Írjon nekünk

Trump elhibázottnak tartja, de aláírta az újabb oroszellenes szankciókat

A megjelenés óta

-

Donald Trump amerikai elnök szerdán aláírta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciós törvénycsomagot, de ezt követően jelezte, hogy azt jelentős mértékben “elhibázottnak” tartja, és alkotmányos jogaival összhangban álló intézkedéseket hoz majd.

Donald Trump zárt ajtók mögött írta alá – és emelte ezzel törvényerőre – a múlt héten a kongresszus mindkét háza által elsöprő többséggel megszavazott szankciós törvénycsomagot. A képviselőház kedden 419:3 arányban, a szenátus pedig csütörtökön 98:2 arányban voksolt a törvénycsomagra.

Az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat a tavalyi amerikai választási folyamatba történt, Moszkva által cáfolt orosz beavatkozással, valamint a Krím-félszigettel 2014-ben történt újraegyesülésével és Moszkva Szíriában játszott szerepével indokolták a törvényhozók. Emellett új szankciókat szavaztak meg Irán és Észak-Korea ellen is.

A törvénycsomag egyik fontos cikke megköti az elnök kezét, s korlátozza őt abban, hogy a szankciókat egyoldalúan, saját jogkörében feloldja. A törvény előírja ugyanis, hogy az elnöknek minden olyan döntése előtt, amely “az amerikai külpolitikában jelentős változást hoz”, jelentést kell írnia és engedélyt kell kérnie a kongresszustól. Rex Tillerson külügyminiszter előző nap újságíróknak kifejtette, hogy Donald Trump “nem nagyon örült” annak, ahogyan a kongresszus megfogalmazta a törvénycsomagot Az elsősorban az orosz energetikai szektort érintő, az Európai Unió bírálatát és Moszkva ellenintézkedéseit is kiváltó szankciók aláírása után Donald Trump közleményt adott ki. Ebben leszögezte: tiszteletben tartja a kongresszus döntését, de alkotmányos jogaival összhangban álló intézkedéseket hoz majd.

Az elnök szerint a törvény “jelentős mértékben elhibázott”, abban a kongresszus olyan alkotmányellenes intézkedéseket is rögzített, amelyek szűkítik az elnöki hatáskört. A közleményben Trump reményét fejezte ki, hogy a kongresszus tartózkodik majd “az elhibázott törvény” alkalmazásától, mert ez akadályozná az európai szövetségesekkel történő együttműködést az ukrajnai konfliktus megoldása ügyében. Az elnök ugyanakkor leszögezte: pártfogolja “a teheráni és phenjani lator államok megbüntetését szolgáló kemény intézkedéseket”. A közleményben az amerikai elnök – kifogásai megfogalamazása mellett – hangoztatta: “problémái ellenére is, a nemzeti egység érdekében” aláírta a törvénycsomagot, és aláírásával világossá teszi azt is, hogy “az Egyesült Államok nem tűr el beavatkozást a demokratikus folyamataiba” és szövetségesei oldalán “fellép Oroszország felforgató tevékenysége” ellen. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Szíria

Videó: az orosz Tu-22M3-as bombázók hazatérnek Szíriából

A megjelenés óta

-

Írta:

Szíriai küldetésükből visszatértek az oroszországi Kaluga régióban található bázisukra a Tu-22M3-as bombázók.

A hadműveletek során számos az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez tartozó célpontot semmisítettek meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendelte a szíriai orosz csapatok részleges kivonásának megkezdését. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter később közölte, hogy a csapatkivonás megindult.

Oroszország 2015. szeptember 30-án avatkozott be a szíriai polgárháborúba Bassár el-Aszad elnök kormányzatának oldalán, megfordítva ezzel a háború menetét. Moszkva légi, vezérkari és diplomáciai támogatással, valamint hírszerzéssel, különleges egységekkel, katonai tanácsadókkal, fegyverszállításokkal és humanitárius segélyekkel támogatja Damaszkuszt.

Tovább olvasom

Politika

Oroszország evakuálta diplomatáit Szaanából

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország a jemeni fővárosban kialakult helyzet miatt felfüggesztette szanaai nagykövetségének működését és a képviselet egész állományát kivonta az országból – közölte kedden Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

A szanaai orosz nagykövet, Vagyimir Gyeduskin és néhány diplomata átmeneti jelleggel Rijádból folytatja tevékenységét.

Jemen 2014 óta a nemzetközi közvélemény által törvényesnek tekintett kormány és az Irán által támogatott síita húszi lázadók közötti harcok színtere. A konfliktus azt követően lépett igazán aktív fázisba, hogy Abed Rabbó Manszúr Hádi elnök 2015 márciusában egy szaúdi vezetésű arab koalíció beavatkozását kérte.

A helyzet tovább romlott azt követően, hogy november 29-én a húszik megkísérelték ellenőrzésük alá vonni Szanaa több objektumát. Ali Abdullah Száleh volt jemeni december 2-án bejelentette, hogy szakít a húszikkal, akik két nappal később meggyilkolták. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva egyenlő nyelvi jogokat sürget Kijevtől a nemzeti kisebbségek számára

A megjelenés óta

-

Írta:

Moszkva arra hívja fel Kijevet, hogy egyeztessen a nemzeti kisebbségekkel olyan megoldások kidolgozása érdekében, amelyek egyenlő nyelvi jogokat biztosítanának Ukrajna minden állampolgára számára – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán Moszkvában.

“Arra hívjuk fel az ukrán kormányt a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével, hogy folytasson konzultációkat a nemzeti kisebbségek képviselőivel és más érdekelt felekkel olyan megoldások kidolgozása céljából, amelyek Ukrajna minden állampolgára számára kivétel nélkül azonos nyelvi jogokat biztosítanának” – mondta Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország támogatja a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény ügyében meghozott döntését. Emlékeztetett rá, hogy a testület szakértői rámutattak: a jogszabály nem tartalmaz megoldást azon nyelvek számára, amelyek nem az EU hivatalos nyelvei, így az orosz számára sem, amely a legelterjedtebben használt nem államnyelv Ukrajnában.

Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság kiemelte: nehéz bármivel megindokolni, hogy ezek a nyelvek miért részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban a törvényben, ezért felvetődik a diszkrimináció kérdése. A bizottság arra a következtetésre jutott – mondta a szóvivő -, hogy a leghelyesebb megoldás az lenne, ha a törvény 7. cikkében Ukrajna módosításokat eszközölne, és az abban szereplő kitételeket kiegyensúlyozottabb és szabatosan megfogalmazott rendelkezésekkel cserélné fel.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Népszerű