Írjon nekünk

Politika

Sojgu: orosz katonák életét veszélyeztette az amerikai légicsapás

Közzétéve

-

Orosz katonák életét veszélyeztette a szíriai légierő sajráti repülőterére robotrepülőgépekkel mért amerikai csapás – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán a VII. Moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián.

A tárcavezető közölte, hogy Oroszország megteszi a szükséges lépéseket Szíriában az orosz katonák biztonságának szavatolása érdekében. Rámutatott, hogy Moszkva a támadást a nemzetközi jog “durva megsértéseként értékeli”.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszország kész támogatni az Egyesült Államokat az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni harcban. Emlékeztetett rá, hogy az orosz-amerikai együttműködés kereteit a kétoldalú repülésbiztonsági memorandum jelenti, amelynek hatályát Moszkva a sajráti incidens után felfüggesztette.

Sojgu jelezte, Oroszország kész arra, hogy megossza partnereivel azokat a tapasztalatokat, amelyeket légierejének a terroristák elleni bevetése során szerzett Szíriában. Dicsérte az orosz fegyverek és haditechnika nehéz körülmények között mutatott teljesítményét.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a terroristák a menekültek közé vegyülve több országba eljutottak. Sojgu a terrorizmust nevezte meg a globális biztonságot fenyegető fő veszélyként.

Az orosz védelmi miniszter szerint Szíriában a terroristák uralma alól felszabadított területeken a békés élethez való visszatérésnek olyan átfogó stratégiáját kell kidolgozni, amely kiküszöbölné az Afganisztánban és az Irakban elkövetett hibákat. Megítélése szerint ennek magában kell foglalnia az IÁ ideológiájának visszaszorítását, az új alkotmány kidolgozását, a lakosság humanitárius támogatását, a gazdasági élet helyreállítását és a terület aknamentesítését.

Szergej Sojgu elmondta, hogy a szíriai fegyvernyugvás kezesei – Oroszország, Irán és Törökország – erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült haladást elérni a fegyveres ellenzék és a terroristák elkülönítésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző amerikai kormánnyal ebben a kérdésben egyévi tárgyalás után sem sikerült pozitív eredményt elérni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konferencián arról beszélt, hogy a Sajrát elleni támadás miatt eltávolodott az átfogó terrorellenes front létrehozása és hangoztatta, hogy a “hasonló egyoldalú lépések”nyomán az események veszélyes irányba fordulhatnak.

Méltatta a Moszkva, Teherán és Ankara összefogásának köszönhetően létrejött tűzszünetet és a nem kirekesztő Szíria-közi párbeszédet lehetővé tevő az asztanai folyamat beindítását. Sürgette a Hán Sejkún-i vegyi fegyveres “provokációnak” az ENSZ égisze alatt, “földrajzi kiegyensúlyozottság” alapján történő, “nyílt és átlátható” kivizsgálását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában kijelentette: Oroszország álláspontja változatlanul az, hogy “elfogulatlan” nemzetközi vizsgálatot kell lefolytatni a Hán Sejkún-i vegyifegyver-incidensről, függetlenül Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszternek azon bejelentésétől, hogy a francia hírszerzés szerint az Idlíb tartománybeli településen olyan szaringázt vetettek be, amely “a szíriai laborokban kifejlesztett módszerek vonásait viseli magán”.

Peszkov Moszkva értetlenségét és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet(OPCW) egyelőre tartózkodik egy ilyen vizsgálat végrehajtásától. Hangot adott véleményének, miszerint nemzetközi vizsgálat nélkül nem állapítható meg, hogy ki vetette be a harci gázt.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja Bassár el-Aszad szíriai vezető sorsával kapcsolatban nem változott. Putyin továbbra is úgy gondolja, hogy Aszad hatalmon maradásáról kizárólag a szíriaiak dönthetnek.

Peszkov Recep Tayyip Erdogan török elnöknek a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatára reagált.

Ebben Erdogan kijelentette, hogy Putyin azt mondta neki: nem “védőügyvédje” Aszadnak, amit mind a török államfő, mind több elemző Moszkva és a damaszkuszi rezsim eltávolodásának jeleként értékelt. A szóvivő szerint az orosz vezető már korábban, több interjúban is használta ugyanezt a kifejezést ugyanebben az összefüggésben. MTI

Politika

Moszkvába utazik Trump nemzetbiztonsági tanácsadója az amerikai-orosz csúcs előkészítésére

Közzétéve

-

Írta:

Moszkvába utazik a tervek szerint a jövő héten Richard Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az amerikai és az orosz elnök találkozójának előkészítése keretében – közölte csütörtökön washingtoni forrásokra hivatkozva az Interfax orosz hírügynökség.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette az Interfax értesülését.

Korábban a The Washington Post című amerikai napilapban olyan közlés jelent meg, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a NATO július 11-én és 12-én tartandó csúcstalálkozóját követően találkozhat egymással ez egyik európai ország fővárosában. A lehetséges helyszínek közül a nemzetközi sajtóban konkrétan eddig csak Bécset említették.

A brit The Times című lap úgy értesült, hogy az amerikai-orosz csúcsot akár a NATO tanácskozása előtt is megtarthatják, ami nyugtalanságot keltett Londonban, mert az “hatást gyakorolhat Oroszország agressziójának megvitatására”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden kijelentette: még nem világos, hogy mikor lesz a Putyin-Trump-találkozó, az időpontot egyelőre nem is mérlegelik a NATO brüsszeli csúcstalálkozóját megelőző időszakban.

Trump pénteken közölte: nem zárja ki, hogy még a nyáron találkozzon Putyinnal. Ezt a lehetőséget a Kreml sem zárta ki. MTI

Tovább olvasom

Politika

Zaharova: hiba volt Washington kilépése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Közzétéve

-

Írta:

Helytelen döntést hozott az Egyesült Államok azzal, hogy kilépett az ENSZ Emberi Jogi Bizottságából – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő újságíróknak szerdán Szamarában.

Kifejezte reményét, hogy az emberi jogi testület amerikai részvétel nélkül is hatékonyan lesz képes tovább működni. Mint mondta, Oroszország a bizottságon belül elő kívánja mozdítani a konstruktív és az átpolitizáltságtól mentes párbeszédet, ezért jelölteti magát a testületbe a 2021 és 2023 közötti időszakra.

A szóvivő szerint miközben az amerikaiak “banális, pimaszságba hajló cinizmussal, makacsul nem hajlandók elismerni, hogy komoly problémák vannak náluk az emberi jogok biztosításában”, megpróbálták saját politikai érdekeik szerint alakítani a bizottság összetételét, és más államokra ráerőltetni az emberi jogok “rendkívül sajátos értelmezését”, durván megsértve ezzel a társadalmi értékeket és a nemzetközi magatartási normákat.

Zaharova hangoztatta: a kilépés árt Washington jogvédelemmel kapcsolatos imázsának, ez annak jele, hogy az amerikai vezetés nemcsak a bizottságot, hanem magát a világszervezetet és az azt alkotó struktúrákat is semmibe veszi. Rámutatott: mivel az Egyesült Államok tavaly év végén kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO), Moszkvát nem lepte meg a mostani döntés.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerdán jelentette be, hogy az Egyesült Államok otthagyja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát. Mint mondta, a testület munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják, és erre bizonyíték, hogy “aránytalan mértékben” és elfogultan foglalkozik Izraellel. A diplomata korábban kifogásolta, hogy olyan államok is tagjai lehetnek a testületnek, amelyek rendszeresen megsértik az emberi jogokat.

Zaharova kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok konstruktív magatartást tanúsít majd a Szkripal-ügy miatt márciusban kiutasított 60 orosz diplomata helyettesítésének a kérdésében. Megjegyezte: Moszkva felfigyelt arra a washingtoni kijelentésre, amely szerint amerikai részről nem kívánják akadályozni a folyamatot.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt Nagy-Britannia és több mint kéttucat vele szolidáris állam orosz diplomatákat utasított ki, amire Oroszország szimmetrikus lépésekkel reagált. A legtöbb külügyi alkalmazottat, kölcsönösen hatvanat, Washington és Moszkva utasított ki a saját országából.

A moszkvai diplomáciai tárca szóvivője szerint az orosz fél továbbra is szimmetrikus választ ad majd a barátságtalan amerikai lépésekre.

Zaharova elmondta: Moszkva figyelmesen tanulmányozza, milyen, a hadászati egyensúlyt destabilizáló következményekkel járhat Washington világűrbéli katonai potenciáljának növelése és a fegyvereknek e közegben való megjelenése, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy önálló haderőnemként egy űrerő létrehozását rendelte el.

Hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal szemben Oroszország számára az a prioritás, hogy a világűr kutatása és hasznosítása kizárólag békés céllal folyjon, ezért több kezdeményezést is tett annak megakadályozására, hogy a fegyverkezési versenyt a világűrre is kiterjesszék. Állítása szerint az orosz légi és űrerő kizárólag védelmi jellegű, és Oroszország nem érdekelt a csapásmérő eszközöknek a világűrben történő alkalmazásában.

Szíriáról szólva az orosz szóvivő közölte: Moszkva nem zárja ki, hogy újabb álhírek és vádaskodások jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy az Oroszország által támogatott damaszkuszi rendszer ismét vegyi fegyvert vetett be.

Zaharova azt állította, kormánya adatokkal rendelkezik arról, hogy a Fehérsisakosok elnevezésű, nyugati pénzügyi támogatásban részesülő szíriai civil szervezet szoros együttműködésben áll a terroristákkal, egyebek között a dzsihadista volt an-Nuszra Fronttal.

A Fehérsisakosok több más civil szervezet mellett azt állították, hogy a kormányerők április 7-én vegyi fegyvert vetettek be Dúmában, amire reagálva az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország április 14-én csapást mért Szíriára, az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrei addigra még nem értek az állítólagos támadás helyszínére. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin fogadta az ENSZ és az ET főtitkárát

Közzétéve

-

Írta:

Az ENSZ-nek a nemzetközi válságok megoldásában vállalt különleges szerepét, illetve Oroszország és az Európa Tanács teljes körű együttműködése helyreállításának fontosságát hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a szerdán a Kremlben fogadta António Guterrest, a világszervezet, illetve Thorbjörn Jaglandot, a jogállamiságot, valamint szabadság- és emberi jogokat szavatoló legfontosabb európai struktúra főtitkárát.

Putyin közölte Guterressel, hogy Moszkva továbbra is kész az ENSZ-szel való konstruktív együttműködésre, hangsúlyozva, hogy az ENSZ Alapokmánya jelenti a mai nemzetközi jog alapját.

Az ENSZ főtitkára a maga részéről pótolhatatlan tényezőnek nevezte Oroszországot, mint a világszervezet egyik alapítóját és a Biztonsági Tanács állandó tagját az új, többpólusú világrend kialakításában.

Guterres szerint az ENSZ a hidegháború és az egypólusú világrend korszaka után igyekszik megtalálni a multipoláris világ új szerkezetét, az annak megfelelő sokoldalú kormányzási struktúrákkal együtt. Mint mondta, Moszkvának ebben aktív szerepet kell játszania.

Putyin egyetértéséről biztosította Jaglandot ez utóbbinak azzal a korábbi kijelentésével kapcsolatban, hogy Oroszországnak teljes értékű együttműködést kell folytatnia az Európa Tanáccsal.

Az európai szervezet vezető tisztségviselője emlékeztetett arra, hogy Moszkva 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Jagland egyebek között arról is szólt, hogy noha több ország is elégedetlen az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyes döntéseivel, a tagállamok úgy tartják, hogy a bíróság és az egyezmény egészében nagyon fontos és az érdekeiket szolgálja.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a nap folyamán korábban fogadta az ET főtitkárát, kifejtette neki: Moszkvát aggasztja, hogy az EJEB bíróinak egyharmadát orosz képviselők részvétele nélkül választották meg az ET Parlamenti Közgyűlésének (PACE) “válsága” miatt. Lavrov szerint az elmúlt öt év alatt kevesebb mint harmadára csökkent az Oroszország ellen az EJEB elé terjesztett panaszok száma.

Oroszország PACE-küldöttségét 2014 áprilisában megfosztották alapvető jogaitól – közgyűlési szavazati joguktól, a vezető testületekbe történő megválaszthatóságuktól és a megfigyelő missziókban való részvétel lehetőségétől – a Krím félszigettel történt újraegyesülés és az ukrán válság miatt. Két, 2015-ös rehabilitációs kísérlet kudarcát követően az orosz fél közölte, hogy ilyen körülmények között nem hajlandó folytatni a munkát, 2016-ban és 2017-ben pedig már nem is kezdeményezte jogainak helyreállítását.

Tavaly Moszkva azt is közölte, hogy felfüggeszti a tagdíj fizetését, amiért küldöttsége nem vehet részt a PACE munkájában. Egyúttal olyan szabálymódosítási javaslatot tett, hogy senkinek se állhasson jogában megfosztani jogaiktól a nemzeti delegációkat.

Kirill pátriárka szerdán Moszkvában a közel-keleti keresztények katasztrofális helyzetére hívta fel az ENSZ főtitkárának figyelmét. Külön kiemelte, hogy Észak-Irakban, ahol a háború előtt másfél millió Krisztus-hívő élt, mára már csak mintegy 150 ezer maradt.

António Guterres szerint a keresztény közösségek a közel-keleti kultúra elidegeníthetetlen részét képezik. A főtitkár kifejezte reményét, hogy a helyzet stabilizálódása után a menekültek visszatérnek otthonaikba.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű