Moszkva haditengerészeti bázist épít ki a Kuril-szigeteken

Megszületett az elvi döntés arról, hogy Oroszország univerzális haditengerészeti bázist építsen ki a Kuril-vonulathoz tartozó Matua szigeten – jelentette ki Franc Klincevics, az orosz parlamenti felsőház védelmi és biztonsági bizottságának első alelnöke csütörtökön Moszkvában.

A lakatlan, vulkáni sziget nem tartozik a Kuril-szigetek azon részéhez, amelyre Japán igényt formál.

Klincevics az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a projekt a szervezés és megvalósítás fázisába lépett. A szenátor a RIA Novosztyival közölte, hogy a hadikikötő alkalmas lesz az összes típusú hadihajó fogadására.

Orosz katonai források tavaly jelezték, hogy haditengerészeti kikötőt kívánnak létesíteni Matuán, és helyre akarják állítani a Kuril-szigetek repülőtereit is.

Az orosz Csendes-óceáni Flotta lapja, a Bojevaja Vahta (Harci Őrség) novemberben közölte, hogy Iturup szigetén Bal, Kunisiren pedig Basztyion típusú partvédő rakétákat állítottak hadrendbe. Ezeket a kurili szigeteket Tokió magának követeli.

[su_gmap address=”Kuril”]

A Kuril-szigeteken egy géppuska-tüzérségi hadosztály teljesít szolgálatot, amely az orosz keleti katonai körzet sajtóosztályának májusi bejelentése szerint új típusú fegyverzetet és hadfelszerelést kapott. Az orosz hadsereg közölte, hogy a szigeteken folytatódik a katonai infrastruktúra fejlesztése.

A Kuril-vonulat négy déli szigetét (Kunasirt, Itoroput, Sikotant és Habomait) a második világháború végén foglalta el Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán saját “északi területeinek” tartja őket. A két ország a területi vita miatt még mindig nem írta alá a háborút hivatalosan lezáró békeszerződést, csak fegyverszünet van érvényben közöttük.

A Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.

2013 áprilisában Abe Sindzó volt az első japán miniszterelnök, aki tízévi szünet után Moszkvában járt, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Vlagyimir Putyin orosz elnök értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket “eladni” vagy “elcserélni”. MTI

Akár ez is tetszhet