Írjon nekünk

Ukrajna

Lavrov: a NATO csak Ukrajnáról hajlandó tárgyalni, holott semmi köze hozzá

A megjelenés óta

-

Az Oroszország és a Nyugat közötti újabb fegyverkezési verseny veszélyére figyelmeztette Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Sigmar Gabriel, a német diplomácia vezetője.

Gabriel a Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta a hagyományos fegyverzetek csökkentésének, valamint a kétoldalú jó viszony fenntartásának fontosságát. Mint mondta, egyetértett orosz hivatali partnerével abban, hogy folytatni kell a “normandiai négyek” (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) alternatíva nélküli tárgyalásait a kelet-ukrajnai erőszakos cselekmények befejezéséről, a konfliktus megoldása pedig utat nyithat a további leszerelés előtt.

A két miniszter között összhang volt abban is, hogy véget kell vetni a tűzszünet megsértésének Kelet-Ukrajnában és meg kell erősíteni az EBESZ-misszió jelenlétét és szerepét.

Lavrov szerint “nagyon hasznos” lenne Washingtont is bevonni a minszki megállapodások végrehajtását célzó erőfeszítésekbe, mert – mint mondta – nem létezik ma egyetlen konfliktus sem, amelyet az Egyesült Államok nélkül meg lehetne oldani.

Közölte, hogy Moszkva a normandiai formátummal “párhuzamosan” konzultál Washingtonnal a minszki megállapodások betartásáról. Sigmar Gabriel szerint Berlin is érkelt abban, hogy ennek érdekében Washington “gyakoroljon befolyást mindenkire, akire tud”.

A NATO csak Ukrajnáról hajlandó tárgyalni, holott semmi köze hozzá

Az orosz tárcavezető kijelentette, hogy Moszkva nem kíván részt venni abban a “játékban”, amely a konfrontáció terepévé kívánja tenni az Oroszország-NATO Tanácsot. Kifogásolta, hogy a testület ülésein – ilyenekből hosszú szünet után, nagyköveti szinten, eddig hármat sikerült megtartani – a szövetség az euroatlanti biztonság kérdései helyett kizárólag Ukrajnáról hajlandó tárgyalni, holott a NATO-nak “nincs semmi köze az ukrajnai rendezést célzó erőfeszítésekhez”.

Pozitív fejleményként említette meg, hogy Oroszország és a NATO információcserébe kezdett a hadgyakorlatokról. Ismét szemrehányást tett amiatt, hogy a szövetség szárazföldi erői – köztük német egységek – egyre közelebb kerülnek az orosz határokhoz.

A CIA állhat az állítólagos “orosz hackertámadások” mögött

Lavrov alaptalannak nevezte a német parlamenti választási kampányba történő orosz beavatkozásra vonatkozó vádakat. Elmondta, a kétoldalú megbeszélésen felajánlotta Sigmar Gabrielnek, hogy Berlin forduljon közvetlenül Moszkvához, ha jelét látja ilyen beavatkozásnak. Szavai szerint Németországban eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy Oroszország befolyásolná a választási folyamatot.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elektronikus hírszerzési gyakorlatával kapcsolatos kiszivárogtatásokkal kapcsolatban Lavrov fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kémszervezet képes lemásolni a külföldi hackerek “ujjlenyomatait”. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a CIA éppen ezt tette, hogy alátámassza az amerikai választási kampány idején végrehajtott állítólagos orosz kiberámadásokra vonatkozó állításokat.

Az orosz miniszter elismerte, hogy az “érzékeny kérdéseket érintő” tárgyalásokra nem visz magával telefont, és így eddig sikerült elkerülnie, hogy “kellemetlen történetbe” keveredjen.

Sogmar Gabriel kijelentette, hogy kormányának nincs tudomása azokról az állítólagos támadásokról, amelyet a WikiLeaks kiszivárogtató portál szerint a CIA hajtott végre a frankfurti amerikai nagykövetségről.

Hangsúlyozta, hogy Németország nagyon komolyan vesz a közvélemény befolyásolására irányuló minden kísérletet, függetlenül azok eredetétől.

A felek egyetértettek abban, hogy a szíriai rendezést célzó “genfi folyamat” állandóvá váljon.

A minisztereket a kétoldalú tárgyalások befejezése után fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Lavrov a Gabriellel közös sajtóértekezleten méltatta, hogy az orosz-német kapcsolatok “visszatérőben vannak a korábbi, normális állapotukhoz”. MTI

Hirdetés
Hozzászólások

Ukrajna

Orosz felesége miatt felfüggesztették az ukrán haditengerészet vezérkari főnökét

A megjelenés óta

-

Írta:

Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter felfüggesztette tisztségéből Roman Gladkijt, az ukrán haditengerészet vezérkari főnökét, első parancsnokhelyettest többek között felesége orosz állampolgársága miatt – tette közzé szerdán az ukrán média a Dumszkaja odesszai hírportál értesülését.

A Dumszkaja a minisztériumból származó, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a katonai vezető felfüggesztéséről a védelmi tárca vezetője a napokban tett ogyesszai látogatásakor döntött. A tiszt ellen gazdasági, pénzügyi jogsértések miatt indítottak eljárást.

Poltorak döntéséhez állítólag hozzájárult, hogy megtudta, Gladkij felesége orosz állampolgárságú, és a Krím Oroszországgal történő 2014-es újraegyesülése után is még két évig gyerekeikkel a félszigeten lakott. A katonai vezető lánya pedig többször részt vett az orosz hadsereg Központi Sport Klubja által rendezett úszóversenyeken.

Az ukrán haditengerészet vezérkari főnöki tisztségét átmenetileg Gladkij eddigi első helyettese, Dmitro Taran ellentengernagy tölti be.

Tovább olvasom

Ukrajna

Hoppá! Ukrajna nem teljesíti Magyarország követeléseit

A megjelenés óta

-

Írta:

Kijev nem akar Magyarországgal politikai harcot vívni, de Budapest ésszerűtlen követeléseit sem hajlandó teljesíteni – jelentette ki kedden Dmitro Kuleba, Ukrajna állandó képviselője az Európa Tanácsnál (ET) azzal összefüggésben, hogy az új ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelye miatt feszültté vált a viszony a két szomszédos ország között.

Kuleba az ukrán Ötös televízió műsorában beszélt erről, nyilatkozatát az UNIAN hírügynökség idézte.

Kifejtette, hogy sem az ukrán, sem a magyar fél nem enged álláspontjából a vitában. “Mi nem félünk ettől a diplomáciai szembenállástól, mert meggyőződésünk, hogy helyesen cselekszünk, nemzetközi kötelezettségvállalásainknak megfelelően” – szögezte le.

Dmitro Kuleba véleménye szerint a kétoldalú kapcsolatokban keletkezett feszültség ellenére Magyarország érdekelt Ukrajna biztonságának erősödésében. Utalt arra, hogy az oktatás körül parázsló vita ellenére Budapest nem ellenezte az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók meghosszabbítását.

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

“A biztonságot illetően Magyarország és Lengyelország egyaránt érdekelt abban, hogy Ukrajna magát megvédeni képes, erős állam legyen, szélesebb értelemben mint Európa hatékony keleti védelmi szárnya” – fogalmazott.

Hangsúlyozta azonban, hogy Ukrajnának nem szabad illúziókat táplálnia, hanem elsősorban önmagának kell növelnie saját erejét.

“Az erősekkel pedig mindenki baráti viszonyban akar lenni” – jegyezte meg.

Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter előre jelezte, hogy Magyarország megakadályozza Petro Porosenko ukrán elnök részvételét a júliusi brüsszeli NATO-csúcson, továbbá nem támogatja az atlanti szövetség és Kijev védelmi miniszteri szintű, áprilisra tervezett tanácskozásának megtartását sem.

Budapest és a kárpátaljai magyarság képviselői szerint ugyanis a tavaly elfogadott új ukrán oktatási törvény szűkíti a kisebbségek már megszerzett nyelvhasználati jogát azzal, hogy kötelezővé teszi az általános iskola ötödik osztályától a tantárgyak többségének ukrán nyelven történő oktatását a nemzetiségi iskolákban is.

Az ukrán kormány az ET független jogi szakértőkből álló Velencei Bizottságának ajánlásának megfelelően úgy határozott, hogy az átmeneti időszakot a jogszabályban szereplő két év helyett öt évvel meg kell hosszabbítani, azaz a törvény nyelvi cikkelyének alkalmazását ki kell tolni 2023-ig. Elfogadta a kabinet a nemzetközi testület azon javaslatát is, hogy a törvény ne vonatkozzon a magániskolákra. A jogszabály módosításáról szóló előterjesztés azonban még nem került az ukrán parlament elé. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Kijev: Ukrajna belügye a katonák Kárpátaljára vezénylése

A megjelenés óta

-

Írta:

Ukrajna belügye és szuverén joga, hogy hadseregének bármely zászlóalját áttelepítse az ország területén belül egyik régióból a másikba – jelentette ki Marjana Beca, a kijevi külügyminisztérium szóvivője kedden a 112 Ukrajina hírtelevízió műsorában.

A szóvivő Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben tett nyilatkozatára reagált. A magyar külgazdasági és külügyminiszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán hadsereg egy zászlóaljnyi katonát – 800-1000 főt – kíván áttelepíteni keletről a három NATO-tagállam közelében fekvő Beregszászra, egy olyan városba, ahol a legnagyobb a magyarság aránya.

Korábban írtuk: Elhagyta a Donbasszt és Kárpátalja felé indult az ukrán hadsereg legnagyobb egysége

Hozzátette, ennél még nyugtalanítóbb az ukrán honvédelmi tárca indoklása, amely szerint a lépésre Ukrajna területi integritásával szembeni fenyegetések miatt van szükség.

Ez azt jelenti, hogy Kijevben fenyegető tényezőként tekintenek a magyar nemzeti közösségre – mondta.

Marjana Beca Kijev azon aggodalmának adott hangot, hogy Kárpátalján az utóbbi időben megszaporodtak a provokációk, amelyek – mint fogalmazott – szinte hetente történnek, amire 26 év alatt – Ukrajna függetlenné válása óta – nem volt példa.

Hangsúlyozta, hogy a zászlóalj Beregszászra telepítését kizárólag biztonsági szempontok indokolják, célja a provokációk elkerülése.

“A magyar fél részéről tett ilyen kijelentések viszont tagadhatatlanul Oroszország kezére játszanak” – jelentette ki, utalva Szijjártó Péter szavaira.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű