Írjon nekünk

Gazdaság

Szijjártó: Magyarország 6,5 milliárd dollárt veszített az oroszellenes szankciók miatt

A megjelenés óta

-

A magyar gazdaság 6,5 milliárd dollárnyi kárt szenvedett el az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók miatt – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kommerszant című lap keddi számában megjelent interjújában, amelyet a TASZSZ hírügynökség is ismertetett.

Szijjártó szerint a szankciók nem hatékonyak és kártékonyak.

“Számításaink szerint Magyarország elvesztett nyeresége az export területén három év alatt 6,5 milliárd dollár volt. Figyelembe véve, hogy a magyar éves kivitel 90 milliárd dollár, ez érzékeny veszteség” – mondta.

Szijjártó kifejezte abbéli reményét, hogy az EU márciusi csúcstalálkozóján enyhíteni fog a gazdasági büntetőintézkedéseken, hozzátéve, hogy sok minden az orosz-amerikai párbeszédtől függ. Szavai szerint ha Moszkva és Washington párbeszédében pozitív elmozdulás lesz, akkor könnyebb lesz meggyőzni az európai partnereket, hogy ugyanezen az úton haladjanak.

“Moszkva viszonylatában az EU sok tekintetben az Egyesült Államokat követi, noha az amerikai oroszpolitika eddig nem tetszett nekünk. Ezért üdvözöljük Donald Trump választási győzelmét” – nyilatkozott.

Szijjártó szerint a magyar kormány ezt elsősorban Trump hozzá közel álló, a Demokrata Pártétól eltérő bevándorláspolitikája miatt tesz, valamint azért, mert az amerikai demokraták “demokráciaexportja” több országban destabilizálta a helyzetet. Szavai szerint Közép-Európa mindig veszített a Kelet és a Nyugat közötti konfliktuson, Magyarország ezért támogatja az amerikai-orosz párbeszédet.

Mint mondta, Magyarország az európai-orosz kapcsolatok újraindításának egyik “pillére” akar lenni. Úgy vélekedett, hogyha az EU nem folytat pragmatikus párbeszédet Moszkvával, akkor sokat veszít, egyebek között a Kínával, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával folytatott konkurenciaharcban.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A miniszter nyilatkozata szerint az EU alacsony szintre csökkentette a vitát az Oroszország elleni szankciókról, amelyeket több európai ország is ellenez. A döntéshozatal napján Magyarország mégis végül magára maradt álláspontjával, de azért nem emelt vétót a gazdasági büntetőintézkedések ellen, mert nem kívánta megbontani az uniós egységet.

Elmondta, hogy a magyar kormány Vlagyimir Putyin orosz elnök február 2-re tervezett budapesti látogatásától elsősorban gazdasági párbeszédet vár. Kifejezte azt a reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság hamarosan meghozza döntését a paksi erőmű bővítéséről, és megkezdődhetnek a beruházások. Szót ejtett arról, hogy Magyarország tárgyalni kíván a Gazprommal a 2021 utáni együttműködésről. Emellett megemlítette, hogy a tárgyalások témája lesz a keresztényüldözés elleni fellépés, valamint négy magyarországi orosz ortodox templom felújítása.

Bírálta Ukrajna kisebbség politikáját

A miniszter elmondta, hogy az ukrán miniszterelnök novemberi budapesti látogatásakor a magyar kormány világosan közölte Volodimir Hrojszmannal, hogy nem tűri el sem az ukrán oktatási, sem a nyelvhasználati törvény olyan módosítását, amely rontana a kisebbségek helyzetén. Szijjártó, mint mondta, reméli, hogy Ukrajna végül nem fogadja el azt a törvényt, amely szerint nyilvános helyen és a hétköznapi életben csakis az ukrán nyelvet lehetne használni.

“Ha bármilyen törvénymódosítás vagy változás rontja a kisebbségek, beleértve a magyar helyzetét, akkor mi ezt természetesen szóvá tesszük majd az EU szintjén. Ez nem ukrán belügy, hanem olyan kérdés, amely messze túlmutat Ukrajna határain. Meg kell védelmeznünk a kisebbségeket és az európai normákat kell alkalmaznunk egyebek között Ukrajna viszonylatában is” – mondta.

MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Lavrov: a Török Áramlat második ága csak szilárd uniós garanciák esetén épül meg

A megjelenés óta

-

Írta:

Csak akkor épül meg a Török Áramlat földgázvezeték második ága, ha Oroszország szilárd garanciákat kap az Európai Bizottságtól – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

Lavrov elmondta, hogy az Európába meghosszabbítható vezetéknek egyelőre csak az első, a török fogyasztók ellátására szánt ága épül.

“A második csak akkor fog megépülni, ha vasbeton (szilárdságú) garanciákat kapunk az Európai Bizottságtól, hogy nem fogja megismételni ugyanazt a mutatványt, amely a Déli Áramlattal kapcsolatban Bulgária esetében történt, amely most ismét kész arra, hogy megvizsgálja a Török Áramlat második ágának fogadását” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

“Készek leszünk minden olyan változatra, amelyet 100 százalékban szavatol majd az Európai Bizottság, és amelyet ilyen módon nem fognak meghiúsítani” – mondta. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Oroszországban magánbefektető először vásárolt erőművet a kriptodeviza-bányászathoz

A megjelenés óta

-

Írta:

Alekszej Kolesznyik üzletember az első magánszemély, aki Oroszországban erőművet vásárolt a kriptodeviza-bányászathoz – közölte a Kommerszant című gazdasági napilap pénteken.

Az újság úgy értesült, hogy Kolesznyik “két kisebb hőerőművet” vett meg a Viktor Vekszelberg által birtokolt T Plusz vállalattól, egy 23,6 megawatt teljesítményűt Perm környékén, a másikat, egy 10 megawattosat Udmurtföldön. A decemberben megkötött ügylet összértéke csaknem 160 millió rubel (mintegy 716 millió forint). Ezekre támaszkodva a vállalkozó egy adatközpontot és egy “bányatelepet” kíván létrehozni.

A kriptodeviza-szerzés egyik módja az úgynevezett “bányászat”, amelynek során kriptodeviza-hálózathoz kapcsolódó számítógépek nyílt forráskódú szoftver segítségével bonyolult műveleteket végeznek. A rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.

A Kommerszant szerint az adatfeldolgozó “bányászati” központokban a felhasznált áram ára eléri a termelési költségek 50 százalékát, ami pedig az alumíniumipar villanyenergia-igényénél is magasabb. A lap szerint a bitcoin árfolyamának megugrása több nagyvállalkozót elgondolkodtatott arról, hogy belevágjon-e a “bányászatba”, amelyben az állami nagyvállalatok is részt vehetnek majd, akár csak árameladóként is.

Kolesznyik valószínűleg Udmurtföldön rendezkedik majd be a “bányászatra”, ha létrejön majd ennek jogszabályi környezete Oroszországban. A moszkvai pénzügyminisztérium azonban egyelőre csak megkezdték a törvénytervezet kidolgozását.

Az adattárolási kapacitás fejlesztésére azonban nagy szükség van, mert 2015. szeptember 1. óta jogszabály írja elő, hogy az orosz állampolgárok személyes adatait az ország területén található szervereken kell tárolni. A terrorelhárításról meghozott, úgynevezett Jarovaja törvény vonatkozó rendelkezései pedig 2018. június 1-től az internetszolgáltatókat egy-, a mobilszolgáltatókat pedig háromévi adattárolásra kötelezik majd. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Holland bíróság: Oroszországé a Sztolicsnaja márkanév

A megjelenés óta

-

Írta:

A holland fellebbviteli bíróság kedden megerősítette azt az ítéletet, amely szerint az orosz állami tulajdonú Sojuzplodoimport cégé a Sztolicsnaja vodka márkaneve.

A holland bíróság döntésével elvette a márkanév használatának és a vodka hollandiai, belgiumi és luxemburgi értékesítésének jogát a luxemburgi bejegyzésű Spirits International nevű vállalattól.

A határozat értelmében a vállalatnak meg kell térítenie a Sojuzplodoimport számára a Benelux államokban Sztolicsnaja, a Moszkovszka és a Nazdarovje márkanevekkel eladott italai után 1999 óta szerzett összes profitját is.
Vélemények szerint a holland döntés nehézségek elé állíthatja a vállalatot irányító SPI Spirits (SPI) csoportot, a Sztolicsnaja nemzetközi exportőrét a többi uniós országban is.

A csoport legnagyobb alkoholgyára Litvániában található. A keddi döntés értelmében az SPI sem vodkái, sem más italai esetében sem használhatja az “orosz”, vagy az “Imported from Russia” (oroszországi import) jelzéseket.

A Szovjetunió 1991-es összeomlását követő privatizációs hullám idején az SPI Spirits vette meg a márkanevet, amely által törvényes joga van a Sztolicsnaja exportálására. Az SPI a 2000-es évek elején a privatizáció visszafordításával és az exportált Sztolicsnaja vodka védjegy jogainak jogtalan eltulajdonításával vádolta Oroszországot, amikor a Sojuzplodoimport hasonló nevű itallal jelent meg a piacon. A luxembourgi vállalat szerint az orosz mezőgazdasági minisztérium törvényellenesen kisajátította a vodka védjegyére és az exportra vonatkozó jogait, és ezzel veszélyezteti a világ leghíresebb vodkájának eljutását több mint 150 országba. A Sojuzplodoimport többször adott be keresetet a márkanév visszaszerzésére, a keddi hollandiai döntésig sikertelenül.

A Sztolicsnaja a világ legnagyobb forgalmú vodkafajtája, Oroszország legismertebb fogyasztási cikke. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű