Írjon nekünk

Politika

Létrehozták az egységes orosz-szíriai légvédelmi rendszert

Közzétéve

-

Egységes légvédelmi rendszert hozott létre Szíriában az orosz és a szíriai haderő – jelentette ki Szergej Mescserjakov vezérőrnagy, az orosz légi- és űrerő parancsnokhelyettese pénteken a kubinkai Armija 2017 haditechnikai fórumon.

A tábornok az orosz katonai vezetés szíriai helyzetértékelését ismertető egyik kerekasztal-beszélgetésen arról számolt be, hogy megtörtént az orosz és a szíriai légtérfigyelési eszközök információtechnikai összekapcsolása, és a szíriai radarokról az összes információ befut az országban állomásozó orosz kontingens harcálláspontjaira.

Oroszország egy rádiótechnikai zászlóaljat, valamint Pancir-Sz és Sz-400-as légvédelmi rendszereket állomásoztat a hmejmími légitámaszponton. Mescserjakov emlékeztetett arra, hogy az orosz légvédelmi rakéták 400 kilométeres sugárban, 35 kilométeres magasságig képesek megsemmisíteni a légi célokat.

Mescserjakov bejelentése egyfajta figyelmeztetésként is értelmezhető. Mint emlékezetes, az áprilisi – Hán Sejhún-i – állítólagos, a nyugati szövetségesek által a szíriai kormányerőknek tulajdonított vegyifegyver-támadásra hivatkozva az Egyesült Államok manőverező robotrepülőgépekkel támadott meg egy szíriai katonai repülőteret.

Igor Korobov, az orosz vezérkar (felderítési) főosztályának (korábban: GRU) vezetője kijelentette, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet több mint 9 ezer fegyveressel rendelkezik Szíriában, főképpen az ország központi részében és keleten, az iraki határon, az Eufrátesz folyó mentén aktívak. A terroristák második legütőképesebb csoportjának az – időközben nevet változtatott – an-Núszra Frontot nevezte, amelynek több mint 15 ezer, túlnyomórészt szíriai fegyverese van. Utóbbi szervezet, ellentétben az Iszlám Állammal, nem egy Marokkótól Malajziától terjedő kalifátust akar kialakítani, hanem Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere helyén egy, a saríán (muszlim törvénykezésen) alapuló rendszert létrehozni az országban.

A katonai kémfőnök beszámolója szerint az an-Núszra 9 ezer fegyverese Idlíb tartomány megszállására, valamint arra törekszik, hogy meghiúsítsa egy újabb feszültségcsökkentési övezet létrehozását az országnak ebben a részében.

A Korobov által megosztott információk szerint Szíriában több mint 70 iszlamista csoport egyesüléséből létrejött egy új, Heirat Tahrír as-Sam elnevezésű új szervezet, amelynek több mint 25 ezer fegyverese van. Mint mondta, a terroristák vezetői egy minden iszlamista erőt összefogó struktúra kialakításán munkálkodnak, amelyben az an-Núszra Fronté lenne a kulcsszerep.

“Erős és veszélyes ellenséggel van dolgunk, amely nemcsak a Közel-Kelet, de a világ más régiói számára is veszélyt jelent. Ezért az a feladatunk, hogy Szíria földjén maximális veszteséget okozzunk neki” – nyilatkozott a terrorszervezetekről Korobov tábornok.

Szergej Szurovikin vezérezredes, az arab országba vezényelt orosz kontingens parancsnoka úgy fogalmazott, hogy a harc Szíriában a terroristák teljes megsemmisítéséig fog tartani. A tábornok bejelentette, hogy az elmúlt három hónap során több mint 8 ezer terroristát öltek meg Szíriában. Az orosz légierő gépei csak ezen a héten több mint 160 bevetésen vettek részt, több mint 400 célpontot megsemmisítve.

A szíriai kormányerők orosz légi támogatással három irányból nyomulnak előre Deir-ez-Zór felé

Szurovikin közölte, hogy “utolsó szakaszához” érkezett a Hama tartománybeli Akerbat ostroma, és a szíriai kormányerők orosz légi támogatással három irányból nyomulnak előre Deir-ez-Zór felé. Mint mondta, Moszulból és Rakkából ide csoportosították át az Iszlám Állam leginkább harcképes erőit. “Ezek megsemmisítésével és Deir-ez-Zór felmentésével lezárul az IÁ-terroristák fő erőinek és utolsó szíriai erődítményének felszámolása” – mondta.

Szergej Rudszkoj vezérezredes, az orosz vezérkar műveleti főosztályának vezetője azt állította, Moszkva azért avatkozott be 2015. szeptember 30-tól a szíriai konfliktusba, mert az ottani helyzet alakulása fenyegetést jelentett Oroszország számára. Mint mondta, az Iszlám Állam további mozgásának iránya Közép-Ázsia, a Kaukázus orosz területei és a Volga-mellék irányába mutatott.

Szíria

Rudszkoj “kritikusnak” nevezte a Szíriában az orosz intervenciót megelőzően kialakult helyzetet, rámutatva, hogy a terroristák az ország 70 százalékát tartották ellenőrzésük alatt. Szavai szerint az úgynevezett mérsékelt ellenzék gyakorlatilag összefonódott akkor az IÁ és az an-Núszra Front nála jobban finanszírozott és felfegyverzett erőivel. Az IÁ oldalán akkor az Oroszország és más szovjet utódállamok alkotta Független Államok Közössége (FÁK) tagországainak mintegy 4500 állampolgára harcolt.

Az orosz beavatkozás eredményeképpen sikerült elvágni a terroristák utánpótlási útvonalait, valamint hozzáférésüket az olaj feketepiacához.

Rudszkoj szerint az orosz légierő 2015 szeptembere óta több mint 28 ezer harci bevetés során mintegy 90 ezer légicsapást hajtott végre. A tábornok szerint négyszeresére nőtt a kormányerők által ellenőrzött terület nagysága. A katonai sikerekben a korszerű fegyverek bevetése mellett nagy szerepe volt a különleges műveleteknek is.

Halil Arszlanov altábornagy, az orosz vezérkari főnök helyettese egyebek között arról beszélt, hogy az orosz haderő a szíriai hadművelet során a titkos kommunikáció megszervezésének olyan új módszerét próbálta ki, amelyben más országok szolgáltatóit is felhasználták. Egy nappal korábban Jurij Boriszov orosz védelmi miniszterhelyettes arról adott tájékoztatást, hogy Oroszország több mint 600-féle fegyvert és hadfelszerelést próbált ki Szíriában.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán bejelentette, hogy a Szíriában kialakult helyzet a polgárháború lezárásaként jellemezhető. MTI

Gazdaság

Macron: Párizs elismeri Moszkva új nemzetközi szerepét

Közzétéve

-

Írta:

Franciaország elismeri Oroszország új nemzetközi szerepét, egyebek között a Közel-Keleten, de Moszkvának tiszteletben kell tartania partnerei érdekeit is – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, miután csütörtökön megbeszélést folytatott orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal a Szentpétervárhoz közeli Sztrelnában.

Macron közölte, hogy vendéglátójának új megközelítéséket javasolt a nemzetközi kapcsolatokban.

Putyin elmondta, hogy vendégével áttekintették az iráni atomalku egyoldalú amerikai feloldása nyomán kialakult helyzetet és a szíriai rendezés feladatait. Az orosz elnök szerint a felek egyetértettek az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásának fontosságában.

A kiberbűnözés elleni közös fellépésről és az azzal kapcsolatos információcsere új mechanizmusának kialakításáról is tárgyaltak

A közös sajtótájékoztatón Putyin elmondta: francia partnerével megvitatta a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak, valamint az érdekeknek a kölcsönös tiszteletben tartását a kibertérben, akárcsak a kibebűnözéssel szembeni fellépést.

Macron közölte, hogy vendéglátójával megállapodott a kiberbűnözéssel kapcsolatos információcsere új mechanizmusának létrehozásáról, valamint arról, hogy intézkedéseket hoznak a kibertérbeli magatartás általános szabályozásának kidolgozása érdekében.

Sajnálatát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök amiatt, hogy elmarad Donald Trump amerikai államfő és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusra tervezetett találkozója.

“Oroszország sajnálja. Mindannyian arra számítottunk, hogy a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének kezdete lesz. Reméljük, hogy a párbeszéd újraindul és a találkozó létrejön majd” – fogalmazott az orosz elnök.

Maláj utasszállító – Putyin: Moszkva rész kíván venni a tragédia kivizsgálásában

Oroszország csak akkor ismerheti el a malajziai utasszállító 2014-es ukrajnai katasztrófája ügyében folytatott nyomozás eredményét, ha abban teljes értékűen részt vehet – jelentette az orosz elnök.

Putyin kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret.

Mint mondta, ahhoz, hogy Moszkva elismerje a vizsgálat eredményét, abban teljes értékűen részt kell vennie, de ettől függetlenül tisztelettel fog ahhoz viszonyulni és elemezni fogja annak eredményeit.

Emmanuel Macron üdvözölte, hogy Moszkva kész együttműködni a nyomozással. Kifejezve a Hollandiával való szolidaritását, leszögezte, hogy Oroszországnak konstruktivitást kell tanúsítania az ügyben.

Tovább olvasom

Politika

Dmitrij Rogozin veszi át a Roszkoszmosz irányítását

Közzétéve

-

Írta:

Dmitrij Rogozin eddigi orosz miniszterelnök-helyettest nevezte ki a Roszkoszmosz állami űrkutatási vállalat élére vezérigazgatónak csütörtökön Vlagyimir Putyin elnök.

Rogozin Dmitrij Medvegyev miniszterelnök előző kormányában a hadi- és az űripart felügyelte és a Roszkoszmosz felügyelőbizottságának elnöke volt, az új kabinetben nem kapott megbízást. Putyin a tisztségviselőt Szentpéterváron fogadva logikusnak nevezte, hogy az űrkutatási vállalatot éppen az irányítsa, aki többször tett neki javaslatokat a Roszkoszmosz további fejlesztésének ösztönzésére. Az elnök azt javasolta a tisztségviselőnek, hogy újítsa meg az intézmény csapatát, és vonjon be annak munkájába tapasztalt szakembereket.

Rogozin korábban, az orosz űrkutatási programban bekövetkezett kudarcokkal kapcsolatban “rendszerszerű hibákkal” vádolta a Roszkoszmosz vezetését, s hangsúlyozta a fiatalítás és a technológiakorszerűsítés szükségességét.

A Roszkoszmoszt 2015 augusztusa óta Igor Komarov irányította, aki korábban a kormányzat részeként működő Szövetségi Űrügynökség vezetője volt.

Tovább olvasom

Politika

Az orosz-bolgár kapcsolatok teljes körű helyreállításáról tárgyalt Putyin és Radev

Közzétéve

-

Írta:

Az Oroszország és Bulgária közötti kapcsolatok teljes körű – egyebek között az energetikai együttműködés – helyreállításáról tárgyalt a két állam elnöke, Vlagyimir Putyin és Rumen Radev kedden Szocsiban.

Putyin a megbeszélést követően a kamerák előtt hangot adott meggyőződésének, hogy Radev látogatása kedvező jelzés a kapcsolatok helyreállítása szempontjából. Mint mondta a megbeszélések során ismertette bolgár hivatali partnerével Oroszország prioritásait a kétoldalú kapcsolatokban és Moszkva megközelítését egy sor nemzetközi kérdéssel kapcsolatban.

Radev az orosz elnök oldalán állva vizitjének célját a kétoldalú párbeszéd lehető legmagasabb szintű helyreállításában nevezte meg. Elismerte, hogy a bizalom helyreállítása nehéz feladat a Moszkva ellen bevezetett szankciók, valamint az Oroszország, illetve az EU és a NATO közötti ellentétek közepette.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az első lépést Putyinnal megtette azzal, hogy stratégiai szempontból áttekintették a kétoldalú viszonyt, és kimutatták a kereskedelemben, az energetikában, valamint a turizmus, a kultúra és a közlekedés területén meglévő együttműködési lehetőségeket.

Radev hivatalos látogatásra hívta meg Putyint, rámutatva, hogy Bulgáriában idén ünneplik a felszabadulás és az orosz-török háborúban aratott közös győzelem 140. évfordulóját, amely eseményeknek köszönhetően hazája felkerült Európa térképére. Az orosz elnök megemlítette, hogy hamarosan Moszkvába várják Bojko Boriszov bolgár miniszterelnököt is.

A bolgár államfő egy nappal korábban, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel tárgyalva reményét fejezte ki, hogy felül lehet vizsgálni az Oroszországból Bulgáriába közvetlenül a Fekete-tengeren át történő gázszállítás lehetőségét. Ezzel kapcsolatban Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak elmondta, hogy Bulgária elosztó központot is akar építeni a területén. Mint mondta, Moszkva nem ellenzi a projektek mérlegelését, de ehhez előbb garanciákat vár Szófiától és Brüsszeltől.

A Gazprom orosz gázipari vállalat korábban több európai partnerével azt tervezte, hogy Déli Áramlat elnevezéssel a Fekete-tengeren át, Bulgária irányában évi 63 milliárd köbméteres kapacitású vezetéket épít. A projekttől az Európai Bizottság elutasító álláspontja miatt Moszkva 2014 decemberében elállt, s helyette a Török Áramlat vezeték megvalósításába kezdett bele. Bulgária ezt követően többször is kifejezte érdekeltségét a Déli Áramlat újjáélesztésében.

Rumen Radev hétfőn kijelentette: a Medvegyevvel folytatott megbeszélésén felmerült az is, hogy felújítsák a belenei nukleáris erőmű megépítésének projektjét, ami “Oroszország részvételét feltételezi”. A keddi államfői megbeszélésekhez előkészített, a TASZSZ hírügynökség által ismertetett iratok szerint a bolgár energiaügyi minisztérium június végéig kell előterjessze elképzeléseit az orosz partnertárcának azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne hasznosítani a belenei erőműhöz már legyártott orosz berendezéseket, beleértve a projekt újraindítását is. Az anyagokból az is kiderül, hogy a Roszatom július végig befejezheti a bolgár Kozloduj atomerőmű hatodik reaktorblokkjának megépítéséről szóló tárgyalásokat.

Kozloduj Bulgária egyetlen nukleáris erőműve és legnagyobb energiatermelő létesítménye. Szófia az EU-csatlakozás feltételeként 2006-ban bezárta az atomerőmű első négy, VVER-440-es reaktorokat üzemeltető blokkját, az ötödik és a hatodik, egyaránt VVER-1000-es reaktort üzemeltető blokkjának licence pedig tavaly járt le, illetve 2019-ben jár majd le.

A Belene két reaktorának megépítésére kiírt nemzetközi tendert 2006-ban a Roszatomhoz tartozó Atomsztrojekszport nyerte meg. A projektet azonban 2009-ben leállították és Szófia 2012-ben “végleg” lemondott a létesítmény megépítéséről, azzal hogy annak helyén inkább gázüzemű erőművet létesítene. A beruházás beszűntetéséről a kormányfői tisztséget jelenleg is betöltő Boriszov kabinetje döntött. A régi-új miniszterelnök idén május 12-én közölte, hogy kormányának szándékában áll felújítani a befagyasztott terveket, amelyekre eddig mintegy 1,5 milliárd eurót költött az ország.

Kirill Komarov, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese közölte, hogy az orosz nukleáris energetikai állami vállalat kész segíteni Bulgáriának a projekt megvalósításában, amely iránt egyébként a Kínai Nemzeti Atomenergetikai Társaság CNNC is kifejezte érdeklődését, s a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) jelezte, hogy kész a 10 milliárd eurós projekt finanszírozására.

Temenuzska Petkova bolgár energiaügyi miniszter múlt szerdán közölte, hogy Szófia az év végéig tendert írna ki a félbehagyott belenei atomerőmű-beruházás stratégiai befektetőjének kiválasztására. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű