Írjon nekünk

Politika

Vlagyimir Putyin meghívta Orbán Viktort az oroszországi labdarúgó-világbajnokságra

A megjelenés óta

-

Nem lehet kérdés egy ilyen nyár után, hogy Budapest a világ egyik sportfővárosa – jelentette ki a cselgáncs-világbajnokságra és a vizes vb-re utalva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn újságíróknak, miután Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt a vb kezdetére a fővárosba látogató Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az sem lehet kérdés – fűzte hozzá a miniszter -, hogy egy ország miniszterelnöke fogadja a nagy nemzetközi sporteseményekre Budapestre látogató vezetőket. Így van ez Vlagyimir Putyinnal, így lesz kedden a mongol elnökkel, valamint a nemzetközi dzsúdószövetség és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével – fűzte hozzá.

Jelezte: Vlagyimir Putyin meghívta a magyar miniszterelnököt a jövő évi, oroszországi labdarúgó-világbajnokságra, a kormányfő elfogadta a meghívást.

Szijjártó Péter a megbeszélésről elmondta: új döntéseket nem hoztak, a korábban meghozott megállapodások végrehajtását tekintették át. Úgy látják, hogy “a korábban meghozott közös döntések gyümölcsei kezdenek beérni”, pozitív eredményei, hatásai kezdenek látszani.

Növekedni kezdett a két ország közötti kereskedelmi forgalom

Kiemelte: hosszú évek visszaesését követően – amely az európai uniós szankciókból és egyéb világgazdasági hatásokból adódott – idén újra elkezdett jelentősen növekedni a két ország közötti kereskedelmi forgalom, május végéig 34 százalékkal. Ezen belül 30 százalékkal növelték a magyar exportot, ennek – részletezte – két összetevője van: egyrészt a 44 százalékos növekedés a gyógyszeriparban, másrészt az, hogy az oroszok támogatják magyar cégek élelmiszeripari beruházásait, három beruházást átadtak, kettő még folyamatban van, “a magyar gabonaexport 89 százalékkal növekedett az első öt hónapban”. A következő lépcsőfok a magyar vízipari beruházások végrehajtása lesz – közölte Szijjártó Péter.

Januárban megindul az építkezési folyamat Pakson

A miniszter kifejtette, hogy az orosz elnök és a magyar miniszterelnök találkozóján is megerősítették, ami vasárnap hangzott el Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter és az orosz Roszatom cég elnökének tárgyalásán, hogy az EU-s eljárások elhúzódása miatti 22 hónapos csúszás után a jövő év legelején, januárban megindul az építkezési folyamat Pakson, a Paks II atomerőmű építését “nem állíthatja meg most már semmi”. A beruházás teljes összege 12 milliárd dollár, és hétfőn is megerősítették, hogy ebből 5 milliárd dollár értékű munkát magyar vállalatok végezhetnek el, tehát a 40 százalékos arányhoz tartja magát az orosz fél – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy megindult a közvetlen légi összeköttetés Szentpétervár és Budapest között, valamint arra, hogy szeptembertől 184 orosz hallgató kezdi meg tanulmányait Magyarországon.

Hétfőn pedig megállapodott az orosz egészségügyi miniszterrel arról, hogy százra növelik a magyar diákoknak adandó ösztöndíjak számát – tette hozzá.

2019 végére elkészül az Ukrajnát elkerülő gázvezeték

A földgázszállításról azt mondta: az orosz elnök megerősítette, hogy Oroszország Törökországgal, Bulgáriával és Szerbiával is együtt dolgozik Magyarország mellett azért, hogy Törökországból az oda szállított orosz gáz eljuthasson Nyugat-Európába. Ez az útvonal “2019 végére kell, hogy létrejöjjön”. Ez nem új vezeték – jelezte -, mint amilyen a Déli Áramlat lett volna, hanem a bolgár, szerb és magyar hálózat modernizációjával, valamint bizonyos szakaszokon új vezeték építésével alakul ki. Ez “gyakorlatilag azt jelenti” – fogalmazott a tárcavezető -, hogy 2019 végén Magyarország déli határánál egy 10 milliárd köbméter gáz fogadására képes infrastruktúra épül ki, amellyel a magyarországi fogyasztás biztosításán túl “Ausztria irányába hagyja el” az országot, tehát Ausztria bekapcsolásával ebben a projektben “komoly nyugat-európai érdek is van”.

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta: a 3-as metró felújításának ügye nem került szóba az elnök és a miniszterelnök találkozóján, viszont az ő megbeszélésén az orosz gazdasági vegyesbizottság társelnökével igen, ahol mindketten megerősítették szándékukat arról, hogy a “szerződéses határidők módosítása nélkül kell végrehajtani a beruházást”.

Szintén újságírói kérdésre a tárcavezető közölte: beszélt a hazahívott hágai nagykövettel, a hollandiai magyar ügyvivő pedig volt bent az ottani külügyminisztériumban, a pénteki álláspontot ismételték meg, ezt megköszönte. Úgy fogalmazott: szerinte külügyminiszteri szinten “megtettek mindent”, a sor a miniszterelnökökön van, akik szeptember 29-én Tallinnban találkoznak EU-csúcson. “Reméljük, hogy utána végleg le lehet zárni ezt a kérdést” – foggalmazott. Azonban addig nem küldik vissza a magyar nagykövetet – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy ellenzéki aktivisták tüntettek a csarnokban Vlagyimir Putyin ellen, Szijjártó Péter úgy válaszolt: “mindenkinek joga van kifejezni a véleményét”, ezt tiszteletben tartják. Arra, hogy miért vezették ki őket, a külügyi tárca vezetője azt mondta: erről nincsen tudomása és nem is hozott ezzel kapcsolatos döntést. MTI

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Gyurcsány: Magyarország az EU szövetségese, nem Oroszországé

A megjelenés óta

-

Írta:

A demokratikus ellenzéknek világossá kell tennie, hogy Magyarország katonai és politikai értelemben a transzatlanti együttműködésben érdekelt és az Európai Unió a szövetségese, nem pedig Oroszország – mondta a Demokratikus Koalíció elnöke egy pénteki, budapesti konferencián.

Gyurcsány Ferenc az “Oroszország – szemben Európával?” című rendezvényen tartott nyitóbeszédében, kétségtelennek nevezte, hogy minden korábbinál nagyobb és aktívabb az orosz titkosszolgálatok magyarországi jelenléte, az orosz hírszerzési tevékenység és a közvetlen politikai befolyásolás-szerzési igény.

A politikus úgy fogalmazott: vádolja a magyar kormányt azért, mert nem hajlandó felismerni ezt az orosz magatartást és nem tesz ellene semmit. A kabinet nem engedi, hogy ezt a problémát a parlament megfelelő bizottsága megtárgyalja, nem hajlandó ellenlépéseket tenni, úgy tesz, mintha az orosz politika nem változott volna meg az elmúlt években – jelentette ki. Egy szót sem lehet hallani arról, hogy a magyar kormány intézkedéseket tett volna annak érdekében, hogy Oroszország ne avatkozzon be a közelgő magyar választásba, ahogy minden bizonnyal megtette ezt az Egyesült Államokban illetve Franciaországban – mondta.

A magyar kormány olyan intenzív és szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, amelyek időnként a barátság érzetét keltik, olyan gesztusokat gyakorol, amelyek messze túlmutatnak a partneri együttműködés szintjén – közölte Gyurcsány Ferenc. Emellett a két ország olyan megállapodásokat köt, például a paksi bővítésről, amelyekhez szövetségesi körben kellene partnert találni – tette hozzá.

A lehetséges okokat elemezve kijelentette, hogy a magyar kormány szövetségest talál Oroszországban az Európai Uniót gyengíteni kívánó politikájához. A kabinet nem bánja, hogy Oroszország destabilizálni szeretné az EU-t, hanem utat, “hátsó ajtót” nyit ehhez – fogalmazott. A kormány azért nem tesz ellenintézkedéseket, mert ebben az esetben nem az elsődleges magyar érdek, hanem a Brüsszel-ellenes politikája határozza meg az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat – érvelt a pártelnök. Eközben kimondva, kimondatlanul ott van az a fajta lelki rokonság, amelyik az “autoriter Putyin elnököt és az autoriter Orbán miniszterelnököt összeköti. Ha úgy tetszik, a zsák megtalálta a foltját” – fogalmazott.

A demokratikus ellenzéknek azzal az igénnyel kell fellépnie, hogy megőrizzék a magyar nemzeti szuverenitást és az EU egységét, ezért az ilyen beavatkozási kísérleteket el kell hárítani – összegzett.

Az eseményt egy fővárosi szálloda különtermében tartották, körülbelül 150 fős hallgatóság előtt. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

Politika

Az orosz csapat kizárása esetén nem közvetítik az olimpiát az állami televíziók

A megjelenés óta

-

Írta:

Nem fogja közvetíteni a phjongcshangi téli olimpiát az orosz csapat kizárása esetén sem az Összoroszországi Televíziós és Rádiósugárzási Társaság (VGTRK), sem az ugyancsak állami tulajdonban lévő Pervij Kanal (Első Csatorna) televízió.

Ezt a két médiavállalat pénteken helyezte kilátásba, miután a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) csütörtökön közölte: továbbra sem megfelelőek az oroszországi doppingellenes intézkedések, ezért az Orosz Antidopping Ügynökség (RUSADA) továbbra sem végezhet semmilyen tesztet.

Egyelőre változatlanul kérdéses, hogy az ország sportolói ott lehetnek-e a februári olimpián, igaz, több orosz szakértő szerint a RUSADA rehabilitálásának megtagadása nem jelenti egyúttal a nemzeti csapat kizárását is. Az ügyben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) december 5-én hirdeti ki döntését.

Az olimpiát a VGTRK csatornáin és a Pervij Kanalon kívül elvileg még a Gazprom Mediához tartozó Match TV közvetítheti. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője érthetőnek minősítette az állami televíziók állásfoglalását, ugyanakkor közölte, hogy erről még korai beszélni és az orosz sportolók folytatják a felkészülést az olimpiára.

Moszkva a WADA döntését politikai indíttatásúnak tartja.

Sporttisztségviselők szerint a RUSADA végrehajtotta a WADA által megkövetelt összes személyzeti és szervezeti változtatást. Az orosz vezetők ugyanakkor kitartanak amellett, hogy Oroszországban nincs és nem is volt államilag támogatott doppingolás, aminek elismerését a WADA feltételül szabta az orosz doppingellenes ügynökség jogainak helyreállításához.

Moszkva szerint a nemzetközi testület túllépte a szakmaiság határait.

A Rosszija 1 csatorna egyik vitaműsorában elhangzott, hogy Oroszország kanadai polgári bíróságon kíván pert indítani a WADA által felkért független szakértő, Richard McLaren ellen, akinek vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy a szocsi téli olimpia doppinglaborjában az orosz sportolók pozitív mintáit negatívra cserélték. A McLaren-jelentést Moszkvában megalapozatlannak minősítették.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október 9-én Cseljabinszkban kijelentette, hogy a doppingváddal illetett orosz sportolókat polgári bíróságokon kell megvédeni.

“Úgy gondolom, hogy a különleges (sport)bírósági rendszerek itt már nem elegendők, általános polgári bírói testületekhez kell fordulni” – hangoztatta.

Megosztás
Tovább olvasom

Politika

Putyin megvitatta a donecki és luganszki vezetőkkel a fogolycserére vonatkozó ukrán javaslatot

A megjelenés óta

-

Írta:

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett a kelet-ukrajnai  “népköztársaságok” vezetőivel a konfliktus során ejtett foglyok cseréjére vonatkozó ukrán javaslatról, amit támogatásáról biztosított – közölte szerda éjjel Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az RBK orosz gazdasági lap online kiadása szerint először történt hivatalos bejelentés arról, hogy az orosz elnök közvetlenül egyeztetett a felkelők elöljáróival.

Peszkov szerint Putyin támogatásáról biztosította, Alekszandr Zaharcsenko donyecki és Igor Plotnyickij luganszki vezető pedig “egészében” támogatta a Viktor Medvedcsuk humanitárius kérdésekért felelős ukrán különmegbízott által előterjesztett kezdeményezést. A javaslat szerint az újévet és az ortodox karácsonyt megelőzően Kijev 306 embert lenne hajlandó szabadon bocsátani a kelet-ukrajnai milíciák által fogva tartott 74 fogoly elengedése fejében.
Kirill orosz ortodox pátriárka szintén pártfogásába vette a javaslatot, amelyet Medvedcsuk szerdán az isztrai Új-Jeruzsálem férfikolostorban terjesztett elő az orosz elnöknek.

Az ukrán kormányerők és a felkelők között már 14 hónapja nem volt fogolycsere. Medvedcsuk szerint ennek oka az, hogy Kijev az érvényben lévő ukrán törvények értelmében nem tud eleget tenni a minszki megállapodás által előírt elvnek, amely szerint “mindenkit mindenkire” kell kicserélni, mert nem engedheti el a különösen súlyos bűncselekményeket elkövetett személyeket.

Medvedcsuk arra kérte Putyint, győzze meg Zaharcsenkót és Plotnyickijt arról, hogy a Kijev által most javasolt megoldás az első szakasza lenne a “mindenkit mindenkire” való kicserélésnek, és “nagyon komoly előrelépés lenne a minszki megállapodások végrehajtásában és a Donyec-medencei béke kérdésében”.

Az Ukrajnában oroszbarátnak tartott, Putyin által pedig ukrán nacionalistaként emlegetett Medvedcsuk az Ukrán választás – a nép joga elnevezésű társadalmi mozgalom vezetője, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök egykori kabinetfőnöke, aki a konfliktus rendezésére létrehozott kapcsolattartó csoport humanitárius alcsoportjában képviseli az ukrán vezetést.

Putyin telefonbeszélgetését megelőzően Irina Herascsenko ukrán parlamenti alelnök, a minszki összekötő csoport kijevi küldöttségének tagja “zsarolásnak” nevezte azt, hogy ukrán foglyokra cseréljenek ki olyanokat is, akikre nem vonatkoznak a minszki megállapodásokban foglaltak. Úgy fogalmazott, hogy Kijev nem enged a zsarolásnak, amellyel a donyecki és luganszki köztársaságok képviselői a minszki egyezményeket kihasználva állnak elő.

A Kijev főterén történt erőszakos fellépés miatt a mai napig tart a nyomozás, felelősségre még nem vontak senkit sem.

Az ukrán politikai ellenzék berkein belül sokan bírálják Kijevet azért, mert szerintük a kormány nem tesz meg mindent az ukrán foglyok kiszabadításáért.

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű