Írjon nekünk

Politika

17 ezer katonával gyakorlatozik a NATO az orosz határnál

A megjelenés óta

-

Tizenhétezer katona részvételével megkezdődött szerdán Lengyelországban a Dragon-17 fedőnevű NATO-hadgyakorlat, az idei év legnagyobb ilyen lengyelországi gyakorlata.

A szerdai nyitó ünnepséget a Varsó melletti Zegrzében tartották, a manőverek fő része jövő hétfőtől péntekig zajlik majd, mindenekelőtt a nyugat-lengyelországi Drawsko gyakorlóterepen. A Dragon-17 keretében haditengerészeti műveleteket is gyakorolnak a Balti-tenger partjai mentén.

A NATO-tagállamok – köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország – katonái mellett a manővereken ukrán és georgiai katonák is gyakorlatoznak. Összesen 12 országból 17 ezer katona érkezett, és 3,5 ezer harci járművet, repülőgépet, hadihajót vetnek be a gyakorlatokon.

A védelmi jellegűnek minősített Dragon-17 lezárja a tavasszal Lengyelországba és a balti államokba telepített NATO-zászlóaljak és amerikai páncélos dandár első féléves rotációs ciklusát.

NATO terjeszkedés

A lengyel közszolgálati rádió szerdán megkérdezte Michal Dworczyk lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettestől, vajon a Dragon-17 választ jelent-e az éppen aznap véget érő Zapad-17 fedőnevű orosz-fehérorosz hadgyakorlatra. Ezt Dworczyk cáfolta, rámutatva, hogy a Dragon rendszeresen ismétlődő hadgyakorlat. Mindazonáltal kijelentette: több NATO-szakértő attól tart, hogy a Zapad-17 befejezése után az orosz fegyveres erők egy része Fehéroroszországban maradhat, amire, mint minden ilyen jellegű helyzetre, Lengyelország és a NATO reagálni fog.

A Dragon hadgyakorlatokat kétévente rendezik, idén első alkalommal részt vesznek benne az év elejétől formálódó lengyel önkéntes területvédelmi erők is. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Kirill pátriárka az orosz-amerikai közvetlen összeütközés veszélye miatt találkozott 2016-ban Ferenc pápával

A megjelenés óta

-

Írta:

Kirill orosz pátriárka azért döntött úgy, hogy 2016 februárjában találkozik Ferenc pápával, mert Szíriában megjelent az Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetlen konfliktus veszélye.

Kirill erről akkor nyilatkozott, amikor csütörtökön Moszkvában fogadta II. Abdalláh jordániai királyt.

“Amikor megéreztem ezt a veszélyt, haladéktalanul találkozót javasoltam Ferenc pápának, noha a történelem során moszkvai pátriárka addig sohasem találkozott a római pápával” – mondta az orosz ortodox egyházfő.

“Sikerült egyeztetnünk álláspontjainkat. Elsősorban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a fenyegetéssel közösen kell megküzdenünk. Ebből a tűzből senki sem kaparhatja ki a parazsat a maga javára. Ez egy nagyon téves és veszélyes megközelítés” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy abban a pillanatban – a pátriárka 2016. február 12-én találkozott a pápával Havannában – bármilyen hiba a két hatalom összeütközéséhez vezethetett volna. Mint mondta, Moszkva arra számított, hogy Szíriában egységfront jön létre, de ez nem történt meg: az orosz légierő a szíriai kormánycsapatokkal együtt “tette a dolgát”, mégpedig “nagyon sikeresen”, a többi ország pedig “koalícióban egyesült és végzett valamilyen munkát”.

“A két erős, közös koordinációt nélkülöző katonai csoportosulás (szíriai) jelenléte önmagában kolosszális kihívást és a nagyszabású katonai műveletek megkezdésének veszélyét hordozta magában” – hangoztatta Kirill.

II. Abdalláhot a nap folyamán fogadta Vlagyimir Putyin elnök is, aki kétoldalú és regionális kérdésekről tárgyalt vele, és hangsúlyozta a kölcsönös bizalom és az együttműködés erősítésének fontosságát. Emlékeztetett rá, hogy a két ország 55 éve létesített diplomáciai kapcsolatot egymással.

A jordániai király, aki uralkodása során immár 18. alkalommal kereste fel Moszkvát, méltatta vendéglátója szerepét abban, hogy a kétoldalú koordináció révén Szíria déli részén sikerült megteremteni a béke helyreállításának politikai feltételeit. Megköszönte Putyin szerepét abban az útkeresésben, amelynek célja a palesztin-izraeli konfliktus békés rendezése. MTI

Tovább olvasom

Politika

Oroszországban 24 terrortámadást akadályoztak meg tavaly

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszországban 2017-ben 24 terrortámadást sikerült megakadályozni – közölte Jurij Csajka orosz főügyész az irányítása alatt működő hatóság vezetőségének csütörtöki moszkvai tanácskozásán.

Mint mondta, a preventív intézkedések mellett a terroristák Szíriában elszenvedett veresége – ennek következtében az, hogy kevesebben akartak csatlakozni hozzájuk, és kevesebben tértek vissza a hadszíntérről is – hozzájárult ahhoz, hogy 16 százalékkal csökkent a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények száma.

Csajka a sokak által látogatott létesítmények és a sebezhető infrastruktúra mellett – a március 18-i elnökválasztással kapcsolatban – felhívta a figyelmet a választási körzetek és a választópolgárok védelmének fontosságára.

Beszámolója szerint a rendvédelmi szervek tavaly 1,5 ezer “szélsőséges” bűncselekményt akadályoztak meg és 972 elkövetőt azonosítottak be. A főügyész ebbe a kategóriába főképp az ország területi épsége, a közrend és a biztonság elleni anyagoknak a világhálón való terjesztését sorolta.

Jurij Csajka arra figyelmeztetett, hogy a választások közeledtével megnőtt az Oroszországban nem kívánatosnak tartott külföldi szervezetek aktivitása. Eddig hivatalosan 11 ilyen csoportot regisztráltak. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lemondott a holland külügyminiszter, aki beismerte, hogy hazudott Oroszországról

A megjelenés óta

-

Írta:

Lemondott tisztségéről Halbe Zijlstra holland külügyminiszter kedden, miután komoly belpolitikai botrányt okozott, hogy elismerte, nem volt igaz az a kijelentése, miszerint 2006-ban részt vett egy Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével tartott találkozón.

Zijlstra hétfőn ismerte el, hogy korábban hazudott, s nem volt jelen személyesen a kérdéses találkozón, amelyen korábbi állítása szerint Putyin az Oroszországot, Fehéroroszországot, Ukrajnát és a balti államokat magában foglaló, úgynevezett “Nagy-Oroszország” létrehozásáról szóló terveiről beszélt. A volt miniszter azt közölte, hogy a fenyegető kijelentésről mindössze másodkézből hallott, a Shell olajipari vállalat korábbi vezérigazgatójától, aki azonban kijelentette, az orosz államfő szavait “történelmi kontextusban” kell értelmezni, nem volt szó semmiféle katonai beavatkozásról.

“Nem látok most más lehetőséget, mint hogy benyújtsam a lemondásomat. Hollandia olyan minisztert érdemel, aki felette áll minden kételynek” – mondta a liberális-konzervatív politikus megrendülten a hágai parlament ülésén, és pályafutása legnagyobb hibájának nevezte a történteket.

Hozzátette, a történtek olyan mértékben aláásták hitelességét, hogy feladatainak ellátása lehetetlenné vált.
A botrány kirobbanása után az ellenzék a tárcavezető lemondását sürgette, a kormánypártok azonban kiálltak mellette, noha beleegyeztek, hogy kedden rendkívüli parlamenti ülést hívjanak össze, amelyen Zijlstra válaszolhat a képviselők kérdéseire.

Oroszország hollandiai nagykövetsége álhírnek nevezte az orosz terjeszkedési szándékról szóló híresztelést, amely beárnyékolja a két ország viszonyát.

Halbe Zijlstrának eközben este hivatalos látogatásra kellett volna indulnia Moszkvába, hogy találkozzon orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű