Írjon nekünk

Politika

Moszkva haditengerészeti bázist épít ki a Kuril-szigeteken

A megjelenés óta

-

Megszületett az elvi döntés arról, hogy Oroszország univerzális haditengerészeti bázist építsen ki a Kuril-vonulathoz tartozó Matua szigeten – jelentette ki Franc Klincevics, az orosz parlamenti felsőház védelmi és biztonsági bizottságának első alelnöke csütörtökön Moszkvában.

A lakatlan, vulkáni sziget nem tartozik a Kuril-szigetek azon részéhez, amelyre Japán igényt formál.

Klincevics az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a projekt a szervezés és megvalósítás fázisába lépett. A szenátor a RIA Novosztyival közölte, hogy a hadikikötő alkalmas lesz az összes típusú hadihajó fogadására.

Orosz katonai források tavaly jelezték, hogy haditengerészeti kikötőt kívánnak létesíteni Matuán, és helyre akarják állítani a Kuril-szigetek repülőtereit is.

Az orosz Csendes-óceáni Flotta lapja, a Bojevaja Vahta (Harci Őrség) novemberben közölte, hogy Iturup szigetén Bal, Kunisiren pedig Basztyion típusú partvédő rakétákat állítottak hadrendbe. Ezeket a kurili szigeteket Tokió magának követeli.

A Kuril-szigeteken egy géppuska-tüzérségi hadosztály teljesít szolgálatot, amely az orosz keleti katonai körzet sajtóosztályának májusi bejelentése szerint új típusú fegyverzetet és hadfelszerelést kapott. Az orosz hadsereg közölte, hogy a szigeteken folytatódik a katonai infrastruktúra fejlesztése.

A Kuril-vonulat négy déli szigetét (Kunasirt, Itoroput, Sikotant és Habomait) a második világháború végén foglalta el Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán saját “északi területeinek” tartja őket. A két ország a területi vita miatt még mindig nem írta alá a háborút hivatalosan lezáró békeszerződést, csak fegyverszünet van érvényben közöttük.

A Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.

2013 áprilisában Abe Sindzó volt az első japán miniszterelnök, aki tízévi szünet után Moszkvában járt, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Vlagyimir Putyin orosz elnök értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket “eladni” vagy “elcserélni”. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Kirill pátriárka az orosz-amerikai közvetlen összeütközés veszélye miatt találkozott 2016-ban Ferenc pápával

A megjelenés óta

-

Írta:

Kirill orosz pátriárka azért döntött úgy, hogy 2016 februárjában találkozik Ferenc pápával, mert Szíriában megjelent az Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetlen konfliktus veszélye.

Kirill erről akkor nyilatkozott, amikor csütörtökön Moszkvában fogadta II. Abdalláh jordániai királyt.

“Amikor megéreztem ezt a veszélyt, haladéktalanul találkozót javasoltam Ferenc pápának, noha a történelem során moszkvai pátriárka addig sohasem találkozott a római pápával” – mondta az orosz ortodox egyházfő.

“Sikerült egyeztetnünk álláspontjainkat. Elsősorban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a fenyegetéssel közösen kell megküzdenünk. Ebből a tűzből senki sem kaparhatja ki a parazsat a maga javára. Ez egy nagyon téves és veszélyes megközelítés” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy abban a pillanatban – a pátriárka 2016. február 12-én találkozott a pápával Havannában – bármilyen hiba a két hatalom összeütközéséhez vezethetett volna. Mint mondta, Moszkva arra számított, hogy Szíriában egységfront jön létre, de ez nem történt meg: az orosz légierő a szíriai kormánycsapatokkal együtt “tette a dolgát”, mégpedig “nagyon sikeresen”, a többi ország pedig “koalícióban egyesült és végzett valamilyen munkát”.

“A két erős, közös koordinációt nélkülöző katonai csoportosulás (szíriai) jelenléte önmagában kolosszális kihívást és a nagyszabású katonai műveletek megkezdésének veszélyét hordozta magában” – hangoztatta Kirill.

II. Abdalláhot a nap folyamán fogadta Vlagyimir Putyin elnök is, aki kétoldalú és regionális kérdésekről tárgyalt vele, és hangsúlyozta a kölcsönös bizalom és az együttműködés erősítésének fontosságát. Emlékeztetett rá, hogy a két ország 55 éve létesített diplomáciai kapcsolatot egymással.

A jordániai király, aki uralkodása során immár 18. alkalommal kereste fel Moszkvát, méltatta vendéglátója szerepét abban, hogy a kétoldalú koordináció révén Szíria déli részén sikerült megteremteni a béke helyreállításának politikai feltételeit. Megköszönte Putyin szerepét abban az útkeresésben, amelynek célja a palesztin-izraeli konfliktus békés rendezése. MTI

Tovább olvasom

Politika

Oroszországban 24 terrortámadást akadályoztak meg tavaly

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszországban 2017-ben 24 terrortámadást sikerült megakadályozni – közölte Jurij Csajka orosz főügyész az irányítása alatt működő hatóság vezetőségének csütörtöki moszkvai tanácskozásán.

Mint mondta, a preventív intézkedések mellett a terroristák Szíriában elszenvedett veresége – ennek következtében az, hogy kevesebben akartak csatlakozni hozzájuk, és kevesebben tértek vissza a hadszíntérről is – hozzájárult ahhoz, hogy 16 százalékkal csökkent a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények száma.

Csajka a sokak által látogatott létesítmények és a sebezhető infrastruktúra mellett – a március 18-i elnökválasztással kapcsolatban – felhívta a figyelmet a választási körzetek és a választópolgárok védelmének fontosságára.

Beszámolója szerint a rendvédelmi szervek tavaly 1,5 ezer “szélsőséges” bűncselekményt akadályoztak meg és 972 elkövetőt azonosítottak be. A főügyész ebbe a kategóriába főképp az ország területi épsége, a közrend és a biztonság elleni anyagoknak a világhálón való terjesztését sorolta.

Jurij Csajka arra figyelmeztetett, hogy a választások közeledtével megnőtt az Oroszországban nem kívánatosnak tartott külföldi szervezetek aktivitása. Eddig hivatalosan 11 ilyen csoportot regisztráltak. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lemondott a holland külügyminiszter, aki beismerte, hogy hazudott Oroszországról

A megjelenés óta

-

Írta:

Lemondott tisztségéről Halbe Zijlstra holland külügyminiszter kedden, miután komoly belpolitikai botrányt okozott, hogy elismerte, nem volt igaz az a kijelentése, miszerint 2006-ban részt vett egy Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével tartott találkozón.

Zijlstra hétfőn ismerte el, hogy korábban hazudott, s nem volt jelen személyesen a kérdéses találkozón, amelyen korábbi állítása szerint Putyin az Oroszországot, Fehéroroszországot, Ukrajnát és a balti államokat magában foglaló, úgynevezett “Nagy-Oroszország” létrehozásáról szóló terveiről beszélt. A volt miniszter azt közölte, hogy a fenyegető kijelentésről mindössze másodkézből hallott, a Shell olajipari vállalat korábbi vezérigazgatójától, aki azonban kijelentette, az orosz államfő szavait “történelmi kontextusban” kell értelmezni, nem volt szó semmiféle katonai beavatkozásról.

“Nem látok most más lehetőséget, mint hogy benyújtsam a lemondásomat. Hollandia olyan minisztert érdemel, aki felette áll minden kételynek” – mondta a liberális-konzervatív politikus megrendülten a hágai parlament ülésén, és pályafutása legnagyobb hibájának nevezte a történteket.

Hozzátette, a történtek olyan mértékben aláásták hitelességét, hogy feladatainak ellátása lehetetlenné vált.
A botrány kirobbanása után az ellenzék a tárcavezető lemondását sürgette, a kormánypártok azonban kiálltak mellette, noha beleegyeztek, hogy kedden rendkívüli parlamenti ülést hívjanak össze, amelyen Zijlstra válaszolhat a képviselők kérdéseire.

Oroszország hollandiai nagykövetsége álhírnek nevezte az orosz terjeszkedési szándékról szóló híresztelést, amely beárnyékolja a két ország viszonyát.

Halbe Zijlstrának eközben este hivatalos látogatásra kellett volna indulnia Moszkvába, hogy találkozzon orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű