Írjon nekünk

Ukrajna

Veszélyesek az ukrajnai atomerőművek

A megjelenés óta

-

Az ukrajnai atombiztonság ingatag helyzetére figyelmeztet egy terjedelmes cikkében a The Washington Times-ra hivatkozva az Atomenergia info. Az amerikai napilap kolumnistája, L. Todd Wood szerint a helyzet akár egy újabb Csernobilhoz is vezethet.

2016-ban Ukrajna első számú turisztikai célpontja a kihalt Pripjaty város volt, amelyet az 1986-os, halálos csernobili reaktorleolvadás után ürítettek ki. Ma Ukrajna villamosenergia-termelése 53 százalékban hagyatkozik az atomra, de közben olyan újabb nukleáris balesetet kockáztat, amely nagyobb lehet, mint amit Európa és a világ el tud képzelni – írja. Elemzése szerint az ukrán atomenergetikai iparnak többtényezős problémával kell szembe néznie, de a fő gond az egész volt szovjet köztársaságot sújtja – ez pedig a korrupció, ami az elszámoltathatóság hiányához és a szektor kritikus infrastruktúrájának rossz kezeléséhez vezet.

Az ukrán atomerőműveket az ország állami atomfelügyeletének kell ellenőriznie. Ez a törvény értelmében független szabályozó testület. Az utóbbi években azonban bevett gyakorlattá vált, hogy a vezetőit – a szigorú, befolyásmentes kiválasztási folyamat helyett – az atomerőműveket üzemeltető állami társaság, az Energoatom nevezi ki – írja a lap, és arra is rámutat, hogy ez visszás módon az üzemeltető szeszélyeinek rendeli alá a felügyeleti szervet. „Ha az Energoatom nem tud betartani valamilyen biztonsági követelményt vagy határidőt, akkor a vezetői tájékoztatják erről a szabályozó hatóságot, és a határidőket kitolják vagy eltörlik, a közbiztonság pedig el van felejtve.” Ráadásul egy sor tisztség betöltetlen az ellenőrző testületben. Az atom- és sugárbiztonsági állami főfelügyelő posztja például három éve üres, csakúgy, mint más kulcsfontosságú pozíció – ismerteti a jelenlegi állapotokat az elemzés.

A helyzet pedig csak romlik.

Ilyen engedékeny környezetben ugyanis az Energoatom nem érzi többé szükségét annak, hogy a beszerzési eljárások során tiszteletben tartsa a legjobb hazai követelményeket vagy a nemzetközi gyakorlatot. Ahelyett, hogy követné a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlásait és megfelelő múlttal rendelkező vállalatokat alkalmazna, az Energoatom olyan kétes cégeknek ad megbízásokat, amelyeknek nincs meg a szükséges tapasztalatuk és szakértelmük az adott munka elvégzésére. A nemzetközi ellenőrzések pedig formálisak, és rendszertelenül végzik őket.

Ez a korrupció rendkívül veszélyes döntésekhez vezethet, nagy kockázatnak kitéve Ukrajna és egész Európa lakosságának biztonságát. A földrész legnagyobb atomerőművében, a zaporizzsjaiban például úgy hosszabbították meg két blokk üzemidejét, hogy figyelmen kívül hagyták a földrengésbiztonsági előírásokat. Egy ellenőrzés során pedig arra jutottak, hogy a vésztartalékként szolgáló dízelgenerátorok, amelyeknek áramkimaradás esetén a reaktor hűtését kell biztosítaniuk, gyakorlatilag alkalmatlanok erre a feladatra. Márpedig Japánban, a fukusimai atomerőműben éppen a tartalékgenerátorok üzemképtelensége okozta a zónaleolvadást, miután a szökőár tönkretette a reaktor energiaellátását – idéz néhány intő példát az elemzés.

Persze geopolitikai csavart is rejt ez a történet – mutat rá a szerző. A nyugat a japán tulajdonú, amerikai Westinghouse társaságot tolta előre az orosz nukleáris fűtőanyag alternatív forrásaként Ukrajna és más kelet-európai országok számára. És ezt nem biztonsági vagy piaci megfontolásokból teszik, miként azt gyakran állítják, hanem azért, hogy ártsanak az orosz érdekeknek ebben a régióban.

Van azonban egy probléma:

az orosz és nyugati fűtőanyagot vegyesen használó reaktorokat biztonsági problémák miatt csaknem minden hónapban le kell állítani – hívja fel a figyelmet egy az atomszakemberek egy része által régóta kifogásolt jelenségre a The Washington Times. A Westinghouse-fűtőelem egyszerűen nem olyan jó, mint az orosz reaktorok számára készített orosz üzemanyag, és ez olyan, nagyon veszélyes helyzetet teremt, melynek során a reaktor meghibásodhat. Ráadásul az anyacég, a Toshiba bejelentette, hogy a veszteséges amerikai leányvállalata csődvédelmet kért az Egyesült Államok csődtörvényének 11. fejezete alapján. Ez pedig megkérdőjelezi, hogy hosszú távon lehetséges-e egyáltalán az ukrán reaktorok ellátása Westinghouse-fűtőanyaggal. Az eredeti gyártók pedig közölték, hogy nem vállalják a felelősséget, ha Ukrajna, a tanácsaik ellenére, más üzemanyag-szállítót alkalmaz – figyelmeztet az amerikai lap, amely szerint mindez egy újabb Csernobil veszélyével fenyegethet.

A cikk úgy értékeli a helyzetet, hogy a beszerzési eljárások is „megadták magukat” a szovjet korszakból örökölt, kipróbált korrupciós módszereknek. Konkrét példákat is felidéz az Energoatomnál feltárt visszaélésekre. A szerző ugyanakkor annak a reményének ad hangot, hogy Kijevben felismerik: egy teljesen független és működőképes atomfelügyelet nélkül nem lehet garantálni az ország általános biztonságát, ami nem csak Ukrajnáról szól. Egész Európa jövője a tét – áll a The Washington Times cikkében.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Szijjártó: Kijevnek végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatosan Kijevnek teljes mértékben eleget kell tennie az Európai Unió és a Velencei Bizottság elvárásainak, amennyiben “komolyan gondolja” az euroatlanti integrációs törekvéseit – szögezte le Szijjártó Péter hétfőn az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében.

Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a Velencei Bizottság hétfőn közzétett állásfoglalása “teljesen egyértelmű”, az abban megfogalmazott mondatokat nem lehet kétféleképpen értelmezni.

Rámutatott, a dokumentumból kiderült, hogy a “megfelelő megoldás” az Európa Tanács alkotmányjogi szakemberekből álló testülete szerint is a jogszabály kifogásolt 7. cikkelyének módosítása lenne.

Megismételte, hogy a kormánynak ebben az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben: hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat, egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és hajtsák végre teljes egészében a Velencei Bizottság ajánlásait.

Magyarország nem tudja támogatni az ukrán törekvéseket a nemzetközi politikában, amíg nincs változás – mondta Szijjártó, hozzátéve, reméli, hogy erre mielőbb sor kerül.

A Velencei Bizottság hétfőn tette közzé állásfoglalását az ukrán oktatási törvényről, és eszerint bár alapvetően legitimek Ukrajna törekvései, azonban indokoltak a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával kapcsolatos erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok. Mint írták, a 7. cikk jelentősen különbözik a tervezettől, melyről a kisebbségek képviselőivel konzultációt folytattak, kétértelműségeket tartalmaz, továbbá nem tartalmazza a szükséges útmutatásokat az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeinek megvalósításához.

Azon rendelkezés, amely engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein – így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven – oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket – hangsúlyozta a testület.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A jogszabály 7. cikkelye szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyeznék, s csak az önkormányzati fenntartású iskolák külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnának majd. Ez a bírálók szerint sérti Ukrajna alkotmányát, illetve nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Szijjártó: Magyarország állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kéri Kárpátaljára

A megjelenés óta

-

Írta:

Magyarország állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi Kárpátaljára – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bécsben.

A tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának plenáris ülésén felszólalásában kiemelte: Magyarország nagyra értékeli a szervezet megfigyelőinek ukrajnai munkáját. A szervezetnek az orosz-ukrán határ orosz oldalán működő határmegfigyelő misszióját magyar diplomata vezeti – emlékeztetett.

Felidézte: Magyarország korábban számos területen elkötelezetten támogatta Ukrajnát, de nagy csalódást okozott számára a szeptemberben elfogadott oktatási törvény, amely jelentősen csorbítja a nemzeti kisebbségek anyanyelven való tanuláshoz fűződő jogait. A jogszabály teljes mértékben ellentétes Ukrajna kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeivel, ezért helyre kell állítania a nemzeti kisebbségek jogait – jelentette ki.

Szijjártó Péter kitért rá: Magyarország aggódik a kárpátaljai helyzet miatt, a régióban 150 ezer magyar él. Ezért állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi a térségbe, ami nem ütközhet akadályba, hiszen a misszió mandátuma az ország egész területére szól – közölte. Hozzátette: Kárpátalja többnemzetiségű terület, és az új oktatási törvény nem segíti a békés együttélést a térségben. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Szijjártó: Ukrajna megsértette a NATO-val szembeni kötelezettségeit

A megjelenés óta

-

Írta:

Ukrajna azáltal, hogy a kisebbségi jogokat súlyosan sérti és azáltal, hogy elfogadta az új oktatási törvényt, nemcsak európai uniós kötelezettségeinek, hanem NATO-kötelezettségeinek sem tesz eleget – jelentette ki Szijjártó Péter szerdán Brüsszelben, a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna éves nemzeti programjában vállalta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és fejlesztését, de ezzel teljes mértékben ellentétes az új oktatási törvény elfogadása. Ukrajna az oktatási törvény elfogadásával nem kétoldalú akciót folytat Magyarországgal szemben, hanem nemzetközi vállalásainak nem tesz eleget.

Ha Ukrajnának fontos, hogy helyreálljon együttműködése a NATO-val, akkor vissza kell vonnia az oktatási törvényt. Ha pedig vannak olyan országok, amelyek számára ugyancsak fontos, hogy a párbeszéd helyreálljon, akkor győzzék meg Ukrajnát, hogy feleljen meg nemzetközi kötelezettségeinek – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Kijelentette, Magyarország semmiféle geopolitikai játszma oltárán nem hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok érdekeit, ezért ellenzi, hogy az Ukrajna által okozott helyzetet a NATO elfogadja. Nem Magyarország, hanem Ukrajna állított elő új helyzetet. Ha Kijev visszavonja a törvényt, Magyarország újra a leghangosabb támogatója lesz európai és euroatlanti törekvéseinek.

Amennyiben Kijev azt akarja, hogy a kárpátaljai magyarok is elsajátítsák az államnyelvet, akkor fejleszteniük kell az ukrán nyelvtanulás hatékonyságát, de elvenni a magyaroktól az anyanyelven tanulás jogát nem lehet – húzta alá Szijjártó Péter.

Az ukrán parlament szeptember elején szavazta meg az új oktatási törvényt, mely az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi. A Petro Porosenko elnök által is aláírt törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Oroszország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Népszerű