Írjon nekünk

Ukrajna

A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel Kijevben

A megjelenés óta

-

Több ellenzéki ukrán párt és társadalmi szervezet közös tüntetést kezdett kedden a kijevi parlament előtt, a politikai reformok folytatását követelve.

A megmozduláson a tüntetők egy csoportja megpróbált áthatolni a rendőrök által a parlamentnél felállított fémkordonon, és eközben összecsaptak a rendfenntartókkal.

A 112.ua hírportál közlése szerint a tüntetést Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó és egykori grúz elnök Új Erők Mozgalma néven létrehozott pártja kezdeményezte, de csatlakozott a megmozduláshoz több ellenzéki parlamenti párt, a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegély (Szamopomics), Julija Timosenko Haza (Batykivscsina) pártja, valamint a szélsőségesen nacionalista Szabadság (Szvoboda) aktivistái is.

A tüntetők fő követelései a parlamenti mentelmi jog megszüntetése, egy korrupcióellenes bíróság felállítása és a választási rendszer megváltoztatása.

Sátrakat vertek és csütörtökig maradnak

Sajtójelentések szerint délig több mint négyezer tüntető gyűlt össze a parlament előtt. Délután a tüntetők sátrakat kezdtek felállítani a demonstráció helyszínén. Újságíróknak úgy nyilatkoztak, hogy csütörtökig maradnak, mivel aznap tervezi a parlament követeléseik megvitatását.

A hatóságok rendkívüli erőkkel vonultak ki, az ukrán főváros központjában három és fél ezer rendfenntartó – zömében nemzeti gárdista – teljesít szolgálatot. A belvárosban korlátozták a forgalmat, a kormánynegyed utcáit – ahol a parlament a kormány és az elnöki hivatal épülete van – lezárták. Közvetlenül a parlamentet mintegy félezer gárdista védi. A szervezők mintegy tízezer tüntetőt várnak a parlament épülete elé.

A demonstráció miatt Andrij Parubij házelnök délelőtt felfüggesztette a parlamenti frakciók közötti egyeztetést a törvényhozás e heti plenáris napirendjéről. Az előzetes tervek szerint a parlament kedden tárgyalta volna második olvasásban a Donyec-medencei köztársaságok Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló, első olvasásban már megszavazott törvényt is.

Szaakasvili – aki szeptember 10-én gyalog érkezett Lengyelországból Ukrajnába, hívei gyűrűjében áttörve az ukrán határőrségen – már előre jelezte, hogy október 17-én visszatér Kijevbe híveivel az általa szükségesnek ítélt ukrajnai reformok ügyében.

A politikus 2004 és 2013 között volt Grúzia államfője. 2013-ban távozott – gyakorlatilag száműzetésbe – külföldre, 2015 májusában megkapta az ukrán állampolgárságot, 2016 novemberéig pedig a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzói tisztségét látta el.

Szaakasvili és Porosenko elnök között azonban megromlott a viszony, ami ahhoz vezetett, hogy a grúz politikus tavaly novemberben lemondott tisztségéről, majd új pártot alapított, amely előrehozott választásokat akar kikényszeríteni Ukrajnában.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Az ukránok többsége szerint Kijev elvesztette a harcot a korrupcióval szemben

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukránok 86 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenlegi vezetése képtelen felvenni a harcot a korrupcióval, 60 százalékuk pedig teljes kudarcnak minősítette az eddigi küzdelmet – derült ki abból a csütörtökön közzétett felmérésből, amelyet két neves ukrán szociológiai intézet végzett el.

Az Ilka Kucseriva Alapítvány és a kijevi nemzetközi szociológiai intézet által közösen elvégzett közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy az ukrajnai lakosság mindössze 9 százaléka találja eredményesnek a korrupció megfékezésére tett lépéseket a jelenlegi kijevi vezetés részről. Teljes mértékű elégedettségét pedig csupán egy százalékuk fejezte ki.

A felelősség a korrupció elleni küzdelem sikertelenségéért a megkérdezettek többsége, azaz 60 százalékuk szerint elsősorban az államfőt terheli, 37 százalék szerint a bíróságokat, 42 százalék véleménye alapján a parlamentet, 29,5 százalék szerint az újonnan létrehozott korrupcióellenes szerveket, míg 25,5 százalékuk a rendvédelmi szerveket hibáztatja ezért.

A felmérésben résztvevők 17 százaléka ismerte el, hogy idén adott kenőpénzt vagy ajándékot hivatalos személynek, a megkérdezettek 14 százaléka nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre.

A megkérdezettek csupán 13 százaléka vélekedett úgy, hogy a hivatalnokok béremelése jogos kívánalom, mert ez emeli az állam szolgálatában állók presztízsét, és csökkenti a hajlandóságot a kenőpénz elfogadására. A megkérdezettek többsége – 54 százalék – ugyanakkor úgy véli, hogy ez semmin nem változtat, míg egyharmaduk szerint kimondottan káros, mivel emiatt azok vállalnak majd köztisztviselői munkát, akiket a magas fizetés érdekel, nem pedig az elhivatottság vezérli őket.

A megkérdezettek 8 százaléka válaszolta, hogy tudomása van több korrupciós esetről is, 9 százalékuk mondta, hogy egy-két ilyen esetről van értesülése. A hatóságok felé bejelentést 14 százalék tett ilyen esetekről, ám közülük mindössze 2 százalék az, akit hivatalos bejelentőnek minősítettek, a többiek jelzése válasz nélkül maradt.

A felmérést a szociológusok október 23-a és november 5-e között végezték, 1614 felnőtt korú megkérdezett részvételével az ország összes régiójából, az Oroszországgal újraegyesült Krím félsziget és a kelet-ukrajnai terület kivételével.

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva egyenlő nyelvi jogokat sürget Kijevtől a nemzeti kisebbségek számára

A megjelenés óta

-

Írta:

Moszkva arra hívja fel Kijevet, hogy egyeztessen a nemzeti kisebbségekkel olyan megoldások kidolgozása érdekében, amelyek egyenlő nyelvi jogokat biztosítanának Ukrajna minden állampolgára számára – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán Moszkvában.

“Arra hívjuk fel az ukrán kormányt a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével, hogy folytasson konzultációkat a nemzeti kisebbségek képviselőivel és más érdekelt felekkel olyan megoldások kidolgozása céljából, amelyek Ukrajna minden állampolgára számára kivétel nélkül azonos nyelvi jogokat biztosítanának” – mondta Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország támogatja a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény ügyében meghozott döntését. Emlékeztetett rá, hogy a testület szakértői rámutattak: a jogszabály nem tartalmaz megoldást azon nyelvek számára, amelyek nem az EU hivatalos nyelvei, így az orosz számára sem, amely a legelterjedtebben használt nem államnyelv Ukrajnában.

Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság kiemelte: nehéz bármivel megindokolni, hogy ezek a nyelvek miért részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban a törvényben, ezért felvetődik a diszkrimináció kérdése. A bizottság arra a következtetésre jutott – mondta a szóvivő -, hogy a leghelyesebb megoldás az lenne, ha a törvény 7. cikkében Ukrajna módosításokat eszközölne, és az abban szereplő kitételeket kiegyensúlyozottabb és szabatosan megfogalmazott rendelkezésekkel cserélné fel.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Szijjártó: Kijevnek végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatosan Kijevnek teljes mértékben eleget kell tennie az Európai Unió és a Velencei Bizottság elvárásainak, amennyiben “komolyan gondolja” az euroatlanti integrációs törekvéseit – szögezte le Szijjártó Péter hétfőn az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében.

Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a Velencei Bizottság hétfőn közzétett állásfoglalása “teljesen egyértelmű”, az abban megfogalmazott mondatokat nem lehet kétféleképpen értelmezni.

Rámutatott, a dokumentumból kiderült, hogy a “megfelelő megoldás” az Európa Tanács alkotmányjogi szakemberekből álló testülete szerint is a jogszabály kifogásolt 7. cikkelyének módosítása lenne.

Megismételte, hogy a kormánynak ebben az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben: hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat, egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és hajtsák végre teljes egészében a Velencei Bizottság ajánlásait.

Magyarország nem tudja támogatni az ukrán törekvéseket a nemzetközi politikában, amíg nincs változás – mondta Szijjártó, hozzátéve, reméli, hogy erre mielőbb sor kerül.

A Velencei Bizottság hétfőn tette közzé állásfoglalását az ukrán oktatási törvényről, és eszerint bár alapvetően legitimek Ukrajna törekvései, azonban indokoltak a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával kapcsolatos erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok. Mint írták, a 7. cikk jelentősen különbözik a tervezettől, melyről a kisebbségek képviselőivel konzultációt folytattak, kétértelműségeket tartalmaz, továbbá nem tartalmazza a szükséges útmutatásokat az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeinek megvalósításához.

Azon rendelkezés, amely engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein – így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven – oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket – hangsúlyozta a testület.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A jogszabály 7. cikkelye szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyeznék, s csak az önkormányzati fenntartású iskolák külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnának majd. Ez a bírálók szerint sérti Ukrajna alkotmányát, illetve nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű