Írjon nekünk

Megnyitották a Debreceni Egyetem orosz központját

A megjelenés óta

-

Orosz központot adtak át a Debreceni Egyetemen (DE) szerdán. Budapest és Pécs után ez a harmadik ilyen intézmény Magyarországon.

Valerij Ljahov, az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövetségének tanácsosa fontosnak nevezte, hogy az egyetemen a Russzkij Mir Alapítvánnyal által létrehozott központ segítségével megbízható, igaz információkhoz jussanak mindazok, akik érdeklődnek az orosz nemzet, az orosz kultúra iránt, és reményét fejezte ki, hogy egyre több magyar város kezdeményezi majd hasonló központok kialakítását.

Hozzátette: Magyarország is sok erőfeszítést tesz azért, hogy magyar központok jöjjenek létre Oroszországban. A magyarok már előrébb tartanak: Oroszország-szerte eddig 12 városban nyitottak meg ilyen intézményeket – jegyezte meg.

Bartha Elek, a DE oktatási rektorhelyettese megemlítette, hogy egyetemükön az 1970-es, 1980-as években nagyon sok hallgató tanult orosz szakon, majd amikor a közoktatásban megszűnt a kötelező orosz nyelvtanítás, drasztikusan csökkent a hallgatók száma. Napjainkban azonban ismét egyre többen érdeklődnek az orosz nyelv iránt – fűzte hozzá.

Szergej Surigin, a Russzkij Mir Alapítvány ügyvezető igazgatóhelyettese felidézte, hogy alapítványukat elnöki rendelet hozta létre 2007 júniusában Moszkvában. Alapvető céljaik közé tartozik, hogy intézményi keretek között, az oroszországi kormányzat támogatásával összefogják a külföldön élő oroszokat (kisebbségben élőket, emigránsokat és leszármazottaikat, külföldön dolgozókat), valamint mindazokat a nem orosz anyanyelvű és nem orosz állampolgárságú embereket, akik érdeklődnek az orosz nyelv és kultúra, Oroszország múltja, jelene és jövője iránt.

A Debreceni Egyetem Orosz Központja 2017. április 26-án, az ünnepélyes megnyitó napján. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Hangsúlyozta, hogy a Russzkij Mir működésének szellemiségét az orosz és más népek közötti kölcsönös megismerés és megértés vágya, a kulturális párbeszéd kialakítása, a nyitottság és tolerancia határozza meg. Közlése szerint az alapítvány a céljait úgynevezett orosz központok és orosz kabinetek hálózatának kiépítésével valósítja meg. Mintegy ötven országban több mint száz orosz központot és csaknem százötven orosz kabinetet hoztak létre, elsősorban jeles felsőoktatási intézményekkel együttműködve.

Ismertette: az orosz kabinetek alapvetően nyelvoktatási feladatokat látnak el, a központok tevékenysége ennél sokkal komplexebb, mivel a nyelvoktatás mellett foglalkoznak kulturális programok (könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, kiállítások, koncertek, filmhetek) szervezésével, az Oroszországgal kapcsolatos előadások, kerekasztal-beszélgetések és konferenciák szervezésével. A feladatai közé tartozik az is, hogy tájékoztassa az érdeklődőket az oroszországi társadalmi, kulturális és tudományos eseményekről.

Goretity József, a DE szlavisztikai intézetének igazgatója, a debreceni orosz központ vezetője elmondta: az orosz központokat – köztük a debreceni – a Russzkij Mir Alapítványnak köszönhetően friss és állandóan bővülő készletű könyvtárral látták el, amelyekben megtalálhatók a klasszikus orosz irodalom művein túl a kortárs orosz szépirodalom kötetei is, Oroszország történelméről, földrajzáról, társadalmáról szóló tudományos és ismeretterjesztő munkák, az orosz nyelv tanulásához szükséges tankönyvek és munkafüzetek, a nyelvtanítást segítő módszertani anyagok. Rendelkezésre állnak multimédiás anyagok, filmek és zenei felvételek is. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Szíria

Videó: az orosz Tu-22M3-as bombázók hazatérnek Szíriából

A megjelenés óta

-

Írta:

Szíriai küldetésükből visszatértek az oroszországi Kaluga régióban található bázisukra a Tu-22M3-as bombázók.

A hadműveletek során számos az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez tartozó célpontot semmisítettek meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendelte a szíriai orosz csapatok részleges kivonásának megkezdését. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter később közölte, hogy a csapatkivonás megindult.

Oroszország 2015. szeptember 30-án avatkozott be a szíriai polgárháborúba Bassár el-Aszad elnök kormányzatának oldalán, megfordítva ezzel a háború menetét. Moszkva légi, vezérkari és diplomáciai támogatással, valamint hírszerzéssel, különleges egységekkel, katonai tanácsadókkal, fegyverszállításokkal és humanitárius segélyekkel támogatja Damaszkuszt.

Tovább olvasom

Politika

Oroszország evakuálta diplomatáit Szaanából

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország a jemeni fővárosban kialakult helyzet miatt felfüggesztette szanaai nagykövetségének működését és a képviselet egész állományát kivonta az országból – közölte kedden Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

A szanaai orosz nagykövet, Vagyimir Gyeduskin és néhány diplomata átmeneti jelleggel Rijádból folytatja tevékenységét.

Jemen 2014 óta a nemzetközi közvélemény által törvényesnek tekintett kormány és az Irán által támogatott síita húszi lázadók közötti harcok színtere. A konfliktus azt követően lépett igazán aktív fázisba, hogy Abed Rabbó Manszúr Hádi elnök 2015 márciusában egy szaúdi vezetésű arab koalíció beavatkozását kérte.

A helyzet tovább romlott azt követően, hogy november 29-én a húszik megkísérelték ellenőrzésük alá vonni Szanaa több objektumát. Ali Abdullah Száleh volt jemeni december 2-án bejelentette, hogy szakít a húszikkal, akik két nappal később meggyilkolták. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva egyenlő nyelvi jogokat sürget Kijevtől a nemzeti kisebbségek számára

A megjelenés óta

-

Írta:

Moszkva arra hívja fel Kijevet, hogy egyeztessen a nemzeti kisebbségekkel olyan megoldások kidolgozása érdekében, amelyek egyenlő nyelvi jogokat biztosítanának Ukrajna minden állampolgára számára – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán Moszkvában.

“Arra hívjuk fel az ukrán kormányt a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével, hogy folytasson konzultációkat a nemzeti kisebbségek képviselőivel és más érdekelt felekkel olyan megoldások kidolgozása céljából, amelyek Ukrajna minden állampolgára számára kivétel nélkül azonos nyelvi jogokat biztosítanának” – mondta Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország támogatja a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény ügyében meghozott döntését. Emlékeztetett rá, hogy a testület szakértői rámutattak: a jogszabály nem tartalmaz megoldást azon nyelvek számára, amelyek nem az EU hivatalos nyelvei, így az orosz számára sem, amely a legelterjedtebben használt nem államnyelv Ukrajnában.

Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság kiemelte: nehéz bármivel megindokolni, hogy ezek a nyelvek miért részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban a törvényben, ezért felvetődik a diszkrimináció kérdése. A bizottság arra a következtetésre jutott – mondta a szóvivő -, hogy a leghelyesebb megoldás az lenne, ha a törvény 7. cikkében Ukrajna módosításokat eszközölne, és az abban szereplő kitételeket kiegyensúlyozottabb és szabatosan megfogalmazott rendelkezésekkel cserélné fel.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Népszerű