Írjon nekünk

Politika

Putyin: a jelenlegi “ruszofób hisztéria” az Egyesült Államokban az elnök ellen irányul

A megjelenés óta

-

A nyugati oroszellenesség oka az, hogy megszilárdulóban van egy többpólusú világ, ami pedig nem tetszik a monopolistáknak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum alkalmából a világ legnagyobb hírügynökségeinek vezetőivel megtartott találkozóján.

Putyin szerint a többpólusú világ nem utolsósorban annak következtében alakul ki, hogy Oroszország kiáll a “jogos érdekei mellett”. Mint mondta, több ország kísérletet tesz Oroszország feltartóztatására olyan eszközökkel, amelyek “nem illeszkednek a nemzetközi jog kereteibe”. Ezek közé sorolta a gazdasági korlátozó intézkedéseket is.

“Most pedig azt látják, hogy ez nem működik, a hatásfok nulla, ami belső ingerültséget vált ki, olyan vágyat, hogy valamilyen módon mégis elérjék igazukat, törekvést, hogy kiélezzék a helyzetet. Azok sajnálatára, aki így tesznek, mi nem adunk erre okot, de az okot, ahogy mondani szokás, a semmiből próbálják meg előteremteni” – mondta.

Az orosz vezető reményét fejezte ki, hogy “a ruszofób hangulat” nem tart örökké, és a világ felfogja majd annak kontraproduktív mivoltát.

Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz állam sosem volt részese hackertámadásoknak és nem is szándékozik azzá lenni. Mint mondta, Moszkva épp ellenkezőleg, igyekszik harcba szállni a jelenséggel.
“Ami a legfontosabb: mély meggyőződésem, hogy semmilyen hackerek sem tudnak alapvető befolyást gyakorolni egy másik ország választási kampányának kimenetelére” – hangoztatta.

Elismerte ugyanakkor, hogy egyes “hazafias” hackerek egyénileg intézhettek ilyen támadásokat Oroszország és a Nyugat fagyos viszonya közepette.

Az orosz vezető szerint Moszkvának mindegy, hogy a választások nyomán ki lesz Németország kancellárja, mert kész együttműködni mindenkivel, aki konstruktív hozzáállást tanúsít.

Putyin Oroszországgal szembeni kihívásnak és a világban kialakult hadászati egyensúly megbontásának nevezte az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek alaszkai és dél-koreai telepítését. Kijelentette, hogy Moszkvának nincs más választása, mint hogy válaszlépéseket tegyen. Felvetette, hogy a vitatott hovatartozású Kuril-szigetek “elég kényelmes helyszínt” jelentenének ahhoz, hogy Oroszország válaszlépésként fegyverzeteket telepítsen oda.

Szavai szerint a Kuril-szigetek demilitarizálásáról csak abban az esetben lehet szó, ha az egész régióban csökken a feszültség. Putyin közölte: Moszkva tudatában van annak a veszélynek, hogy a szigetek Japánnak történő átadása esetén Tokió engedélyezheti, hogy amerikai csapatok állomásozhassanak rajtuk.

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a fegyverkezési verseny szításával nem akarja tovább terhelni az amúgy is rossz orosz-amerikai viszonyt. Megjegyezte, hogy Washington továbbra is az oroszellenes kampány hatása alatt áll, és Moszkva türelmesen kivárja, amíg ezek alábbhagynak, mielőtt megpróbálná kiépíteni kapcsolatait Donald Trump elnökkel.

Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi “ruszofób hisztéria” az Egyesült Államokban az elnök ellen irányul, azt megakadályozandó, hogy “normálisan végezze munkáját”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta, hogy Oroszország nagyra becsüli a párizsi klímamegállapodást, amelynek nem lehet alternatívája. Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyezmény végrehajtása nem lesz annyira hatékony annak “kulcsfontosságú aláírói nélkül”. Peszkov egyúttal megjegyezte, hogy Trump elnök hivatalosan még nem jelentette be a megállapodásból való amerikai kilépést. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Putyin: a fejlett hadsereg teremti meg az ország fejlődésének feltételeit

A megjelenés óta

-

Írta:

A fejlett fegyveres erők teremtik meg annak feltételeit, hogy az ország fejlődjön, a világban pedig stabil viszonyok alakuljanak ki – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, a haza védelmezőjének napja alkalmából megrendezett kitüntetésátadáson.

“Úgy tűnik, hogy ez mindig így volt, úgy tűnik, hogy ez így normális. De elég, ha a fegyveres erők csak meggyengülnek, olyan problémák jelennek meg, amilyenekre soha nem is gondoltunk, olyan fenyegetések jelennek meg, amilyeneket el sem tudtunk képzelni” – hangoztatta.

Putyin szerint az orosz fegyveres erők “a fejlődés új dinamikáját érték el, olyat, amilyenre Oroszországnak szüksége van”.

Az orosz elnök kifejezte háláját a Szíriában elesett Roman Filipov gárdaőrnagy hozzátartozóinak. Kijelentette, hogy a pilóta olyan hősiességről tett tanúbizonyságot, mint a második világháborúban a breszti erőd, Moszkva és Sztálingrád védői.

Putyin február 6-án az Oroszországi Föderáció Hőse posztumusz címet adományozta Filipov őrnagynak, akinek Szu-25-ös harci repülőgépét az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentő övezet fölött lőtték le a – Dzsebhat as-Sám elnevezés használatára áttért – dzsihadista an-Nuszra Front fegyveresei.

A 33 éves pilóta katapultált, majd a reménytelen túlerővel vívott tűzharcban felrobbantotta magát. A hősi címmel járó aranycsillag kitüntetést az orosz elnök pénteken a Kremlben nyújtotta át a pilóta szüleinek és özvegyének.

A haza védelmezőinek ünnepe Oroszországban félhivatalosan a “férfiak napja”. A Szovjetunióban 1922 óta ünnepelték február 23-án a Vörös Hadsereg és Flotta, majd 1946 óta a szovjet hadsereg napját.

Moszkva belvárosában pénteken a kommunisták nagygyűlést tartottak a Vörös Hadsereg megalapításának 100. évfordulója alkalmából. A párt vezetője, Gennagyij Zjuganov arról beszélt, hogy az országnak az orosz győzelmek “ezeréves nagyszerű történelmére” kell támaszkodnia.

Szavai szerint 25 éves fennállása óta az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja is nagy tettet vitt végbe, mert nem engedte meg, “hogy leszámoljanak a nagyszerű szovjet korszak” történelmével, valamint nem engedte meg “elposványosítani” a Vörös teret és az azon található nekropoliszt, amely 32 szovjet marsall és tábornok nyughelye. MTI

Tovább olvasom

Politika

Oroszország soha nem kérné azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatait valakivel

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország soha nem kérné azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatait valakivel – hangsúlyozta szerdán Belgrádban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután megismételte korábbi álláspontját, amely szerint nem jó politikai irányvonalat képvisel Brüsszel, amikor azt kéri Belgrádtól, hogy válasszon a Nyugat és Oroszország között.

Az orosz diplomácia vezetője szerda este érkezett kétnapos látogatásra a nyugat-balkáni országba, ahol megérkezése után azonnal Aleksandar Vucic szerb elnökkel találkozott, majd közösen tartottak sajtótájékoztatót.

Szergej Lavrov kiemelte: Moszkva üdvözli Szerbia európai integrációs törekvéseit, de azt is, hogy jók a kapcsolatai az Eurázsiai Gazdasági Unióval. Mint mondta, azt is pozitívumnak tartják, hogy Brüsszel közvetít a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben. Hozzátette azonban, hogy ha a koszovói albánok kérésére az Egyesült Államok is bekapcsolódik a párbeszédbe, akkor Oroszország sem áll majd tétlenül, hanem – ha Szerbia ezt kéri – Belgrád mellé fog állni.

Szerinte a Balkán stabilitásának egyik alappillére az, hogy Szerbia katonailag semleges, és együttműködik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO), de a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (CSTO) is.

Aleksandar Vucic szerb államfő a sajtótájékoztatón leszögezte: Szerbia az Európai Unió felé halad, de továbbra is arra törekszik, hogy a legjobb kapcsolatokat tartsa fenn Oroszországgal. Bizonyára lesznek, akik más irányt szabnának a szerb külpolitikának, de Belgrád a jövőben is tiszteletben fogja tartani a hagyományosan jó viszonyt Moszkvával.

Szergej Lavrov a hivatalos közlések szerint azért érkezett Belgrádba, mert most van 180 éve annak, hogy Moszkva és Belgrád felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Szergej Lavrov Aleksandar Vucic mellett Ana Brnabic miniszterelnökkel és Ivica Dacic külügyminiszterrel is megbeszéléseket folytat csütörtökön. A várakozások szerint a találkozókon Szerbia és Koszovó kapcsolatának rendezéséről, valamint az európai és balkáni helyzet elemzéséről lesz szó.

A tárgyalások témái között felmerül majd a dél-szerbiai Nisben található orosz humanitárius központ státusa is.

Moszkva diplomáciai védettséget kért az intézményben dolgozók számára, ezt a kérést azonban Belgrád eddig nem teljesítette.

Külpolitikai szakértők szerint Szergej Lavrov belgrádi látogatása voltaképpen azt hivatott lemérni, milyen a hangulat Szerbiában azt követően, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban hozta nyilvánosságra nyugat-balkáni bővítési stratégiáját, amelyben Szerbia számára 2025-ös csatlakozási dátumot jelez előre. A stratégiában két fontos elvárás szerepel Szerbiával szemben: rendezni kell a kapcsolatot Koszovóval, és össze kell hangolni Szerbia külpolitikáját az Európai Unió külpolitikájával, ez pedig azt is jelentené, hogy Szerbiának is csatlakoznia kellene az Oroszországgal szembeni szankciókhoz.

“Tudjuk, hogy az EU a csatlakozási fejezetek keretében feltételeket szabott, és ezek között külpolitikára vonatkozó feltételek is szerepelnek, például az Oroszországgal szembeni szankciók vagy Koszovó függetlenségének elismerése” – magyarázta az orosz külügyminiszter. Hozzátette mindazonáltal, hogy az Európai Unió egyre több országa gondolja úgy, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók a szándékukkal ellentétes hatást értek el, ezért – véleménye szerint – “ez a feltétel nem lesz hosszú életű”. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: nincs bizonyíték az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásra

A megjelenés óta

-

Írta:

Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország beavatkozott volna a 2016-os amerikai elnökválasztásba – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az Euronews hírcsatornának nyilatkozva.

“Nem tudtunk jósolni, és persze nem tudtunk volna beavatkozni, és nem is avatkoztunk be. Folyamatosan a kampányfolyamatba való állami beavatkozásról beszélnek, de mindeddig egyetlen bizonyítékot sem láttam. A minap az amerikai külügyminiszter kiberbiztonságért felelős belbiztonsági tanácsadója világosan kijelentette: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a legutóbbi elnökválasztási kampányba” – mondta Lavrov a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint.

“Olyan nem létezik az Egyesült Államokban, hogy másfél év alatt, amióta ez a vizsgálat folyik, egyetlen tény sem szivárgott volna ki… Ha lett volna valamilyen ‘lángocska’, annak a füstje azonnal látszott volna” – tette hozzá.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője abszurdnak nevezte a nagyesküdtszék pénteken bejelentett vádemelését, amely szerint 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba.

“Tizenhárman voltak az amerikai igazságügyi minisztérium szerint, tizenhárman a szakszolgálatok milliárdos költségvetésével szemben? A felderítéssel és az elhárítással szemben, a legújabb technikákkal szemben? Abszurdum? Igen. De ez az amerikai politikai valóság” – írta a Facebookon Zaharova. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű