Írjon nekünk

Fokozott hadkészültségbe helyezték az orosz légvédelmet a Távol-Keleten

A megjelenés óta

-

Az észak-koreai helyzet miatt fokozott hadkészültségbe helyezték az orosz Távol-Keleten a légvédelmet – közölte a Ria Novosztyi hírügynökséggel Viktor Ozerov, az orosz parlament (duma) felsőházának szenátora, az orosz szenátus védelmi és biztonsági bizottságának korábbi elnöke.

A szenátor szerint az orosz hadsereg figyeli az Észak-Korea körül kialakuló helyzetet, és fokozott megfigyelés alatt tartja azokat a területeket, ahonnan rakétákat lőhetnek ki.

Ozerov felhívta a figyelmet arra, hogy a légvédelem feladata Oroszország területének a védelme arra az esetre, ha az észak-koreai rakéták célzó rendszerében hibás koordinátákat táplálnának be, ugyanis – mint fogalmazott – “a tévedés valószínűsége ebben az esetben meglehetősen nagy”. Ozerov szerint Oroszországot nemcsak Észak-Korea lépései, hanem az Egyesült Államok esetleges válasza is a védelmi intézkedések fokozására készteti. Az orosz légvédelem egységei azonban visszatarthatják az amerikaiakat attól, hogy hathatósabb lépéseket tegyenek – jelentette ki Ozerov.

Donald Trump amerikai elnök kedden “olyan tűzzel és haraggal” fenyegette meg Phenjant, “amilyet még nem látott a világ”, ha Észak-Korea tovább fenyegetné az Egyesült Államokat, később azonban két egymást követő Twitter-üzenetben visszafogottabban nyilvánult meg. Phenjan szerdán közölte: “komolyan mérlegeli”, hogy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáival csapást mérjen Guam szigetére, ahol az amerikai haderőnek hadászati jelentőségű katonai létesítményei vannak.

Ennek kapcsán Ozrov úgy fogalmazott: Trump reakciója érthető és jogos, a világon egyetlenegy országnak sem engedhető meg, hogy katonai csapással fenyegesse meg a másikat. A szenátor véleménye szerint egy hasonló helyzetben bármelyik másik ország is így reagálna. Ezzel együtt az pozíció, amelynek alapján Phenjan tárgyal, csak a helyzet romlásához vezet, mivel “a zsarolás sohasem vezethet elfogadható eredményekhez” – tette hozzá Ozerov.

Oroszországot nyugtalanítja, hogy Észak-Korea nem a nemzetközi joggal összhangban viselkedik, ezzel kivívja az Egyesült Államok érthető válaszreakcióját, ráadásul ez a meglehetősen “forró” pont határai közelében található – jelentette ki a szenátor.

Az amerikai elnök pénteken Twitter-profilján azt üzente, hogy az Egyesült Államok felkészült a válaszcsapásra Észak-Korea ellen. “Teljesen készen állnak a katonai megoldások, csőre töltöttünk arra az esetre, ha Észak-Korea nem bölcsen cselekszik. Remélhetőleg Kim Dzsong Un más utat választ” – írta a közösségi portálon Trump.

A KCNA észak-koreai állami hírügynökség csütörtökön közölte, Phenjan augusztus közepéig elkészíti a két amerikai támaszpontnak otthont adó Guam elleni rakétatámadás tervét, és ezután csak Kim Dzsong Un észak-koreai vezető döntésétől függ, elindítják-e a támadást négy közepes hatótávolságú rakétával. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Szíria

Videó: az orosz Tu-22M3-as bombázók hazatérnek Szíriából

A megjelenés óta

-

Írta:

Szíriai küldetésükből visszatértek az oroszországi Kaluga régióban található bázisukra a Tu-22M3-as bombázók.

A hadműveletek során számos az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez tartozó célpontot semmisítettek meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendelte a szíriai orosz csapatok részleges kivonásának megkezdését. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter később közölte, hogy a csapatkivonás megindult.

Oroszország 2015. szeptember 30-án avatkozott be a szíriai polgárháborúba Bassár el-Aszad elnök kormányzatának oldalán, megfordítva ezzel a háború menetét. Moszkva légi, vezérkari és diplomáciai támogatással, valamint hírszerzéssel, különleges egységekkel, katonai tanácsadókkal, fegyverszállításokkal és humanitárius segélyekkel támogatja Damaszkuszt.

Tovább olvasom

Politika

Oroszország evakuálta diplomatáit Szaanából

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország a jemeni fővárosban kialakult helyzet miatt felfüggesztette szanaai nagykövetségének működését és a képviselet egész állományát kivonta az országból – közölte kedden Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

A szanaai orosz nagykövet, Vagyimir Gyeduskin és néhány diplomata átmeneti jelleggel Rijádból folytatja tevékenységét.

Jemen 2014 óta a nemzetközi közvélemény által törvényesnek tekintett kormány és az Irán által támogatott síita húszi lázadók közötti harcok színtere. A konfliktus azt követően lépett igazán aktív fázisba, hogy Abed Rabbó Manszúr Hádi elnök 2015 márciusában egy szaúdi vezetésű arab koalíció beavatkozását kérte.

A helyzet tovább romlott azt követően, hogy november 29-én a húszik megkísérelték ellenőrzésük alá vonni Szanaa több objektumát. Ali Abdullah Száleh volt jemeni december 2-án bejelentette, hogy szakít a húszikkal, akik két nappal később meggyilkolták. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva egyenlő nyelvi jogokat sürget Kijevtől a nemzeti kisebbségek számára

A megjelenés óta

-

Írta:

Moszkva arra hívja fel Kijevet, hogy egyeztessen a nemzeti kisebbségekkel olyan megoldások kidolgozása érdekében, amelyek egyenlő nyelvi jogokat biztosítanának Ukrajna minden állampolgára számára – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán Moszkvában.

“Arra hívjuk fel az ukrán kormányt a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével, hogy folytasson konzultációkat a nemzeti kisebbségek képviselőivel és más érdekelt felekkel olyan megoldások kidolgozása céljából, amelyek Ukrajna minden állampolgára számára kivétel nélkül azonos nyelvi jogokat biztosítanának” – mondta Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország támogatja a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény ügyében meghozott döntését. Emlékeztetett rá, hogy a testület szakértői rámutattak: a jogszabály nem tartalmaz megoldást azon nyelvek számára, amelyek nem az EU hivatalos nyelvei, így az orosz számára sem, amely a legelterjedtebben használt nem államnyelv Ukrajnában.

Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság kiemelte: nehéz bármivel megindokolni, hogy ezek a nyelvek miért részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban a törvényben, ezért felvetődik a diszkrimináció kérdése. A bizottság arra a következtetésre jutott – mondta a szóvivő -, hogy a leghelyesebb megoldás az lenne, ha a törvény 7. cikkében Ukrajna módosításokat eszközölne, és az abban szereplő kitételeket kiegyensúlyozottabb és szabatosan megfogalmazott rendelkezésekkel cserélné fel.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Népszerű