Írjon nekünk

Ukrajna

Lavrov: a NATO csak Ukrajnáról hajlandó tárgyalni, holott semmi köze hozzá

A megjelenés óta

-

Az Oroszország és a Nyugat közötti újabb fegyverkezési verseny veszélyére figyelmeztette Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Sigmar Gabriel, a német diplomácia vezetője.

Gabriel a Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta a hagyományos fegyverzetek csökkentésének, valamint a kétoldalú jó viszony fenntartásának fontosságát. Mint mondta, egyetértett orosz hivatali partnerével abban, hogy folytatni kell a “normandiai négyek” (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) alternatíva nélküli tárgyalásait a kelet-ukrajnai erőszakos cselekmények befejezéséről, a konfliktus megoldása pedig utat nyithat a további leszerelés előtt.

A két miniszter között összhang volt abban is, hogy véget kell vetni a tűzszünet megsértésének Kelet-Ukrajnában és meg kell erősíteni az EBESZ-misszió jelenlétét és szerepét.

Lavrov szerint “nagyon hasznos” lenne Washingtont is bevonni a minszki megállapodások végrehajtását célzó erőfeszítésekbe, mert – mint mondta – nem létezik ma egyetlen konfliktus sem, amelyet az Egyesült Államok nélkül meg lehetne oldani.

Közölte, hogy Moszkva a normandiai formátummal “párhuzamosan” konzultál Washingtonnal a minszki megállapodások betartásáról. Sigmar Gabriel szerint Berlin is érkelt abban, hogy ennek érdekében Washington “gyakoroljon befolyást mindenkire, akire tud”.

A NATO csak Ukrajnáról hajlandó tárgyalni, holott semmi köze hozzá

Az orosz tárcavezető kijelentette, hogy Moszkva nem kíván részt venni abban a “játékban”, amely a konfrontáció terepévé kívánja tenni az Oroszország-NATO Tanácsot. Kifogásolta, hogy a testület ülésein – ilyenekből hosszú szünet után, nagyköveti szinten, eddig hármat sikerült megtartani – a szövetség az euroatlanti biztonság kérdései helyett kizárólag Ukrajnáról hajlandó tárgyalni, holott a NATO-nak “nincs semmi köze az ukrajnai rendezést célzó erőfeszítésekhez”.

Pozitív fejleményként említette meg, hogy Oroszország és a NATO információcserébe kezdett a hadgyakorlatokról. Ismét szemrehányást tett amiatt, hogy a szövetség szárazföldi erői – köztük német egységek – egyre közelebb kerülnek az orosz határokhoz.

A CIA állhat az állítólagos “orosz hackertámadások” mögött

Lavrov alaptalannak nevezte a német parlamenti választási kampányba történő orosz beavatkozásra vonatkozó vádakat. Elmondta, a kétoldalú megbeszélésen felajánlotta Sigmar Gabrielnek, hogy Berlin forduljon közvetlenül Moszkvához, ha jelét látja ilyen beavatkozásnak. Szavai szerint Németországban eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy Oroszország befolyásolná a választási folyamatot.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elektronikus hírszerzési gyakorlatával kapcsolatos kiszivárogtatásokkal kapcsolatban Lavrov fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kémszervezet képes lemásolni a külföldi hackerek “ujjlenyomatait”.Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a CIA éppen ezt tette, hogy alátámassza az amerikai választási kampány idején végrehajtott állítólagos orosz kiberámadásokra vonatkozó állításokat.

Az orosz miniszter elismerte, hogy az “érzékeny kérdéseket érintő” tárgyalásokra nem visz magával telefont, és így eddig sikerült elkerülnie, hogy “kellemetlen történetbe” keveredjen.

Sogmar Gabriel kijelentette, hogy kormányának nincs tudomása azokról az állítólagos támadásokról, amelyet a WikiLeaks kiszivárogtató portál szerint a CIA hajtott végre a frankfurti amerikai nagykövetségről.

Hangsúlyozta, hogy Németország nagyon komolyan vesz a közvélemény befolyásolására irányuló minden kísérletet, függetlenül azok eredetétől.

A felek egyetértettek abban, hogy a szíriai rendezést célzó “genfi folyamat” állandóvá váljon.

A minisztereket a kétoldalú tárgyalások befejezése után fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Lavrov a Gabriellel közös sajtóértekezleten méltatta, hogy az orosz-német kapcsolatok “visszatérőben vannak a korábbi, normális állapotukhoz”. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Moszkva: Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak

A megjelenés óta

-

Írta:

A délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről megkötött minszki megállapodások elutasítását és az erőszakos megoldási kísérletek felújítását jelenti moszkvai reagálások szerint a csütörtökön Kijevben a Donyec-medence reintegrálásáról elfogadott törvény.

Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak – közölte a TASZSZ állami hírügynökséggel az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint az új ukrán törvény teljességgel ellentétes minszki megállapodásokkal, amelyek “a rendezés általánosan elfogadott és alternatíva nélkül álló alapját jelentik”. A jogszabály a moszkvai diplomácia szerint “eltemeti” az elért egyezségeket és a rendezés mechanizmusát, beleértve a “normandiai formátumot” is.

“Ma ismételten megerősítést nyert, hogy a kijevi kormányzat nem szándékozott végrehajtani a minszki megállapodásokat. Megerősítést nyert, hogy az erőre, nem pedig a békére helyezik a tétet. Ez a törvény nem a békéről és a Donyec-medence reintegrálásáról rendelkezik, ez a háborúról szóló törvény. A dolgokat a nevükön kell nevezni” – közölte Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke.

Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint az új ukrán jogszabállyal Kijev fejfát állított a minszki megállapodásoknak. A politikus úgy vélekedett, hogy a rendezési folyamatban rész vevő Németországnak és Franciaországnak állást kell foglalnia a “Minszk-ellenes” ukrán törvény ügyében, amely szerinte “gyökeresen megfordítja a helyzetet az ukrán belső rendezésben”.

Koszacsov hangot adott álláspontjának, miszerint az ukrán parlament az új jogszabállyal értelmetlenné tette a minszki megállapodások végrehajtásához kötött amerikai és európai szankciókat.

Borisz Grizlov, a rendezés folyamat kapcsolattartó csoportjának orosz megbízottja Miszkben újságírók előtt kijelentette, hogy az új ukrán törvény ellentétes a békés politikai rendezéssel, egyebek között azért, mert a Donyec-medence különleges státusának megteremtése helyett a régió katonai elnyomására helyezi a hangsúlyt. Rámutatott, hogy a jogszabályban utalás sincs a minszki megállapodásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán parlamenti döntését megelőzően az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy emberélet kioltására alkalmas fegyvereket szállít Ukrajnának.

“A Donbassz számára ez jelzés, hogy Kijev képtelen a megállapodásra és hogy kénytelen lesz felkészülni a védelemre. Oroszország számára, amelyet agresszornak nyilvánítottak, ez újabb bizonyíték arra, hogy Kijev nem kívánja keresni a politikai kompromisszumokat és teljesíteni a kötelezettségeit. Mi több, ez arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországra hárítsa a felelősséget” – mondta Grizlov.

A politikus a Miszk-2 megállapodáshoz való visszatérésre szólította fel Kijevet, amelyet alternatíva nélkülinek nevezett. Szavai szerint Moszkva továbbra is tartja magát az egyezséghez. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Az ukránok többsége szerint Kijev elvesztette a harcot a korrupcióval szemben

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukránok 86 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenlegi vezetése képtelen felvenni a harcot a korrupcióval, 60 százalékuk pedig teljes kudarcnak minősítette az eddigi küzdelmet – derült ki abból a csütörtökön közzétett felmérésből, amelyet két neves ukrán szociológiai intézet végzett el.

Az Ilka Kucseriva Alapítvány és a kijevi nemzetközi szociológiai intézet által közösen elvégzett közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy az ukrajnai lakosság mindössze 9 százaléka találja eredményesnek a korrupció megfékezésére tett lépéseket a jelenlegi kijevi vezetés részről. Teljes mértékű elégedettségét pedig csupán egy százalékuk fejezte ki.

A felelősség a korrupció elleni küzdelem sikertelenségéért a megkérdezettek többsége, azaz 60 százalékuk szerint elsősorban az államfőt terheli, 37 százalék szerint a bíróságokat, 42 százalék véleménye alapján a parlamentet, 29,5 százalék szerint az újonnan létrehozott korrupcióellenes szerveket, míg 25,5 százalékuk a rendvédelmi szerveket hibáztatja ezért.

A felmérésben résztvevők 17 százaléka ismerte el, hogy idén adott kenőpénzt vagy ajándékot hivatalos személynek, a megkérdezettek 14 százaléka nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre.

A megkérdezettek csupán 13 százaléka vélekedett úgy, hogy a hivatalnokok béremelése jogos kívánalom, mert ez emeli az állam szolgálatában állók presztízsét, és csökkenti a hajlandóságot a kenőpénz elfogadására. A megkérdezettek többsége – 54 százalék – ugyanakkor úgy véli, hogy ez semmin nem változtat, míg egyharmaduk szerint kimondottan káros, mivel emiatt azok vállalnak majd köztisztviselői munkát, akiket a magas fizetés érdekel, nem pedig az elhivatottság vezérli őket.

A megkérdezettek 8 százaléka válaszolta, hogy tudomása van több korrupciós esetről is, 9 százalékuk mondta, hogy egy-két ilyen esetről van értesülése. A hatóságok felé bejelentést 14 százalék tett ilyen esetekről, ám közülük mindössze 2 százalék az, akit hivatalos bejelentőnek minősítettek, a többiek jelzése válasz nélkül maradt.

A felmérést a szociológusok október 23-a és november 5-e között végezték, 1614 felnőtt korú megkérdezett részvételével az ország összes régiójából, az Oroszországgal újraegyesült Krím félsziget és a kelet-ukrajnai terület kivételével.

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva egyenlő nyelvi jogokat sürget Kijevtől a nemzeti kisebbségek számára

A megjelenés óta

-

Írta:

Moszkva arra hívja fel Kijevet, hogy egyeztessen a nemzeti kisebbségekkel olyan megoldások kidolgozása érdekében, amelyek egyenlő nyelvi jogokat biztosítanának Ukrajna minden állampolgára számára – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán Moszkvában.

“Arra hívjuk fel az ukrán kormányt a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével, hogy folytasson konzultációkat a nemzeti kisebbségek képviselőivel és más érdekelt felekkel olyan megoldások kidolgozása céljából, amelyek Ukrajna minden állampolgára számára kivétel nélkül azonos nyelvi jogokat biztosítanának” – mondta Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország támogatja a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény ügyében meghozott döntését. Emlékeztetett rá, hogy a testület szakértői rámutattak: a jogszabály nem tartalmaz megoldást azon nyelvek számára, amelyek nem az EU hivatalos nyelvei, így az orosz számára sem, amely a legelterjedtebben használt nem államnyelv Ukrajnában.

Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság kiemelte: nehéz bármivel megindokolni, hogy ezek a nyelvek miért részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban a törvényben, ezért felvetődik a diszkrimináció kérdése. A bizottság arra a következtetésre jutott – mondta a szóvivő -, hogy a leghelyesebb megoldás az lenne, ha a törvény 7. cikkében Ukrajna módosításokat eszközölne, és az abban szereplő kitételeket kiegyensúlyozottabb és szabatosan megfogalmazott rendelkezésekkel cserélné fel.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű