Írjon nekünk

Ukrajna

Az EP megszavazta Ukrajna vízummentességét

A megjelenés óta

-

Az Európai Parlament csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén megszavazta az ukrán állampolgárok szabad uniós beutazását biztosító vízummentességet.

A 521 szavazattal 75 ellenében és 36 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály várhatóan június 20-án lép életbe, miután az Európai Unió Tanácsa is elfogadta.

Az Európai Parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a vízummentesség azokra az ukrán állampolgárokra vonatkozik, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek. A könnyített uniós beutazást segítő vízummentesség értelmében Ukrajna polgárai az Európai Unió tagállamában üzleti célból, turistaként, vagy családi okokból 90 napig tartózkodhatnak bármely féléves időszakban, de munkát nem vállalhatnak. A vízummentesség az Egyesült Királyság és Írország kivételével az összes uniós tagállamra, valamint Izlandra, Lichtensteinre, Norvégiára és Svájcra érvényes.

A vízummentes uniós beutazás teljes körű megadását az unió tagállamai a vízummentességi felfüggesztési mechanizmus bevezetéséhez kötötték, amely a vízumok újbóli bevezetését teszi lehetővé.
A szabályok értelmében kivételes esetekben fel lehet függeszteni az úgynevezett harmadik országokkal – vagyis az Európai Unión kívüli országokkal – kötött vízummentességi megállapodásokat. Az adott ország polgárainak újra vízumot kell igényelniük a beutazáshoz, ha honfitársaik nagy számban illegálisan tartózkodnak az EU területén, vagy nagy számban tagadják meg tőlük a belépést annak területére, továbbá akkor, ha jelentős mértékben emelkedik az adott ország állampolgárai által beadott, nem megalapozott menedékkérelmek száma, vagy ha a küldő országok részéről a visszafogadási hajlandóság csökken. Visszaállhat a vízumkötelezettség abban az esetben is, ha az EU-n kívüli országok állampolgáraihoz köthetően veszélyeztetetté válik egy uniós tagország belső biztonsága.

Az ukrán állampolgárok vízummentes uniós beutazásának lehetősége a vízummentességi felfüggesztési mechanizmussal egy időben lép életbe.

Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, a vízummentességgel több százezer embernek válik könnyebbé a szabad utazás és a külföldi tanulás, egyszerűsödhet az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségi közösségek tagjainak kapcsolattartása az anyaországokkal.

A politikus hangsúlyozta, továbbra is támogatni kell Ukrajnát az európai jogállamisághoz felzárkóztató reformok végrehajtásában, ugyanakkor fel kell hívni Kijev figyelmét arra, hogy a demokratizálódást és az európai integráció törekvését nem elég deklarálni, hanem minden intézkedés során szem előtt kell tartani.

“Megengedhetetlen, hogy az országban élő kisebbségek alkotmány által garantált nyelvi és oktatási jogait diszkriminatív módon szűkítsék, vagy teret engedjenek a szélsőséges csoportoknak, hogy feszültséget szítsanak a többség és a kisebbségek között” – fogalmazott a képviselő.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Szijjártó: Kijevnek végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatosan Kijevnek teljes mértékben eleget kell tennie az Európai Unió és a Velencei Bizottság elvárásainak, amennyiben “komolyan gondolja” az euroatlanti integrációs törekvéseit – szögezte le Szijjártó Péter hétfőn az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében.

Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a Velencei Bizottság hétfőn közzétett állásfoglalása “teljesen egyértelmű”, az abban megfogalmazott mondatokat nem lehet kétféleképpen értelmezni.

Rámutatott, a dokumentumból kiderült, hogy a “megfelelő megoldás” az Európa Tanács alkotmányjogi szakemberekből álló testülete szerint is a jogszabály kifogásolt 7. cikkelyének módosítása lenne.

Megismételte, hogy a kormánynak ebben az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben: hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat, egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és hajtsák végre teljes egészében a Velencei Bizottság ajánlásait.

Magyarország nem tudja támogatni az ukrán törekvéseket a nemzetközi politikában, amíg nincs változás – mondta Szijjártó, hozzátéve, reméli, hogy erre mielőbb sor kerül.

A Velencei Bizottság hétfőn tette közzé állásfoglalását az ukrán oktatási törvényről, és eszerint bár alapvetően legitimek Ukrajna törekvései, azonban indokoltak a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával kapcsolatos erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok. Mint írták, a 7. cikk jelentősen különbözik a tervezettől, melyről a kisebbségek képviselőivel konzultációt folytattak, kétértelműségeket tartalmaz, továbbá nem tartalmazza a szükséges útmutatásokat az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeinek megvalósításához.

Azon rendelkezés, amely engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein – így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven – oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket – hangsúlyozta a testület.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A jogszabály 7. cikkelye szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyeznék, s csak az önkormányzati fenntartású iskolák külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnának majd. Ez a bírálók szerint sérti Ukrajna alkotmányát, illetve nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Szijjártó: Magyarország állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kéri Kárpátaljára

A megjelenés óta

-

Írta:

Magyarország állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi Kárpátaljára – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bécsben.

A tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának plenáris ülésén felszólalásában kiemelte: Magyarország nagyra értékeli a szervezet megfigyelőinek ukrajnai munkáját. A szervezetnek az orosz-ukrán határ orosz oldalán működő határmegfigyelő misszióját magyar diplomata vezeti – emlékeztetett.

Felidézte: Magyarország korábban számos területen elkötelezetten támogatta Ukrajnát, de nagy csalódást okozott számára a szeptemberben elfogadott oktatási törvény, amely jelentősen csorbítja a nemzeti kisebbségek anyanyelven való tanuláshoz fűződő jogait. A jogszabály teljes mértékben ellentétes Ukrajna kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeivel, ezért helyre kell állítania a nemzeti kisebbségek jogait – jelentette ki.

Szijjártó Péter kitért rá: Magyarország aggódik a kárpátaljai helyzet miatt, a régióban 150 ezer magyar él. Ezért állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi a térségbe, ami nem ütközhet akadályba, hiszen a misszió mandátuma az ország egész területére szól – közölte. Hozzátette: Kárpátalja többnemzetiségű terület, és az új oktatási törvény nem segíti a békés együttélést a térségben. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Szijjártó: Ukrajna megsértette a NATO-val szembeni kötelezettségeit

A megjelenés óta

-

Írta:

Ukrajna azáltal, hogy a kisebbségi jogokat súlyosan sérti és azáltal, hogy elfogadta az új oktatási törvényt, nemcsak európai uniós kötelezettségeinek, hanem NATO-kötelezettségeinek sem tesz eleget – jelentette ki Szijjártó Péter szerdán Brüsszelben, a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna éves nemzeti programjában vállalta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és fejlesztését, de ezzel teljes mértékben ellentétes az új oktatási törvény elfogadása. Ukrajna az oktatási törvény elfogadásával nem kétoldalú akciót folytat Magyarországgal szemben, hanem nemzetközi vállalásainak nem tesz eleget.

Ha Ukrajnának fontos, hogy helyreálljon együttműködése a NATO-val, akkor vissza kell vonnia az oktatási törvényt. Ha pedig vannak olyan országok, amelyek számára ugyancsak fontos, hogy a párbeszéd helyreálljon, akkor győzzék meg Ukrajnát, hogy feleljen meg nemzetközi kötelezettségeinek – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Kijelentette, Magyarország semmiféle geopolitikai játszma oltárán nem hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok érdekeit, ezért ellenzi, hogy az Ukrajna által okozott helyzetet a NATO elfogadja. Nem Magyarország, hanem Ukrajna állított elő új helyzetet. Ha Kijev visszavonja a törvényt, Magyarország újra a leghangosabb támogatója lesz európai és euroatlanti törekvéseinek.

Amennyiben Kijev azt akarja, hogy a kárpátaljai magyarok is elsajátítsák az államnyelvet, akkor fejleszteniük kell az ukrán nyelvtanulás hatékonyságát, de elvenni a magyaroktól az anyanyelven tanulás jogát nem lehet – húzta alá Szijjártó Péter.

Az ukrán parlament szeptember elején szavazta meg az új oktatási törvényt, mely az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi. A Petro Porosenko elnök által is aláírt törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Oroszország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Népszerű