Írjon nekünk

Politika

Putyin állást foglalt a szabadkereskedelem és a klímavédelem mellett

A megjelenés óta

-

Állást foglalt a szabadkereskedelem fenntartása és az éghajlatváltozás megfékezése mellett Vlagyimir Putyin orosz államfő egy írásában, amelyet a Handelsblatt című német üzleti lap közölt csütörtökön, a G20 csoport hamburgi csúcstalálkozójára időzítve.

Az orosz elnök vendégkommentárjában hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint csak a nyitott, és egységes szabályokra alapozott kereskedelmi kapcsolatok révén lehet ösztönözni a világgazdaság növekedését és az államközi kapcsolatok fejlődését.

A Handelsblatt értékelése szerint Vlagyimir Putyin az állásfoglalásával Angela Merkel német kancellárt, a vezető ipari államokat és a legnagyobb feltörekvő gazdaságú országokat, valamint az EU-t összefogó G20 csoport vezetőinek pénteken kezdődő tanácskozásának házigazdáját támogatja, aki szeretné elérni, hogy a húszak a kétnapos találkozó zárónyilatkozatában kötelezzék el magukat a szabadkereskedelem mellett.

Ezt azonban elutasítja a csoport meghatározó tagja, az Egyesült Államok, amelynek elnöke, Donald Trump német vállalatokat is sújtó büntetővámokkal védekezne az olcsó acélimport ellen.

Ugyanakkor Vlagyimir Putyin élesen bírálta az Oroszország ellen az ukrán válság miatt kivetett nyugati szankciókat. Mint írta, a befektetési tevékenységet, a kereskedelmet és mindenekelőtt a technológiai transzfert – a fejlett gazdasági, termelési eljárások átadását sújtó “egyoldalú, politikai indíttatású szankciók a protekcionizmus rejtett formáját jelentik”.

Az ilyen büntetőintézkedések Oroszország szerint “nem csupán kilátástalanok, hanem ellentétesek is a G20 csoport elveivel és a világ valamennyi országának érdekeivel” – írta Putyin.

A hamburgi csúcs másik nagy vitatémája az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelem. Az ügy azután került a középpontba, hogy Donald Trump bejelentette, hazája kilép a párizsi klímavédelmi egyezményből. Az orosz elnök ezzel kapcsolatban ugyancsak a soros elnök Németország mellett foglalt állást.Kiemelte, hogy Oroszország teljesítette az egyezmény elődje, a Kyotói jegyzőkönyv által rögzített kötelességeit, a párizsi megállapodást pedig az éghajlat hosszútávú szabályozásért folytatott erőfeszítések “szilárd nemzetközi jogi alapjának” tekinti, és hozzájárul végrehajtásához.

Vlagyimir Putyin a többi között a csúcs egy további fontos témájáról, a nemzetközi migrációról is írt.

Rámutatott, hogy az ENSZ adatai szerint a kereső tevékenységet folytató migránsok az idén több mint 500 milliárd dollárnak megfelelő összeget utalnak a fejlődő országokba, ami a nemzetközi fejlesztési együttműködésre és a fejlődő országokat célzó közvetlen tőkebefektetésekre fordított összeg háromszorosa. Hozzátette: a G20 csoport keretében aktívan dolgoznak azon, hogy lehetővé tegyék a befogadó országokban a migránsok munkaerőpiaci integrációját, kulturális beilleszkedését és szociális biztonságuk megteremtését.

A hazájukból elűzött emberek ügyében pedig az idén lehetővé válhat egy olyan megoldás, amely esélyt adhat helyzetük rendezésére. Ennek alapja a regionális és globális stabilitás erősítése és a gazdasági növekedés azokban az országokban, “amelyek a soha nem látott menekültáradatokat +generálják+” – írta Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnök pénteken a G20-csúcs margóján megbeszélést folytat Donald Trump amerikai elnökkel. Ez lesz az első hivatalos találkozójuk. Vlagyimir Putyin a tervek szerint Angela Merkellel és Emmanuel Macron francia államfővel is tárgyal a tanácskozás első napján, a háromoldalú megbeszélés elsősorban az ukrán válságról szól majd. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Lavrov: Moszkva kész támogatni a közvetlen tárgyalást a Washington és Phenjan között

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország kész támogatni a közvetlen tárgyalást az Egyesült Államok és Észak-Korea között a koreai válság rendezése érdekében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai válság katonai megoldása katasztrófához vezethet.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Kína a konfrontatív lépésektől való tartózkodásra hívta fel a konfliktusban érintett feleket. Mint mondta, az ilyen fellépések befagyasztása után Moszkva kész segédkezni Washington és Phenjan párbeszédének előmozdításában a hatoldalú folyamat keretében, amelyben korábban a két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Japán vett részt.

Kijelentette, hogy Moszkva nem támogatja a Vancouverben kedden Észak-Koreáról tartandó külügyminiszteri tanácskozást.

Lavrov szerint Moszkva kész közvetíteni Irakban is, az iraki és a kurd vezetés között. Kijelentette, hogy Oroszország támogatja Irak területi épségét.

Szíriával kapcsolatban ennek az ellenkezőjével vádolta meg az Egyesült Államokat. Ennek alátámasztására Lavrov megemlítette azt az amerikai kezdeményezést, amelynek értelmében a damaszkuszi rendszer megdöntésére törekvő, demokratikusnak nevezett ellenzéki erők határ menti biztonsági övezeteket hoznának létre. Ez a miniszter szerint nagy területleválasztást jelentene Szíria Törökországgal és Iránnal határos vidékein.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy a szíriai kormány és az ellenzéki erők bevonásával január végén Szocsiban tervezett konferencia célja az ENSZ égisze alatt megkezdett genfi rendezési folyamat előmozdítása lesz.

Lavrov ismételten azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a többpólusú világrend kialakulása közepette illegitim eszközökkel törekszik visszaszoruló vezető szerepének megőrzésére. Az orosz diplomácia vezetője a “tisztességes konkurenciaharc” amerikai megsértésének példájaként említette meg egyebek között az orosz Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítésének akadályozását, az orosz média visszaszorítására tett kísérleteket, az orosz fegyvereladásokkal szembeni, harmadik piacokon való fellépést, valamint azt, hogy az orosz sportolókat – Lavrov szerint nem létező – kollektív doppinghasználatra hivatkozva megpróbálják eltiltani a nemzetközi versenyektől.

Az orosz diplomácia vezetője rámutatott: egyre több ország döntött úgy, hogy szuverenitásának védelmében megnöveli katonai erejét a nemzetközi jogrend leértékelődése miatt. Mint mondta, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése számára nem prioritás az ENSZ-ben folytatott, egyeztetett munka.

A külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva az iráni nukleáris programról megkötött nemzetközi megállapodás megőrzésére fog törekedni, és nem fogja támogatni az azok megváltoztatására irányuló törekvéseket, amelyek szerinte “nem adnak okot az optimizmusra”. Mint mondta, Oroszország síkraszáll az Izrael és a palesztinok körül kialakult helyzet normalizálása mellett.

Ukrajnáról szólva Lavrov azt mondta, hogy Oroszország a szomszédos ország területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – fogalmazott.

Lavrov úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus rendezését gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Az orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, amely szerint azért gyorsultak fel a tárgyalások Macedónia hivatalos elnevezése körül, mert az Egyesült Államok a nyugat-balkáni államnak a NATO-ba történő felvétele mellett döntött. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: Moszkva a krími referendum utáni ukrán területi integritást kész tiszteletben tartani

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország Ukrajna területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – mondta.

Az ukrajnai konfliktusról szólva Lavrov úgy vélekedett, hogy a rendezést gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Tovább olvasom

Politika

Oroszország újabb légvédelmi egységeket telepített a Krímre (+videó)

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország újabb Sz-400-as légvédelmi egységeket telepített a Krím félszigetre.

Valószínűleg az orosz lépés arra válasz, hogy Donald Trump amerikai elnök decemberben bejelentette: az Egyesült Államok azt tervezi, hogy megerősíti Ukrajna védelmi képességeit. Erről tisztségviselők kifejtették, hogy egyebek között Javelin típusú harckocsi-elhárító rakéták szállítását jelenti.

Ez már a második orosz hadosztály a Krímben, amely Sz-400-as légelhárító rakétákkal van felszerelve, az elsőt tavaly tavasszal telepítették Feodoszija kikötővárosnál. Az új hadosztály Szevasztopol mellett fog állomásozni.

Az Sz-400-as rakétarendszer kevesebb mint öt perc alatt támadó rendszerré alakítható át – idézte az Interfax hírügynökség Viktor Szevosztyanovot, az orosz légierő egyik parancsnokát. Légi célpontok ellen 400 kilométeres körben vethetők be, ballisztikus rakéták ellen 60 kilométeres körben. 2007-ben állították hadrendbe az orosz hadseregnél.
A Krím és Szevasztopol 2014 március 11-én kikiáltotta függetlenségét. 2014 március 16-án népszavazást tartottak, ahol a krími szavazók 96.77%-a, a szevasztopoli szavazók 95.6%-a úgy döntött, hogy elszakadnak Ukrajnától és az Oroszországi Föderációhoz csatlakoznak. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 március 18-án aláírta az újraegyesülésről szóló megállapodást.
Krím a hazatérés (teljes film) magyar felirattal
Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű