Írjon nekünk

Gazdaság

Szijjártó: Magyarország 6,5 milliárd dollárt veszített az oroszellenes szankciók miatt

A megjelenés óta

-

A magyar gazdaság 6,5 milliárd dollárnyi kárt szenvedett el az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók miatt – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kommerszant című lap keddi számában megjelent interjújában, amelyet a TASZSZ hírügynökség is ismertetett.

Szijjártó szerint a szankciók nem hatékonyak és kártékonyak.

“Számításaink szerint Magyarország elvesztett nyeresége az export területén három év alatt 6,5 milliárd dollár volt. Figyelembe véve, hogy a magyar éves kivitel 90 milliárd dollár, ez érzékeny veszteség” – mondta.

Szijjártó kifejezte abbéli reményét, hogy az EU márciusi csúcstalálkozóján enyhíteni fog a gazdasági büntetőintézkedéseken, hozzátéve, hogy sok minden az orosz-amerikai párbeszédtől függ. Szavai szerint ha Moszkva és Washington párbeszédében pozitív elmozdulás lesz, akkor könnyebb lesz meggyőzni az európai partnereket, hogy ugyanezen az úton haladjanak.

“Moszkva viszonylatában az EU sok tekintetben az Egyesült Államokat követi, noha az amerikai oroszpolitika eddig nem tetszett nekünk. Ezért üdvözöljük Donald Trump választási győzelmét” – nyilatkozott.

Szijjártó szerint a magyar kormány ezt elsősorban Trump hozzá közel álló, a Demokrata Pártétól eltérő bevándorláspolitikája miatt tesz, valamint azért, mert az amerikai demokraták “demokráciaexportja” több országban destabilizálta a helyzetet. Szavai szerint Közép-Európa mindig veszített a Kelet és a Nyugat közötti konfliktuson, Magyarország ezért támogatja az amerikai-orosz párbeszédet.

Mint mondta, Magyarország az európai-orosz kapcsolatok újraindításának egyik “pillére” akar lenni. Úgy vélekedett, hogyha az EU nem folytat pragmatikus párbeszédet Moszkvával, akkor sokat veszít, egyebek között a Kínával, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával folytatott konkurenciaharcban.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A miniszter nyilatkozata szerint az EU alacsony szintre csökkentette a vitát az Oroszország elleni szankciókról, amelyeket több európai ország is ellenez. A döntéshozatal napján Magyarország mégis végül magára maradt álláspontjával, de azért nem emelt vétót a gazdasági büntetőintézkedések ellen, mert nem kívánta megbontani az uniós egységet.

Elmondta, hogy a magyar kormány Vlagyimir Putyin orosz elnök február 2-re tervezett budapesti látogatásától elsősorban gazdasági párbeszédet vár. Kifejezte azt a reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság hamarosan meghozza döntését a paksi erőmű bővítéséről, és megkezdődhetnek a beruházások. Szót ejtett arról, hogy Magyarország tárgyalni kíván a Gazprommal a 2021 utáni együttműködésről. Emellett megemlítette, hogy a tárgyalások témája lesz a keresztényüldözés elleni fellépés, valamint négy magyarországi orosz ortodox templom felújítása.

Bírálta Ukrajna kisebbség politikáját

A miniszter elmondta, hogy az ukrán miniszterelnök novemberi budapesti látogatásakor a magyar kormány világosan közölte Volodimir Hrojszmannal, hogy nem tűri el sem az ukrán oktatási, sem a nyelvhasználati törvény olyan módosítását, amely rontana a kisebbségek helyzetén. Szijjártó, mint mondta, reméli, hogy Ukrajna végül nem fogadja el azt a törvényt, amely szerint nyilvános helyen és a hétköznapi életben csakis az ukrán nyelvet lehetne használni.

“Ha bármilyen törvénymódosítás vagy változás rontja a kisebbségek, beleértve a magyar helyzetét, akkor mi ezt természetesen szóvá tesszük majd az EU szintjén. Ez nem ukrán belügy, hanem olyan kérdés, amely messze túlmutat Ukrajna határain. Meg kell védelmeznünk a kisebbségeket és az európai normákat kell alkalmaznunk egyebek között Ukrajna viszonylatában is” – mondta.

MTI

Hirdetés
Hozzászólások

Gazdaság

FT: az EU-tagállamok az amerikai szankciók enyhítését szeretnék elérni

A megjelenés óta

-

Írta:

Az Oroszország elleni szankciók enyhítésére igyekszik rávenni az Egyesült Államok kormányát több EU-tagállam, mivel az amerikai gazdasági büntetőintézkedésekből eredő alapanyag-ellátási kockázatok most már az európai feldolgozószektor aktivitását veszélyeztetik – írta a szombati Financial Times.

A londoni gazdasági napilap forrásai szerint a francia kormány vezetésével indult kampányhoz London, Berlin és Róma is csatlakozott.

A lap által név nélkül idézett egyik francia illetékes kijelentette: az amerikai szankciók, amelyek különösen súlyosan érintik az orosz RuszAl alumíniumipari óriáscéget, “közvetlen és jelentős hatást” gyakorolhatnak alapvető fontosságú termékeket előállító európai iparágakra is, és számos európai termelőüzemet most már a leállás kockázata fenyeget. Az illetékes szerint ezeket az üzemeket nem lehet egyik napról a másikra ismét beindítani, ezért megoldásra van szükség, mégpedig gyorsan.

A Financial Times francia forrása hozzátette, ennek érdekében “konstruktív kapcsolatfelvétel van folyamatban” az Egyesült Államokkal.

Az amerikai kormány e hónap első felében jelentett be új szankciókat Oroszország ellen. A szankciólistára 15 vállalat és 24 kormányzati illetékes, illetve üzletember került fel. A vállalati szektoron belül messze a legnagyobb érintett a RuszAL, a kínai alumíniumipari cégeket nem számítva a világ legnagyobb alumíniumgyártója, amelynek termelése és exportja a globális alumíniumfogyasztás 9 százalékát fedezi.

A Moody’s Investors Service a szankciók hatásáról e héten összeállított, Londonban ismertetett tanulmánya reális lehetőségnek nevezi, hogy a RuszAL az amerikai szankciók miatt törlesztési csődhelyzetbe kerül dollárban denominált kötelezettségeinek adósságszolgálatával.

A hitelminősítő szerint ez már május 3-án bekövetkezhet, amikor lejár a RuszAL egy 500 millió dolláros kötvénykötelezettsége.

A Moody’s szerint a szankciók a RuszAL értékesítési bevételeire is jelentős hatást gyakorolhatnak, tekintettel az orosz cég partnereivel szembeni másodlagos szankciók kockázatára.

A Financial Times szombati írása szerint ugyanettől tartanak a legnagyobb európai ipari csoportok is, tekintettel arra, hogy a RuszAL írországi timföldgyártó üzeme látja el Európa legnagyobb alumíniumgyártóit, és az amerikai szankciók ezt a beszerzési forrást is veszélyeztetik. Az alumíniumárak az elmúlt két hétben 30 százalékkal emelkedtek, a timföld – az alumíniumgyártás köztes alapanyaga – pedig rekordárfolyamokra drágult.

Európai fémipari konglomerátumok vezetői a Financial Timesnak elmondták, hogy ha a timföldellátás elakad, akkor ezek a cégek a termelés csökkentésére kényszerülnének, és ennek tovagyűrűző hatása gyorsan elérné az olyan feldolgozóipari óriásokat is, mint az Airbus, a BMW és a Volkswagen.

A Financial Times úgy tudja, hogy a világ egyik legnagyobb kitermelő cége, a Rio Tinto máris az írországi RuszAL-üzem bauxitellátásának leállítására készül az amerikai szankciófenyegetések miatt.

Az egyik európai fémipari cég vezérigazgatója a brit gazdasági lapnak elmondta: ha nem sikerül megoldást találni a RuszAL írországi termelését fenyegető szankciókra, és az üzem kiesik az ellátási láncból, akkor szerte Európában alumíniumkohók fognak leállni az elégtelen timföldellátás miatt.

A Financial Times forrásai szerint Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a jövő héten személyesen is felveti az ügyet Donald Trump amerikai elnöknek Washingtonban. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Moody’s: az orosz gazdaságot védik a jó fizetési mérőszámok

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország erőteljes köz- és külső finanszírozási helyzete védi az orosz gazdaságot a legutóbbi amerikai szankciók hatásaitól, így várhatóan az orosz szuverén adósprofil sem szenved komolyabb károkat – áll a Moody’s Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett tanulmányában.

A nemzetközi hitelminősítő szerint az orosz államadós-profil jól pozícionált a szankciók hatásainak kivédésre, az emelkedő olajárak hozzájárulnak a költségvetési tartalékok újjáépítéséhez.

A Moody’s szerint a fő kockázat abból eredhet, hogy egyes orosz vállalatok egy időre elveszíthetik hozzáférésüket a nemzetközi tőkepiacokhoz.

A hitelminősítő közölte, hogy az orosz gazdaság képessége a szankciók jelentette kihívások átvészelésére az orosz államadós-osztályzattal kapcsolatos jövőbeni döntések fontos tényezője lesz.

A cég várakozása szerint a vállalati szektorban az amerikai szankciók a legnagyobb hatást a RuszAl alumíniumipari óriáscégre fejthetik ki. A Moody’s elemzői reális lehetőségnek tartják, hogy a RuszAl törlesztési csődhelyzetbe kerül dollárban denominált kötelezettségeinek adósságszolgálatával.

A hitelminősítő szerint ez akár már május 3-án bekövetkezhet, amikor lejár a RuszAl egyik 500 millió dolláros kötvénykötelezettsége.

A Moody’s szerint a szankciók a RuszAl értékesítési bevételeire is jelentős hatást gyakorolhatnak, tekintettel az orosz cég partnereivel szembeni másodlagos szankciók kockázatára.

Az amerikai kormány e hónap első felében jelentett be új szankciókat Oroszország ellen. A szankciólistára 15 vállalat és 24 kormányzati illetékes, illetve üzletember került fel. A vállalati szektoron belül messze a legnagyobb érintett a RuszAl, amelynek termelése és exportja a globális alumíniumfogyasztás 9 százalékának felel meg.

A Moody’s csütörtöki helyzetértékelése szerint az orosz bankrendszer jövedelemtermelő képessége elégséges a szankcióktól érintett vállalatokkal szembeni kitettség semlegesítéséhez.

A hitelminősítő közölte: saját becslései szerint az orosz bankszektor összesített kitettsége e vállalati körrel szemben nem éri el a rendszerszintű mérlegfőösszeg 2 százalékát.

A Moody’s szerint mindemellett az orosz bankszféra likviditása bőségesen elegendő a vállalati refinanszírozási igények jelentős részének fedezéséhez szükség esetén.

A hitelminősítők általánosságban is kedvezően ítélik meg az orosz szuverén adósprofil kapacitását a szankcióhatások kivédésére.

A három nagy piacvezető hitelminősítő közül már csak a Moody’s tartja nyilván az orosz államadósságot nem befektetési ajánlású besorolással. Ez a cég is azonban január végén felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a hosszú futamidejű orosz államadósság “Ba1” szintű – a befektetési ajánlású kategória alapszintjétől egy fokozattal elmaradó – besorolásának kilátását. A Moody’s ezt már akkor is azzal a véleményével indokolta, hogy az orosz makrogazdasági keretrendszer jól viselte a szankciók hatásait.

Moszkva – City

A Standard & Poor’s pénzügyi szolgáltató csoport globális adósminősítésekért felelős részlege (S&P Global Ratings) február végén Visszaemelte Oroszország államadós-besorolását a befektetésre ajánlott kategóriába, az addigi “BB plusz/B”-ről egy fokozattal “BBB mínusz/A-3”-ra javítva a devizában fennálló hosszú és rövid lejáratú orosz szuverén adósságkötelezettségek osztályzatát.

Az S&P ezt a lépést a nemzetközi szankciókra adott prudens szakpolitikai válaszintézkedésekkel indokolta.

A harmadik globális hitelminősítő, a Fitch Ratings a Standard & Poor’s lépésével egy időben megerősítette Oroszországra érvényben tartott, pozitív kilátású “BBB mínusz” – vagyis szintén befektetési ajánlású – osztályzatát. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Növeli orosz és iráni, csökkenti szaúdi olajvásárlásait Kína

A megjelenés óta

-

Írta:

Orosz, iráni, vagy esetleg amerikai olaj vásárlására állhat át Kína a szaúd-arábiai szállításokról – számolt be szerdán a PressTV hírportál az S&P Global Platts olajpiaci szakértő cégre hivatkozva.

A kínai állami Sinopec olajfeldolgozó vállalat a Platts beszámolója szerint túl magasnak találta a szaúdi Aramco vállalat májusi szállításra kínált árait, ezért 40 százalékkal csökkentette rendeléseit.

Kereskedői körökből úgy tudni, hogy számos közel-keleti, orosz, amerikai és brazil termelő áll készen fedezni Kína olajbeszerzési igényeit. Az újonnan megnyílt lehetőség elsősorban az orosz és iráni szállítóknak kedvezhet a Platts megítélése szerint, de az Egyesült Államok és Brazília is szóba jöhet a legnagyobb ázsiai olajfelhasználó szállítójaként.

A kínai vámhivatal adatai szerint Kína oroszországi olajimportja februárban az egy évvel korábbihoz képest 17,8 százalékkal 5,05 millió tonnára emelkedett. A brazíliai olajbehozatala pedig 54,2 százalékkal 2,4 millió tonnára nőtt, az Egyesült Államokból pedig 909 ezer tonna olajat importált Kína, míg tavaly februárban még semennyit sem.  MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű