Írjon nekünk

Ukrajna

Veszélyesek az ukrajnai atomerőművek

Közzétéve

-

Az ukrajnai atombiztonság ingatag helyzetére figyelmeztet egy terjedelmes cikkében a The Washington Times-ra hivatkozva az Atomenergia info. Az amerikai napilap kolumnistája, L. Todd Wood szerint a helyzet akár egy újabb Csernobilhoz is vezethet.

2016-ban Ukrajna első számú turisztikai célpontja a kihalt Pripjaty város volt, amelyet az 1986-os, halálos csernobili reaktorleolvadás után ürítettek ki. Ma Ukrajna villamosenergia-termelése 53 százalékban hagyatkozik az atomra, de közben olyan újabb nukleáris balesetet kockáztat, amely nagyobb lehet, mint amit Európa és a világ el tud képzelni – írja. Elemzése szerint az ukrán atomenergetikai iparnak többtényezős problémával kell szembe néznie, de a fő gond az egész volt szovjet köztársaságot sújtja – ez pedig a korrupció, ami az elszámoltathatóság hiányához és a szektor kritikus infrastruktúrájának rossz kezeléséhez vezet.

Az ukrán atomerőműveket az ország állami atomfelügyeletének kell ellenőriznie. Ez a törvény értelmében független szabályozó testület. Az utóbbi években azonban bevett gyakorlattá vált, hogy a vezetőit – a szigorú, befolyásmentes kiválasztási folyamat helyett – az atomerőműveket üzemeltető állami társaság, az Energoatom nevezi ki – írja a lap, és arra is rámutat, hogy ez visszás módon az üzemeltető szeszélyeinek rendeli alá a felügyeleti szervet. „Ha az Energoatom nem tud betartani valamilyen biztonsági követelményt vagy határidőt, akkor a vezetői tájékoztatják erről a szabályozó hatóságot, és a határidőket kitolják vagy eltörlik, a közbiztonság pedig el van felejtve.” Ráadásul egy sor tisztség betöltetlen az ellenőrző testületben. Az atom- és sugárbiztonsági állami főfelügyelő posztja például három éve üres, csakúgy, mint más kulcsfontosságú pozíció – ismerteti a jelenlegi állapotokat az elemzés.

A helyzet pedig csak romlik.

Ilyen engedékeny környezetben ugyanis az Energoatom nem érzi többé szükségét annak, hogy a beszerzési eljárások során tiszteletben tartsa a legjobb hazai követelményeket vagy a nemzetközi gyakorlatot. Ahelyett, hogy követné a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlásait és megfelelő múlttal rendelkező vállalatokat alkalmazna, az Energoatom olyan kétes cégeknek ad megbízásokat, amelyeknek nincs meg a szükséges tapasztalatuk és szakértelmük az adott munka elvégzésére. A nemzetközi ellenőrzések pedig formálisak, és rendszertelenül végzik őket.

Ez a korrupció rendkívül veszélyes döntésekhez vezethet, nagy kockázatnak kitéve Ukrajna és egész Európa lakosságának biztonságát. A földrész legnagyobb atomerőművében, a zaporizzsjaiban például úgy hosszabbították meg két blokk üzemidejét, hogy figyelmen kívül hagyták a földrengésbiztonsági előírásokat. Egy ellenőrzés során pedig arra jutottak, hogy a vésztartalékként szolgáló dízelgenerátorok, amelyeknek áramkimaradás esetén a reaktor hűtését kell biztosítaniuk, gyakorlatilag alkalmatlanok erre a feladatra. Márpedig Japánban, a fukusimai atomerőműben éppen a tartalékgenerátorok üzemképtelensége okozta a zónaleolvadást, miután a szökőár tönkretette a reaktor energiaellátását – idéz néhány intő példát az elemzés.

Persze geopolitikai csavart is rejt ez a történet – mutat rá a szerző. A nyugat a japán tulajdonú, amerikai Westinghouse társaságot tolta előre az orosz nukleáris fűtőanyag alternatív forrásaként Ukrajna és más kelet-európai országok számára. És ezt nem biztonsági vagy piaci megfontolásokból teszik, miként azt gyakran állítják, hanem azért, hogy ártsanak az orosz érdekeknek ebben a régióban.

Van azonban egy probléma:

az orosz és nyugati fűtőanyagot vegyesen használó reaktorokat biztonsági problémák miatt csaknem minden hónapban le kell állítani – hívja fel a figyelmet egy az atomszakemberek egy része által régóta kifogásolt jelenségre a The Washington Times. A Westinghouse-fűtőelem egyszerűen nem olyan jó, mint az orosz reaktorok számára készített orosz üzemanyag, és ez olyan, nagyon veszélyes helyzetet teremt, melynek során a reaktor meghibásodhat. Ráadásul az anyacég, a Toshiba bejelentette, hogy a veszteséges amerikai leányvállalata csődvédelmet kért az Egyesült Államok csődtörvényének 11. fejezete alapján. Ez pedig megkérdőjelezi, hogy hosszú távon lehetséges-e egyáltalán az ukrán reaktorok ellátása Westinghouse-fűtőanyaggal. Az eredeti gyártók pedig közölték, hogy nem vállalják a felelősséget, ha Ukrajna, a tanácsaik ellenére, más üzemanyag-szállítót alkalmaz – figyelmeztet az amerikai lap, amely szerint mindez egy újabb Csernobil veszélyével fenyegethet.

A cikk úgy értékeli a helyzetet, hogy a beszerzési eljárások is „megadták magukat” a szovjet korszakból örökölt, kipróbált korrupciós módszereknek. Konkrét példákat is felidéz az Energoatomnál feltárt visszaélésekre. A szerző ugyanakkor annak a reményének ad hangot, hogy Kijevben felismerik: egy teljesen független és működőképes atomfelügyelet nélkül nem lehet garantálni az ország általános biztonságát, ami nem csak Ukrajnáról szól. Egész Európa jövője a tét – áll a The Washington Times cikkében.

Ukrajna

Ukrajna meghátrált! Porosenko visszavonta az állampolgársági törvény Magyarország által is bírált módosítási javaslatát

Közzétéve

-

Írta:

Petro Porosenko ukrán elnök visszavonta azt a törvénymódosítási javaslatát, amelynek értelmében egyebek mellett megfosztanák ukrán állampolgárságuktól azokat a kettős állampolgárokat, akik részt vesznek más országok választásain, illetve külföldi útlevelet használnak ki-, illetve beutazáskor az országhatáron – jelentette szerdán az UNIAN ukrán hírügynökség.

A kijevi parlament honlapján is regisztrálta az állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslat visszavonását. Az államfő által 8297-es számon április 19-én beterjesztett javaslat alatt május 16-i keltezéssel az szerepel, hogy az előterjesztést visszavonták.

A Magyarország által többször is bírált indítványt elsősorban az Oroszországgal újra egyesült Krím félszigeten élőkre szabták, de ugyanúgy vonatkozott volna az ország minden állampolgárára, így a kárpátaljai magyarokra is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter április végén úgy fogalmazott, hogy Kijev újabb csapást mér a kisebbségi jogokra, ha elfogadja a kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló javaslatot.

Az állampolgárságról szóló törvényt módosító indítványt bírálta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője is a múlt hónap végén Washingtonban tett látogatásakor.

A tervezet szövege szerint az ukrán és egyben más állampolgársággal is rendelkezők elveszíthették volna ukrán állampolgárságukat, ha külföldön rendezett választásokon szavaznak, illetve részt vesznek más állam választásának megszervezésében, lebonyolításában, és ezt az adott ország állami vagy helyhatósági szerveinek publikus nyilvántartásaiban vagy hivatalos kiadványaiban, illetve weboldalain szereplő adatok bizonyítják.

Az előterjesztés értelmében szintén eredményezhette volna az ukrán állampolgárság elvesztését az, ha valaki az országhatárt külföldi útlevelével lépi át, vagy felhasználja azt Ukrajna területén, és ezt a határőrszolgálat, illetve más ukrán állami szerv rögzíti.

Ukrajna alkotmánya Kijev értelmezése szerint nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, ugyanakkor a gyakorlatban semmilyen büntetéssel nem sújtják az ország lakosai közül azokat, akik az ukrán mellett más állampolgársággal is rendelkeznek. Eddig – legalábbis a nyilvánosságra került információk alapján – csak egy-két egyedi esetben fosztott meg valakit az államfő az ukrán állampolgárságától. A legismertebb eset Miheil Szaakasvili volt odesszai kormányzóé, egykori georgiai elnöké, aki hontalanná vált, miután tavaly nyáron Porosenko elvette tőle az ukrán állampolgárságot, amit mellesleg ő személyesen adományozott neki korábban. Tavaly májusban az ukrán parlamenti egyik ellenzéki képviselőjét fosztotta meg ukrán állampolgárságától az államfő, azért mert a honatya – aki akkor egyébként sem Ukrajnában, hanem az Egyesült Államokban tartózkodott – nem mondott le kanadai állampolgárságáról. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

NATO hadihajók közelítenek Oroszország felé a Fekete-tengeren

Közzétéve

-

Írta:

A NATO egyik állandó gyors reagálású, többnemzetiségű flottaegysége (NATO Standing Maritime Group 2 – SNMG2) már belépett a Fekete-tenger nemzetközi vizeire – írja Dumszkaja című ukrán lap.

Az egység zászlóshajója a brit HMS Duncan (D37) romboló. Az ukrán lap szerint a brit hadihajó mellett érkezik még a spanyol haditengerészet Viktória fregattja, a török TCG Gemlik (F492), a német FGS Bayern (F217) és számos kisebb hajó.

Anatolij Petrenko az európai integrációért felelős ukrán védelmi-miniszterhelyettes még április 24-én jelentette be, hogy Ukrajna támogatja a NATO hadihajók jelenlétét a Fekete-tengeren. Hozzátette, hogy míg 2013-ban mintegy 12 ezer orosz katona tartózkodott a Krímben – amivel az orosz Fekete-tengeri Flotta által akkor Ukrajnától bérelt szevasztopoli támaszpontra utalt –, addig most a félszigeten állomásozó orosz katonák száma meghaladja a 31 ezret.

Az ukrán parlament 2017-ben fogadta el azt a törvényt, amely előírja, hogy Ukrajna NATO-tagsága az ország külpolitikájának egy fő prioritása kell legyen. Ezen kívül az észak-atlanti szövetségbe vezető út szerepel a bel- és külpolitikai, valamint nemzetbiztonsági törvényeiben.

A NATO azonban többször kijelentette, hogy Ukrajnának sokat kell még tennie a teljes jogú tagsághoz.

Tovább olvasom

Ukrajna

Porosenko: Ukrajna megkapta ingyen a páncéltörő rakéták az Egyesült Államoktól

Közzétéve

-

Írta:

Petro Porosenko ukrán elnök megerősítette, hogy Ukrajna megkapta a megígért Javelin típusú amerikai harckocsi-elhárító rakétákat – írj a TASZSZ hírügynökség.

Nagy érdeklődést váltott ki Ukrajnában és külföldön is a Javelin rakétarendszerek beszerzése. Meg tudom erősíteni, hogy a fegyverek, amelyekre régóta vártunk megérkeztek, megerősítették harcképességünket és javítják az euro-atlanti biztonságot – írta Porosenko a közösségi oldalán.

Arról nincs hivatalos információ, hogy mennyi amerikai rakétarendszer érkezett Ukrajnába.

Oroszország szerint az Egyesült Államok vérfürdőt készít elő Ukrajnában és bűnrészes a háború szításában

Az Egyesült Államok Kijevbe akkreditált nagykövete Mary Jovanovich idén januárban jelentette be, hogy Ukrajna ingyen kapja a Javelin típusú amerikai páncéltörő rakétákat, továbbá egyéb védelmi fegyvereket összesen 350 millió dollár értékben.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű