Írjon nekünk

Politika

Washington visszaadta Moszkvának a San Franciscó-i orosz főkonzulátusról eltávolított zászlókat

Közzétéve

-

Az Egyesült Államok visszaszolgáltatta Oroszországnak a San Franciscó-i orosz főkonzulátusról eltávolított zászlókat – közölte szerdán Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

Hangsúlyozta, hogy a bezáratott orosz képviseletről levett zászlók és a főkonzulátus levéltára visszaadását egy sor elfogadhatatlan amerikai intézkedés előzte meg. A zászló az egyik legfontosabb állami jelkép, és eltávolítása – az egyébként továbbra is orosz tulajdonban lévő épületről – provokatív cselekedet volt – tette hozzá.

Szergej Rjabkov szerint az amerikai hatóságok az orosz tulajdonban lévő épületek megszállásával – ezek Moszkva álláspontja szerint nem vesztették el diplomáciai mentességüket – a legdurvább módom megsértették az 1963-as nemzetközi, valamint a kétoldalú konzuli egyezményt. Korábban a washingtoni orosz nagykövetség kifogásolta, hogy az amerikai fél szállította el San Franciscóból az orosz főkonzulátus dokumentációját, holott az ilyen az anyagok a megállapodás értelmében érinthetetlenek. Washington nem engedélyezte, hogy a levéltárat orosz külügyi alkalmazottak ürítsék ki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök július végén rendelte el, hogy szeptember 1-jéig 755 fővel, 455-re csökkentsék az amerikai nagykövetség és a három oroszországi konzuli képviselet létszámát. A döntést Moszkva a vele szemben bevezetett amerikai szankciók törvénybe foglalt megszigorításával, valamint 35 orosz diplomata tavaly év végi kiutasításával indokolta. Ez még az Obama-adminisztráció alatt történt, és washingtoni az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozással indokolta.

Augusztus végén Washington felszólította Moszkvát, hogy szeptember 3-ig zárja le, és október 1-jéig ürítse ki San Franciscó-i főkonzulátusát, valamint egy-egy kereskedelmi képviseletét Washingtonban és New Yorkban. Ezt az orosz fél megtette, de nem adta fel sem az épületek tulajdonjogát, sem azok diplomáciai mentességét, ezért tiltakozott, amikor az amerikai hatóságok behatoltak azokba. Moszkva szerint Washington december óta öt ingatlanját foglalta le, megsértve a diplomáciai mentességről rendelkező bécsi egyezményt, ami miatt amerikai bíróságon próbál igazának érvényt szerezni.

Washington értelmezése szerint a bezáratott képviseletek diplomáciai mentessége megszűnt. Ettől függetlenül az épületek orosz tulajdonban maradtak, kivéve a New York-i képviseletet, amely bérlemény volt. Az ingatlanok feletti tényleges ellenőrzést az amerikai külügyminisztérium diplomáciai biztonsági szolgálata és a külföldi missziókért felelős osztálya vette át.

Rjabkov egyébként szerdán nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Szergej Lavrov orosz és Rex Tillerson amerikai külügyminiszter külön is találkozzon majd egymással az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) Vietnamban november 6. és 11. között megrendezendő csúcstalálkozóján.

Politika

Az orosz-bolgár kapcsolatok teljes körű helyreállításáról tárgyalt Putyin és Radev

Közzétéve

-

Írta:

Az Oroszország és Bulgária közötti kapcsolatok teljes körű – egyebek között az energetikai együttműködés – helyreállításáról tárgyalt a két állam elnöke, Vlagyimir Putyin és Rumen Radev kedden Szocsiban.

Putyin a megbeszélést követően a kamerák előtt hangot adott meggyőződésének, hogy Radev látogatása kedvező jelzés a kapcsolatok helyreállítása szempontjából. Mint mondta a megbeszélések során ismertette bolgár hivatali partnerével Oroszország prioritásait a kétoldalú kapcsolatokban és Moszkva megközelítését egy sor nemzetközi kérdéssel kapcsolatban.

Radev az orosz elnök oldalán állva vizitjének célját a kétoldalú párbeszéd lehető legmagasabb szintű helyreállításában nevezte meg. Elismerte, hogy a bizalom helyreállítása nehéz feladat a Moszkva ellen bevezetett szankciók, valamint az Oroszország, illetve az EU és a NATO közötti ellentétek közepette.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az első lépést Putyinnal megtette azzal, hogy stratégiai szempontból áttekintették a kétoldalú viszonyt, és kimutatták a kereskedelemben, az energetikában, valamint a turizmus, a kultúra és a közlekedés területén meglévő együttműködési lehetőségeket.

Radev hivatalos látogatásra hívta meg Putyint, rámutatva, hogy Bulgáriában idén ünneplik a felszabadulás és az orosz-török háborúban aratott közös győzelem 140. évfordulóját, amely eseményeknek köszönhetően hazája felkerült Európa térképére. Az orosz elnök megemlítette, hogy hamarosan Moszkvába várják Bojko Boriszov bolgár miniszterelnököt is.

A bolgár államfő egy nappal korábban, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel tárgyalva reményét fejezte ki, hogy felül lehet vizsgálni az Oroszországból Bulgáriába közvetlenül a Fekete-tengeren át történő gázszállítás lehetőségét. Ezzel kapcsolatban Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak elmondta, hogy Bulgária elosztó központot is akar építeni a területén. Mint mondta, Moszkva nem ellenzi a projektek mérlegelését, de ehhez előbb garanciákat vár Szófiától és Brüsszeltől.

A Gazprom orosz gázipari vállalat korábban több európai partnerével azt tervezte, hogy Déli Áramlat elnevezéssel a Fekete-tengeren át, Bulgária irányában évi 63 milliárd köbméteres kapacitású vezetéket épít. A projekttől az Európai Bizottság elutasító álláspontja miatt Moszkva 2014 decemberében elállt, s helyette a Török Áramlat vezeték megvalósításába kezdett bele. Bulgária ezt követően többször is kifejezte érdekeltségét a Déli Áramlat újjáélesztésében.

Rumen Radev hétfőn kijelentette: a Medvegyevvel folytatott megbeszélésén felmerült az is, hogy felújítsák a belenei nukleáris erőmű megépítésének projektjét, ami “Oroszország részvételét feltételezi”. A keddi államfői megbeszélésekhez előkészített, a TASZSZ hírügynökség által ismertetett iratok szerint a bolgár energiaügyi minisztérium június végéig kell előterjessze elképzeléseit az orosz partnertárcának azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne hasznosítani a belenei erőműhöz már legyártott orosz berendezéseket, beleértve a projekt újraindítását is. Az anyagokból az is kiderül, hogy a Roszatom július végig befejezheti a bolgár Kozloduj atomerőmű hatodik reaktorblokkjának megépítéséről szóló tárgyalásokat.

Kozloduj Bulgária egyetlen nukleáris erőműve és legnagyobb energiatermelő létesítménye. Szófia az EU-csatlakozás feltételeként 2006-ban bezárta az atomerőmű első négy, VVER-440-es reaktorokat üzemeltető blokkját, az ötödik és a hatodik, egyaránt VVER-1000-es reaktort üzemeltető blokkjának licence pedig tavaly járt le, illetve 2019-ben jár majd le.

A Belene két reaktorának megépítésére kiírt nemzetközi tendert 2006-ban a Roszatomhoz tartozó Atomsztrojekszport nyerte meg. A projektet azonban 2009-ben leállították és Szófia 2012-ben “végleg” lemondott a létesítmény megépítéséről, azzal hogy annak helyén inkább gázüzemű erőművet létesítene. A beruházás beszűntetéséről a kormányfői tisztséget jelenleg is betöltő Boriszov kabinetje döntött. A régi-új miniszterelnök idén május 12-én közölte, hogy kormányának szándékában áll felújítani a befagyasztott terveket, amelyekre eddig mintegy 1,5 milliárd eurót költött az ország.

Kirill Komarov, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese közölte, hogy az orosz nukleáris energetikai állami vállalat kész segíteni Bulgáriának a projekt megvalósításában, amely iránt egyébként a Kínai Nemzeti Atomenergetikai Társaság CNNC is kifejezte érdeklődését, s a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) jelezte, hogy kész a 10 milliárd eurós projekt finanszírozására.

Temenuzska Petkova bolgár energiaügyi miniszter múlt szerdán közölte, hogy Szófia az év végéig tendert írna ki a félbehagyott belenei atomerőmű-beruházás stratégiai befektetőjének kiválasztására. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin jóváhagyta az új orosz kormány összetételét

Közzétéve

-

Írta:

Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szocsiban az orosz kormány tagjainak Dmitrij Medvegyev miniszterelnök által előterjesztett új, viszonylag kevés változást tartalmazó listáját.

A kormányfő első helyettesének újonnan létrehozott posztjára Anton Sziluanov lépett elő, megőrizve a pénzügyminisztérium irányítását. Megmarad eddigi tisztségében többek között Szergej Lavrov eddigi külügy-, Szergej Sojgu védelmi, Alekszendr Novak energiaügyi, Veronika Szkvorova egészségügyi miniszter – egyúttal a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság társelnöke – és Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter.

A szociális politikáért felelős helyettes kormányfő Tatyjana Golikova lett, aki eddig a számvevőszéket irányította. A szociális területet eddig felügyelő Olga Gologyec a kulturális és sportügyeket veszi át Vitalij Mutkótól, aki a doppingbotrány kirobbanásakor sportminiszter volt. Mutko az építőipar irányítását kapja meg miniszterelnök-helyettesként.

A miniszterelnök-helyettesek közül az ipar felügyeletét Dmitrij Kozakra bízták, aki eddig, ugyanebben a rangban Krím és Szevasztopol ügyeivel foglalkozott, a hadiipar ügyeit pedig Jurij Boriszov eddigi védelmi miniszterhelyettes veszi kézbe. A közlekedést Makszim Akimov, az elnöki apparátus helyettes vezetője kapja meg, az agrár-ipari komplexumot pedig Alekszej Gorgyejev, aki eddig a Oroszország Központi Szövetségi Körzetében volt elnöki különmegbízott.

A kormányapparátus feje miniszterelnök-helyettesi rangban Konsztantyin Csujcsenko, az elnöki ellenőrző igazgatóság jelenlegi vezetője lesz. Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes a Távol-keleti Szövetségi Körzet elenöki megbízottja marad.

Az agrártárca vezetését Dmitrij Patrusev, a természeti erőforrások minisztériumát pedig Dmitrij Kobilkon, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet eddigi kormányzója veszi át

Az eddigi közoktatási tárca közoltatási, valamint tudományos és felsőoktatási minisztériummá válik szét, a távközlési tárca pedig a digitális fejlesztésért is felelős minisztériummá alakul át. A kereskedelmi képviseletek a gazdaságfejlesztési minisztériumtól az ipari és kereskedelmi tárcához kerülnek át. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin és Erdogan aggodalmát fejezte ki a palesztin áldozatok nagy száma miatt

Közzétéve

-

Írta:

Aggodalmát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz államfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök amiatt, hogy az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történt áthelyezése elleni palesztin tiltakozások során számos tüntető vesztette életét – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.

Putyin és Erdogan telefonon vitatta meg a közel-keleti helyzetet. A Kreml szerint Putyin hangsúlyozta az erőszakról való lemondásnak és az eredményes tárgyalási folyamat beindításának a fontosságát annak érdekében, hogy a felek megtalálják a kölcsönösen elfogadható megoldásokat az ENSZ határozatai alapján.

A TASZSZ hírügynökség Ankarából arról számolt be, hogy Erdogan tájékoztatta Putyint az Iszlám Együttműködés Szervezete pénteki isztambuli tanácskozásának előkészületeiről. A török elnök egyébként a palesztin területeken történteket megvitatta Angela Merkel német kancellárral és Haszan Róháni iráni államfővel is.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a nap folyamán korábban leszögezte: Oroszország álláspontja továbbra is az, hogy Jeruzsálemnek két állam, Palesztina és Izrael fővárosának kell lennie.

Hozzátette, hogy Jeruzsálemnek, amelynek végleges státuszáról a palesztin-izraeli közvetlen tárgyalásokon kell megállapodni, nyitottnak kell maradnia “mindhárom monoteista vallás követői előtt”.

“Nem tudok egyetérteni azokkal a kijelentésekkel, amelyek szerint az incidensekben megölt békés polgárok, köztük a csecsemők terroristák voltak. Úgy gondolom, hogy ezek kegyeletsértő kijelentések” – nyilatkozott a Gáza-övezet és Izrael határán történt villongásokkal kapcsolatban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Putyin és Erdogan egyébként szót váltott a szíriai helyzetről, az asztanai folyamatról és a kétoldalú kapcsolatokról is. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű