Írjon nekünk

Politika

Az USA növelné az Oroszország feltartóztatására szánt költségvetést

A megjelenés óta

-

Az amerikai adminisztráció a Kongresszus elé terjesztette a védelmi minisztérium költségvetésének tervezetét. Ez lényegesen növelni tervezi a „Kezdeményezés az európai biztonság szavatolására” elnevezésű programra fordítandó kiadásokat.

Az amerikai külügyminisztériumban kijelentették: az USA kész szembeszállni Európában az orosz ”agresszióval”

A 2017. október elsejével kezdődő 2018-as költségvetési évre, a Fehér Ház által benyújtott igény alapján, a tervek szerint, 4,8 milliárd dollárt terveznek fordítani – szemben az idei költségvetési évben e célra fordított 3,4 milliárddal.

Washington 2014-ben indította útjára a „Kezdeményezés az európai biztonság szavatolására” (European Reassurance Initiative) elnevezésű programot, válaszul „Oroszország agresszív lépéseire”. (1) A program „az európai szövetségesek biztonságának garantálását” irányozza elő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind újabb NATO-erőket telepítenek az orosz határ közelében. A program keretében a szövetség mintegy ötezer katonáját, továbbá haditechnikát és felszerelést vonnak össze Európában.

Decemberben Szergej Sojgu honvédelmi miniszter közölte: az orosz határ közelében állomásozó NATO-csapatok létszáma, tíz esztendő alatt, megháromszorozódott – Oroszország nyugati határainál azonban ez a létszám a nyolcszorosára nőtt.

MEGJEGYZÉS

(1) Oroszország 2014-es „agresszív lépésén” az értendő, hogy – közvetett úton – támogatta a Krím népének az Oroszországgal való egyesülés (pontosabban az erről szóló népszavazás kiírásának) érdekében kibontakozó mozgalmát. Az események első évfordulóján adott, 2,5 órás interjújában Putyin elnök elmondta: valóban nyugtalanította őket az az eshetőség, hogy az USA megszerzi a szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot. Mérlegelték továbbá a 2014. februári puccs által Ukrajna orosz és orosz ajkú lakosságát fenyegető halálos veszedelmet, illetve a puccsal szemben, a Krímben szinte azonnal kibontakozott népi ellenállást. Az orosz elnök feltárta: titkos közvélemény-kutatást tartottak a félszigeten: támogatná-e a helyi lakosság, hogy Oroszország lépéseket tegyen a Krím visszaszerzése érdekében. E titkos népszavazáson is a megkérdezett krímiek óriási többsége jelezte: nem kívánnak tovább élni a fasiszta, puccsista rezsim uralma alá került Ukrajnában, hanem szeretnének visszatérni Oroszországhoz (amelytől 1954-ben Hruscsov, akkori pártfőtitkár, önkényesen elszakította őket). Putyin (logikusnak tűnően) azzal magyarázta az orosz beavatkozást, hogy biztosítsák a krímiek számára a szabad, fenyegetésektől mentes véleménynyilvánítást.

A szevasztopoli támaszpontról 2042-ig érvényben volt orosz-ukrán államszerződés értelmében Oroszország 25 ezer katonát állomásoztathatott a támaszponton. A kérdéses időben 16 ezer orosz katona tartózkodott ott (az ott állomásozó ukrán csapatok létszáma húszezer volt). És mivel várható volt, hogy Kijevből szélsőséges nacionalista fegyveres különítménye érkeznek a félszigetre, az ottani népmozgalom vérbefojtására, Oroszország háromezer katonát vezényelt a Krímbe (amivel még mindig jóval a szerződésben engedélyezett létszámon belül maradtak). Az „udvarias emberek” nem csináltak semmit – pusztán jelen voltak, vártak és figyeltek. Jelenlétüknek először 2014. február 26-án lett jelentősége. Amikor több ezer szélsőségesen nacionalista ukrán és krími tatár Szimferopolban megostromolni készült a helyi parlamentet, megakadályozandó, hogy az a népszavazás kiírásáról döntsön. Helyi orosz aktivisták hősiesen, puszta kézzel próbálták védeni az épületet. Az erők azonban egyenlőtlenek voltak: az ostromlók már-már áttörték a védők sorfalát, hogy, berontva az épületbe, vérfürdőt rendezzenek a képviselők között. (Az összecsapás 7 halálos áldozatot követelt, több tucat volt a sebesült.) A kritikus pillanatban orosz egységek tűntek fel. PUSZTA MEGJELENÉSÜK ELÉG VOLT AHHOZ, HOGY A TÁMADÓK SZÉTSZALADJANAK. Az autonómia parlamentje pedig másnap megszavazta a népszavazás kiírását. Amire 2014. március 16-án került sor: 95 SZÁZALÉK FÖLÖTTI RÉSZVÉTEL MELLETT A VÁLASZTÓK TÖBB MINT 97 SZÁZALÉKA AZ OROSZORSZÁGBA VALÓ VISSZATÉRÉSRE SZAVAZOTT. A krími tatárok 77 százaléka is erre szavazott!

A forrongás az egész félszigetet magával ragadta. A néptömegek a laktanyákat is körülvették. A népmozgalomra támaszkodva azután megjelentek az orosz csapatok is, amelyek benyomultak a laktanyákba, lefegyverezték a demoralizált, vezetőik által cserbenhagyott katonákat, és háromféle megoldást kínáltak fel nekik: visszatérnek Ukrajnába, leszerelnek – illetve beállnak az orosz hadseregbe. A húszezer ukrán katona közül (túlnyomó többségük krími volt) kilencezren voltak készek beállni az orosz hadseregbe, és immár Oroszországra fölesküdni. Összecsapásra egyedül a Kercs városához közeli Feodoszijában került sor: az ott állomásozó ukrán csapatok a NATO kötelékéhez tartoztak. Rövid tűzharc után azonban ők is megadták magukat, fegyvereiket leadva, szabadon távozhattak.

A körülmények ilyen alakulása egy csapásra szétzúzta az amerikai terveket. Pedig sokak értékelése szerint A KIJEVI PUCCS ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ, VÉGREHAJTÁSÁHOZ NYÚJTOTT BŐSÉGES AMERIKAI PÉNZÜGYI ÉS LOGISZTIKAI TÁMOGATÁS EGYIK FŐ CÉLJA, A SZEVASZTOPOLI OROSZ TÁMASZPONT MEGSZERZÉSE VOLT. Szevasztopol stratégiai jelentősége döntő: aki azt birtokolja, lényegében a Fekete-tenger északi részét (sőt, egészét) ellenőrzése alatt tarthatja. A TÁMASZPONT ELVESZTÉSE PÓTOLHATATLAN VESZTESÉG LETT VOLNA AZ OROSZ HADITENGERÉSZET SZÁMÁRA, amelyet félreeső zugokba szorítottak volna be – MEGAKADÁLYOZVA, HOGY KIJUTHASSON A FÖLDKÖZI-TENGERRE.

Az amerikai lapokban akkoriban már meg is jelent az ottani közbeszerzési hivatal pályázata a támaszpont és környékének átalakítására, az amerikai igények szerint. Elképzelhetjük, milyen őrjítő düh tartja még ma is hatalmában az amerikai vezetést, hogy AZ UTOLSÓ PILLANATBAN EZ A KORONAÉKSZER KICSÚSZOTT A MARKUKBÓL. EZÉRT TOMBOL SZANKCIÓS DÜHÜK, EZÉRT (IS) ESKÜDTEK ÉS ESKÜSZNEK BOSSZÚT OROSZORSZÁG ÉS ANNAK VEZETŐJE ELLEN.

Csikós Sándor – Forrás: Ria Novosztyi hírügynökség

Kövesse a VK.com orosz közösségi hálón: https://vk.com/club147103931

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Lavrov: Moszkva kész támogatni a közvetlen tárgyalást a Washington és Phenjan között

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország kész támogatni a közvetlen tárgyalást az Egyesült Államok és Észak-Korea között a koreai válság rendezése érdekében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai válság katonai megoldása katasztrófához vezethet.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Kína a konfrontatív lépésektől való tartózkodásra hívta fel a konfliktusban érintett feleket. Mint mondta, az ilyen fellépések befagyasztása után Moszkva kész segédkezni Washington és Phenjan párbeszédének előmozdításában a hatoldalú folyamat keretében, amelyben korábban a két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Japán vett részt.

Kijelentette, hogy Moszkva nem támogatja a Vancouverben kedden Észak-Koreáról tartandó külügyminiszteri tanácskozást.

Lavrov szerint Moszkva kész közvetíteni Irakban is, az iraki és a kurd vezetés között. Kijelentette, hogy Oroszország támogatja Irak területi épségét.

Szíriával kapcsolatban ennek az ellenkezőjével vádolta meg az Egyesült Államokat. Ennek alátámasztására Lavrov megemlítette azt az amerikai kezdeményezést, amelynek értelmében a damaszkuszi rendszer megdöntésére törekvő, demokratikusnak nevezett ellenzéki erők határ menti biztonsági övezeteket hoznának létre. Ez a miniszter szerint nagy területleválasztást jelentene Szíria Törökországgal és Iránnal határos vidékein.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy a szíriai kormány és az ellenzéki erők bevonásával január végén Szocsiban tervezett konferencia célja az ENSZ égisze alatt megkezdett genfi rendezési folyamat előmozdítása lesz.

Lavrov ismételten azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a többpólusú világrend kialakulása közepette illegitim eszközökkel törekszik visszaszoruló vezető szerepének megőrzésére. Az orosz diplomácia vezetője a “tisztességes konkurenciaharc” amerikai megsértésének példájaként említette meg egyebek között az orosz Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítésének akadályozását, az orosz média visszaszorítására tett kísérleteket, az orosz fegyvereladásokkal szembeni, harmadik piacokon való fellépést, valamint azt, hogy az orosz sportolókat – Lavrov szerint nem létező – kollektív doppinghasználatra hivatkozva megpróbálják eltiltani a nemzetközi versenyektől.

Az orosz diplomácia vezetője rámutatott: egyre több ország döntött úgy, hogy szuverenitásának védelmében megnöveli katonai erejét a nemzetközi jogrend leértékelődése miatt. Mint mondta, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése számára nem prioritás az ENSZ-ben folytatott, egyeztetett munka.

A külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva az iráni nukleáris programról megkötött nemzetközi megállapodás megőrzésére fog törekedni, és nem fogja támogatni az azok megváltoztatására irányuló törekvéseket, amelyek szerinte “nem adnak okot az optimizmusra”. Mint mondta, Oroszország síkraszáll az Izrael és a palesztinok körül kialakult helyzet normalizálása mellett.

Ukrajnáról szólva Lavrov azt mondta, hogy Oroszország a szomszédos ország területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – fogalmazott.

Lavrov úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus rendezését gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Az orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, amely szerint azért gyorsultak fel a tárgyalások Macedónia hivatalos elnevezése körül, mert az Egyesült Államok a nyugat-balkáni államnak a NATO-ba történő felvétele mellett döntött. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: Moszkva a krími referendum utáni ukrán területi integritást kész tiszteletben tartani

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország Ukrajna területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – mondta.

Az ukrajnai konfliktusról szólva Lavrov úgy vélekedett, hogy a rendezést gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Tovább olvasom

Politika

Oroszország újabb légvédelmi egységeket telepített a Krímre (+videó)

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország újabb Sz-400-as légvédelmi egységeket telepített a Krím félszigetre.

Valószínűleg az orosz lépés arra válasz, hogy Donald Trump amerikai elnök decemberben bejelentette: az Egyesült Államok azt tervezi, hogy megerősíti Ukrajna védelmi képességeit. Erről tisztségviselők kifejtették, hogy egyebek között Javelin típusú harckocsi-elhárító rakéták szállítását jelenti.

Ez már a második orosz hadosztály a Krímben, amely Sz-400-as légelhárító rakétákkal van felszerelve, az elsőt tavaly tavasszal telepítették Feodoszija kikötővárosnál. Az új hadosztály Szevasztopol mellett fog állomásozni.

Az Sz-400-as rakétarendszer kevesebb mint öt perc alatt támadó rendszerré alakítható át – idézte az Interfax hírügynökség Viktor Szevosztyanovot, az orosz légierő egyik parancsnokát. Légi célpontok ellen 400 kilométeres körben vethetők be, ballisztikus rakéták ellen 60 kilométeres körben. 2007-ben állították hadrendbe az orosz hadseregnél.
A Krím és Szevasztopol 2014 március 11-én kikiáltotta függetlenségét. 2014 március 16-án népszavazást tartottak, ahol a krími szavazók 96.77%-a, a szevasztopoli szavazók 95.6%-a úgy döntött, hogy elszakadnak Ukrajnától és az Oroszországi Föderációhoz csatlakoznak. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 március 18-án aláírta az újraegyesülésről szóló megállapodást.
Krím a hazatérés (teljes film) magyar felirattal
Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű