Írjon nekünk

Ukrajna

Ukrán szakértő: Magyarország kész leszakítani egy darabot Ukrajnából

A megjelenés óta

-

Magyarország leplezetlenül Kárpátalja annektálására készül. Erről Pavel Gricenkó, az Ukrán Tudományos Akadémia ukrán nyelvtudományi intézetének igazgatója beszélt a ZIK tévécsatorna egyik műsorában.

Elmondása szerint Magyarország nyíltan támogatja diaszpóráját. Egyszersmind azt követeli a Verhovna Radától (az ukrán parlamenttől), hogy az ne helyezze hatályon kívül a magyar nyelvnek regionális státuszt biztosító törvényt.

„Ma idelátogatott a másik ország nagykövete, és a magyar közösség előtt – noha jól tudta, hogy hallják, ismerik – nem rejtve véka alá szavait, kijelenti: „Ezt a törvényt (mármint a magyar nyelv regionális státuszának megszüntetéséről intézkedő törvényt – a fordító megjegyzése) nem szabad elfogadni, ne fogadják el ezt a törvényt! Maradjon továbbra is érvényben a Kivalov-Kolesznyicsenkó féle törvény. Mert én Magyarország képviselője vagyok, a Nagy Magyarországot akarom. És, Orbán Viktorral egyetemben, rajta leszek majd azon, hogy Kárpátaljának ez a darabja Nagy Magyarországhoz kerüljön”idézi a szakértőt a PolitNavigator.

Nem titkolják, hogy megrendezték a határon túli összmagyarság kongresszusát, méghozzá Románia területén. Nem rejtik véka alá ezt az elképzelésüket. A mi parlamenti képviselőink pedig mit mondanak minderre? „Nem, nem szabad bántanunk a magyarokat!” Álljon meg a menet – kiket is bántunk mi?

Ha úgy vesszük, a magyarok több joggal is rendelkeznek. A bolgároknak, például, nincs egyetemük – miközben van magyar egyetem Kárpátalján. Még Besszarábia (1), Bukovina románjai (2) is jobban beintegrálódtak Ukrajnába. Legalábbis ami azt illeti: ha ukránul szólsz hozzájuk, ők tüstént átváltanak ukránra. (3)

Néhány éve az egyik ukrán tévécsatorna filmet forgatott a magyar határhoz közeli, magyarlakta Csonkapapi településen, „Az ICTV stábja talált egy kárpátaljai falut, ahol nem tudnak ukránul” címmel:

Arról van most szó – mondja Gricenkó –, hogy Ukrajna egy újabb részének, Kárpátaljának az elcsatolása van folyamatban.

MEGJEGYZÉSEK:

(1) Besszarábia a középkori Moldovai Fejedelemség keleti, a Prut és a Dnyeszter között elterülő része. Az 1806 és 1812 közötti, orosz győzelemmel végződött orosz-török háborút lezáró bukaresti béke Oroszországnak juttatta az addig a Porta uralma alatt senyvedő, a portyázó krími tatárok által rendszeresen feldúlt tartományt. (Oroszországnak jó esély volt egész Moldovát felszabadítania a török uralom alól, ám a Napóleon készülő támadásáról szóló hírek hatására Szentpétervár kénytelen volt sietve békét kötni.) Kihasználva az 1917-es forradalmat kísérő zűrzavart, Románia (német áldással) 1918. január-februárjában lerohanta és elfoglalta, majd március végén be is kebelezte Besszarábiát. 1940. június végén – a szovjet kormány ultimátumára (és Hitler tanácsára) – Románia átadta a 22 éve megszállt területet. A létrehozandó új szovjetköztársasághoz átcsatolták az addig Ukrajnához tartozó, a Dnyeszter bal partján lévő moldáv autonóm köztársaságot. Kárpótlandó az ukránokat a területi veszteségért, a szovjet kormány cserében átadta az addig Besszarábiához tartozó Észak-Bukovinát, illetve a mai Ogyessza megye jó részét. Ezt a részt nevezik most Ukrajnában Besszarábiának.

(2) Az ismételt román annektálási törekvések ellen, függetlenségük védelmében elkeseredett harcot vívó moldávok tagadják, hogy románok lennének – ők magukat különálló népnek tekintik. Szerintük Bukovinában és Besszarábiában moldávok (és nem románok) élnek.

(3) Néhány éve az egyik ukrán tévécsatorna filmet forgatott a magyar határhoz közeli, magyarlakta Csonkapapi településen, „Az ICTV stábja talált egy kárpátaljai falut, ahol nem tudnak ukránul” címmel. Egy fiatal tudósító járja végig a falu főutcáját, ukránul szólongatva meg az embereket, de szavait sehol sem értik. (Nincs több szerencséje az orosszal sem.) A fiatalok sem, akik lényegében szóba sem állnak vele, csak félvállról vetik oda: nem értik, mit mond. Végül a falu boltja előtti asztalnál talál néhány ukrán atyafit. Akik elmondják: a magyarokkal nincs bajuk, nem bántják őket – de a fiatalság az istennek sem hajlandó ukránul tanulni. Az eladónő tört oroszsággal válaszolgat (társai még annyit sem tudnak). Sem ő, sem kolléganői nem ismerik a már a szovjet időkben is elterjedt, minden élelmiszerboltban kapható volt édes túrót, a szirnyikit.

Csikós Sándor

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Szijjártó: Magyarország elvárja Kijevtől, hogy tartsa féken az ukrán nacionalistákat

A megjelenés óta

-

Írta:

Magyarország elvárja Ukrajnától, hogy tartsa féken az olyan nacionalista csoportokat, mint amelynek tagjai a hétvégén letépték a magyar zászlót a beregszászi polgármesteri hivatalról – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben.

Az európai uniós tagországok külügyminiszteri tanácskozásának szünetében tartott sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban bekérették Ukrajna budapesti nagykövetét.

Hangsúlyozta: egy jól működő és európai integrációra vágyó országban nem tűrik el az ilyen eseményeket.

Az elkövetőket mielőbb kézre kell keríteni és felelősségre kell vonni – mondta Szijjártó. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

Ukrajna

Ukrajna lakossága 2050-re 5,5 millióval csökken

A megjelenés óta

-

Írta:

Ukrajna lakossága 5,5 millióval fog csökkenni 2050-re – tette közzé előrejelzését vasárnap az ukrán Ptuhi demográfiai és szociológiai kutatóintézet.

Az UNIAN hírügynökség a legfrissebb kutatási eredményt ismertető beszámolójában emlékeztetett arra, hogy az állami statisztikai hivatal szeptember 1-jei adatai szerint jelenleg Ukrajnában 42,444 millióan élnek. A hírügynökség azt azonban nem közölte, hogy ebbe a statisztikai hivatal beleszámolta-e vagy sem az Oroszországgal újraegyesült Krímet, valamint a Donyecki és Luganszki népköztársaságot.

Az ukrán társadalom is – az országtól Nyugatra fekvő országokéhoz hasonlóan – elöregedő tendenciát mutat már évek óta, azaz kevesebb az élve születések száma az elhalálozásokénál, és egyre nő a nyugdíjas korúak aránya a társadalomban. Az idén szeptemberig 243,86 ezren születtek Ukrajnában és 386,5 ezren haltak meg. Ez azt jelenti, hogy az ország lakossága több mint 140 ezer fővel csökkent az év első nyolc hónapjában.

A Ptuhi intézet legfrissebb prognózisa szerint 2050-ig 6,6 millióval csökken Ukrajnában a munkaképesek, azaz a 20 és 59 éves közötti lakosok száma. Ezzel egy időben viszont 2,6 millióval nő a hatvan évesek és a fölöttiek száma, arányuk pedig el fogja érni a teljes lakosság egy harmadát.

Ligyija Tkacsenko, az intézet vezető kutatója szerint a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulását az ukrán kormányzatnak figyelembe kell vennie az élet minden területét érintő döntéseiben. Tkacsenko úgy vélekedett, hogy egy állami szintű nemzeti terv az ország elöregedésének fékezésére kedvező hatással lenne a jelenleg riasztóan rossz helyzet alakulására, még akkor is, ha az pusztán politikai nyilatkozatok szintjén fogalmazódik meg.

Megosztás
Tovább olvasom

Ukrajna

Porosenko: egész Ukrajnában ukránul fognak beszélni

A megjelenés óta

-

Írta:

Petro Porosenko ukrán elnök az oktatási törvény védelmében szólalt fel, amelyet több európai ország, köztük Magyarország és Oroszország is élesen bírált.

Porosenko szerint az új törvény “vissza adja” az ukrán nyelvet az ország polgárainak.

Igen, megvédjük a nemzeti kisebbségeket, de minden ukrán ukránul fog beszélni – közölte az államfő az ukrán parlament által már elfogadott oktatási reformról.

Minden ukrán ukránul fog beszélniPorosenko

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvényt Porosenko szeptember 25-én írta alá és szeptember 28-án lépett hatályba.

Az új oktatási törvényt több ország bírálja

Az új ukrán oktatási törvény heves indulatokat váltott ki Oroszországban, Lengyelországban, Görögországban, Bulgáriában, Romániában, ahol az államfő Klaus Johannis lemondta kijevi útját, Magyarországon, ahol a külügyminiszter Szijjártó Péter közölte, hogy Budapest blokkolni fogja Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledését.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

A jogszabály ezen része – 2020 szeptemberétől lépne hatályba.

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű