Írjon nekünk

Ukrajna

Veszélyesek az ukrajnai atomerőművek

A megjelenés óta

-

Az ukrajnai atombiztonság ingatag helyzetére figyelmeztet egy terjedelmes cikkében a The Washington Times-ra hivatkozva az Atomenergia info. Az amerikai napilap kolumnistája, L. Todd Wood szerint a helyzet akár egy újabb Csernobilhoz is vezethet.

2016-ban Ukrajna első számú turisztikai célpontja a kihalt Pripjaty város volt, amelyet az 1986-os, halálos csernobili reaktorleolvadás után ürítettek ki. Ma Ukrajna villamosenergia-termelése 53 százalékban hagyatkozik az atomra, de közben olyan újabb nukleáris balesetet kockáztat, amely nagyobb lehet, mint amit Európa és a világ el tud képzelni – írja. Elemzése szerint az ukrán atomenergetikai iparnak többtényezős problémával kell szembe néznie, de a fő gond az egész volt szovjet köztársaságot sújtja – ez pedig a korrupció, ami az elszámoltathatóság hiányához és a szektor kritikus infrastruktúrájának rossz kezeléséhez vezet.

Az ukrán atomerőműveket az ország állami atomfelügyeletének kell ellenőriznie. Ez a törvény értelmében független szabályozó testület. Az utóbbi években azonban bevett gyakorlattá vált, hogy a vezetőit – a szigorú, befolyásmentes kiválasztási folyamat helyett – az atomerőműveket üzemeltető állami társaság, az Energoatom nevezi ki – írja a lap, és arra is rámutat, hogy ez visszás módon az üzemeltető szeszélyeinek rendeli alá a felügyeleti szervet. „Ha az Energoatom nem tud betartani valamilyen biztonsági követelményt vagy határidőt, akkor a vezetői tájékoztatják erről a szabályozó hatóságot, és a határidőket kitolják vagy eltörlik, a közbiztonság pedig el van felejtve.” Ráadásul egy sor tisztség betöltetlen az ellenőrző testületben. Az atom- és sugárbiztonsági állami főfelügyelő posztja például három éve üres, csakúgy, mint más kulcsfontosságú pozíció – ismerteti a jelenlegi állapotokat az elemzés.

A helyzet pedig csak romlik.

Ilyen engedékeny környezetben ugyanis az Energoatom nem érzi többé szükségét annak, hogy a beszerzési eljárások során tiszteletben tartsa a legjobb hazai követelményeket vagy a nemzetközi gyakorlatot. Ahelyett, hogy követné a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlásait és megfelelő múlttal rendelkező vállalatokat alkalmazna, az Energoatom olyan kétes cégeknek ad megbízásokat, amelyeknek nincs meg a szükséges tapasztalatuk és szakértelmük az adott munka elvégzésére. A nemzetközi ellenőrzések pedig formálisak, és rendszertelenül végzik őket.

Ez a korrupció rendkívül veszélyes döntésekhez vezethet, nagy kockázatnak kitéve Ukrajna és egész Európa lakosságának biztonságát. A földrész legnagyobb atomerőművében, a zaporizzsjaiban például úgy hosszabbították meg két blokk üzemidejét, hogy figyelmen kívül hagyták a földrengésbiztonsági előírásokat. Egy ellenőrzés során pedig arra jutottak, hogy a vésztartalékként szolgáló dízelgenerátorok, amelyeknek áramkimaradás esetén a reaktor hűtését kell biztosítaniuk, gyakorlatilag alkalmatlanok erre a feladatra. Márpedig Japánban, a fukusimai atomerőműben éppen a tartalékgenerátorok üzemképtelensége okozta a zónaleolvadást, miután a szökőár tönkretette a reaktor energiaellátását – idéz néhány intő példát az elemzés.

Persze geopolitikai csavart is rejt ez a történet – mutat rá a szerző. A nyugat a japán tulajdonú, amerikai Westinghouse társaságot tolta előre az orosz nukleáris fűtőanyag alternatív forrásaként Ukrajna és más kelet-európai országok számára. És ezt nem biztonsági vagy piaci megfontolásokból teszik, miként azt gyakran állítják, hanem azért, hogy ártsanak az orosz érdekeknek ebben a régióban.

Van azonban egy probléma:

az orosz és nyugati fűtőanyagot vegyesen használó reaktorokat biztonsági problémák miatt csaknem minden hónapban le kell állítani – hívja fel a figyelmet egy az atomszakemberek egy része által régóta kifogásolt jelenségre a The Washington Times. A Westinghouse-fűtőelem egyszerűen nem olyan jó, mint az orosz reaktorok számára készített orosz üzemanyag, és ez olyan, nagyon veszélyes helyzetet teremt, melynek során a reaktor meghibásodhat. Ráadásul az anyacég, a Toshiba bejelentette, hogy a veszteséges amerikai leányvállalata csődvédelmet kért az Egyesült Államok csődtörvényének 11. fejezete alapján. Ez pedig megkérdőjelezi, hogy hosszú távon lehetséges-e egyáltalán az ukrán reaktorok ellátása Westinghouse-fűtőanyaggal. Az eredeti gyártók pedig közölték, hogy nem vállalják a felelősséget, ha Ukrajna, a tanácsaik ellenére, más üzemanyag-szállítót alkalmaz – figyelmeztet az amerikai lap, amely szerint mindez egy újabb Csernobil veszélyével fenyegethet.

A cikk úgy értékeli a helyzetet, hogy a beszerzési eljárások is „megadták magukat” a szovjet korszakból örökölt, kipróbált korrupciós módszereknek. Konkrét példákat is felidéz az Energoatomnál feltárt visszaélésekre. A szerző ugyanakkor annak a reményének ad hangot, hogy Kijevben felismerik: egy teljesen független és működőképes atomfelügyelet nélkül nem lehet garantálni az ország általános biztonságát, ami nem csak Ukrajnáról szól. Egész Európa jövője a tét – áll a The Washington Times cikkében.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Videó: több ezren tüntetnek Kijevben a parlament előtt

A megjelenés óta

-

Írta:

Kedden különböző ellenzéki pártok és mozgalmak több ezer támogatója vonult a kijevi parlament elé, hogy a politikai reformok folytatásáért tüntessen. A megmozdulást Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó és egykori grúz elnök Új Erők Mozgalma nevű pártja kezdeményezte.

A tüntetők fő követelései a parlamenti mentelmi jog megszüntetése, egy korrupcióellenes bíróság létrehozása és a választási rendszer megváltoztatása.

Tovább olvasom

Ukrajna

Szili Katalin: ha egy fiatal nem tanulhat az anyanyelvén, az “erőszakos asszimiláció”

A megjelenés óta

-

Írta:

Az identitást nem lehet megőrizni úgy, hogy valaki nem gyakorolhatja az anyanyelvét, elveszik tőle az anyanyelvi oktatás lehetőségét – mondta Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott az új ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban kedden az M1 aktuális csatornán.

Úgy fogalmazott: “rendkívüli cinizmus”, hogy szeptember elsején lépett életbe teljeskörűen Ukrajna és az Európai Unió társulási megállapodása, és az ukránok szeptember 5-én alkották meg az oktatási törvényt, amelyben az általános iskola negyedik osztálya fölött eltörlik az anyanyelven történő oktatást. Szerinte ez a kisebbségek és az európai értékvilág “durva támadása”.

Kiemelte: “sehol nem gyakorlat”, hogy erőszakkal kényszerítik rá az államnyelvet azokra, akik a szülőföldjükön szeretnének boldogulni. Hozzátette: ha egy fiatal nem tanulhat az anyanyelvén, az “erőszakos asszimiláció”.

MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel Kijevben

A megjelenés óta

-

Írta:

Több ellenzéki ukrán párt és társadalmi szervezet közös tüntetést kezdett kedden a kijevi parlament előtt, a politikai reformok folytatását követelve.

A megmozduláson a tüntetők egy csoportja megpróbált áthatolni a rendőrök által a parlamentnél felállított fémkordonon, és eközben összecsaptak a rendfenntartókkal.

A 112.ua hírportál közlése szerint a tüntetést Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó és egykori grúz elnök Új Erők Mozgalma néven létrehozott pártja kezdeményezte, de csatlakozott a megmozduláshoz több ellenzéki parlamenti párt, a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegély (Szamopomics), Julija Timosenko Haza (Batykivscsina) pártja, valamint a szélsőségesen nacionalista Szabadság (Szvoboda) aktivistái is.

A tüntetők fő követelései a parlamenti mentelmi jog megszüntetése, egy korrupcióellenes bíróság felállítása és a választási rendszer megváltoztatása.

Sátrakat vertek és csütörtökig maradnak

Sajtójelentések szerint délig több mint négyezer tüntető gyűlt össze a parlament előtt. Délután a tüntetők sátrakat kezdtek felállítani a demonstráció helyszínén. Újságíróknak úgy nyilatkoztak, hogy csütörtökig maradnak, mivel aznap tervezi a parlament követeléseik megvitatását.

A hatóságok rendkívüli erőkkel vonultak ki, az ukrán főváros központjában három és fél ezer rendfenntartó – zömében nemzeti gárdista – teljesít szolgálatot. A belvárosban korlátozták a forgalmat, a kormánynegyed utcáit – ahol a parlament a kormány és az elnöki hivatal épülete van – lezárták. Közvetlenül a parlamentet mintegy félezer gárdista védi. A szervezők mintegy tízezer tüntetőt várnak a parlament épülete elé.

A demonstráció miatt Andrij Parubij házelnök délelőtt felfüggesztette a parlamenti frakciók közötti egyeztetést a törvényhozás e heti plenáris napirendjéről. Az előzetes tervek szerint a parlament kedden tárgyalta volna második olvasásban a Donyec-medencei köztársaságok Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló, első olvasásban már megszavazott törvényt is.

Szaakasvili – aki szeptember 10-én gyalog érkezett Lengyelországból Ukrajnába, hívei gyűrűjében áttörve az ukrán határőrségen – már előre jelezte, hogy október 17-én visszatér Kijevbe híveivel az általa szükségesnek ítélt ukrajnai reformok ügyében.

A politikus 2004 és 2013 között volt Grúzia államfője. 2013-ban távozott – gyakorlatilag száműzetésbe – külföldre, 2015 májusában megkapta az ukrán állampolgárságot, 2016 novemberéig pedig a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzói tisztségét látta el.

Szaakasvili és Porosenko elnök között azonban megromlott a viszony, ami ahhoz vezetett, hogy a grúz politikus tavaly novemberben lemondott tisztségéről, majd új pártot alapított, amely előrehozott választásokat akar kikényszeríteni Ukrajnában.

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű

Orosz Hírek © 2017