Írjon nekünk

Politika

Putyin Anatolij Antonovot nevezte ki orosz nagykövetnek az Egyesült Államokba

A megjelenés óta

-

Vlagyimir Putyin orosz elnök Anatolij Antonovot jelölte Oroszországi Föderáció nagykövetének az Egyesült Államokba – olvasható a Kreml honlapján.

A 62 éves Antonov tavaly december óta a diplomáciai tárca helyettes vezetője. Korábban, 2011-től a védelmi miniszter helyettese volt, azt megelőzően pedig, 2004-től a külügyminisztérium biztonságpolitikai és leszerelési osztályát vezette.

Antonov már tavaly ősszel megszellőztetett nagyköveti kinevezését májusban az orosz szövetségi törvényhozás mindkét házának külügyi bizottsága támogatásáról biztosította. A törvényhozási megerősítést követően a diplomata újságírók előtt kijelentette: Oroszország és az Egyesült Államok “együttműködésre ítéltetett”, a két országnak együtt kell működnie a terrorizmus elleni harcban.

Anatolij Antonov májusban arról beszélt, hogy ismét egyenesbe kell hozni a kétoldalú viszonyt, a pozíciók feladása nélkül, Washingtont pedig meg kell győzni arról, hogy az egyenjogúságra és kölcsönös tiszteletre épülő jószomszédi kapcsolat mindkét ország érdekeit szolgálja. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországot és az Egyesült Államokat az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként külön felelősség terheli a nemzetközi béke és biztonság ügyében.

A leszerelési tárgyalásokon kemény, de eredményes tárgyalófélként ismertté vált diplomata úgy vélekedett, hogy Moszkva és Washington stratégiai érdekei egybeesnek egyebek között a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi rendszer megerősítésének, valamint a vegyi és a biológiai fegyvereket betiltó szerződés betartásának kérdésében.

Moszkva mindig válaszol a szankciókra

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége az új orosz washingtoni misszióvezető kinevezésének napján közölte, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti Oroszországban a nem bevándorlási vízumok kiadását, az amerikai külképviseleteken Moszkva által elrendelt létszámcsökkentésre hivatkozva.

Válaszul az Oroszországgal szemben bevezetett amerikai szankciók megszigorítására, valamint orosz diplomaták egy csoportjának tavaly év végi kiutasítására, Putyin elnök július végén közölte, hogy az Egyesült Államoknak szeptember 1-jéig 755 fővel kell csökkentenie a létszámot nagykövetségén és három konzuli képviseletén. Az orosz külügyminisztérium érvelése szerint így mindkét országnak egyformán 455 külügyi alkalmazottja marad a másikban.

Antonov Szergej Kiszljakot váltja

A korábbi washingtoni orosz nagykövetet, Szergej Kiszljakot, akinek kinevezését Putyin ugyancsak hétfőn vonta vissza, az amerikai média a tavalyi elnökválasztási kampányba történt állítólagos orosz beavatkozás egyik kulcsszereplőjeként emlegette. Kiszljakot, aki 2008 óta állt a washingtoni amerikai nagykövetség élén, Moszkva a Kommerszant című lap szerint az ENSZ terrorellenes bizottságának igazgatói posztjára jelölte, a Vedomosztyi cím lap pedig úgy értesült, hogy a volt misszióvezető a parlament felsőházában kap fontos megbízatást.

Vaszilij Nyebenzja személyében egyébként Putyin májusban az orosz ENSZ-misszió élére is külügyminiszter-helyettest nevezett ki. Elődje, Vitalij Csurkin, aki több mint egy évtizeden át képviselte hazáját a világszervezetben, februárban a szolgálati helyén, New Yorkban váratlanul meghalt.

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Putyin megvitatta a donecki és luganszki vezetőkkel a fogolycserére vonatkozó ukrán javaslatot

A megjelenés óta

-

Írta:

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett a kelet-ukrajnai  “népköztársaságok” vezetőivel a konfliktus során ejtett foglyok cseréjére vonatkozó ukrán javaslatról, amit támogatásáról biztosított – közölte szerda éjjel Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az RBK orosz gazdasági lap online kiadása szerint először történt hivatalos bejelentés arról, hogy az orosz elnök közvetlenül egyeztetett a felkelők elöljáróival.

Peszkov szerint Putyin támogatásáról biztosította, Alekszandr Zaharcsenko donyecki és Igor Plotnyickij luganszki vezető pedig “egészében” támogatta a Viktor Medvedcsuk humanitárius kérdésekért felelős ukrán különmegbízott által előterjesztett kezdeményezést. A javaslat szerint az újévet és az ortodox karácsonyt megelőzően Kijev 306 embert lenne hajlandó szabadon bocsátani a kelet-ukrajnai milíciák által fogva tartott 74 fogoly elengedése fejében.
Kirill orosz ortodox pátriárka szintén pártfogásába vette a javaslatot, amelyet Medvedcsuk szerdán az isztrai Új-Jeruzsálem férfikolostorban terjesztett elő az orosz elnöknek.

Az ukrán kormányerők és a felkelők között már 14 hónapja nem volt fogolycsere. Medvedcsuk szerint ennek oka az, hogy Kijev az érvényben lévő ukrán törvények értelmében nem tud eleget tenni a minszki megállapodás által előírt elvnek, amely szerint “mindenkit mindenkire” kell kicserélni, mert nem engedheti el a különösen súlyos bűncselekményeket elkövetett személyeket.

Medvedcsuk arra kérte Putyint, győzze meg Zaharcsenkót és Plotnyickijt arról, hogy a Kijev által most javasolt megoldás az első szakasza lenne a “mindenkit mindenkire” való kicserélésnek, és “nagyon komoly előrelépés lenne a minszki megállapodások végrehajtásában és a Donyec-medencei béke kérdésében”.

Az Ukrajnában oroszbarátnak tartott, Putyin által pedig ukrán nacionalistaként emlegetett Medvedcsuk az Ukrán választás – a nép joga elnevezésű társadalmi mozgalom vezetője, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök egykori kabinetfőnöke, aki a konfliktus rendezésére létrehozott kapcsolattartó csoport humanitárius alcsoportjában képviseli az ukrán vezetést.

Putyin telefonbeszélgetését megelőzően Irina Herascsenko ukrán parlamenti alelnök, a minszki összekötő csoport kijevi küldöttségének tagja “zsarolásnak” nevezte azt, hogy ukrán foglyokra cseréljenek ki olyanokat is, akikre nem vonatkoznak a minszki megállapodásokban foglaltak. Úgy fogalmazott, hogy Kijev nem enged a zsarolásnak, amellyel a donyecki és luganszki köztársaságok képviselői a minszki egyezményeket kihasználva állnak elő.

A Kijev főterén történt erőszakos fellépés miatt a mai napig tart a nyomozás, felelősségre még nem vontak senkit sem.

Az ukrán politikai ellenzék berkein belül sokan bírálják Kijevet azért, mert szerintük a kormány nem tesz meg mindent az ukrán foglyok kiszabadításáért.

Megosztás
Tovább olvasom

Politika

Tudta? Már a katalán válságért is Oroszország a felelős

A megjelenés óta

-

Írta:

Visszautasította a külföldi országok belügyeibe, köztük a katalán válságba való orosz beavatkozás vádját Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában.

Lavrov ezúttal a spanyol külügy- és védelmi minisztérium Oroszországgal és az orosz állami televízióval szemben megfogalmazott beavatkozási vádjaira reagálva úgy vélekedett, hogy Moszkva amerikai és európai partnereinek “nincs más dolguk, mint a tömegtájékoztatási eszközeinket bírálni, és külföldi ügynököknek nyilvánítani őket”.

Hangot adott annak a feltételezésének is, hogy Madrid és London – megfogalmazása szerint – merő szenzációhisztériával igyekszik elterelni a választók figyelmét arról, hogy “képtelen megbirkózni a belső problémákkal”.

Nincs bizonyíték

Peszkov azt hangoztatta, hogy “Moszkva kezének” emlegetése a katalán függetlenség kinyilvánításával kapcsolatban az Egyesült Államokban és más országokban megnyilvánuló “oroszellenes hisztériára” emlékeztet. Hozzátette, hogy sem a spanyol kormány, sem a NATO, sem a sajtó nem szolgáltatott bizonyítékokat a vádaskodás alátámasztására.

Szergej Lavrov, aki az Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszterrel folytatott szerdai tárgyalásai után állt a sajtó elé, kijelentette: Moszkvát és Minszket egyaránt aggasztja, hogy kettejük katonai együttműködését a NATO “démonizálja”, amit arra próbál meg felhasználni, hogy erősítse fegyveres erejét a keleti szárnyon. Kifogásolta, hogy a szövetség ennek érdekében “propagandakampányt” folytatott a szeptemberi Zapad-2017 orosz-fehérorosz hadgyakorlattal kapcsolatban.

Az orosz diplomácia vezetője az ukrajnai rendezés ügyéről szólva kijelentette: “nincs perspektívája” Kijev azon törekvésének, hogy ne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek biztonságát szavatoló ENSZ-katonákat, hanem “megszálló erőket” vezényeljenek a Donyec-medencébe. Ezzel szerinte az ukrán vezetés, szabotálva az ENSZ-békefenntartókra vonatkozó orosz határozattervezet megvitatását, és semmibe véve a minszki megállapodásokat, megszakítaná a magukat önhatalmúlag függetlenné nyilvánított területek kapcsolatát a külvilággal, és a saját rendjét kényszerítené rájuk.

Lavrov ismételten rámutatott, hogy az orosz határozattervezet értelmében – amelyről, mint mondta, Berlin, Párizs, sőt Washington is kész tárgyalni – a békefenntartók megjelenésébe a konfliktusban érintett mindkét félnek bele kell egyeznie. Ennek érdekében pedig közvetlenül kellene egyeztetni a donyecki és a luhanszki “köztársaságokkal”.

Oroszország nem küld békefenntartókat a Donbasszba

Dmitrij Peszkov, aki a szokásos napi telefonos konferenciabeszélgetésen tájékoztatta a médiát, valótlannak minősítette azt a sajtóértesülést, amely szerint tárgyalások folynának arról, hogy 20 ezer békefenntartót vezényeljenek a Donyec-medencébe. Arról, hogy az Egyesült Államok ilyen értelmű javaslatot kíván tenni Oroszországnak, pénteken számolt be a The Wall Street Journal, amelynek értesülése szerint a nemzetközi erők az amerikai elképzelés szerint nem az ENSZ, hanem az EBESZ égisze alatt fejtenék ki tevékenységüket.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadó és Kurt Volker, az amerikai külügymisztérium ukrajnai különmegbízottja hétfői belgrádi tárgyalásait.

 

Megosztás
Tovább olvasom

Politika

Elfogadta az orosz alsóház a sajtóorgánumok külföldi ügynökként való bejegyezését

A megjelenés óta

-

Írta:

Egyhangúlag elfogadta az orosz Állami Duma (a parlament alsóháza) szerdán azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a külföldi vagy a határon túlról finanszírozott sajtóorgánumok külföldi ügynökként történő bejegyzését.

A harmadik, végleges változatban is megszavazott törvénymódosítást arra válaszul fogadták el a képviselők, hogy az Egyesült Államokban hétfőn külföldi ügynökként jegyeztették be az orosz állam által működtetett RT America televíziót, amelyet Washingtonban azzal vádoltak meg, hogy propaganda terjesztésével beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányba. A jogszabályi változtatást, amelyet Vjacseszlav Vologyin duma elnöke és a négy frakcióvezető kezdeményezett, várhatóan a jövő héten jóváhagyja a Szövetségi Tanács (a felsőház) is, és az államfő aláírásával emelkedik majd törvényerőre.

A törvénymódosítás azokat a médiumokat érinti, amelyek külföldi kormányok, kormányszervek, külföldi állampolgárságú vagy állampolgársággal nem rendelkező személyek, avagy azok megbízottjai részéről részesülnek pénzügyi vagy más anyagi támogatásban. A szabályozás kiterjed azokra a sajtóorgánumokra is, amelyeket az ilyen forrásokból részesülő orosz jogi személyek támogatnak.

A törvénymódosítás nem érinti az orosz tömegtájékoztatási eszközöket, azokat sem, amelyeknek külföldi résztulajdonosaik vannak.

A változtatás az érintett médiumokra kiterjeszti a hivatalos megítélés szerint politikai tevékenységet folytató, külföldi ügynökként működő nem kormányzati szervezetekre (NGO) vonatkozó törvény hatályát. Azt eldönteni, hogy mely tömegtájékoztatási eszközöket sorolják majd be az ügynök kategóriába, a kormány lesz illetékes.

Az új szabályozás értelmében az ekként bejegyeztetendő médiumoknak nyilvánosan be kell majd jelenteniük, hogy külföldi ügynökként működnek és rendszeresen be kell számolniuk pénzügyeikről és személyzeti politikájukról.

A szerdai vita során Vologyin kijelentette, hogy a törvénymódosítás “szimmetrikus válasz” az amerikai fellépésre, amely azt jelzi, hogy az orosz médiát nem lehet “így (az RT-hez hasonlóan) kezelni”. Pjotr Tolsztoj házelnök arról beszélt, hogy “kényszerű” intézkedés történt, mert az orosz parlamentnek “válaszolnia kell a kihívásokra”. Hangot adott álláspontjának, miszerint ezáltal “a szólás szabadsága nem sérül Oroszországban”.

A duma megszavazott egy másik törvényt is, amely lehetővé teszi az Oroszországban nem kívánatosnak minősített nem kormányzati szervezetek (NGO) weboldalaihoz való hozzáférés bírósági végzés nélküli letiltását. Az indoklás szerint egy 2015 óta hatályos jogszabály lehetővé tette az orosz főügyészség számára, hogy nem kívánatosnak minősítse azokat a külföldi vagy nemzetközi nem kormányzati szervezeteket, amelyek fenyegetést jelentenek Oroszország alkotmányos berendezkedése, védelmi képességére és biztonságára.

A törvény egyúttal megtiltotta az érintett szervezetek – jelenleg 11 ilyet tartanak számon – anyagainak terjesztését a tömegtájékoztatásban és a világhálón, de honlapjaik oroszországi elérhetőségét eddig még nem blokkolták.

A törvény megalkotói szerint ezeket a weboldalakat “Oroszország bel- és külpolitikájának lejáratását, negatív közvélemény kialakítását és az ország belső helyzetének destabilizálását célzó anyagok” terjesztésére használják.

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű