Írjon nekünk

Ukrajna

Lavrov: a NATO csak Ukrajnáról hajlandó tárgyalni, holott semmi köze hozzá

A megjelenés óta

-

Az Oroszország és a Nyugat közötti újabb fegyverkezési verseny veszélyére figyelmeztette Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Sigmar Gabriel, a német diplomácia vezetője.

Gabriel a Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta a hagyományos fegyverzetek csökkentésének, valamint a kétoldalú jó viszony fenntartásának fontosságát. Mint mondta, egyetértett orosz hivatali partnerével abban, hogy folytatni kell a “normandiai négyek” (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) alternatíva nélküli tárgyalásait a kelet-ukrajnai erőszakos cselekmények befejezéséről, a konfliktus megoldása pedig utat nyithat a további leszerelés előtt.

A két miniszter között összhang volt abban is, hogy véget kell vetni a tűzszünet megsértésének Kelet-Ukrajnában és meg kell erősíteni az EBESZ-misszió jelenlétét és szerepét.

Lavrov szerint “nagyon hasznos” lenne Washingtont is bevonni a minszki megállapodások végrehajtását célzó erőfeszítésekbe, mert – mint mondta – nem létezik ma egyetlen konfliktus sem, amelyet az Egyesült Államok nélkül meg lehetne oldani.

Közölte, hogy Moszkva a normandiai formátummal “párhuzamosan” konzultál Washingtonnal a minszki megállapodások betartásáról. Sigmar Gabriel szerint Berlin is érkelt abban, hogy ennek érdekében Washington “gyakoroljon befolyást mindenkire, akire tud”.

A NATO csak Ukrajnáról hajlandó tárgyalni, holott semmi köze hozzá

Az orosz tárcavezető kijelentette, hogy Moszkva nem kíván részt venni abban a “játékban”, amely a konfrontáció terepévé kívánja tenni az Oroszország-NATO Tanácsot. Kifogásolta, hogy a testület ülésein – ilyenekből hosszú szünet után, nagyköveti szinten, eddig hármat sikerült megtartani – a szövetség az euroatlanti biztonság kérdései helyett kizárólag Ukrajnáról hajlandó tárgyalni, holott a NATO-nak “nincs semmi köze az ukrajnai rendezést célzó erőfeszítésekhez”.

Pozitív fejleményként említette meg, hogy Oroszország és a NATO információcserébe kezdett a hadgyakorlatokról. Ismét szemrehányást tett amiatt, hogy a szövetség szárazföldi erői – köztük német egységek – egyre közelebb kerülnek az orosz határokhoz.

A CIA állhat az állítólagos “orosz hackertámadások” mögött

Lavrov alaptalannak nevezte a német parlamenti választási kampányba történő orosz beavatkozásra vonatkozó vádakat. Elmondta, a kétoldalú megbeszélésen felajánlotta Sigmar Gabrielnek, hogy Berlin forduljon közvetlenül Moszkvához, ha jelét látja ilyen beavatkozásnak. Szavai szerint Németországban eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy Oroszország befolyásolná a választási folyamatot.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elektronikus hírszerzési gyakorlatával kapcsolatos kiszivárogtatásokkal kapcsolatban Lavrov fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kémszervezet képes lemásolni a külföldi hackerek “ujjlenyomatait”.Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a CIA éppen ezt tette, hogy alátámassza az amerikai választási kampány idején végrehajtott állítólagos orosz kiberámadásokra vonatkozó állításokat.

Az orosz miniszter elismerte, hogy az “érzékeny kérdéseket érintő” tárgyalásokra nem visz magával telefont, és így eddig sikerült elkerülnie, hogy “kellemetlen történetbe” keveredjen.

Sogmar Gabriel kijelentette, hogy kormányának nincs tudomása azokról az állítólagos támadásokról, amelyet a WikiLeaks kiszivárogtató portál szerint a CIA hajtott végre a frankfurti amerikai nagykövetségről.

Hangsúlyozta, hogy Németország nagyon komolyan vesz a közvélemény befolyásolására irányuló minden kísérletet, függetlenül azok eredetétől.

A felek egyetértettek abban, hogy a szíriai rendezést célzó “genfi folyamat” állandóvá váljon.

A minisztereket a kétoldalú tárgyalások befejezése után fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Lavrov a Gabriellel közös sajtóértekezleten méltatta, hogy az orosz-német kapcsolatok “visszatérőben vannak a korábbi, normális állapotukhoz”. MTI

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Szijjártó: Magyarország elvárja Kijevtől, hogy tartsa féken az ukrán nacionalistákat

A megjelenés óta

-

Írta:

Magyarország elvárja Ukrajnától, hogy tartsa féken az olyan nacionalista csoportokat, mint amelynek tagjai a hétvégén letépték a magyar zászlót a beregszászi polgármesteri hivatalról – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben.

Az európai uniós tagországok külügyminiszteri tanácskozásának szünetében tartott sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban bekérették Ukrajna budapesti nagykövetét.

Hangsúlyozta: egy jól működő és európai integrációra vágyó országban nem tűrik el az ilyen eseményeket.

Az elkövetőket mielőbb kézre kell keríteni és felelősségre kell vonni – mondta Szijjártó. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

Ukrajna

Ukrajna lakossága 2050-re 5,5 millióval csökken

A megjelenés óta

-

Írta:

Ukrajna lakossága 5,5 millióval fog csökkenni 2050-re – tette közzé előrejelzését vasárnap az ukrán Ptuhi demográfiai és szociológiai kutatóintézet.

Az UNIAN hírügynökség a legfrissebb kutatási eredményt ismertető beszámolójában emlékeztetett arra, hogy az állami statisztikai hivatal szeptember 1-jei adatai szerint jelenleg Ukrajnában 42,444 millióan élnek. A hírügynökség azt azonban nem közölte, hogy ebbe a statisztikai hivatal beleszámolta-e vagy sem az Oroszországgal újraegyesült Krímet, valamint a Donyecki és Luganszki népköztársaságot.

Az ukrán társadalom is – az országtól Nyugatra fekvő országokéhoz hasonlóan – elöregedő tendenciát mutat már évek óta, azaz kevesebb az élve születések száma az elhalálozásokénál, és egyre nő a nyugdíjas korúak aránya a társadalomban. Az idén szeptemberig 243,86 ezren születtek Ukrajnában és 386,5 ezren haltak meg. Ez azt jelenti, hogy az ország lakossága több mint 140 ezer fővel csökkent az év első nyolc hónapjában.

A Ptuhi intézet legfrissebb prognózisa szerint 2050-ig 6,6 millióval csökken Ukrajnában a munkaképesek, azaz a 20 és 59 éves közötti lakosok száma. Ezzel egy időben viszont 2,6 millióval nő a hatvan évesek és a fölöttiek száma, arányuk pedig el fogja érni a teljes lakosság egy harmadát.

Ligyija Tkacsenko, az intézet vezető kutatója szerint a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulását az ukrán kormányzatnak figyelembe kell vennie az élet minden területét érintő döntéseiben. Tkacsenko úgy vélekedett, hogy egy állami szintű nemzeti terv az ország elöregedésének fékezésére kedvező hatással lenne a jelenleg riasztóan rossz helyzet alakulására, még akkor is, ha az pusztán politikai nyilatkozatok szintjén fogalmazódik meg.

Megosztás
Tovább olvasom

Ukrajna

Porosenko: egész Ukrajnában ukránul fognak beszélni

A megjelenés óta

-

Írta:

Petro Porosenko ukrán elnök az oktatási törvény védelmében szólalt fel, amelyet több európai ország, köztük Magyarország és Oroszország is élesen bírált.

Porosenko szerint az új törvény “vissza adja” az ukrán nyelvet az ország polgárainak.

Igen, megvédjük a nemzeti kisebbségeket, de minden ukrán ukránul fog beszélni – közölte az államfő az ukrán parlament által már elfogadott oktatási reformról.

Minden ukrán ukránul fog beszélniPorosenko

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvényt Porosenko szeptember 25-én írta alá és szeptember 28-án lépett hatályba.

Az új oktatási törvényt több ország bírálja

Az új ukrán oktatási törvény heves indulatokat váltott ki Oroszországban, Lengyelországban, Görögországban, Bulgáriában, Romániában, ahol az államfő Klaus Johannis lemondta kijevi útját, Magyarországon, ahol a külügyminiszter Szijjártó Péter közölte, hogy Budapest blokkolni fogja Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledését.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

A jogszabály ezen része – 2020 szeptemberétől lépne hatályba.

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű