Írjon nekünk

Politika

Sojgu: az új fegyverzetek biztosítják az Oroszország és a NATO közötti stratégiai paritást

A megjelenés óta

-

Oroszország az új fegyverzeteknek köszönhetően, a haderő alacsonyabb finanszírozottsága ellenére is képes volt biztosítani a hadászati paritást a NATO-val – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz parlament felsőháza előtt elmondott szerdai beszámolójában.

Sojgu rámutatott, hogy az orosz hadászati rakétaerőknél a kilövőállások 99 százaléka harckészültségben, ezek 96 százaléka pedig állandó harckészültségben áll. Az orosz nukleáris triádnál a korszerű fegyverzetek aránya elérte a 60, a légi és űrerőknél pedig a 66 százalékot.

A törvényhozásban hangoztatott adatok szerint az orosz nukleáris erők kilenc ezredét szerelték fel Jarsz típusú interkontinentális ballisztikus rakétákkal, amelyek fokozottan képesek bármilyen rakétapajzson áthatolni. 2021-re 17 ezredet látnak majd el ilyen fegyverekkel. 2021 után megkezdik majd a Tu-160-as hadászati bombázó korszerűsített változatának sorozatgyártását.

A haditengerészet három új, Borej osztályú, nukleáris meghajtású, Bulava típusú interkontinentális rakétákat hordozó tengeralattjárót kapott. Ezek száma 2021-re hétre ő majd. A tervek szerint 2020 végéig a flotta hadihajóinak mintegy felét Kalibr típusú manőverező robotrepülőgépekkel szerelik fel. A haditengerészetnél jelenleg 47 százalékos a korszerű fegyverzetek és haditechnika aránya
Sojgu kijelentette, hogy a T-50-es vadászgépek 2019-től és az Sz-500-as légvédelmi rakétarendszerek 2020-tól kezdődő rendszerbe állítása jelentősen megerősíti majd az orosz légtér védelmét. Sz-400-as Triumf rendszerrel eddig 13 légvédelmi rakétaezredet szereltek fel.

Közölte, hogy Oroszország határai mentén sikerült létrehozni a riasztási rendszer összefüggő rádiólokációs mezőjét, amely minden légi és űrbeli irányból elindított rakétatámadás, valamint a ballisztikus rakéták bármilyen típusú röppályája esetén jelez.

A szárazföldi erőket 2020-ra teljes egészében átállítják a korszerű Iszkander-M rövid hatótávolságú rakétarendszerekre.

Szavai szerint az amerikai katonai büdzsé több mint 11-szerese, a kínai pedig háromszorosa az orosznak. Az anyagi támogatottságnak ezen a szintjén az orosz fegyveres erők 14 százalékkal növelték harcképességüket.

A tárcavezető Ukrajnát, Szíriát és a Koreai-félszigetet Oroszország számára stratégiai fontosságú régióként nevezte meg. Kijelentette, hogy az orosz légierő Szíriában háromszor annyi bevetést és négyszer annyi rakéta- és bombacsapást hajtott végre, mint az Egyesült Államok vezette koalíció gépei.

Damaszkusz orosz támogatással 17 ezer négyzetkilométert és 705 települést foglalt vissza. Sojgu hangsúlyozta, hogy Aleppó tavalyi visszavételének nemcsak katonai, hanem politikai jelentősége is volt.

A hadseregtábornok közölte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok folyamatos kapcsolatban áll a szíriai helyzet miatt és közös projektet készít elő a déli biztonsági övezet létrehozására. A vegyifegyver-támadásokról szóló jelentésekről azt állította, hogy azok politikai célú információs fegyverré váltak, és az orosz védelmi tárcának tudomása van arról, hogy az Iszlám Állam és an-Núszra Front terrorszervezet rendelkezik ilyen fegyverek összetevőivel.

Sojgu arról tájékoztatta a szenátorokat, hogy a partvédő csapatok szervezeti felépítésében a hatékonyság növelése érdekében áttérnek a hadtestek létrehozására. Ilyen alakulatokat az Északi, a Balti a Fekete-tengeri Flottánál már felállítottak.

“Biztosíthatom önöket, hogy nem alszunk” – válaszolta az arra vonatkozó kérdésre, miként reagál az orosz védelmi tárca az űrből érkező amerikai fenyegetésre. Sojgu konkrétumokat csak a ház zárt ülésén árult el.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Lavrov: nincs bizonyíték az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásra

A megjelenés óta

-

Írta:

Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország beavatkozott volna a 2016-os amerikai elnökválasztásba – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az Euronews hírcsatornának nyilatkozva.

“Nem tudtunk jósolni, és persze nem tudtunk volna beavatkozni, és nem is avatkoztunk be. Folyamatosan a kampányfolyamatba való állami beavatkozásról beszélnek, de mindeddig egyetlen bizonyítékot sem láttam. A minap az amerikai külügyminiszter kiberbiztonságért felelős belbiztonsági tanácsadója világosan kijelentette: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a legutóbbi elnökválasztási kampányba” – mondta Lavrov a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint.

“Olyan nem létezik az Egyesült Államokban, hogy másfél év alatt, amióta ez a vizsgálat folyik, egyetlen tény sem szivárgott volna ki… Ha lett volna valamilyen ‘lángocska’, annak a füstje azonnal látszott volna” – tette hozzá.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője abszurdnak nevezte a nagyesküdtszék pénteken bejelentett vádemelését, amely szerint 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba.

“Tizenhárman voltak az amerikai igazságügyi minisztérium szerint, tizenhárman a szakszolgálatok milliárdos költségvetésével szemben? A felderítéssel és az elhárítással szemben, a legújabb technikákkal szemben? Abszurdum? Igen. De ez az amerikai politikai valóság” – írta a Facebookon Zaharova. MTI

Tovább olvasom

Politika

Kirill pátriárka az orosz-amerikai közvetlen összeütközés veszélye miatt találkozott 2016-ban Ferenc pápával

A megjelenés óta

-

Írta:

Kirill orosz pátriárka azért döntött úgy, hogy 2016 februárjában találkozik Ferenc pápával, mert Szíriában megjelent az Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetlen konfliktus veszélye.

Kirill erről akkor nyilatkozott, amikor csütörtökön Moszkvában fogadta II. Abdalláh jordániai királyt.

“Amikor megéreztem ezt a veszélyt, haladéktalanul találkozót javasoltam Ferenc pápának, noha a történelem során moszkvai pátriárka addig sohasem találkozott a római pápával” – mondta az orosz ortodox egyházfő.

“Sikerült egyeztetnünk álláspontjainkat. Elsősorban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a fenyegetéssel közösen kell megküzdenünk. Ebből a tűzből senki sem kaparhatja ki a parazsat a maga javára. Ez egy nagyon téves és veszélyes megközelítés” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy abban a pillanatban – a pátriárka 2016. február 12-én találkozott a pápával Havannában – bármilyen hiba a két hatalom összeütközéséhez vezethetett volna. Mint mondta, Moszkva arra számított, hogy Szíriában egységfront jön létre, de ez nem történt meg: az orosz légierő a szíriai kormánycsapatokkal együtt “tette a dolgát”, mégpedig “nagyon sikeresen”, a többi ország pedig “koalícióban egyesült és végzett valamilyen munkát”.

“A két erős, közös koordinációt nélkülöző katonai csoportosulás (szíriai) jelenléte önmagában kolosszális kihívást és a nagyszabású katonai műveletek megkezdésének veszélyét hordozta magában” – hangoztatta Kirill.

II. Abdalláhot a nap folyamán fogadta Vlagyimir Putyin elnök is, aki kétoldalú és regionális kérdésekről tárgyalt vele, és hangsúlyozta a kölcsönös bizalom és az együttműködés erősítésének fontosságát. Emlékeztetett rá, hogy a két ország 55 éve létesített diplomáciai kapcsolatot egymással.

A jordániai király, aki uralkodása során immár 18. alkalommal kereste fel Moszkvát, méltatta vendéglátója szerepét abban, hogy a kétoldalú koordináció révén Szíria déli részén sikerült megteremteni a béke helyreállításának politikai feltételeit. Megköszönte Putyin szerepét abban az útkeresésben, amelynek célja a palesztin-izraeli konfliktus békés rendezése. MTI

Tovább olvasom

Politika

Oroszországban 24 terrortámadást akadályoztak meg tavaly

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszországban 2017-ben 24 terrortámadást sikerült megakadályozni – közölte Jurij Csajka orosz főügyész az irányítása alatt működő hatóság vezetőségének csütörtöki moszkvai tanácskozásán.

Mint mondta, a preventív intézkedések mellett a terroristák Szíriában elszenvedett veresége – ennek következtében az, hogy kevesebben akartak csatlakozni hozzájuk, és kevesebben tértek vissza a hadszíntérről is – hozzájárult ahhoz, hogy 16 százalékkal csökkent a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények száma.

Csajka a sokak által látogatott létesítmények és a sebezhető infrastruktúra mellett – a március 18-i elnökválasztással kapcsolatban – felhívta a figyelmet a választási körzetek és a választópolgárok védelmének fontosságára.

Beszámolója szerint a rendvédelmi szervek tavaly 1,5 ezer “szélsőséges” bűncselekményt akadályoztak meg és 972 elkövetőt azonosítottak be. A főügyész ebbe a kategóriába főképp az ország területi épsége, a közrend és a biztonság elleni anyagoknak a világhálón való terjesztését sorolta.

Jurij Csajka arra figyelmeztetett, hogy a választások közeledtével megnőtt az Oroszországban nem kívánatosnak tartott külföldi szervezetek aktivitása. Eddig hivatalosan 11 ilyen csoportot regisztráltak. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű