Írjon nekünk

Politika

Az orosz külügyminiszter szerint meg kell őrizni az Iránnal kötött atomalkut

A megjelenés óta

-

Meg kell őrizni az Iránnal kötött atomalkut – jelentette ki pénteken Asztanában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerint Donald Trump amerikai elnök “kiegyensúlyozott” döntést hoz majd arról, hogy elkötelezett maradjon-e az Egyesült Államok az iráni atomprogramot korlátozó nemzetközi megállapodáshoz.

Lavrov a kazah kollégájával, Kajrat Abdrakhmanovval folytatott megbeszélését követően tartott sajtóértekezletén beszélt a témáról.

A The Washington Post című amerikai lap azt írta, hogy Trump a jövő héten bejelenti, Washington miképpen teljesíti a jövőben a megállapodásban foglaltakat. Az újság úgy tudja, hogy az amerikai elnök gyakorlatilag felmondja a megállapodást ebben a formájában.

Szergej Lavrovtól a sajtóértekezleten azt kérték, hogy fejtse ki nézetét az amerikai értesüléséről. Kijelentette: nem szeret kósza híreket kommentálni, bármennyire is tiszteli a sajtó véleményét, de ez egyelőre még találgatás.
Hozzátette: Trump azon szándékáról, hogy meghozza végső döntését az iráni atomprogramot szabályozó megállapodás ügyében, Moszkva is értesült.

Az orosz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az atomalku a nemzetközi közösség egyik legjelentősebb sikere, megvalósítása valós hozzájárulást jelent a nukleáris fegyverek elterjedésének korlátozásához. “Nagyon fontos lenne, hogy egészében megtartsák (az atomalkut), az Egyesült Államok részvétele ebből a szempontból nagyon, nagyon fontos, jelentős tényező lenne” – fogalmazott.

A kérdésben jelenleg az európai államok és a nemzetközi közösség többi tagja Washingtonnal egyeztet, “remélhetőleg nem hiábavalóan”, és az amerikai elnök végleges döntése “kiegyensúlyozott lesz, napjaink helyzetének reális megítéléséből ered majd” – hangsúlyozta az orosz külügyek irányítója.

A 2016. januárjában életbe lépett iráni atomalkut 2015 júliusában írta alá Iránnal az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország. A megállapodás a többi között arra kötelezi a perzsa államot, hogy 300 kilogramm alá csökkentse alacsony dúsítású uránkészletét, csökkentse urándúsító reaktorainak számát, és az araki nehézvizes reaktort úgy alakítsa át, hogy ne lehessen atomfegyverben is felhasználható plutóniumot előállítani benne. Ezért cserében az Egyesült Államok s az Európai Unió felfüggesztette a Teherán ellen korábban hozott büntetőintézkedések nagy részét.

Irán ugyanakkor az utóbbi években széles körű rakétaprogramot fejlesztett ki, amit az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Izrael és több európai ország is aggasztónak tart. Az atomalku értelmében ugyanis Irán semmilyen tevékenységet nem folytathat nukleáris töltet célba juttatására alkalmas eszközökkel. Teherán viszont váltig állítja, hogy rakétái nem ilyenek, nem kapcsolódnak az atomprogramhoz, s ezért jogában áll, hogy fejlessze és kipróbálja őket.

Donald Trump egyebek között erre hivatkozva mondta korábban, hogy “az Iránnal kötött egyezség az egyik legrosszabb és leginkább egyoldalú tranzakció volt, amelyben az Egyesült Államok valaha részt vett. Őszintén, az a megállapodás szégyen az Egyesült Államokra” – mondta.

Az amerikai elnöknek október 15-ig kell megerősítenie, hogy Irán teljesíti-e az egyezségben rögzített kötelezettségeit. Amennyiben Trump ezt nem teszi meg, az amerikai törvényhozás vezetőinek hatvan napjuk lesz arra, hogy eldöntsék, visszahozzák-e Teheránnal szemben azokat a büntetőintézkedéseket, amelyeket az egyezség értelmében korábban felfüggesztettek. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Lavrov: Moszkva kész támogatni a közvetlen tárgyalást a Washington és Phenjan között

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország kész támogatni a közvetlen tárgyalást az Egyesült Államok és Észak-Korea között a koreai válság rendezése érdekében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai válság katonai megoldása katasztrófához vezethet.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Kína a konfrontatív lépésektől való tartózkodásra hívta fel a konfliktusban érintett feleket. Mint mondta, az ilyen fellépések befagyasztása után Moszkva kész segédkezni Washington és Phenjan párbeszédének előmozdításában a hatoldalú folyamat keretében, amelyben korábban a két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Japán vett részt.

Kijelentette, hogy Moszkva nem támogatja a Vancouverben kedden Észak-Koreáról tartandó külügyminiszteri tanácskozást.

Lavrov szerint Moszkva kész közvetíteni Irakban is, az iraki és a kurd vezetés között. Kijelentette, hogy Oroszország támogatja Irak területi épségét.

Szíriával kapcsolatban ennek az ellenkezőjével vádolta meg az Egyesült Államokat. Ennek alátámasztására Lavrov megemlítette azt az amerikai kezdeményezést, amelynek értelmében a damaszkuszi rendszer megdöntésére törekvő, demokratikusnak nevezett ellenzéki erők határ menti biztonsági övezeteket hoznának létre. Ez a miniszter szerint nagy területleválasztást jelentene Szíria Törökországgal és Iránnal határos vidékein.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy a szíriai kormány és az ellenzéki erők bevonásával január végén Szocsiban tervezett konferencia célja az ENSZ égisze alatt megkezdett genfi rendezési folyamat előmozdítása lesz.

Lavrov ismételten azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a többpólusú világrend kialakulása közepette illegitim eszközökkel törekszik visszaszoruló vezető szerepének megőrzésére. Az orosz diplomácia vezetője a “tisztességes konkurenciaharc” amerikai megsértésének példájaként említette meg egyebek között az orosz Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítésének akadályozását, az orosz média visszaszorítására tett kísérleteket, az orosz fegyvereladásokkal szembeni, harmadik piacokon való fellépést, valamint azt, hogy az orosz sportolókat – Lavrov szerint nem létező – kollektív doppinghasználatra hivatkozva megpróbálják eltiltani a nemzetközi versenyektől.

Az orosz diplomácia vezetője rámutatott: egyre több ország döntött úgy, hogy szuverenitásának védelmében megnöveli katonai erejét a nemzetközi jogrend leértékelődése miatt. Mint mondta, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése számára nem prioritás az ENSZ-ben folytatott, egyeztetett munka.

A külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva az iráni nukleáris programról megkötött nemzetközi megállapodás megőrzésére fog törekedni, és nem fogja támogatni az azok megváltoztatására irányuló törekvéseket, amelyek szerinte “nem adnak okot az optimizmusra”. Mint mondta, Oroszország síkraszáll az Izrael és a palesztinok körül kialakult helyzet normalizálása mellett.

Ukrajnáról szólva Lavrov azt mondta, hogy Oroszország a szomszédos ország területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – fogalmazott.

Lavrov úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus rendezését gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Az orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, amely szerint azért gyorsultak fel a tárgyalások Macedónia hivatalos elnevezése körül, mert az Egyesült Államok a nyugat-balkáni államnak a NATO-ba történő felvétele mellett döntött. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: Moszkva a krími referendum utáni ukrán területi integritást kész tiszteletben tartani

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország Ukrajna területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – mondta.

Az ukrajnai konfliktusról szólva Lavrov úgy vélekedett, hogy a rendezést gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Tovább olvasom

Politika

Oroszország újabb légvédelmi egységeket telepített a Krímre (+videó)

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország újabb Sz-400-as légvédelmi egységeket telepített a Krím félszigetre.

Valószínűleg az orosz lépés arra válasz, hogy Donald Trump amerikai elnök decemberben bejelentette: az Egyesült Államok azt tervezi, hogy megerősíti Ukrajna védelmi képességeit. Erről tisztségviselők kifejtették, hogy egyebek között Javelin típusú harckocsi-elhárító rakéták szállítását jelenti.

Ez már a második orosz hadosztály a Krímben, amely Sz-400-as légelhárító rakétákkal van felszerelve, az elsőt tavaly tavasszal telepítették Feodoszija kikötővárosnál. Az új hadosztály Szevasztopol mellett fog állomásozni.

Az Sz-400-as rakétarendszer kevesebb mint öt perc alatt támadó rendszerré alakítható át – idézte az Interfax hírügynökség Viktor Szevosztyanovot, az orosz légierő egyik parancsnokát. Légi célpontok ellen 400 kilométeres körben vethetők be, ballisztikus rakéták ellen 60 kilométeres körben. 2007-ben állították hadrendbe az orosz hadseregnél.
A Krím és Szevasztopol 2014 március 11-én kikiáltotta függetlenségét. 2014 március 16-án népszavazást tartottak, ahol a krími szavazók 96.77%-a, a szevasztopoli szavazók 95.6%-a úgy döntött, hogy elszakadnak Ukrajnától és az Oroszországi Föderációhoz csatlakoznak. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 március 18-án aláírta az újraegyesülésről szóló megállapodást.
Krím a hazatérés (teljes film) magyar felirattal
Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű