Írjon nekünk

Politika

Putyin: a jelenlegi “ruszofób hisztéria” az Egyesült Államokban az elnök ellen irányul

A megjelenés óta

-

A nyugati oroszellenesség oka az, hogy megszilárdulóban van egy többpólusú világ, ami pedig nem tetszik a monopolistáknak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum alkalmából a világ legnagyobb hírügynökségeinek vezetőivel megtartott találkozóján.

Putyin szerint a többpólusú világ nem utolsósorban annak következtében alakul ki, hogy Oroszország kiáll a “jogos érdekei mellett”. Mint mondta, több ország kísérletet tesz Oroszország feltartóztatására olyan eszközökkel, amelyek “nem illeszkednek a nemzetközi jog kereteibe”. Ezek közé sorolta a gazdasági korlátozó intézkedéseket is.

“Most pedig azt látják, hogy ez nem működik, a hatásfok nulla, ami belső ingerültséget vált ki, olyan vágyat, hogy valamilyen módon mégis elérjék igazukat, törekvést, hogy kiélezzék a helyzetet. Azok sajnálatára, aki így tesznek, mi nem adunk erre okot, de az okot, ahogy mondani szokás, a semmiből próbálják meg előteremteni” – mondta.

Az orosz vezető reményét fejezte ki, hogy “a ruszofób hangulat” nem tart örökké, és a világ felfogja majd annak kontraproduktív mivoltát.

Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz állam sosem volt részese hackertámadásoknak és nem is szándékozik azzá lenni. Mint mondta, Moszkva épp ellenkezőleg, igyekszik harcba szállni a jelenséggel.
“Ami a legfontosabb: mély meggyőződésem, hogy semmilyen hackerek sem tudnak alapvető befolyást gyakorolni egy másik ország választási kampányának kimenetelére” – hangoztatta.

Elismerte ugyanakkor, hogy egyes “hazafias” hackerek egyénileg intézhettek ilyen támadásokat Oroszország és a Nyugat fagyos viszonya közepette.

Az orosz vezető szerint Moszkvának mindegy, hogy a választások nyomán ki lesz Németország kancellárja, mert kész együttműködni mindenkivel, aki konstruktív hozzáállást tanúsít.

Putyin Oroszországgal szembeni kihívásnak és a világban kialakult hadászati egyensúly megbontásának nevezte az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek alaszkai és dél-koreai telepítését. Kijelentette, hogy Moszkvának nincs más választása, mint hogy válaszlépéseket tegyen. Felvetette, hogy a vitatott hovatartozású Kuril-szigetek “elég kényelmes helyszínt” jelentenének ahhoz, hogy Oroszország válaszlépésként fegyverzeteket telepítsen oda.

Szavai szerint a Kuril-szigetek demilitarizálásáról csak abban az esetben lehet szó, ha az egész régióban csökken a feszültség. Putyin közölte: Moszkva tudatában van annak a veszélynek, hogy a szigetek Japánnak történő átadása esetén Tokió engedélyezheti, hogy amerikai csapatok állomásozhassanak rajtuk.

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a fegyverkezési verseny szításával nem akarja tovább terhelni az amúgy is rossz orosz-amerikai viszonyt. Megjegyezte, hogy Washington továbbra is az oroszellenes kampány hatása alatt áll, és Moszkva türelmesen kivárja, amíg ezek alábbhagynak, mielőtt megpróbálná kiépíteni kapcsolatait Donald Trump elnökkel.

Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi “ruszofób hisztéria” az Egyesült Államokban az elnök ellen irányul, azt megakadályozandó, hogy “normálisan végezze munkáját”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta, hogy Oroszország nagyra becsüli a párizsi klímamegállapodást, amelynek nem lehet alternatívája. Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyezmény végrehajtása nem lesz annyira hatékony annak “kulcsfontosságú aláírói nélkül”. Peszkov egyúttal megjegyezte, hogy Trump elnök hivatalosan még nem jelentette be a megállapodásból való amerikai kilépést. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Elkerülik Ukrajnát a délre tartó orosz vonatok

A megjelenés óta

-

Írta:

Elkerülő pályára terelte át hétfőn az Oroszországi Vasutak társaság a déli irányba tartó vonatokat a Zsuravka-Millerovo útvonalon, az orosz szerelvények ezentúl nem veszik igénybe Ukrajna területén átvezető régi vasúti szakaszt.

A 137 kilométer hosszú, 2015 áprilisa és 2017 augusztusa között megépült elkerülő pályaszakaszon szeptember óta közlekednek rendszeresen a teherszerelvények, az utasszállító vonatok egy részét pedig november óta terelték rá. Korábban a Fekete-tenger irányába tartó vonatoknak kétszer kellett átlépniük az ukrán államhatárt Luhanszk megyében.

Az új szakaszon a személyvonatok óránként 140, a teherszállító szerelvények pedig 90 kilométeres sebességgel haladhatnak. A pályát nyári időszakban 190 szerelvény veheti igénybe.

Rosztov és Voronyezs megyében az elkerülő szakaszon összesen hét új állomás és egyebek mellet 20 vasúti átjáró és a Kalitva folyón át egy 158 méteres vasúti híd épült. MTI

Tovább olvasom

Elnökválasztás 2018

Felmérés: az oroszok 82 százaléka támogatja Putyint

A megjelenés óta

-

Írta:

Az orosz lakosság több mint 82 százaléka támogatja Vlagyimir Putyin elnököt – derült ki a VCIOM közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből.

Az intézet honlapján közölt adatok szerint az orosz elnök népszerűségi indexe 80%-ra emelkedett az elmúlt évben és a legfrissebb felmérés szerint (november 27 – december 3)  jelenleg 82.4%-on áll.

A közvélemény-kutatás szerint Dmitrij Medvegyev kormányfő és a kabinet támogatottsága 54 és 58.8% támogatja.

A felmérés 600 fő megkérdezésével készült november 27 és december 3. között, Oroszország 80 régiójában. A hibahatár kevesebb mint 1.9%.

Putyin indul a jövőévi elnökválasztáson

Vlagyimir Putyin orosz államfő bejelentette szerdán Nyizsnyij Novgorodban, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. A hivatalban lévő orosz államfő ezt a fennállásának 85. évfordulóját ünneplő GAZ autógyárban jelentette be.

Tovább olvasom

Politika

Moszkva kész tárgyalni Washingtonnal a közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről szóló egyezmény fenntartásáról

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország maradéktalanul tiszteletben szándékozik tartani az európai szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták leszereléséről megkötött (INF-) egyezmény rendelkezéseit mindaddig, ameddig az Egyesült Államok is így tesz, és kész tárgyalni az azzal kapcsolatban felmerült problémákról.

Ezt közleményben tudatta pénteken, az INF-megállapodás megkötésének 30. évfordulóján az orosz külügyminisztérium.

“Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az INF-megállapodás minden feltételét be fogjuk tartani, amíg azokat a partnereink betartják. Hajlandóak vagyunk az Egyesült Államokkal politikamentes, szakmai párbeszédet folytatni az akörül összegyűlt problémákról. Ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy az ultimátumok nyelvén beszéljenek velünk, és Oroszországra katonai, politikai és szankciós nyomást gyakoroljanak, amiről Washingtonban izgalommal tárgyalnak” – áll a dokumentumban.

Az orosz diplomáciai tárca szerint Moszkva az elmúlt három évtized során mindig tartotta magát az egyezményhez, és el kívánja érni, hogy így tegyen az Egyesült Államok is. Washington a közlemény megfogalmazása szerint “meglehetősen szabadon értelmezi az egyezményes kötelezettségeket ott, ahol azok akadályozzák a számára fontos fegyverek kifejlesztését”, ugyanakkor megalapozatlanul vádolja Oroszországot a megállapodás megsértésével.

A közlemény az INF-szerződést fontos mérföldkőnek nevezte a hidegháborús sztereotípiák elutasítása terén, rámutatva, hogy az fontos szerepet játszott az európai és globális biztonság megerősítésében. Az orosz külügyminisztérium ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült megvalósítani Moszkva 2007-ben előterjesztett javaslatát az egyezmény egyetemessé tételére, ami “lehetővé tette volna, hogy elejét vegyék a rakéták elterjedésével járó problémáknak és negatív tendenciáknak”.

Az Egyesült Államok először 2014 júniusában vádolta meg Oroszországot földi telepítésű közepes hatótávolságú rakéta tesztelésével. Moszkva ezzel szemben azt vetette Washington szemére, hogy az amerikai rakétapajzsnak az európai szárazföldre (Romániába és Lengyelországba) telepített elemei elhárító rakéták mellett manőverező robotrepülőgépek kilövésére is alkalmasak. Mindkét fél megalapozatlannak minősítette az ellene felhozott vádakat.

Az 1987. december 8-án Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár által aláírt, és 1988. június 1-jén hatályba lépett (Intermediate-range Nuclear Forces, INF-) szerződés értelmében három éven belül fel kellett számolni az amerikai és a szovjet közepes (1000-5500 kilométer) hatótávolságú rakétákat és ezek indítóberendezéseit. A rövidebb (500-1000 kilométer) hatótávolságú rakéták és indítóberendezéseik felszámolására az egyezmény másfél évet adott. MTI

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Népszerű