Írjon nekünk

Politika

Az USA növelné az Oroszország feltartóztatására szánt költségvetést

Közzétéve

-

Az amerikai adminisztráció a Kongresszus elé terjesztette a védelmi minisztérium költségvetésének tervezetét. Ez lényegesen növelni tervezi a „Kezdeményezés az európai biztonság szavatolására” elnevezésű programra fordítandó kiadásokat.

Az amerikai külügyminisztériumban kijelentették: az USA kész szembeszállni Európában az orosz ”agresszióval”

A 2017. október elsejével kezdődő 2018-as költségvetési évre, a Fehér Ház által benyújtott igény alapján, a tervek szerint, 4,8 milliárd dollárt terveznek fordítani – szemben az idei költségvetési évben e célra fordított 3,4 milliárddal.

Washington 2014-ben indította útjára a „Kezdeményezés az európai biztonság szavatolására” (European Reassurance Initiative) elnevezésű programot, válaszul „Oroszország agresszív lépéseire”. (1) A program „az európai szövetségesek biztonságának garantálását” irányozza elő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind újabb NATO-erőket telepítenek az orosz határ közelében. A program keretében a szövetség mintegy ötezer katonáját, továbbá haditechnikát és felszerelést vonnak össze Európában.

Decemberben Szergej Sojgu honvédelmi miniszter közölte: az orosz határ közelében állomásozó NATO-csapatok létszáma, tíz esztendő alatt, megháromszorozódott – Oroszország nyugati határainál azonban ez a létszám a nyolcszorosára nőtt.

MEGJEGYZÉS

(1) Oroszország 2014-es „agresszív lépésén” az értendő, hogy – közvetett úton – támogatta a Krím népének az Oroszországgal való egyesülés (pontosabban az erről szóló népszavazás kiírásának) érdekében kibontakozó mozgalmát. Az események első évfordulóján adott, 2,5 órás interjújában Putyin elnök elmondta: valóban nyugtalanította őket az az eshetőség, hogy az USA megszerzi a szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot. Mérlegelték továbbá a 2014. februári puccs által Ukrajna orosz és orosz ajkú lakosságát fenyegető halálos veszedelmet, illetve a puccsal szemben, a Krímben szinte azonnal kibontakozott népi ellenállást. Az orosz elnök feltárta: titkos közvélemény-kutatást tartottak a félszigeten: támogatná-e a helyi lakosság, hogy Oroszország lépéseket tegyen a Krím visszaszerzése érdekében. E titkos népszavazáson is a megkérdezett krímiek óriási többsége jelezte: nem kívánnak tovább élni a fasiszta, puccsista rezsim uralma alá került Ukrajnában, hanem szeretnének visszatérni Oroszországhoz (amelytől 1954-ben Hruscsov, akkori pártfőtitkár, önkényesen elszakította őket). Putyin (logikusnak tűnően) azzal magyarázta az orosz beavatkozást, hogy biztosítsák a krímiek számára a szabad, fenyegetésektől mentes véleménynyilvánítást.

A szevasztopoli támaszpontról 2042-ig érvényben volt orosz-ukrán államszerződés értelmében Oroszország 25 ezer katonát állomásoztathatott a támaszponton. A kérdéses időben 16 ezer orosz katona tartózkodott ott (az ott állomásozó ukrán csapatok létszáma húszezer volt). És mivel várható volt, hogy Kijevből szélsőséges nacionalista fegyveres különítménye érkeznek a félszigetre, az ottani népmozgalom vérbefojtására, Oroszország háromezer katonát vezényelt a Krímbe (amivel még mindig jóval a szerződésben engedélyezett létszámon belül maradtak). Az „udvarias emberek” nem csináltak semmit – pusztán jelen voltak, vártak és figyeltek. Jelenlétüknek először 2014. február 26-án lett jelentősége. Amikor több ezer szélsőségesen nacionalista ukrán és krími tatár Szimferopolban megostromolni készült a helyi parlamentet, megakadályozandó, hogy az a népszavazás kiírásáról döntsön. Helyi orosz aktivisták hősiesen, puszta kézzel próbálták védeni az épületet. Az erők azonban egyenlőtlenek voltak: az ostromlók már-már áttörték a védők sorfalát, hogy, berontva az épületbe, vérfürdőt rendezzenek a képviselők között. (Az összecsapás 7 halálos áldozatot követelt, több tucat volt a sebesült.) A kritikus pillanatban orosz egységek tűntek fel. PUSZTA MEGJELENÉSÜK ELÉG VOLT AHHOZ, HOGY A TÁMADÓK SZÉTSZALADJANAK. Az autonómia parlamentje pedig másnap megszavazta a népszavazás kiírását. Amire 2014. március 16-án került sor: 95 SZÁZALÉK FÖLÖTTI RÉSZVÉTEL MELLETT A VÁLASZTÓK TÖBB MINT 97 SZÁZALÉKA AZ OROSZORSZÁGBA VALÓ VISSZATÉRÉSRE SZAVAZOTT. A krími tatárok 77 százaléka is erre szavazott!

A forrongás az egész félszigetet magával ragadta. A néptömegek a laktanyákat is körülvették. A népmozgalomra támaszkodva azután megjelentek az orosz csapatok is, amelyek benyomultak a laktanyákba, lefegyverezték a demoralizált, vezetőik által cserbenhagyott katonákat, és háromféle megoldást kínáltak fel nekik: visszatérnek Ukrajnába, leszerelnek – illetve beállnak az orosz hadseregbe. A húszezer ukrán katona közül (túlnyomó többségük krími volt) kilencezren voltak készek beállni az orosz hadseregbe, és immár Oroszországra fölesküdni. Összecsapásra egyedül a Kercs városához közeli Feodoszijában került sor: az ott állomásozó ukrán csapatok a NATO kötelékéhez tartoztak. Rövid tűzharc után azonban ők is megadták magukat, fegyvereiket leadva, szabadon távozhattak.

A körülmények ilyen alakulása egy csapásra szétzúzta az amerikai terveket. Pedig sokak értékelése szerint A KIJEVI PUCCS ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ, VÉGREHAJTÁSÁHOZ NYÚJTOTT BŐSÉGES AMERIKAI PÉNZÜGYI ÉS LOGISZTIKAI TÁMOGATÁS EGYIK FŐ CÉLJA, A SZEVASZTOPOLI OROSZ TÁMASZPONT MEGSZERZÉSE VOLT. Szevasztopol stratégiai jelentősége döntő: aki azt birtokolja, lényegében a Fekete-tenger északi részét (sőt, egészét) ellenőrzése alatt tarthatja. A TÁMASZPONT ELVESZTÉSE PÓTOLHATATLAN VESZTESÉG LETT VOLNA AZ OROSZ HADITENGERÉSZET SZÁMÁRA, amelyet félreeső zugokba szorítottak volna be – MEGAKADÁLYOZVA, HOGY KIJUTHASSON A FÖLDKÖZI-TENGERRE.

Az amerikai lapokban akkoriban már meg is jelent az ottani közbeszerzési hivatal pályázata a támaszpont és környékének átalakítására, az amerikai igények szerint. Elképzelhetjük, milyen őrjítő düh tartja még ma is hatalmában az amerikai vezetést, hogy AZ UTOLSÓ PILLANATBAN EZ A KORONAÉKSZER KICSÚSZOTT A MARKUKBÓL. EZÉRT TOMBOL SZANKCIÓS DÜHÜK, EZÉRT (IS) ESKÜDTEK ÉS ESKÜSZNEK BOSSZÚT OROSZORSZÁG ÉS ANNAK VEZETŐJE ELLEN.

Csikós Sándor – Forrás: Ria Novosztyi hírügynökség

Kövesse a VK.com orosz közösségi hálón: https://vk.com/club147103931

Politika

Trump “türelmetlenül vár” egy újabb találkozót Vlagyimir Putyinnal

Közzétéve

-

Írta:

“Türelmetlenül vár egy újabb találkozót Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írta csütörtöki Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök.

Mikroblog-bejegyzésében az elnök kitartott amellett, hogy a Helsinkiben hétfőn tartott amerikai-orosz csúcstalálkozó sikeres volt, s ezt csak a megfogalmazásában a “nép ellenségének” nevezett média nem tartotta annak. A médiát Trump ismét “hamis hírek” publikálásával vádolta meg.

Trump ezt követően leszögezte, “türelmetlenül” várja a második találkozót Vlagyimir Putyinnal, hogy megkezdhesse mindannak valóra váltását, amiről Helsinkiben beszéltek. Mint fogalmazott, konkrétan “a terrorizmust, Izrael biztonságát, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását, a kereskedelmet, Ukrajnát, a Közel-Keletet, Észak-Koreát és még sok mindent”.

Hozátete: “sokféle válasz van ezekre, némelyikük könnyű, némelyikük nehéz, de mindegyikük megoldható”.

Az amerikai sajtó munkatársai a Twitter-bejegyzés közzététele után azonnal keresték a Fehér Házat, megerősítendő vagy cáfolandó egy újabb találkozó előkészítését, ám az elnöki hivatal egyelőre nem kívánt reagálni a bejegyzésben megfogalmazottakra. Donald Trump a helsinki találkozó óta bírálatok egész sorával kénytelen szembenézni, elsősorban azért, mert a finn fővárosban Putyinnal tartott közös sajtókonferenciáján úgy fogalmazott, hogy nem lát okot arra, Oroszország miért is avatkozott volna be a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba.

A republikánus és a demokrata párti politikusok részéről egyaránt megnyilvánuló felháborodás nyomán Trump – tőle szokatlanul – korrigálta korábban elhangzott szavait, és kedden hangsúlyozta: rosszul fejezte ki magát, azt akarta mondani, hogy nem lát okot, Oroszország miért is ne avatkozott volna be a választásokba.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön délután közölte: Donald Trump nem ért egyet Vlagyimir Putyin Helsinkiben felvetett javaslatával, miszerint amerikai illetékesek részt vehessenek azon orosz hírszerzők oroszországi kihallgatásain, akik ellen az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt a 2016-os amerikai választási folyamatba történt beavatkozás miatt. Az orosz elnök javaslata szerint cserében oroszok is részt vehetnének olyan amerikai állampolgárok kihallgatásain, akiket egyelőre nem pontosított bűncselekmények elkövetésével vádoltak meg Moszkvában.

A Fehér Ház szóvivője hangsúlyozta: a javaslatot az orosz elnök “teljes komolysággal” tette meg, de Donald Trump nem ért ezzel egyet. A szóvivőnő hozzátette: Washington változatlanul reméli, hogy az a 12 orosz állampolgár, aki ellen az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt, “az Egyesült Államokba jön, hogy bizonyítsa ártatlanságát vagy bűnösségét”.

Kommentátorok emlékeztetnek rá, hogy a Putyinnal Helsinkiben tartott közös sajtókonferenciáján hétfőn Donald Trump még “hihetetlen ajánlatnak” nevezte az orosz elnök javaslatát. Szerdán Heather Nauert, az amerikai külügyminisztérium szóvivője ugyan “abszurdnak” nevezte a javaslatot, de a Fehér Ház még azt jelezte: egyelőre tanulmányozzák a kérdést. MTI

Tovább olvasom

Politika

Trump meghívta Washingtonba Vlagyimir Putyint

Közzétéve

-

Írta:

Donald Trump amerikai elnök meghívta Washingtonba Vlagyimir Putyin orosz elnököt – jelentette be Twitter-bejegyzésben a Fehér Ház szóvivője.

Mikroblog-bejegyzésében Sarah Huckabee Sanders közölte: az elnök felkérte John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy hívja meg Vlagyimir Putyint, de – mint a szóvivő fogalmazott – “az erről folyó egyeztetések már folyamatban vannak”.

Donald Trump csütörtökön délelőtt közzétett Twitter-bejegyzésében már utalt egy újabb csúcstalálkozó lehetőségére, hiszen azt írta: “türelmetlenül” várja a második találkozót Putyinnal, hogy megkezdhessék a Helsinkiben felvetett problémák megoldását.

A bejegyzésben konkrétumokat is említett, köztük a terrorizmus elleni küzdelmet, Izrael biztonságának ügyét, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását, Ukrajnát, a Közel-Keletet és Észak-Koreát.

A találkozóra ősszel, a Fehér Házban kerülhet sor.

A bejelentés előtti órákban szavazta meg az amerikai szenátus egyhangúlag azt a határozatot, amely elutasítja Vlagyimir Putyin hétfőn tett javaslatát, hogy amerikai illetékesek részt vehessenek azon orosz hírszerzők oroszországi kihallgatásain, akik ellen az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt a 2016-os amerikai választási folyamatba történt beavatkozás miatt, és cserében oroszok is részt vehessenek olyan amerikai állampolgárok kihallgatásain, akiket egyelőre nem pontosított bűncselekmények elkövetésével vádoltak meg Moszkvában. A javaslatot csütörtökön a Fehér Ház is elutasította. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin: a NATO keleti terjeszkedésére a reakciónk rendkívül negatív lenne

Közzétéve

-

Írta:

Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen – mondta a többi között Vlagyimir Putyin orosz elnök a Fox televíziónak a Donald Trump amerikai elnökkel tartott csúcstalálkozója után, még Helsinkiben adott, az Egyesült Államokban hétfőn elhangzott interjújában.

Az orosz elnök Donald Trumpról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról, a hadászati támadó fegyvereket korlátozó START III. egyezmény meghosszabbításáról, a NATO szerepéről és esetleges bővítéséről is szólt.

Hangsúlyozta: a csúcstalálkozón közölte Donald Trump elnökkel, hogy Moszkva készen áll a 2021-ben lejáró érvényű Start III. egyezmény meghosszabbítására. “Biztosítottam Trump elnököt, hogy Oroszország készen áll az egyezmény kiterjesztésére, meghosszabbítására, de először még néhány specifikus kérdésben egyezségre kell jutnunk, és van még néhány kérdésünk amerikai partnereinkhez” – fogalmazott az orosz elnök.

Hozzátette: Moszkva álláspontja szerint Washington ugyan nem teljes egészében tartja be a szerződést, de ezt szakértőknek kell tisztázniuk.

A NATO Grúzia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését Vlagyimir Putyin rossz néven venné, és nehezményezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést.

“A NATO struktúrájának határaink felé történő bővítése közvetlen és azonnali veszélyt jelentene nemzetbiztonságunkra, és a reakciónk rendkívül negatív lenne” – hangsúlyozta.

Az orosz elnök többször  kijavította a riportert

Amikor Chris Wallace, a Fox televízió sztárriportere a Krím félsziget bekebelezéséről faggatta, Putyin pontosított:

Oroszország szerinte a Krímet nem bekebelezte, hanem az ott élők népszavazással döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról. Az orosz elnök kérdés formájában vetette fel, hogy az amerikaiak beavatkoztak Ukrajnában, “puccsnak” minősítve az előző ukrán elnök eltávolítását. “Ki szervezte, támogatta a tüntetéseket a (kijevi) főtéren?” – tette fel a kérdést az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin az interjú során nem egyszer visszakérdezett. Amikor a riporter például arról faggatta, hogy a szíriai Aleppóban és Gútában az orosz bombázásoknak sok civil áldozata is volt, s vajon érzett-e emiatt lelkiismeret-furdalást, Putyin visszakérdezett: és Rakkában, ahol az amerikaiak bombázták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait, nem voltak civil áldozatok? Hozzátette: “amikor háború folyik, a legszörnyűbb dolgok is megtörténnek, az áldozatok elkerülhetetlenek, s mindig felmerül a kérdés, ki hibáztatható ezért. Úgy gondolom, a Szíriát destabilizáló terrorista csoportok tehetők felelőssé” – hangsúlyozta Putyin. Kicsit később még azt is hozzátette: sajnálja, hogy a riporter nincs teljesen tisztában a szíriai helyzettel.

A Fox televízió a nemzetközi politikai meghatározó kérdéseinél jóval több teret szentelt Putyin amerikai belpolitikával kapcsolatos álláspontjainak.

Az orosz elnök – a Helsinkiben tartott sajtókonferencián elhangzottakhoz hasonlóan – kategorikusan leszögezte, hogy Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Amikor a riporter szembesítette az amerikai hírszerzés adataival, információival, köztük a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető szerve) szervereiről történt adatlopással, az orosz elnök azt mondta: végül is az adatok az igazságot tartalmazták, nem hamis híreket. Az interjú elhangzása utáni kommentárokban a Fox televízió egyik elemzője meg is jegyezte: Vlagyimir Putyin úgy reagált, mintha az oroszok közfeladatot láttak volna el.

Vlagyimir Putyin azt is megerősítette, hogy Moszkvának nincsenek terhelő információi Donald Trumpról. Utalva arra, hogy Trump üzletemberként volt többször is orosz földön, Putyin így fogalmazott: “nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson”. Hozzátette: Trump “az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért”. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű