Írjon nekünk

Az utolsó évszázad

Közzétéve

-

Ha visszatekintünk és megvizsgáljuk az orosz cárok utolsó évszázadát, nem nehéz felfedeznünk, hogy az reformok és vissza lépések sorozata.

Ma már tudjuk, hogy ez a számtalan nagy és kevésbé nagy próbálkozás végül 1917-ben teljes kudarccal végződött.

A XIX, század I. Sándor(1801-1825) uralkodásával kezdődött Sándor nyitott gondolkodású felvilágosult uralkodó volt. Uralkodása kezdetén számtalan reformmal próbálkozott, de ezek nagy része inkább csak jelképes vagy nagyrészt eredménytelen volt.

Még a jobbágyfelszabadítással is megpróbálkozott, de ez nagyon csekély eredményt hozott.

Országlása vége felé azonban már sokkal kevésbé volt elszánt a birodalom megújítása érdekében.

Utóda I. Miklós (1825-1855) más személyiséggel rendelkezett mint Sándor. Igaz, nagyon nehéz körülmények között kezdődött az uralkodása. Alig került trónra máris egy nagy felkeléssel kellet szembenéznie. A dekabristák a napóleoni háborúk idején szembesültek országuk elmaradottságával.

1825 decemberében fellázadtak a birodalom megreformálása érdekében. Ez az esemény csak elmélyítette Miklós egyébként is konzervatív személyiségvonásait.

Uralkodása nagy részében elnyomó politikát folytatott. Talán a század legdespotikusabb cárja volt. Ez sajnos megnyilvánult az 1849-es cári intervencióban is. Az igazán nagy kudarc következményeivel azonban a krimi háború (1853-1856) már nem szembesíthette mert 1855-ben meghalt .

Ezzel a teherrel fiának II.Sándor cárnak (1855-1881)kellet megbirkóznia. Ekkora világossá vált ,hogy a hatalmas, de elmaradott birodalom nem képes versenyezni a fejlett nyugati hatalmakkal. II.Sándor kétségtelenül a legszimpatikusabb és legnagyobb formátumú uralkodója a századnak. Gyorsan felismerte, hogy a birodalmi reformok már nem halaszthatók és csupán restruktív, elnyomó intézkedésekkel nem lehet a problémákat orvosolni. 1861-ben elrendelte a jobbágyfelszabadítást és számos reformot kezdeményezett.

A külpolitikai sikerek sem maradtak el, ami Közép-Ázsiában és a Balkánon jelentős sikereket eredményezett .

A legnagyobb katonai győzelmet az 1877-78-as orosz-török háborúban aratta .

Sajnos a nagy belső feszültségek nem oldódtak meg elég gyorsan és ez pont annak az embernek az életébe került, aki ezt nem érdemelte meg. 1881-ben meggyilkolták és ezzel vége is lett a nagy reformok korszakának.

III. Sándor(1881-1894) teljesen más természetű ember volt mint apja . Uralkodóként is gyökeresen más irányba fordult.

Létrehozta a rettegett Ohranát (politikai rendőrség ) és minden szempontból elnyomó és ókonzervatív irányba fordította a birodalmat . Természetében talán I.Miklóshoz volt hasonló .Megerősödött az antiszemitizmus és a népet éhínség sújtotta. Uralkodása és reformképtelensége már előrevetítette a cári rendszer bukását.

Az utolsó cár II. Miklós bár nem volt rossz ember, de nem is volt igazán alkalmas az uralkodásra. Inkább a barkácsolás érdekelte mint a politika. Már koronázása is baljósan kezdődött! Az ajándékokra váró sokaság halálra taposta egymást.

II.Miklós(1894-1917) a század elején először a japánoktól elszenvedett vereség ,és az azt követő forradalom képében szembesült először az elmaradottsággal, a súlyos gondokkal, szegénységgel és nyomorral.

Ez azonban nem volt elég, hogy döntő változásokat kezdeményezzen.

Az 1914-ben kitörő világháború megrázkódtatásai és az 1917-es forradalom végleg maga alá temette a cárizmos rendszerrét és vele együtt a cárt és családját is.

Talán ha az ország több olyan nagyformátumú uralkodóval rendelkezett volna mint II. Sándor nem történik meg ez de mint tudjuk : A történelemben nincs ha.

Szilágyi János

Hirdetés
Szólj hozzá

Be kell lépned a hozzászóláshoz Belépés

Leave a Reply

Politika

Putyin: a NATO keleti terjeszkedésére a reakciónk rendkívül negatív lenne

Közzétéve

-

Írta:

Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen – mondta a többi között Vlagyimir Putyin orosz elnök a Fox televíziónak a Donald Trump amerikai elnökkel tartott csúcstalálkozója után, még Helsinkiben adott, az Egyesült Államokban hétfőn elhangzott interjújában.

Az orosz elnök Donald Trumpról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról, a hadászati támadó fegyvereket korlátozó START III. egyezmény meghosszabbításáról, a NATO szerepéről és esetleges bővítéséről is szólt.

Hangsúlyozta: a csúcstalálkozón közölte Donald Trump elnökkel, hogy Moszkva készen áll a 2021-ben lejáró érvényű Start III. egyezmény meghosszabbítására. “Biztosítottam Trump elnököt, hogy Oroszország készen áll az egyezmény kiterjesztésére, meghosszabbítására, de először még néhány specifikus kérdésben egyezségre kell jutnunk, és van még néhány kérdésünk amerikai partnereinkhez” – fogalmazott az orosz elnök.

Hozzátette: Moszkva álláspontja szerint Washington ugyan nem teljes egészében tartja be a szerződést, de ezt szakértőknek kell tisztázniuk.

A NATO Grúzia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését Vlagyimir Putyin rossz néven venné, és nehezményezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést.

“A NATO struktúrájának határaink felé történő bővítése közvetlen és azonnali veszélyt jelentene nemzetbiztonságunkra, és a reakciónk rendkívül negatív lenne” – hangsúlyozta.

Az orosz elnök többször  kijavította a riportert

Amikor Chris Wallace, a Fox televízió sztárriportere a Krím félsziget bekebelezéséről faggatta, Putyin pontosított:

Oroszország szerinte a Krímet nem bekebelezte, hanem az ott élők népszavazással döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról. Az orosz elnök kérdés formájában vetette fel, hogy az amerikaiak beavatkoztak Ukrajnában, “puccsnak” minősítve az előző ukrán elnök eltávolítását. “Ki szervezte, támogatta a tüntetéseket a (kijevi) főtéren?” – tette fel a kérdést az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin az interjú során nem egyszer visszakérdezett. Amikor a riporter például arról faggatta, hogy a szíriai Aleppóban és Gútában az orosz bombázásoknak sok civil áldozata is volt, s vajon érzett-e emiatt lelkiismeret-furdalást, Putyin visszakérdezett: és Rakkában, ahol az amerikaiak bombázták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait, nem voltak civil áldozatok? Hozzátette: “amikor háború folyik, a legszörnyűbb dolgok is megtörténnek, az áldozatok elkerülhetetlenek, s mindig felmerül a kérdés, ki hibáztatható ezért. Úgy gondolom, a Szíriát destabilizáló terrorista csoportok tehetők felelőssé” – hangsúlyozta Putyin. Kicsit később még azt is hozzátette: sajnálja, hogy a riporter nincs teljesen tisztában a szíriai helyzettel.

A Fox televízió a nemzetközi politikai meghatározó kérdéseinél jóval több teret szentelt Putyin amerikai belpolitikával kapcsolatos álláspontjainak.

Az orosz elnök – a Helsinkiben tartott sajtókonferencián elhangzottakhoz hasonlóan – kategorikusan leszögezte, hogy Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Amikor a riporter szembesítette az amerikai hírszerzés adataival, információival, köztük a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető szerve) szervereiről történt adatlopással, az orosz elnök azt mondta: végül is az adatok az igazságot tartalmazták, nem hamis híreket. Az interjú elhangzása utáni kommentárokban a Fox televízió egyik elemzője meg is jegyezte: Vlagyimir Putyin úgy reagált, mintha az oroszok közfeladatot láttak volna el.

Vlagyimir Putyin azt is megerősítette, hogy Moszkvának nincsenek terhelő információi Donald Trumpról. Utalva arra, hogy Trump üzletemberként volt többször is orosz földön, Putyin így fogalmazott: “nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson”. Hozzátette: Trump “az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért”. MTI

Tovább olvasom

Politika

Trump: véget ért az Egyesült Államok és Oroszország rossz viszonya

Közzétéve

-

Írta:

Donald Trump amerikai elnök “termékeny párbeszédnek” minősítette a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott hétfői találkozóját a közös sajtótájékoztatón Helsinkiben.

Az amerikai elnök leszögezte: soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most “De ennek vége. Fél órával ezelőtt ez véget ért” – hangsúlyozta Donald Trump, aki ismételten “konstruktív párbeszédet” emlegetett.

Trump hangoztatta: a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél.

Tovább olvasom

Foci-vb 2018 Oroszország

Videó: amikor az énekesnő a színpadon tudja meg, hogy gólt lőttek az oroszok

Közzétéve

-

Írta:

Az orosz válogatott drámai negyeddöntőben 2-2-es döntetlent követő tizenegyespárbajban szombaton kiesett ugyan a világbajnokságon, de a futball-láz megállíthatatlan Oroszországban.

A mérkőzéssel egy időben lépett színpadra Polina Gagarina énekesnő, aki végig szurkolta a Szbornaja menetelését. A népszerű előadó fellépése közben lőtt gólt az orosz válogatott, amelyet kivetítőn követtek a helyszínen. Az énekesnő reakciója magáért beszél:

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű