Írjon nekünk

Ukrajna

Az EP megszavazta Ukrajna vízummentességét

A megjelenés óta

-

Az Európai Parlament csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén megszavazta az ukrán állampolgárok szabad uniós beutazását biztosító vízummentességet.

A 521 szavazattal 75 ellenében és 36 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály várhatóan június 20-án lép életbe, miután az Európai Unió Tanácsa is elfogadta.

Az Európai Parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a vízummentesség azokra az ukrán állampolgárokra vonatkozik, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek. A könnyített uniós beutazást segítő vízummentesség értelmében Ukrajna polgárai az Európai Unió tagállamában üzleti célból, turistaként, vagy családi okokból 90 napig tartózkodhatnak bármely féléves időszakban, de munkát nem vállalhatnak. A vízummentesség az Egyesült Királyság és Írország kivételével az összes uniós tagállamra, valamint Izlandra, Lichtensteinre, Norvégiára és Svájcra érvényes.

A vízummentes uniós beutazás teljes körű megadását az unió tagállamai a vízummentességi felfüggesztési mechanizmus bevezetéséhez kötötték, amely a vízumok újbóli bevezetését teszi lehetővé.
A szabályok értelmében kivételes esetekben fel lehet függeszteni az úgynevezett harmadik országokkal – vagyis az Európai Unión kívüli országokkal – kötött vízummentességi megállapodásokat. Az adott ország polgárainak újra vízumot kell igényelniük a beutazáshoz, ha honfitársaik nagy számban illegálisan tartózkodnak az EU területén, vagy nagy számban tagadják meg tőlük a belépést annak területére, továbbá akkor, ha jelentős mértékben emelkedik az adott ország állampolgárai által beadott, nem megalapozott menedékkérelmek száma, vagy ha a küldő országok részéről a visszafogadási hajlandóság csökken. Visszaállhat a vízumkötelezettség abban az esetben is, ha az EU-n kívüli országok állampolgáraihoz köthetően veszélyeztetetté válik egy uniós tagország belső biztonsága.

Az ukrán állampolgárok vízummentes uniós beutazásának lehetősége a vízummentességi felfüggesztési mechanizmussal egy időben lép életbe.

Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, a vízummentességgel több százezer embernek válik könnyebbé a szabad utazás és a külföldi tanulás, egyszerűsödhet az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségi közösségek tagjainak kapcsolattartása az anyaországokkal.

A politikus hangsúlyozta, továbbra is támogatni kell Ukrajnát az európai jogállamisághoz felzárkóztató reformok végrehajtásában, ugyanakkor fel kell hívni Kijev figyelmét arra, hogy a demokratizálódást és az európai integráció törekvését nem elég deklarálni, hanem minden intézkedés során szem előtt kell tartani.

“Megengedhetetlen, hogy az országban élő kisebbségek alkotmány által garantált nyelvi és oktatási jogait diszkriminatív módon szűkítsék, vagy teret engedjenek a szélsőséges csoportoknak, hogy feszültséget szítsanak a többség és a kisebbségek között” – fogalmazott a képviselő.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Videó: több ezren tüntetnek Kijevben a parlament előtt

A megjelenés óta

-

Írta:

Kedden különböző ellenzéki pártok és mozgalmak több ezer támogatója vonult a kijevi parlament elé, hogy a politikai reformok folytatásáért tüntessen. A megmozdulást Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó és egykori grúz elnök Új Erők Mozgalma nevű pártja kezdeményezte.

A tüntetők fő követelései a parlamenti mentelmi jog megszüntetése, egy korrupcióellenes bíróság létrehozása és a választási rendszer megváltoztatása.

Tovább olvasom

Ukrajna

Szili Katalin: ha egy fiatal nem tanulhat az anyanyelvén, az “erőszakos asszimiláció”

A megjelenés óta

-

Írta:

Az identitást nem lehet megőrizni úgy, hogy valaki nem gyakorolhatja az anyanyelvét, elveszik tőle az anyanyelvi oktatás lehetőségét – mondta Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott az új ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban kedden az M1 aktuális csatornán.

Úgy fogalmazott: “rendkívüli cinizmus”, hogy szeptember elsején lépett életbe teljeskörűen Ukrajna és az Európai Unió társulási megállapodása, és az ukránok szeptember 5-én alkották meg az oktatási törvényt, amelyben az általános iskola negyedik osztálya fölött eltörlik az anyanyelven történő oktatást. Szerinte ez a kisebbségek és az európai értékvilág “durva támadása”.

Kiemelte: “sehol nem gyakorlat”, hogy erőszakkal kényszerítik rá az államnyelvet azokra, akik a szülőföldjükön szeretnének boldogulni. Hozzátette: ha egy fiatal nem tanulhat az anyanyelvén, az “erőszakos asszimiláció”.

MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel Kijevben

A megjelenés óta

-

Írta:

Több ellenzéki ukrán párt és társadalmi szervezet közös tüntetést kezdett kedden a kijevi parlament előtt, a politikai reformok folytatását követelve.

A megmozduláson a tüntetők egy csoportja megpróbált áthatolni a rendőrök által a parlamentnél felállított fémkordonon, és eközben összecsaptak a rendfenntartókkal.

A 112.ua hírportál közlése szerint a tüntetést Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó és egykori grúz elnök Új Erők Mozgalma néven létrehozott pártja kezdeményezte, de csatlakozott a megmozduláshoz több ellenzéki parlamenti párt, a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegély (Szamopomics), Julija Timosenko Haza (Batykivscsina) pártja, valamint a szélsőségesen nacionalista Szabadság (Szvoboda) aktivistái is.

A tüntetők fő követelései a parlamenti mentelmi jog megszüntetése, egy korrupcióellenes bíróság felállítása és a választási rendszer megváltoztatása.

Sátrakat vertek és csütörtökig maradnak

Sajtójelentések szerint délig több mint négyezer tüntető gyűlt össze a parlament előtt. Délután a tüntetők sátrakat kezdtek felállítani a demonstráció helyszínén. Újságíróknak úgy nyilatkoztak, hogy csütörtökig maradnak, mivel aznap tervezi a parlament követeléseik megvitatását.

A hatóságok rendkívüli erőkkel vonultak ki, az ukrán főváros központjában három és fél ezer rendfenntartó – zömében nemzeti gárdista – teljesít szolgálatot. A belvárosban korlátozták a forgalmat, a kormánynegyed utcáit – ahol a parlament a kormány és az elnöki hivatal épülete van – lezárták. Közvetlenül a parlamentet mintegy félezer gárdista védi. A szervezők mintegy tízezer tüntetőt várnak a parlament épülete elé.

A demonstráció miatt Andrij Parubij házelnök délelőtt felfüggesztette a parlamenti frakciók közötti egyeztetést a törvényhozás e heti plenáris napirendjéről. Az előzetes tervek szerint a parlament kedden tárgyalta volna második olvasásban a Donyec-medencei köztársaságok Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló, első olvasásban már megszavazott törvényt is.

Szaakasvili – aki szeptember 10-én gyalog érkezett Lengyelországból Ukrajnába, hívei gyűrűjében áttörve az ukrán határőrségen – már előre jelezte, hogy október 17-én visszatér Kijevbe híveivel az általa szükségesnek ítélt ukrajnai reformok ügyében.

A politikus 2004 és 2013 között volt Grúzia államfője. 2013-ban távozott – gyakorlatilag száműzetésbe – külföldre, 2015 májusában megkapta az ukrán állampolgárságot, 2016 novemberéig pedig a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzói tisztségét látta el.

Szaakasvili és Porosenko elnök között azonban megromlott a viszony, ami ahhoz vezetett, hogy a grúz politikus tavaly novemberben lemondott tisztségéről, majd új pártot alapított, amely előrehozott választásokat akar kikényszeríteni Ukrajnában.

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű

Orosz Hírek © 2017