Írjon nekünk

Politika

Putyin Anatolij Antonovot nevezte ki orosz nagykövetnek az Egyesült Államokba

A megjelenés óta

-

Vlagyimir Putyin orosz elnök Anatolij Antonovot jelölte Oroszországi Föderáció nagykövetének az Egyesült Államokba – olvasható a Kreml honlapján.

A 62 éves Antonov tavaly december óta a diplomáciai tárca helyettes vezetője. Korábban, 2011-től a védelmi miniszter helyettese volt, azt megelőzően pedig, 2004-től a külügyminisztérium biztonságpolitikai és leszerelési osztályát vezette.

Antonov már tavaly ősszel megszellőztetett nagyköveti kinevezését májusban az orosz szövetségi törvényhozás mindkét házának külügyi bizottsága támogatásáról biztosította. A törvényhozási megerősítést követően a diplomata újságírók előtt kijelentette: Oroszország és az Egyesült Államok “együttműködésre ítéltetett”, a két országnak együtt kell működnie a terrorizmus elleni harcban.

Anatolij Antonov májusban arról beszélt, hogy ismét egyenesbe kell hozni a kétoldalú viszonyt, a pozíciók feladása nélkül, Washingtont pedig meg kell győzni arról, hogy az egyenjogúságra és kölcsönös tiszteletre épülő jószomszédi kapcsolat mindkét ország érdekeit szolgálja. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországot és az Egyesült Államokat az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként külön felelősség terheli a nemzetközi béke és biztonság ügyében.

A leszerelési tárgyalásokon kemény, de eredményes tárgyalófélként ismertté vált diplomata úgy vélekedett, hogy Moszkva és Washington stratégiai érdekei egybeesnek egyebek között a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi rendszer megerősítésének, valamint a vegyi és a biológiai fegyvereket betiltó szerződés betartásának kérdésében.

Moszkva mindig válaszol a szankciókra

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége az új orosz washingtoni misszióvezető kinevezésének napján közölte, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti Oroszországban a nem bevándorlási vízumok kiadását, az amerikai külképviseleteken Moszkva által elrendelt létszámcsökkentésre hivatkozva.

Válaszul az Oroszországgal szemben bevezetett amerikai szankciók megszigorítására, valamint orosz diplomaták egy csoportjának tavaly év végi kiutasítására, Putyin elnök július végén közölte, hogy az Egyesült Államoknak szeptember 1-jéig 755 fővel kell csökkentenie a létszámot nagykövetségén és három konzuli képviseletén. Az orosz külügyminisztérium érvelése szerint így mindkét országnak egyformán 455 külügyi alkalmazottja marad a másikban.

Antonov Szergej Kiszljakot váltja

A korábbi washingtoni orosz nagykövetet, Szergej Kiszljakot, akinek kinevezését Putyin ugyancsak hétfőn vonta vissza, az amerikai média a tavalyi elnökválasztási kampányba történt állítólagos orosz beavatkozás egyik kulcsszereplőjeként emlegette. Kiszljakot, aki 2008 óta állt a washingtoni amerikai nagykövetség élén, Moszkva a Kommerszant című lap szerint az ENSZ terrorellenes bizottságának igazgatói posztjára jelölte, a Vedomosztyi cím lap pedig úgy értesült, hogy a volt misszióvezető a parlament felsőházában kap fontos megbízatást.

Vaszilij Nyebenzja személyében egyébként Putyin májusban az orosz ENSZ-misszió élére is külügyminiszter-helyettest nevezett ki. Elődje, Vitalij Csurkin, aki több mint egy évtizeden át képviselte hazáját a világszervezetben, februárban a szolgálati helyén, New Yorkban váratlanul meghalt.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Moszkva: alaptalan a Phenjan elleni szankciók orosz megsértésének vádja

A megjelenés óta

-

Írta:

Teljességgel megalapozatlanok Rex Tillerson amerikai külügyminiszter arra vonatkozó kijelentései, hogy Moszkva nem teljesíti maradéktalanul az Észak-Korea ellen bevezetett szankciókból fakadó kötelezettségeit – jelentette ki Igor Morgulov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ-nak nyilatkozva.

“Az Egyesült Államok ezen vádjai abszolút megalapozatlanok. Oroszország maradéktalanul teljesíti az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozataiból fakadó kötelezettségeit” – mondta Morgulov az orosz állami hírügynökségnek Újdelhiben.

A magas rangú diplomata hozzátette, hogy az ENSZ szankcióügyi szakbizottságai semmilyen kifogást nem fogalmaztak meg Oroszországgal kapcsolatban Észak-Korea viszonylatában.

Morgulov emellett egy, az indiai fővárosban csütörtökön megrendezett nemzetközi fórumon légből kapottnak nevezte azokat a híradásokat, amelyek szerint Moszkva támogatja az afganisztáni tálibokat. Rámutatott, hogy Oroszország az afgán kormánytól nem kapott arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy a tálibok orosz támogatásban részesülnének.

“Igen, kapcsolatban állunk velük (a tálibokkal), de kizárólag az állampolgáraink afganisztáni biztonságával kapcsolatban. Nem nyújtunk támogatást a táliboknak” – hangoztatta az orosz külügyminiszter-helyettes. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: Moszkva kész támogatni a közvetlen tárgyalást a Washington és Phenjan között

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország kész támogatni a közvetlen tárgyalást az Egyesült Államok és Észak-Korea között a koreai válság rendezése érdekében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai válság katonai megoldása katasztrófához vezethet.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Kína a konfrontatív lépésektől való tartózkodásra hívta fel a konfliktusban érintett feleket. Mint mondta, az ilyen fellépések befagyasztása után Moszkva kész segédkezni Washington és Phenjan párbeszédének előmozdításában a hatoldalú folyamat keretében, amelyben korábban a két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Japán vett részt.

Kijelentette, hogy Moszkva nem támogatja a Vancouverben kedden Észak-Koreáról tartandó külügyminiszteri tanácskozást.

Lavrov szerint Moszkva kész közvetíteni Irakban is, az iraki és a kurd vezetés között. Kijelentette, hogy Oroszország támogatja Irak területi épségét.

Szíriával kapcsolatban ennek az ellenkezőjével vádolta meg az Egyesült Államokat. Ennek alátámasztására Lavrov megemlítette azt az amerikai kezdeményezést, amelynek értelmében a damaszkuszi rendszer megdöntésére törekvő, demokratikusnak nevezett ellenzéki erők határ menti biztonsági övezeteket hoznának létre. Ez a miniszter szerint nagy területleválasztást jelentene Szíria Törökországgal és Iránnal határos vidékein.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy a szíriai kormány és az ellenzéki erők bevonásával január végén Szocsiban tervezett konferencia célja az ENSZ égisze alatt megkezdett genfi rendezési folyamat előmozdítása lesz.

Lavrov ismételten azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a többpólusú világrend kialakulása közepette illegitim eszközökkel törekszik visszaszoruló vezető szerepének megőrzésére. Az orosz diplomácia vezetője a “tisztességes konkurenciaharc” amerikai megsértésének példájaként említette meg egyebek között az orosz Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítésének akadályozását, az orosz média visszaszorítására tett kísérleteket, az orosz fegyvereladásokkal szembeni, harmadik piacokon való fellépést, valamint azt, hogy az orosz sportolókat – Lavrov szerint nem létező – kollektív doppinghasználatra hivatkozva megpróbálják eltiltani a nemzetközi versenyektől.

Az orosz diplomácia vezetője rámutatott: egyre több ország döntött úgy, hogy szuverenitásának védelmében megnöveli katonai erejét a nemzetközi jogrend leértékelődése miatt. Mint mondta, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése számára nem prioritás az ENSZ-ben folytatott, egyeztetett munka.

A külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva az iráni nukleáris programról megkötött nemzetközi megállapodás megőrzésére fog törekedni, és nem fogja támogatni az azok megváltoztatására irányuló törekvéseket, amelyek szerinte “nem adnak okot az optimizmusra”. Mint mondta, Oroszország síkraszáll az Izrael és a palesztinok körül kialakult helyzet normalizálása mellett.

Ukrajnáról szólva Lavrov azt mondta, hogy Oroszország a szomszédos ország területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – fogalmazott.

Lavrov úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus rendezését gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Az orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, amely szerint azért gyorsultak fel a tárgyalások Macedónia hivatalos elnevezése körül, mert az Egyesült Államok a nyugat-balkáni államnak a NATO-ba történő felvétele mellett döntött. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: Moszkva a krími referendum utáni ukrán területi integritást kész tiszteletben tartani

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország Ukrajna területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – mondta.

Az ukrajnai konfliktusról szólva Lavrov úgy vélekedett, hogy a rendezést gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű