Írjon nekünk

Politika

Sojgu: orosz katonák életét veszélyeztette az amerikai légicsapás

A megjelenés óta

-

Orosz katonák életét veszélyeztette a szíriai légierő sajráti repülőterére robotrepülőgépekkel mért amerikai csapás – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán a VII. Moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián.

A tárcavezető közölte, hogy Oroszország megteszi a szükséges lépéseket Szíriában az orosz katonák biztonságának szavatolása érdekében. Rámutatott, hogy Moszkva a támadást a nemzetközi jog “durva megsértéseként értékeli”.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszország kész támogatni az Egyesült Államokat az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni harcban. Emlékeztetett rá, hogy az orosz-amerikai együttműködés kereteit a kétoldalú repülésbiztonsági memorandum jelenti, amelynek hatályát Moszkva a sajráti incidens után felfüggesztette.

Sojgu jelezte, Oroszország kész arra, hogy megossza partnereivel azokat a tapasztalatokat, amelyeket légierejének a terroristák elleni bevetése során szerzett Szíriában. Dicsérte az orosz fegyverek és haditechnika nehéz körülmények között mutatott teljesítményét.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a terroristák a menekültek közé vegyülve több országba eljutottak. Sojgu a terrorizmust nevezte meg a globális biztonságot fenyegető fő veszélyként.

Az orosz védelmi miniszter szerint Szíriában a terroristák uralma alól felszabadított területeken a békés élethez való visszatérésnek olyan átfogó stratégiáját kell kidolgozni, amely kiküszöbölné az Afganisztánban és az Irakban elkövetett hibákat. Megítélése szerint ennek magában kell foglalnia az IÁ ideológiájának visszaszorítását, az új alkotmány kidolgozását, a lakosság humanitárius támogatását, a gazdasági élet helyreállítását és a terület aknamentesítését.

Szergej Sojgu elmondta, hogy a szíriai fegyvernyugvás kezesei – Oroszország, Irán és Törökország – erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült haladást elérni a fegyveres ellenzék és a terroristák elkülönítésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző amerikai kormánnyal ebben a kérdésben egyévi tárgyalás után sem sikerült pozitív eredményt elérni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konferencián arról beszélt, hogy a Sajrát elleni támadás miatt eltávolodott az átfogó terrorellenes front létrehozása és hangoztatta, hogy a “hasonló egyoldalú lépések”nyomán az események veszélyes irányba fordulhatnak.

Méltatta a Moszkva, Teherán és Ankara összefogásának köszönhetően létrejött tűzszünetet és a nem kirekesztő Szíria-közi párbeszédet lehetővé tevő az asztanai folyamat beindítását. Sürgette a Hán Sejkún-i vegyi fegyveres “provokációnak” az ENSZ égisze alatt, “földrajzi kiegyensúlyozottság” alapján történő, “nyílt és átlátható” kivizsgálását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában kijelentette: Oroszország álláspontja változatlanul az, hogy “elfogulatlan” nemzetközi vizsgálatot kell lefolytatni a Hán Sejkún-i vegyifegyver-incidensről, függetlenül Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszternek azon bejelentésétől, hogy a francia hírszerzés szerint az Idlíb tartománybeli településen olyan szaringázt vetettek be, amely “a szíriai laborokban kifejlesztett módszerek vonásait viseli magán”.

Peszkov Moszkva értetlenségét és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet(OPCW) egyelőre tartózkodik egy ilyen vizsgálat végrehajtásától. Hangot adott véleményének, miszerint nemzetközi vizsgálat nélkül nem állapítható meg, hogy ki vetette be a harci gázt.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja Bassár el-Aszad szíriai vezető sorsával kapcsolatban nem változott. Putyin továbbra is úgy gondolja, hogy Aszad hatalmon maradásáról kizárólag a szíriaiak dönthetnek.

Peszkov Recep Tayyip Erdogan török elnöknek a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatára reagált.

Ebben Erdogan kijelentette, hogy Putyin azt mondta neki: nem “védőügyvédje” Aszadnak, amit mind a török államfő, mind több elemző Moszkva és a damaszkuszi rezsim eltávolodásának jeleként értékelt. A szóvivő szerint az orosz vezető már korábban, több interjúban is használta ugyanezt a kifejezést ugyanebben az összefüggésben. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Elkerülik Ukrajnát a délre tartó orosz vonatok

A megjelenés óta

-

Írta:

Elkerülő pályára terelte át hétfőn az Oroszországi Vasutak társaság a déli irányba tartó vonatokat a Zsuravka-Millerovo útvonalon, az orosz szerelvények ezentúl nem veszik igénybe Ukrajna területén átvezető régi vasúti szakaszt.

A 137 kilométer hosszú, 2015 áprilisa és 2017 augusztusa között megépült elkerülő pályaszakaszon szeptember óta közlekednek rendszeresen a teherszerelvények, az utasszállító vonatok egy részét pedig november óta terelték rá. Korábban a Fekete-tenger irányába tartó vonatoknak kétszer kellett átlépniük az ukrán államhatárt Luhanszk megyében.

Az új szakaszon a személyvonatok óránként 140, a teherszállító szerelvények pedig 90 kilométeres sebességgel haladhatnak. A pályát nyári időszakban 190 szerelvény veheti igénybe.

Rosztov és Voronyezs megyében az elkerülő szakaszon összesen hét új állomás és egyebek mellet 20 vasúti átjáró és a Kalitva folyón át egy 158 méteres vasúti híd épült. MTI

Tovább olvasom

Elnökválasztás 2018

Felmérés: az oroszok 82 százaléka támogatja Putyint

A megjelenés óta

-

Írta:

Az orosz lakosság több mint 82 százaléka támogatja Vlagyimir Putyin elnököt – derült ki a VCIOM közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből.

Az intézet honlapján közölt adatok szerint az orosz elnök népszerűségi indexe 80%-ra emelkedett az elmúlt évben és a legfrissebb felmérés szerint (november 27 – december 3)  jelenleg 82.4%-on áll.

A közvélemény-kutatás szerint Dmitrij Medvegyev kormányfő és a kabinet támogatottsága 54 és 58.8% támogatja.

A felmérés 600 fő megkérdezésével készült november 27 és december 3. között, Oroszország 80 régiójában. A hibahatár kevesebb mint 1.9%.

Putyin indul a jövőévi elnökválasztáson

Vlagyimir Putyin orosz államfő bejelentette szerdán Nyizsnyij Novgorodban, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. A hivatalban lévő orosz államfő ezt a fennállásának 85. évfordulóját ünneplő GAZ autógyárban jelentette be.

Tovább olvasom

Politika

Moszkva kész tárgyalni Washingtonnal a közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről szóló egyezmény fenntartásáról

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország maradéktalanul tiszteletben szándékozik tartani az európai szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták leszereléséről megkötött (INF-) egyezmény rendelkezéseit mindaddig, ameddig az Egyesült Államok is így tesz, és kész tárgyalni az azzal kapcsolatban felmerült problémákról.

Ezt közleményben tudatta pénteken, az INF-megállapodás megkötésének 30. évfordulóján az orosz külügyminisztérium.

“Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az INF-megállapodás minden feltételét be fogjuk tartani, amíg azokat a partnereink betartják. Hajlandóak vagyunk az Egyesült Államokkal politikamentes, szakmai párbeszédet folytatni az akörül összegyűlt problémákról. Ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy az ultimátumok nyelvén beszéljenek velünk, és Oroszországra katonai, politikai és szankciós nyomást gyakoroljanak, amiről Washingtonban izgalommal tárgyalnak” – áll a dokumentumban.

Az orosz diplomáciai tárca szerint Moszkva az elmúlt három évtized során mindig tartotta magát az egyezményhez, és el kívánja érni, hogy így tegyen az Egyesült Államok is. Washington a közlemény megfogalmazása szerint “meglehetősen szabadon értelmezi az egyezményes kötelezettségeket ott, ahol azok akadályozzák a számára fontos fegyverek kifejlesztését”, ugyanakkor megalapozatlanul vádolja Oroszországot a megállapodás megsértésével.

A közlemény az INF-szerződést fontos mérföldkőnek nevezte a hidegháborús sztereotípiák elutasítása terén, rámutatva, hogy az fontos szerepet játszott az európai és globális biztonság megerősítésében. Az orosz külügyminisztérium ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült megvalósítani Moszkva 2007-ben előterjesztett javaslatát az egyezmény egyetemessé tételére, ami “lehetővé tette volna, hogy elejét vegyék a rakéták elterjedésével járó problémáknak és negatív tendenciáknak”.

Az Egyesült Államok először 2014 júniusában vádolta meg Oroszországot földi telepítésű közepes hatótávolságú rakéta tesztelésével. Moszkva ezzel szemben azt vetette Washington szemére, hogy az amerikai rakétapajzsnak az európai szárazföldre (Romániába és Lengyelországba) telepített elemei elhárító rakéták mellett manőverező robotrepülőgépek kilövésére is alkalmasak. Mindkét fél megalapozatlannak minősítette az ellene felhozott vádakat.

Az 1987. december 8-án Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár által aláírt, és 1988. június 1-jén hatályba lépett (Intermediate-range Nuclear Forces, INF-) szerződés értelmében három éven belül fel kellett számolni az amerikai és a szovjet közepes (1000-5500 kilométer) hatótávolságú rakétákat és ezek indítóberendezéseit. A rövidebb (500-1000 kilométer) hatótávolságú rakéták és indítóberendezéseik felszámolására az egyezmény másfél évet adott. MTI

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Népszerű