Írjon nekünk

Gazdaság

Erdogan: el kell törölni az orosz cégek elleni nyugati szankciókat

A megjelenés óta

-

Az orosz cégek ellen el kellene szabadítani a nyugati szankcióktól és korlátozásoktól – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök a legfelső szintű orosz-török együttműködési tanács pénteki moszkvai ülésén.

Erdogan, aki a tanácskozáson isztambuli látogatásra hívta meg vendéglátóját, Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hangsúlyozta, hogy a két országnak mindent meg kell tennie a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fellendítéséért. Kiemelte az energetikai együttműködés, különösen a Török Áramlat gázvezeték és az akkuyui atomerőmű megépítésének fontosságát.

Kijelentette, hogy

Törökország MC-21-es (orosz jelzéssel MSz-21-es) típusú orosz utasszállító repülőgépeket kíván vásárolni.

Szavai szerint fel kell gyorsítani a két ország közötti vízummentes utazás feltételeinek kialakítását.

Vlagyimir Putyin szerint Moszkva és Ankara “jelentős potenciállal” rendelkezik a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez és új szintre emeléséhez. Rámutatott, hogy a két ország felújította az intenzív politikai párbeszédet, valamint a stratégiai tervezőcsoport és a kormányközi vegyes bizottság munkáját, és egyaránt “fejlett, sokoldalú együttműködésre törekszik”.

Hangsúlyozta a kölcsönös beruházások növelésének fontosságát, amelyek nagysága mindkét oldalon elérte a 10 milliárd dollárt. Mint hangoztatta, a Török Áramlat gázvezeték megépítése nyomán – az erről szóló kormányközi megállapodás februárban lépett érvénybe – megnő a Törökországba irányuló gázexport és azzal együtt az ország tranzitpotenciálja is. Az orosz vezető “stratégiainak” nevezte a két ország energetikai együttműködését, rámutatva, hogy Törökország az orosz gáz második legjelentősebb importőre.

A házigazda államfő hangot adott véleményének, miszerint a kohászat, az autóipar és a mezőgazdasági gépgyártás területén jók az ipari együttműködés kilátásai. Mint mondta, hozzájárulna a gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez, ha azokban nagyobb szerephez jutnának a nemzeti fizetőeszközök.

Bejelentette, hogy

Törökországban kiépítik az orosz Mir bankkártyák elfogadásához szükséges infrastruktúrát.

Hozzátette, hogy 2019-ben a két ország kölcsönösen bemutatja majd a másik kultúráját és idegenforgalmi nevezetességeit.

Rámutatott, hogy az orosz biztonsági szervek érdekeltek a terrorizmusról való információcserében. Nagyon jelentősnek nevezte a haditechnikai és a védelmi tárcák közötti együttműködést.

Az orosz kormány egyébként eltörölte a török hagymára, karfiolra, brokkolira, szegfűre és néhány más termékre vonatkozó behozatali tilalmat. Az erről szóló rendelet pénteken jelent meg. Oroszország a tavalyi év elejétől vezetett be embargót a török mezőgazdasági termékekkel szemben, azt követően, hogy a török légerő lelőtt egy orosz bombázót. A csonthéjas gyümölcsökre és citrusfélékre vonatkozó importkorlátozást Moszkva már októberben visszavonta.

Dmitrij Medvegyev orosz és Binali Yildirim török kormányfő csütörtökön telefonon beszélt egymással.
Az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap és a Renaissance Construction török építőipari vállalat pénteken abban állapodott meg, hogy 200 millió dollárt (közel 59 milliárd forint) ruház be közösen orosz területen megvalósítandó projektekbe. A tervek között egyebek között klinikák építése szerepel.

Az orosz intézmény a nap folyamán közölte, hogy Törökország szuverén alapjával közösen egy 1 milliárd dolláros (mintegy 293 milliárd forint) befektetési alapot hoz létre.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Lavrov: a Török Áramlat második ága csak szilárd uniós garanciák esetén épül meg

A megjelenés óta

-

Írta:

Csak akkor épül meg a Török Áramlat földgázvezeték második ága, ha Oroszország szilárd garanciákat kap az Európai Bizottságtól – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

Lavrov elmondta, hogy az Európába meghosszabbítható vezetéknek egyelőre csak az első, a török fogyasztók ellátására szánt ága épül.

“A második csak akkor fog megépülni, ha vasbeton (szilárdságú) garanciákat kapunk az Európai Bizottságtól, hogy nem fogja megismételni ugyanazt a mutatványt, amely a Déli Áramlattal kapcsolatban Bulgária esetében történt, amely most ismét kész arra, hogy megvizsgálja a Török Áramlat második ágának fogadását” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

“Készek leszünk minden olyan változatra, amelyet 100 százalékban szavatol majd az Európai Bizottság, és amelyet ilyen módon nem fognak meghiúsítani” – mondta. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Oroszországban magánbefektető először vásárolt erőművet a kriptodeviza-bányászathoz

A megjelenés óta

-

Írta:

Alekszej Kolesznyik üzletember az első magánszemély, aki Oroszországban erőművet vásárolt a kriptodeviza-bányászathoz – közölte a Kommerszant című gazdasági napilap pénteken.

Az újság úgy értesült, hogy Kolesznyik “két kisebb hőerőművet” vett meg a Viktor Vekszelberg által birtokolt T Plusz vállalattól, egy 23,6 megawatt teljesítményűt Perm környékén, a másikat, egy 10 megawattosat Udmurtföldön. A decemberben megkötött ügylet összértéke csaknem 160 millió rubel (mintegy 716 millió forint). Ezekre támaszkodva a vállalkozó egy adatközpontot és egy “bányatelepet” kíván létrehozni.

A kriptodeviza-szerzés egyik módja az úgynevezett “bányászat”, amelynek során kriptodeviza-hálózathoz kapcsolódó számítógépek nyílt forráskódú szoftver segítségével bonyolult műveleteket végeznek. A rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.

A Kommerszant szerint az adatfeldolgozó “bányászati” központokban a felhasznált áram ára eléri a termelési költségek 50 százalékát, ami pedig az alumíniumipar villanyenergia-igényénél is magasabb. A lap szerint a bitcoin árfolyamának megugrása több nagyvállalkozót elgondolkodtatott arról, hogy belevágjon-e a “bányászatba”, amelyben az állami nagyvállalatok is részt vehetnek majd, akár csak árameladóként is.

Kolesznyik valószínűleg Udmurtföldön rendezkedik majd be a “bányászatra”, ha létrejön majd ennek jogszabályi környezete Oroszországban. A moszkvai pénzügyminisztérium azonban egyelőre csak megkezdték a törvénytervezet kidolgozását.

Az adattárolási kapacitás fejlesztésére azonban nagy szükség van, mert 2015. szeptember 1. óta jogszabály írja elő, hogy az orosz állampolgárok személyes adatait az ország területén található szervereken kell tárolni. A terrorelhárításról meghozott, úgynevezett Jarovaja törvény vonatkozó rendelkezései pedig 2018. június 1-től az internetszolgáltatókat egy-, a mobilszolgáltatókat pedig háromévi adattárolásra kötelezik majd. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Holland bíróság: Oroszországé a Sztolicsnaja márkanév

A megjelenés óta

-

Írta:

A holland fellebbviteli bíróság kedden megerősítette azt az ítéletet, amely szerint az orosz állami tulajdonú Sojuzplodoimport cégé a Sztolicsnaja vodka márkaneve.

A holland bíróság döntésével elvette a márkanév használatának és a vodka hollandiai, belgiumi és luxemburgi értékesítésének jogát a luxemburgi bejegyzésű Spirits International nevű vállalattól.

A határozat értelmében a vállalatnak meg kell térítenie a Sojuzplodoimport számára a Benelux államokban Sztolicsnaja, a Moszkovszka és a Nazdarovje márkanevekkel eladott italai után 1999 óta szerzett összes profitját is.
Vélemények szerint a holland döntés nehézségek elé állíthatja a vállalatot irányító SPI Spirits (SPI) csoportot, a Sztolicsnaja nemzetközi exportőrét a többi uniós országban is.

A csoport legnagyobb alkoholgyára Litvániában található. A keddi döntés értelmében az SPI sem vodkái, sem más italai esetében sem használhatja az “orosz”, vagy az “Imported from Russia” (oroszországi import) jelzéseket.

A Szovjetunió 1991-es összeomlását követő privatizációs hullám idején az SPI Spirits vette meg a márkanevet, amely által törvényes joga van a Sztolicsnaja exportálására. Az SPI a 2000-es évek elején a privatizáció visszafordításával és az exportált Sztolicsnaja vodka védjegy jogainak jogtalan eltulajdonításával vádolta Oroszországot, amikor a Sojuzplodoimport hasonló nevű itallal jelent meg a piacon. A luxembourgi vállalat szerint az orosz mezőgazdasági minisztérium törvényellenesen kisajátította a vodka védjegyére és az exportra vonatkozó jogait, és ezzel veszélyezteti a világ leghíresebb vodkájának eljutását több mint 150 országba. A Sojuzplodoimport többször adott be keresetet a márkanév visszaszerzésére, a keddi hollandiai döntésig sikertelenül.

A Sztolicsnaja a világ legnagyobb forgalmú vodkafajtája, Oroszország legismertebb fogyasztási cikke. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű