Írjon nekünk

Bajor kormányfő: az idén vissza kell vonni az Oroszország elleni szankciókat

A megjelenés óta

-

Az idén vissza kell vonni az Oroszország ellen az ukrán válság miatt kivetett európai uniós szankciókat – sürgette Horst Seehofer bajor kormányfő, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke egy vasárnapi német lapinterjúban.

“Reálpolitikát javaslok kardcsörtetés helyett” – mondta a politikus a Bild am Sonntag című lapnak arra a kérdésre, hogy milyen politikát kellene követni a Donald Trump vezette Egyesült Államokkal és Vlagyimir Putyin Oroszországával kapcsolatban.

Mint mondta, világossá kell tenni, hogy hol vannak nézeteltérések, például a Krím félsziget és Oroszország újraegyesülése ügyében, de ezzel együtt “törekedni kell ésszerű gazdasági kapcsolatokra”.

Kiemelte, hogy az idén be kell fejezni az Oroszország elleni büntetőintézkedések politikáját, Oroszországnak pedig vissza kell térnie a vezető ipari hatalmak alkotta G8 csoportba, amelyben tagságát 2014-ben felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.

Horst Seehofer hangsúlyozta, hogy ki kell törni az ellenséges tömbökön alapuló 20. századi gondolkodásból, és közös választ kell találni a terror, a migráció, a klímaváltozás kihívására. Ebben pedig “nem segít a +ha te engem, akkor én téged+ politikája” – mondta.

“Óriási hibát jövet el, aki azt gondolja, hogy egyszerre összetűzésbe kerülhetünk az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Nagy-Britanniával” – tette hozzá Horst Seehofer.

A CSU testvérpártjával, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a szociáldemokrata párttal (SPD) együtt tagja a német szövetségi kormánynak, amelynek hivatalos álláspontja szerint az Oroszország elleni szankciók feloldásának feltétele az ukrajnai válság békés rendezésére 2015 elején kidolgozott minszki megállapodás végrehajtása.

Hirdetés
Hozzászólások

Gazdaság

FT: az EU-tagállamok az amerikai szankciók enyhítését szeretnék elérni

A megjelenés óta

-

Írta:

Az Oroszország elleni szankciók enyhítésére igyekszik rávenni az Egyesült Államok kormányát több EU-tagállam, mivel az amerikai gazdasági büntetőintézkedésekből eredő alapanyag-ellátási kockázatok most már az európai feldolgozószektor aktivitását veszélyeztetik – írta a szombati Financial Times.

A londoni gazdasági napilap forrásai szerint a francia kormány vezetésével indult kampányhoz London, Berlin és Róma is csatlakozott.

A lap által név nélkül idézett egyik francia illetékes kijelentette: az amerikai szankciók, amelyek különösen súlyosan érintik az orosz RuszAl alumíniumipari óriáscéget, “közvetlen és jelentős hatást” gyakorolhatnak alapvető fontosságú termékeket előállító európai iparágakra is, és számos európai termelőüzemet most már a leállás kockázata fenyeget. Az illetékes szerint ezeket az üzemeket nem lehet egyik napról a másikra ismét beindítani, ezért megoldásra van szükség, mégpedig gyorsan.

A Financial Times francia forrása hozzátette, ennek érdekében “konstruktív kapcsolatfelvétel van folyamatban” az Egyesült Államokkal.

Az amerikai kormány e hónap első felében jelentett be új szankciókat Oroszország ellen. A szankciólistára 15 vállalat és 24 kormányzati illetékes, illetve üzletember került fel. A vállalati szektoron belül messze a legnagyobb érintett a RuszAL, a kínai alumíniumipari cégeket nem számítva a világ legnagyobb alumíniumgyártója, amelynek termelése és exportja a globális alumíniumfogyasztás 9 százalékát fedezi.

A Moody’s Investors Service a szankciók hatásáról e héten összeállított, Londonban ismertetett tanulmánya reális lehetőségnek nevezi, hogy a RuszAL az amerikai szankciók miatt törlesztési csődhelyzetbe kerül dollárban denominált kötelezettségeinek adósságszolgálatával.

A hitelminősítő szerint ez már május 3-án bekövetkezhet, amikor lejár a RuszAL egy 500 millió dolláros kötvénykötelezettsége.

A Moody’s szerint a szankciók a RuszAL értékesítési bevételeire is jelentős hatást gyakorolhatnak, tekintettel az orosz cég partnereivel szembeni másodlagos szankciók kockázatára.

A Financial Times szombati írása szerint ugyanettől tartanak a legnagyobb európai ipari csoportok is, tekintettel arra, hogy a RuszAL írországi timföldgyártó üzeme látja el Európa legnagyobb alumíniumgyártóit, és az amerikai szankciók ezt a beszerzési forrást is veszélyeztetik. Az alumíniumárak az elmúlt két hétben 30 százalékkal emelkedtek, a timföld – az alumíniumgyártás köztes alapanyaga – pedig rekordárfolyamokra drágult.

Európai fémipari konglomerátumok vezetői a Financial Timesnak elmondták, hogy ha a timföldellátás elakad, akkor ezek a cégek a termelés csökkentésére kényszerülnének, és ennek tovagyűrűző hatása gyorsan elérné az olyan feldolgozóipari óriásokat is, mint az Airbus, a BMW és a Volkswagen.

A Financial Times úgy tudja, hogy a világ egyik legnagyobb kitermelő cége, a Rio Tinto máris az írországi RuszAL-üzem bauxitellátásának leállítására készül az amerikai szankciófenyegetések miatt.

Az egyik európai fémipari cég vezérigazgatója a brit gazdasági lapnak elmondta: ha nem sikerül megoldást találni a RuszAL írországi termelését fenyegető szankciókra, és az üzem kiesik az ellátási láncból, akkor szerte Európában alumíniumkohók fognak leállni az elégtelen timföldellátás miatt.

A Financial Times forrásai szerint Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a jövő héten személyesen is felveti az ügyet Donald Trump amerikai elnöknek Washingtonban. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Moody’s: az orosz gazdaságot védik a jó fizetési mérőszámok

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország erőteljes köz- és külső finanszírozási helyzete védi az orosz gazdaságot a legutóbbi amerikai szankciók hatásaitól, így várhatóan az orosz szuverén adósprofil sem szenved komolyabb károkat – áll a Moody’s Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett tanulmányában.

A nemzetközi hitelminősítő szerint az orosz államadós-profil jól pozícionált a szankciók hatásainak kivédésre, az emelkedő olajárak hozzájárulnak a költségvetési tartalékok újjáépítéséhez.

A Moody’s szerint a fő kockázat abból eredhet, hogy egyes orosz vállalatok egy időre elveszíthetik hozzáférésüket a nemzetközi tőkepiacokhoz.

A hitelminősítő közölte, hogy az orosz gazdaság képessége a szankciók jelentette kihívások átvészelésére az orosz államadós-osztályzattal kapcsolatos jövőbeni döntések fontos tényezője lesz.

A cég várakozása szerint a vállalati szektorban az amerikai szankciók a legnagyobb hatást a RuszAl alumíniumipari óriáscégre fejthetik ki. A Moody’s elemzői reális lehetőségnek tartják, hogy a RuszAl törlesztési csődhelyzetbe kerül dollárban denominált kötelezettségeinek adósságszolgálatával.

A hitelminősítő szerint ez akár már május 3-án bekövetkezhet, amikor lejár a RuszAl egyik 500 millió dolláros kötvénykötelezettsége.

A Moody’s szerint a szankciók a RuszAl értékesítési bevételeire is jelentős hatást gyakorolhatnak, tekintettel az orosz cég partnereivel szembeni másodlagos szankciók kockázatára.

Az amerikai kormány e hónap első felében jelentett be új szankciókat Oroszország ellen. A szankciólistára 15 vállalat és 24 kormányzati illetékes, illetve üzletember került fel. A vállalati szektoron belül messze a legnagyobb érintett a RuszAl, amelynek termelése és exportja a globális alumíniumfogyasztás 9 százalékának felel meg.

A Moody’s csütörtöki helyzetértékelése szerint az orosz bankrendszer jövedelemtermelő képessége elégséges a szankcióktól érintett vállalatokkal szembeni kitettség semlegesítéséhez.

A hitelminősítő közölte: saját becslései szerint az orosz bankszektor összesített kitettsége e vállalati körrel szemben nem éri el a rendszerszintű mérlegfőösszeg 2 százalékát.

A Moody’s szerint mindemellett az orosz bankszféra likviditása bőségesen elegendő a vállalati refinanszírozási igények jelentős részének fedezéséhez szükség esetén.

A hitelminősítők általánosságban is kedvezően ítélik meg az orosz szuverén adósprofil kapacitását a szankcióhatások kivédésére.

A három nagy piacvezető hitelminősítő közül már csak a Moody’s tartja nyilván az orosz államadósságot nem befektetési ajánlású besorolással. Ez a cég is azonban január végén felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a hosszú futamidejű orosz államadósság “Ba1” szintű – a befektetési ajánlású kategória alapszintjétől egy fokozattal elmaradó – besorolásának kilátását. A Moody’s ezt már akkor is azzal a véleményével indokolta, hogy az orosz makrogazdasági keretrendszer jól viselte a szankciók hatásait.

Moszkva – City

A Standard & Poor’s pénzügyi szolgáltató csoport globális adósminősítésekért felelős részlege (S&P Global Ratings) február végén Visszaemelte Oroszország államadós-besorolását a befektetésre ajánlott kategóriába, az addigi “BB plusz/B”-ről egy fokozattal “BBB mínusz/A-3”-ra javítva a devizában fennálló hosszú és rövid lejáratú orosz szuverén adósságkötelezettségek osztályzatát.

Az S&P ezt a lépést a nemzetközi szankciókra adott prudens szakpolitikai válaszintézkedésekkel indokolta.

A harmadik globális hitelminősítő, a Fitch Ratings a Standard & Poor’s lépésével egy időben megerősítette Oroszországra érvényben tartott, pozitív kilátású “BBB mínusz” – vagyis szintén befektetési ajánlású – osztályzatát. MTI

Tovább olvasom

Szíria

Lavrov: az orosz és az amerikai elnök nem engedi meg a katonai szembenállást a két ország között

A megjelenés óta

-

Írta:

Biztos, hogy sem az orosz, sem az amerikai elnök, illetve a két ország katonai vezetői sem engedik meg, hogy katonai szembenállás alakuljon ki a két ország között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Ria Novosztyi hírügynökségnek adott, pénteken megjelent interjújában.

“Visszatérve a katonai szembenállás kérdéséhez, száz százalékra abból indulok ki, hogy a katonák ezt nem engedik meg, és ezt természetesen nem engedi meg Putyin elnök sem, és meggyőződésem, hogy Trump elnök sem. Ők mégiscsak olyan vezetők, akiket népeik választottak meg, és a népek előtt felelősek a békéért és a nyugalomért” – mondta Lavrov azzal összefüggésben, hogy az április 7-i dúmai vegyifegyver-támadás után az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország légicsapásokat mért Szíriára, a világsajtó és szakértők pedig azt latolgatták, hogy emiatt fennállhat-e egy amerikai-orosz katonai konfliktus veszélye.

Lavrov szerint Moszkva azt igyekszik elérni, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrei eljussanak a Kelet-Gútához tartozó Dúmába. Reményét fejezte ki, hogy az eset kivizsgálásakor a szakmaiság kerekedik felül. Az orosz külügyminiszter nem kételkedik abban, hogy az OPCW-missziókban szakmailag a legfelkészültebb szakértők vesznek részt, de nem kizárt – és vannak rá bizonyítékok is -, hogy politikai célokra próbálják őket felhasználni.

Moszkva aggódik amiatt, hogy sokan megpróbálják megakadályozni az OPCW-ellenőrök eljutását Dúmába, miközben az orosz katonák a helyszínen egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a szíriai hadseregnek semmi köze nem volt az állítólagos klórgáztámadáshoz.

Oroszországot semmi sem kötelezi erkölcsileg arra, hogy ne szállítson Sz-300-as légvédelmi fegyvereket Szíriának

Lavrov szerint az amerikai-brit-francia légicsapás után Oroszországot semmi sem kötelezi erkölcsileg arra, hogy ne szállítson Sz-300-as légvédelmi fegyvereket Szíriának. Emlékeztetett arra, hogy úgy tíz évvel ezelőtt egyes partnerországok kérésére Oroszország ígéretet tett arra, hogy nem szállít Damaszkusznak ilyen fegyvereket, s elfogadta azt az érvelést, hogy – jóllehet védelmi fegyverről van szó – ez megingatná az ottani helyzetet. “Ennek ellenére figyelembe vettük a kéréseket, de most nincs semmilyen erkölcsi kötelezettségünk” – mondta Lavrov.

Az orosz-amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről Lavrov azt mondta: Moszkva abból indul ki, hogy Donald Trump amerikai elnök egy telefonbeszélgetés alkalmával meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Fehér Házba. Lavrov reményét fejezte ki, hogy Trump konkretizálja javaslatát, de Moszkva az amerikai kollégák értésére adta, hogy nem akar sem tolakodó, sem tiszteletlen lenni. Vlagyimir Putyin kész találkozni vele – mondta Lavrov, s hozzátette, hogy nem folynak a csúcstalálkozó előkészületei.

“Csak felhívnám a figyelmet arra, hogy Donald Trump már a szóban forgó telefonbeszélgetés után Twitter-bejegyzéseiben és szóban is többször beszélt arról, hogy meg kell oldani a problémákat Oroszországgal, és jó kapcsolatokat akar ápolni, ami jobb, mint nem ápolni vele jó kapcsolatokat, és csak az ostobák gondolják másként. Mi meghalljuk mindezt” – mondta Lavrov.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű