Írjon nekünk

Ukrajna

Ukrán szakértő: Magyarország kész leszakítani egy darabot Ukrajnából

A megjelenés óta

-

Magyarország leplezetlenül Kárpátalja annektálására készül. Erről Pavel Gricenkó, az Ukrán Tudományos Akadémia ukrán nyelvtudományi intézetének igazgatója beszélt a ZIK tévécsatorna egyik műsorában.

Elmondása szerint Magyarország nyíltan támogatja diaszpóráját. Egyszersmind azt követeli a Verhovna Radától (az ukrán parlamenttől), hogy az ne helyezze hatályon kívül a magyar nyelvnek regionális státuszt biztosító törvényt.

„Ma idelátogatott a másik ország nagykövete, és a magyar közösség előtt – noha jól tudta, hogy hallják, ismerik – nem rejtve véka alá szavait, kijelenti: „Ezt a törvényt (mármint a magyar nyelv regionális státuszának megszüntetéséről intézkedő törvényt – a fordító megjegyzése) nem szabad elfogadni, ne fogadják el ezt a törvényt! Maradjon továbbra is érvényben a Kivalov-Kolesznyicsenkó féle törvény. Mert én Magyarország képviselője vagyok, a Nagy Magyarországot akarom. És, Orbán Viktorral egyetemben, rajta leszek majd azon, hogy Kárpátaljának ez a darabja Nagy Magyarországhoz kerüljön”idézi a szakértőt a PolitNavigator.

Nem titkolják, hogy megrendezték a határon túli összmagyarság kongresszusát, méghozzá Románia területén. Nem rejtik véka alá ezt az elképzelésüket. A mi parlamenti képviselőink pedig mit mondanak minderre? „Nem, nem szabad bántanunk a magyarokat!” Álljon meg a menet – kiket is bántunk mi?

Ha úgy vesszük, a magyarok több joggal is rendelkeznek. A bolgároknak, például, nincs egyetemük – miközben van magyar egyetem Kárpátalján. Még Besszarábia (1), Bukovina románjai (2) is jobban beintegrálódtak Ukrajnába. Legalábbis ami azt illeti: ha ukránul szólsz hozzájuk, ők tüstént átváltanak ukránra. (3)

Néhány éve az egyik ukrán tévécsatorna filmet forgatott a magyar határhoz közeli, magyarlakta Csonkapapi településen, „Az ICTV stábja talált egy kárpátaljai falut, ahol nem tudnak ukránul” címmel:

Arról van most szó – mondja Gricenkó –, hogy Ukrajna egy újabb részének, Kárpátaljának az elcsatolása van folyamatban.

MEGJEGYZÉSEK:

(1) Besszarábia a középkori Moldovai Fejedelemség keleti, a Prut és a Dnyeszter között elterülő része. Az 1806 és 1812 közötti, orosz győzelemmel végződött orosz-török háborút lezáró bukaresti béke Oroszországnak juttatta az addig a Porta uralma alatt senyvedő, a portyázó krími tatárok által rendszeresen feldúlt tartományt. (Oroszországnak jó esély volt egész Moldovát felszabadítania a török uralom alól, ám a Napóleon készülő támadásáról szóló hírek hatására Szentpétervár kénytelen volt sietve békét kötni.) Kihasználva az 1917-es forradalmat kísérő zűrzavart, Románia (német áldással) 1918. január-februárjában lerohanta és elfoglalta, majd március végén be is kebelezte Besszarábiát. 1940. június végén – a szovjet kormány ultimátumára (és Hitler tanácsára) – Románia átadta a 22 éve megszállt területet. A létrehozandó új szovjetköztársasághoz átcsatolták az addig Ukrajnához tartozó, a Dnyeszter bal partján lévő moldáv autonóm köztársaságot. Kárpótlandó az ukránokat a területi veszteségért, a szovjet kormány cserében átadta az addig Besszarábiához tartozó Észak-Bukovinát, illetve a mai Ogyessza megye jó részét. Ezt a részt nevezik most Ukrajnában Besszarábiának.

(2) Az ismételt román annektálási törekvések ellen, függetlenségük védelmében elkeseredett harcot vívó moldávok tagadják, hogy románok lennének – ők magukat különálló népnek tekintik. Szerintük Bukovinában és Besszarábiában moldávok (és nem románok) élnek.

(3) Néhány éve az egyik ukrán tévécsatorna filmet forgatott a magyar határhoz közeli, magyarlakta Csonkapapi településen, „Az ICTV stábja talált egy kárpátaljai falut, ahol nem tudnak ukránul” címmel. Egy fiatal tudósító járja végig a falu főutcáját, ukránul szólongatva meg az embereket, de szavait sehol sem értik. (Nincs több szerencséje az orosszal sem.) A fiatalok sem, akik lényegében szóba sem állnak vele, csak félvállról vetik oda: nem értik, mit mond. Végül a falu boltja előtti asztalnál talál néhány ukrán atyafit. Akik elmondják: a magyarokkal nincs bajuk, nem bántják őket – de a fiatalság az istennek sem hajlandó ukránul tanulni. Az eladónő tört oroszsággal válaszolgat (társai még annyit sem tudnak). Sem ő, sem kolléganői nem ismerik a már a szovjet időkben is elterjedt, minden élelmiszerboltban kapható volt édes túrót, a szirnyikit.

Csikós Sándor

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Moszkva: Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak

A megjelenés óta

-

Írta:

A délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről megkötött minszki megállapodások elutasítását és az erőszakos megoldási kísérletek felújítását jelenti moszkvai reagálások szerint a csütörtökön Kijevben a Donyec-medence reintegrálásáról elfogadott törvény.

Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak – közölte a TASZSZ állami hírügynökséggel az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint az új ukrán törvény teljességgel ellentétes minszki megállapodásokkal, amelyek “a rendezés általánosan elfogadott és alternatíva nélkül álló alapját jelentik”. A jogszabály a moszkvai diplomácia szerint “eltemeti” az elért egyezségeket és a rendezés mechanizmusát, beleértve a “normandiai formátumot” is.

“Ma ismételten megerősítést nyert, hogy a kijevi kormányzat nem szándékozott végrehajtani a minszki megállapodásokat. Megerősítést nyert, hogy az erőre, nem pedig a békére helyezik a tétet. Ez a törvény nem a békéről és a Donyec-medence reintegrálásáról rendelkezik, ez a háborúról szóló törvény. A dolgokat a nevükön kell nevezni” – közölte Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke.

Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint az új ukrán jogszabállyal Kijev fejfát állított a minszki megállapodásoknak. A politikus úgy vélekedett, hogy a rendezési folyamatban rész vevő Németországnak és Franciaországnak állást kell foglalnia a “Minszk-ellenes” ukrán törvény ügyében, amely szerinte “gyökeresen megfordítja a helyzetet az ukrán belső rendezésben”.

Koszacsov hangot adott álláspontjának, miszerint az ukrán parlament az új jogszabállyal értelmetlenné tette a minszki megállapodások végrehajtásához kötött amerikai és európai szankciókat.

Borisz Grizlov, a rendezés folyamat kapcsolattartó csoportjának orosz megbízottja Miszkben újságírók előtt kijelentette, hogy az új ukrán törvény ellentétes a békés politikai rendezéssel, egyebek között azért, mert a Donyec-medence különleges státusának megteremtése helyett a régió katonai elnyomására helyezi a hangsúlyt. Rámutatott, hogy a jogszabályban utalás sincs a minszki megállapodásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán parlamenti döntését megelőzően az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy emberélet kioltására alkalmas fegyvereket szállít Ukrajnának.

“A Donbassz számára ez jelzés, hogy Kijev képtelen a megállapodásra és hogy kénytelen lesz felkészülni a védelemre. Oroszország számára, amelyet agresszornak nyilvánítottak, ez újabb bizonyíték arra, hogy Kijev nem kívánja keresni a politikai kompromisszumokat és teljesíteni a kötelezettségeit. Mi több, ez arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországra hárítsa a felelősséget” – mondta Grizlov.

A politikus a Miszk-2 megállapodáshoz való visszatérésre szólította fel Kijevet, amelyet alternatíva nélkülinek nevezett. Szavai szerint Moszkva továbbra is tartja magát az egyezséghez. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Az ukránok többsége szerint Kijev elvesztette a harcot a korrupcióval szemben

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukránok 86 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenlegi vezetése képtelen felvenni a harcot a korrupcióval, 60 százalékuk pedig teljes kudarcnak minősítette az eddigi küzdelmet – derült ki abból a csütörtökön közzétett felmérésből, amelyet két neves ukrán szociológiai intézet végzett el.

Az Ilka Kucseriva Alapítvány és a kijevi nemzetközi szociológiai intézet által közösen elvégzett közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy az ukrajnai lakosság mindössze 9 százaléka találja eredményesnek a korrupció megfékezésére tett lépéseket a jelenlegi kijevi vezetés részről. Teljes mértékű elégedettségét pedig csupán egy százalékuk fejezte ki.

A felelősség a korrupció elleni küzdelem sikertelenségéért a megkérdezettek többsége, azaz 60 százalékuk szerint elsősorban az államfőt terheli, 37 százalék szerint a bíróságokat, 42 százalék véleménye alapján a parlamentet, 29,5 százalék szerint az újonnan létrehozott korrupcióellenes szerveket, míg 25,5 százalékuk a rendvédelmi szerveket hibáztatja ezért.

A felmérésben résztvevők 17 százaléka ismerte el, hogy idén adott kenőpénzt vagy ajándékot hivatalos személynek, a megkérdezettek 14 százaléka nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre.

A megkérdezettek csupán 13 százaléka vélekedett úgy, hogy a hivatalnokok béremelése jogos kívánalom, mert ez emeli az állam szolgálatában állók presztízsét, és csökkenti a hajlandóságot a kenőpénz elfogadására. A megkérdezettek többsége – 54 százalék – ugyanakkor úgy véli, hogy ez semmin nem változtat, míg egyharmaduk szerint kimondottan káros, mivel emiatt azok vállalnak majd köztisztviselői munkát, akiket a magas fizetés érdekel, nem pedig az elhivatottság vezérli őket.

A megkérdezettek 8 százaléka válaszolta, hogy tudomása van több korrupciós esetről is, 9 százalékuk mondta, hogy egy-két ilyen esetről van értesülése. A hatóságok felé bejelentést 14 százalék tett ilyen esetekről, ám közülük mindössze 2 százalék az, akit hivatalos bejelentőnek minősítettek, a többiek jelzése válasz nélkül maradt.

A felmérést a szociológusok október 23-a és november 5-e között végezték, 1614 felnőtt korú megkérdezett részvételével az ország összes régiójából, az Oroszországgal újraegyesült Krím félsziget és a kelet-ukrajnai terület kivételével.

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva egyenlő nyelvi jogokat sürget Kijevtől a nemzeti kisebbségek számára

A megjelenés óta

-

Írta:

Moszkva arra hívja fel Kijevet, hogy egyeztessen a nemzeti kisebbségekkel olyan megoldások kidolgozása érdekében, amelyek egyenlő nyelvi jogokat biztosítanának Ukrajna minden állampolgára számára – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán Moszkvában.

“Arra hívjuk fel az ukrán kormányt a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével, hogy folytasson konzultációkat a nemzeti kisebbségek képviselőivel és más érdekelt felekkel olyan megoldások kidolgozása céljából, amelyek Ukrajna minden állampolgára számára kivétel nélkül azonos nyelvi jogokat biztosítanának” – mondta Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország támogatja a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény ügyében meghozott döntését. Emlékeztetett rá, hogy a testület szakértői rámutattak: a jogszabály nem tartalmaz megoldást azon nyelvek számára, amelyek nem az EU hivatalos nyelvei, így az orosz számára sem, amely a legelterjedtebben használt nem államnyelv Ukrajnában.

Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság kiemelte: nehéz bármivel megindokolni, hogy ezek a nyelvek miért részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban a törvényben, ezért felvetődik a diszkrimináció kérdése. A bizottság arra a következtetésre jutott – mondta a szóvivő -, hogy a leghelyesebb megoldás az lenne, ha a törvény 7. cikkében Ukrajna módosításokat eszközölne, és az abban szereplő kitételeket kiegyensúlyozottabb és szabatosan megfogalmazott rendelkezésekkel cserélné fel.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű