Írjon nekünk

Gazdaság

Kreml: Moszkva 2020 után dönt az európai tranzit gázvezeték nyomvonaláról

A megjelenés óta

-

Oroszország 2020 után választ majd olyan nyomvonalat az európai tranzit gázvezeték számára, amely mind Moszkva, mind a vásárlók számára a legelőnyösebb lesz – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken Moszkvában.

Peszkov újságírói kérdésre válaszolt, amely azt tudakolta, hogy vajon orosz részről tervezik-e Ukrajnán keresztül a gázszállítások fenntartását.

“A gázszállítások (2020 után) természetesen azon a nyomvonalon fognak megvalósulni, amely a legkifizetődőbb az eladó, vagyis az Oroszországi Föderáció számára, és amely egyúttal szavatolja a vásárlók, vagyis a nyugat-európai országok energiabiztonságát” – mondta a szóvivő.

Szavai szerint ez “nem politikai, hanem gazdasági célszerűség, a gazdasági haszon, valamint a szállítások stabilitásának és biztonságának kérdése”.

A TASZSZ emlékeztetett rá, hogy Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke korábban kijelentette, az unió számára prioritás az ukrajnai tranzit gázútvonal 2020 utáni megőrzése. Ezzel kapcsolatban a hírügynökség kitért arra, hogy Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója június végén közölte, hogy a maximális, Ukrajnán keresztüli gáztranzit 2019 után- amikor lejár a Gazprom és az ukrán Naftohaz között 2009-ben kötött megállapodás – nem haladja majd meg a 15 milliárd köbmétert.

Az ukrán gáztranzit-rendszer évi 120 milliárd köbméter szállítására alkalmas, ám az elmúlt években az új gázvezetékeknek köszönhetően az ukrajnai gáztranzit jelentősen, 50-80 milliárd köbméterre csökkent.

Tavaly 80 milliárd köbméter földgáz haladt át Ukrajnán keresztül. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Putyin bízik a szankciós politika végében

A megjelenés óta

-

Írta:

Reményét fejezte ki Vlagyimir Putyin elnök, hogy a nyugati szankciós politika hamarosan véget ér, és hogy Oroszország gazdasági külkapcsolatai normalizálódnak. Egyúttal felhívta a figyelmet a “tőkeamnesztia” új lehetőségére.

Putyin pénteken beszélt erről az Oroszországi Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének moszkvai kongresszusán.

“Gondolom, hogy maguk is ráunnak erre, akik ezt (a szankciós politikát) csinálják. Remélem, hogy a normális viszonyok útjára lépünk” – mondta.

Egy francia üzletemberekkel megtartott minapi megbeszélésére és az Emmanuel Macron francia elnökkel pénteken folytatott telefonos megbeszélésére hivatkozva kijelentette: külföldön is osztják meggyőződését, miszerint a mesterséges korlátozások létrehozása zsákutcába vezet és az ilyen politika kezdeményezőinek is károkat okoz.

Putyin szerint a korlátozások politikája Oroszországgal szemben gyakorlatilag folyamatos volt. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államokban 2012-ben, még a krími és az ukrajnai “események” előtt, gyakorlatilag a Jackson-Vanik törvénymódosítás eltörlése napján lépett életbe a Magnyitszkij-törvény.

Az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 1975-ben törvényerőre emelkedett, úgynevezett Jackson-Vanik kiegészítésre a szovjet zsidók kivándorlásának moszkvai akadályozására hivatkozva korlátozta az Egyesült Államokba irányuló szovjet kivitelt, valamint a Moszkvának való hitelezést. A törvénymódosítást 2012-ben hatálytalanították, ám ekkor hatályba lépett az úgynevezett Magnyitszkij-törvény.

Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az új technológiai hullám jelentősen megváltoztatja a világgazdaság képét, hogy “újraosztják a lapokat”, hogy áruk és szolgáltatások új piacai, új vezető gazdasági tényezők jelennek meg, ami a konkurenciaharc kiéleződéséhez vezet. Úgy vélekedett, hogy a vetélytársak ilyen helyzetben nem fognak teketóriázni egymással és hogy “a nyomásgyakorlás más formáit, a konkurenciaharc bármely formáját” fogják egymás ellen alkalmazni.

“Nyilvánvaló, hogy a szankciós kihívás nem konjunkturális jellegű és feltehetően fennmarad egy ideig a jövőben. De ismétlem, mégis azt remélem, hogy a józan ész felülkerekedik és hogy az egész világgazdaság érdekében partnereinkkel együtt a helyes irányba fogunk haladni” – fogalmazott.

Az elnök szerint Oroszország jelenleg a fejlődés “bonyolult, feszült és nagyon fontos” szakaszába lép és éppen az üzleti világtól függ, hogy mennyire lesz sikeres. Szavai szerint a kormány határozottan “el fog takarítani”” minden akadályt a gazdaság és a befektetések elől.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz parlament alsóháza elfogadta a külföldön tartott tőke repatriálását és “kifehérítését” célzó amnesztiatörvény idén márciustól jövő február végéig érvényes, második szakaszát. Mint mondta, az intézkedést a nemzetközi pénzintézetek is támogatják.

A “tőkeamnesztia” során – amelynek első szakasza 2015-2016-ban volt – az orosz állam szavatolja, hogy aki bevallja az eltitkolt vagyonát és eszközeit, az mentesül az állam kijátszása miatti adóügyi, közigazgatási és bűnügyi felelősségre vonás alól.

Tovább olvasom

Gazdaság

Higgadtságra szólította fel az európai, amerikai és orosz vezetőket a Európai Üzleti Egyesület

A megjelenés óta

-

Írta:

Visszafogottságra szólította fel az európai, amerikai és orosz állam- és kormányfőket a Kremlhez közeli üzletemberek listájának washingtoni publikálását követően kedden a Moszkvában bejegyzett Európai Üzleti Egyesület (AEB).

A mintegy félezer céget tömörítő AEB közleményében hangot adott nyugtalanságának és arra figyelmeztetett, hogy az effajta lépések árthatnak az európai beruházók érdekeinek és megnövelhetik a bizonytalanságot az oroszországi üzleti közegben.

Dmitrij Rogozin hadiiparért felelős orosz miniszterelnök-helyettes kedden Moszkvában azt állította, hogy az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók “több százmilliárd dolláros” kárt okoztak európai vállalatoknak. Mint mondta, a legnagyobb veszteség azokat az európai cégeket érte, amelyek amerikai nyomásra elvesztették a technológiájukat felvevő orosz piacot.

Rogozin rámutatott, hogy Oroszország saját műszaki fejlesztésekbe kezdett, miután meghiúsultak a hadiipara számára európai hadiipari cégekkel megkötött beszállítói szerződések. Úgy vélekedett, hogy a technikai függetlenség korábban nem ellenőrzött területekre való kiterjesztése hasznos Oroszország számára.

A “Kreml-lista” publikálását követően Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter kijelentette, hogy az Oroszország elleni szankciók további kiterjesztéséből sem az amerikai cégeknek, sem a világgazdaságnak nem lenne haszna. Szavai szerint a gazdasági büntetőintézkedések célja az, hogy gátolják az üzleti tevékenységet, ami egyet jelent a piaci verseny akadályozásával. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Orosz bankok osztályzati kilátását javította pozitívra a Moody’s

A megjelenés óta

-

Írta:

Orosz bankok osztályzati kilátását javította felminősítés lehetőségére utaló pozitívra hétfőn a Moody’s Investors Service. A lépés közvetlen előzményeként a nemzetközi hitelminősítő a minap stabilról pozitívra javította Oroszország államadós-besorolásának kilátását.

A Moody’s hétfőn Londonban bejelentette, hogy a szuverén orosz adósosztályzati kilátás javítása nyomán több más pénzintézet mellett a Szberbank, a Vnyesekonombank, az orosz Eximbank és a Gazprombank devizában és hazai valutában fennálló hosszú távú kötelezettségeinek minősítési kilátását is pozitívra javította.

A cég egyidejűleg megerősítette az érintett bankok besorolásait, alapszintű adósminőség-értékelését (baseline credit assessment, BCA), valamint partnerkockázati minősítését (Counterparty Risk Assessment, CRA).

A BCA mutatóval a Moody’s az adott bankok önálló, saját, belső pénzügyi erejét méri a rendkívüli állami segítség lehetőségének kiszűrésével.

A hitelminősítő közölte, hogy az orosz állampapír-besorolás kilátásának pozitívra javítása vezetett az orosz bankok osztályzati kilátásának ugyanilyen módosításához. A Moody’s szerint a lépést alátámasztja, hogy az orosz kormány képessége és készsége e pénzintézetek kisegítésére jórészt változatlan.

A cég múlt csütörtökön jelentette be Londonban, hogy pozitívra javította Oroszország államadós-osztályzatának kilátását, mindenekelőtt azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy az orosz makrogazdasági keretrendszer jól viselte az olajár-sokkokat és a szankciók hatásait.

A Moody’s egyidejűleg megerősítette a hosszú futamidejű orosz államadósság “Ba1” szintű – a befektetési ajánlású kategória alapszintjétől egy fokozattal elmaradó – besorolását és a rövid távú “Not Prime (NP)” minősítést.

A Moody’s ugyanakkor “Baa3/P-3”-ra emelte az orosz devizaadósság-kötelezettségekre megállapított besorolási országplafont a korábbi “Ba1/NP”-ről. Ez a döntés azt jelenti, hogy az orosz gazdaságban honos kereskedelmi adósok az orosz államnál egy fokozattal jobb, immár befektetési ajánlású osztályzatot is kaphatnak a Moody’s Investors Service-től.

A Moody’s szerint ezt a lépést az indokolja, hogy mérséklődött a kockázata az oroszországi tőkekorlátozások bevezetésének vagy a devizatartalékok igénybevételét korlátozó egyéb kormányzati intézkedéseknek.

Immár mindhárom piacvezető hitelminősítő pozitív kilátást tart érvényben az orosz szuverén besorolásokra, de csak egyikük, a Fitch Ratings tartja nyilván az orosz államadósságot befektetési ajánlású, “BBB mínusz” osztályzattal.

A Standard & Poor’s a Moody’s “Ba1” hosszú távú osztályzatával megegyező “BB plusz” besorolással jegyzi a hosszú futamidejű orosz szuverén devizakötelezettségeket.

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű