban tesznek.

Kifogásolta, hogy Volker szerint a békefenntartóknak körül kell venniük és “meg kell szállniuk” a Donyec-medencét, és csak ezt követően lehetne a területnek különleges státust biztosítani, valamint megtartani a helyi választásokat.

Lavrov emlékeztetett rá, hogy az ukrán vezetés ezek megrendezését már két éve “szabotálja” és úgy vélekedett, hogy Kijev ugyanígy járna el a kéksisakosok “megszállása” után is. Felhívta a figyelmet, hogy Volker a rendezési folyamatból kirekesztené az önhatalmúlag kikiáltott köztársaságok vezetőit is.

Moszkva a minszki megállapodások maradéktalan betartását tekinti a rendezés alapjának

A külügyminiszter beszámolója szerint az orosz javaslatról, hogy az ENSZ-erőket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői biztonságának szavatolására vezényeljék a térségbe, még meg sem kezdődtek a tárgyalások a Biztonsági Tanácsban, annak ellenére sem, hogy Párizs és Berlin érdeklődést mutatott irántuk. Megismételte, hogy Moszkva a minszki megállapodások maradéktalan betartását tekinti a rendezés alapjának.

A tervezett, nyugati irányú orosz gázvezetékekről szólva Lavrov kijelentette, hogy a Balti-tenger nemzetközi vizein át megépítendő Északi Áralmlat-2 esetében nincs szükség EU-falhatalmazásra, mert az uniós jog, mint az a bizottság jogászai is megállapították, nem ismeri a területenkívüliséget. A Török Áramlat Európa felé történő meghosszabbítását ugyanakkor – a leállított Déli Áramlat negatív tapasztalatára hivatkozva – kifejezetten a Brüsszel által adandó jogi garanciáktól tette függővé.

Ukrajnában és a balti államokban továbbra is nyíltan diszkriminálják az orosz kisebbséget

Lavrov egy Moszkvában ugyancsak kedden megtartott orosz diaszpóra-tanácskozáson hangsúlyozta, hogy Ukrajnában és a balti államokban továbbra is nyíltan diszkriminálják az orosz kisebbséget. Mint mondta, az Oroszország ellen folytatott “tisztességtelen tájékoztatási háború” fényében nehéz túlértékelni a határon túl élő oroszok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsák Moszkva “objektív ábrázolását”, valamint hogy rendben tartsák az orosz és a szovjet hadisírokat. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Lavrov: Moszkva kész támogatni a közvetlen tárgyalást a Washington és Phenjan között

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország kész támogatni a közvetlen tárgyalást az Egyesült Államok és Észak-Korea között a koreai válság rendezése érdekében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai válság katonai megoldása katasztrófához vezethet.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Kína a konfrontatív lépésektől való tartózkodásra hívta fel a konfliktusban érintett feleket. Mint mondta, az ilyen fellépések befagyasztása után Moszkva kész segédkezni Washington és Phenjan párbeszédének előmozdításában a hatoldalú folyamat keretében, amelyben korábban a két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Japán vett részt.

Kijelentette, hogy Moszkva nem támogatja a Vancouverben kedden Észak-Koreáról tartandó külügyminiszteri tanácskozást.

Lavrov szerint Moszkva kész közvetíteni Irakban is, az iraki és a kurd vezetés között. Kijelentette, hogy Oroszország támogatja Irak területi épségét.

Szíriával kapcsolatban ennek az ellenkezőjével vádolta meg az Egyesült Államokat. Ennek alátámasztására Lavrov megemlítette azt az amerikai kezdeményezést, amelynek értelmében a damaszkuszi rendszer megdöntésére törekvő, demokratikusnak nevezett ellenzéki erők határ menti biztonsági övezeteket hoznának létre. Ez a miniszter szerint nagy területleválasztást jelentene Szíria Törökországgal és Iránnal határos vidékein.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy a szíriai kormány és az ellenzéki erők bevonásával január végén Szocsiban tervezett konferencia célja az ENSZ égisze alatt megkezdett genfi rendezési folyamat előmozdítása lesz.

Lavrov ismételten azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a többpólusú világrend kialakulása közepette illegitim eszközökkel törekszik visszaszoruló vezető szerepének megőrzésére. Az orosz diplomácia vezetője a “tisztességes konkurenciaharc” amerikai megsértésének példájaként említette meg egyebek között az orosz Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítésének akadályozását, az orosz média visszaszorítására tett kísérleteket, az orosz fegyvereladásokkal szembeni, harmadik piacokon való fellépést, valamint azt, hogy az orosz sportolókat – Lavrov szerint nem létező – kollektív doppinghasználatra hivatkozva megpróbálják eltiltani a nemzetközi versenyektől.

Az orosz diplomácia vezetője rámutatott: egyre több ország döntött úgy, hogy szuverenitásának védelmében megnöveli katonai erejét a nemzetközi jogrend leértékelődése miatt. Mint mondta, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése számára nem prioritás az ENSZ-ben folytatott, egyeztetett munka.

A külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva az iráni nukleáris programról megkötött nemzetközi megállapodás megőrzésére fog törekedni, és nem fogja támogatni az azok megváltoztatására irányuló törekvéseket, amelyek szerinte “nem adnak okot az optimizmusra”. Mint mondta, Oroszország síkraszáll az Izrael és a palesztinok körül kialakult helyzet normalizálása mellett.

Ukrajnáról szólva Lavrov azt mondta, hogy Oroszország a szomszédos ország területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – fogalmazott.

Lavrov úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus rendezését gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Az orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, amely szerint azért gyorsultak fel a tárgyalások Macedónia hivatalos elnevezése körül, mert az Egyesült Államok a nyugat-balkáni államnak a NATO-ba történő felvétele mellett döntött. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: Moszkva a krími referendum utáni ukrán területi integritást kész tiszteletben tartani

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország Ukrajna területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – mondta.

Az ukrajnai konfliktusról szólva Lavrov úgy vélekedett, hogy a rendezést gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Tovább olvasom

Politika

Oroszország újabb légvédelmi egységeket telepített a Krímre (+videó)

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország újabb Sz-400-as légvédelmi egységeket telepített a Krím félszigetre.

Valószínűleg az orosz lépés arra válasz, hogy Donald Trump amerikai elnök decemberben bejelentette: az Egyesült Államok azt tervezi, hogy megerősíti Ukrajna védelmi képességeit. Erről tisztségviselők kifejtették, hogy egyebek között Javelin típusú harckocsi-elhárító rakéták szállítását jelenti.

Ez már a második orosz hadosztály a Krímben, amely Sz-400-as légelhárító rakétákkal van felszerelve, az elsőt tavaly tavasszal telepítették Feodoszija kikötővárosnál. Az új hadosztály Szevasztopol mellett fog állomásozni.

Az Sz-400-as rakétarendszer kevesebb mint öt perc alatt támadó rendszerré alakítható át – idézte az Interfax hírügynökség Viktor Szevosztyanovot, az orosz légierő egyik parancsnokát. Légi célpontok ellen 400 kilométeres körben vethetők be, ballisztikus rakéták ellen 60 kilométeres körben. 2007-ben állították hadrendbe az orosz hadseregnél.
A Krím és Szevasztopol 2014 március 11-én kikiáltotta függetlenségét. 2014 március 16-án népszavazást tartottak, ahol a krími szavazók 96.77%-a, a szevasztopoli szavazók 95.6%-a úgy döntött, hogy elszakadnak Ukrajnától és az Oroszországi Föderációhoz csatlakoznak. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 március 18-án aláírta az újraegyesülésről szóló megállapodást.
Krím a hazatérés (teljes film) magyar felirattal
Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű