Írjon nekünk

Az utolsó évszázad

A megjelenés óta

-

Ha visszatekintünk és megvizsgáljuk az orosz cárok utolsó évszázadát, nem nehéz felfedeznünk, hogy az reformok és vissza lépések sorozata.

Ma már tudjuk, hogy ez a számtalan nagy és kevésbé nagy próbálkozás végül 1917-ben teljes kudarccal végződött.

A XIX, század I. Sándor(1801-1825) uralkodásával kezdődött Sándor nyitott gondolkodású felvilágosult uralkodó volt. Uralkodása kezdetén számtalan reformmal próbálkozott, de ezek nagy része inkább csak jelképes vagy nagyrészt eredménytelen volt.

Még a jobbágyfelszabadítással is megpróbálkozott, de ez nagyon csekély eredményt hozott.

Országlása vége felé azonban már sokkal kevésbé volt elszánt a birodalom megújítása érdekében.

Utóda I. Miklós (1825-1855) más személyiséggel rendelkezett mint Sándor. Igaz, nagyon nehéz körülmények között kezdődött az uralkodása. Alig került trónra máris egy nagy felkeléssel kellet szembenéznie. A dekabristák a napóleoni háborúk idején szembesültek országuk elmaradottságával.

1825 decemberében fellázadtak a birodalom megreformálása érdekében. Ez az esemény csak elmélyítette Miklós egyébként is konzervatív személyiségvonásait.

Uralkodása nagy részében elnyomó politikát folytatott. Talán a század legdespotikusabb cárja volt. Ez sajnos megnyilvánult az 1849-es cári intervencióban is. Az igazán nagy kudarc következményeivel azonban a krimi háború (1853-1856) már nem szembesíthette mert 1855-ben meghalt .

Ezzel a teherrel fiának II.Sándor cárnak (1855-1881)kellet megbirkóznia. Ekkora világossá vált ,hogy a hatalmas, de elmaradott birodalom nem képes versenyezni a fejlett nyugati hatalmakkal. II.Sándor kétségtelenül a legszimpatikusabb és legnagyobb formátumú uralkodója a századnak. Gyorsan felismerte, hogy a birodalmi reformok már nem halaszthatók és csupán restruktív, elnyomó intézkedésekkel nem lehet a problémákat orvosolni. 1861-ben elrendelte a jobbágyfelszabadítást és számos reformot kezdeményezett.

A külpolitikai sikerek sem maradtak el, ami Közép-Ázsiában és a Balkánon jelentős sikereket eredményezett .

A legnagyobb katonai győzelmet az 1877-78-as orosz-török háborúban aratta .

Sajnos a nagy belső feszültségek nem oldódtak meg elég gyorsan és ez pont annak az embernek az életébe került, aki ezt nem érdemelte meg. 1881-ben meggyilkolták és ezzel vége is lett a nagy reformok korszakának.

III. Sándor(1881-1894) teljesen más természetű ember volt mint apja . Uralkodóként is gyökeresen más irányba fordult.

Létrehozta a rettegett Ohranát (politikai rendőrség ) és minden szempontból elnyomó és ókonzervatív irányba fordította a birodalmat . Természetében talán I.Miklóshoz volt hasonló .Megerősödött az antiszemitizmus és a népet éhínség sújtotta. Uralkodása és reformképtelensége már előrevetítette a cári rendszer bukását.

Az utolsó cár II. Miklós bár nem volt rossz ember, de nem is volt igazán alkalmas az uralkodásra. Inkább a barkácsolás érdekelte mint a politika. Már koronázása is baljósan kezdődött! Az ajándékokra váró sokaság halálra taposta egymást.

II.Miklós(1894-1917) a század elején először a japánoktól elszenvedett vereség ,és az azt követő forradalom képében szembesült először az elmaradottsággal, a súlyos gondokkal, szegénységgel és nyomorral.

Ez azonban nem volt elég, hogy döntő változásokat kezdeményezzen.

Az 1914-ben kitörő világháború megrázkódtatásai és az 1917-es forradalom végleg maga alá temette a cárizmos rendszerrét és vele együtt a cárt és családját is.

Talán ha az ország több olyan nagyformátumú uralkodóval rendelkezett volna mint II. Sándor nem történik meg ez de mint tudjuk : A történelemben nincs ha.

Szilágyi János

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Visszaemelte a befektetői kategóriába Oroszországot a Standard & Poor’s

A megjelenés óta

-

Írta:

Visszaemelte Oroszország államadós-besorolását a befektetésre ajánlott kategóriába pénteken a Standard & Poor’s pénzügyi szolgáltató csoport globális adósminősítésekért felelős részlege (S&P Global Ratings), a nemzetközi szankciókra és a csökkenő nyersanyagárakra adott prudens szakpolitikai válaszintézkedésekkel indokolva a lépést.

A cég péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy a devizában fennálló hosszú és rövid lejáratú orosz szuverén adósságkötelezettségek osztályzatát az eddigi “BB plusz/B”-ről egy fokozattal “BBB mínusz/A-3”-ra javította. A felminősítés nyomán az osztályzat eddigi pozitív kilátása stabilra módosul.

Az S&P Global Ratings pénteki döntése nyomán a nemzetközi intézményi befektetők szempontjából Oroszország ismét befektetésre ajánlott szuverén adósnak számít. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy egy adott szuverén vagy kereskedelmi adós besorolását befektetésre ajánlottnak tekintik-e vagy sem, és a Fitch Ratings eddig is befektetési kategóriában tartotta nyilván Oroszországot.

A Fitch pénteken megerősítette Oroszországra érvényben tartott, pozitív kilátású “BBB mínusz” osztályzatát.

A három nagy piacvezető hitelminősítő közül már csak a Moody’s Investors Service tartja nyilván az orosz államadósságot nem befektetési ajánlású besorolással.

A Moody’s azonban január végén felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a hosszú futamidejű orosz államadósság “Ba1” szintű – a befektetési ajánlású kategória alapszintjétől egy fokozattal elmaradó – besorolásának kilátását, szintén azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy az orosz makrogazdasági keretrendszer jól viselte az olajársokkokat és a szankciók hatásait.

Az S&P Global Ratings az orosz devizaadós-osztályzat pénteki javításához fűzött indoklásában kiemelte: a lépés tükrözi az orosz szakpolitikai döntéshozók prudens intézkedéseit, amelyek lehetővé tették az orosz gazdaság alkalmazkodását a csökkenő nyersanyagárakhoz és a nemzetközi szankciókhoz.

A cég szerint a visszafogott költségvetési politika melletti kifejezett kormányzati elkötelezettség és a megerősített költségvetés-politikai keretrendszer mérsékelte a költségvetési elcsúszás középtávú kockázatait, az orosz jegybank intézkedései pedig megőrizték a pénzügyi stabilitást.

A magánszektor hitelellátása növekedésnek indult, és az S&P Global Ratings megítélése szerint ez a monetáris politika transzmissziós funkciójának javulására vall.

A hitelminősítő közölte: várakozása szerint az orosz gazdaság kilábalása a tavaly véget ért recesszióból a 2021-ig terjedő előrejelzési távlatban folyamatos lesz. A cég az idei évre az orosz hazai össztermék (GDP) 1,8 százalékos növekedésével számol, a 2019-2021-es időszakra pedig mérsékelt, 1,7 százalékos éves átlagnövekedést valószínűsít.

Az S&P Global Ratings kiemeli indoklásában azt is, hogy a Világbank által az üzleti tevékenység környezetéről összeállított, 190 országot felsoroló ranglistán Oroszország a néhány évvel ezelőtti 120. helyről mára a 35. helyre került fel.

A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy az amerikai kormány nem vezetett be újabb érdemi szankciókat Oroszország ellen, és a jelenlegi szankciókat sem szigorította érzékelhető módon.

A cég szerint azonban a jövőbeni esetleges újabb szankciók időzítése és mibenléte az orosz külpolitikai lépésektől és az amerikai belpolitikai vitáktól függ, ezeket viszont nehéz megjósolni.

Az amerikai szankciók nemrégiben végrehajtott törvényi rögzítése további akadályokat emelt a büntetőintézkedések feloldása elé, így az S&P Global Ratings megítélése szerint a szankciók a cég előrejelzési távlatának végéig érvényben maradnak.

A S&P Global Ratings közölte: negatív hitelminősítői lépésekhez vezethetnek az olyan esetleges geopolitikai fejlemények, amelyek miatt érdemben szigorodnának az Oroszország elleni nemzetközi szankciók.

A Fitch Ratings azonban az orosz adósosztályzat ugyancsak pénteken bejelentett megerősítésének indoklásában hangsúlyozta: úgy tűnik, hogy a szankciók szigorításából eredő szuverén kockázatok enyhültek, miután az amerikai pénzügyminisztérium február elején kiadott jelentése az orosz szuverén adósságeszközökre is kiterjedő új szankciók ellen érvelt, tekintettel az ilyen jellegű büntetőintézkedések potenciálisan negatív amerikai és globális piaci hatásaira.

A Fitch is megjegyzi viszont, hogy az amerikai belpolitikai folyamatok, valamint az ukrajnai és a szíriai konfliktusokból eredő geopolitikai kockázatok változatlanul szankciós kockázati források is egyúttal.

A cég szerint mindazonáltal a következetes és hiteles orosz szakpolitikai keretrendszer folytatódó javulása, valamint a költségvetési és a külső védőtartalékok kiépítése mérsékelheti a finanszírozási rugalmasságra és a pénzügyi stabilitásra ható kockázatokat újabb szankciók esetén. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin: a fejlett hadsereg teremti meg az ország fejlődésének feltételeit

A megjelenés óta

-

Írta:

A fejlett fegyveres erők teremtik meg annak feltételeit, hogy az ország fejlődjön, a világban pedig stabil viszonyok alakuljanak ki – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, a haza védelmezőjének napja alkalmából megrendezett kitüntetésátadáson.

“Úgy tűnik, hogy ez mindig így volt, úgy tűnik, hogy ez így normális. De elég, ha a fegyveres erők csak meggyengülnek, olyan problémák jelennek meg, amilyenekre soha nem is gondoltunk, olyan fenyegetések jelennek meg, amilyeneket el sem tudtunk képzelni” – hangoztatta.

Putyin szerint az orosz fegyveres erők “a fejlődés új dinamikáját érték el, olyat, amilyenre Oroszországnak szüksége van”.

Az orosz elnök kifejezte háláját a Szíriában elesett Roman Filipov gárdaőrnagy hozzátartozóinak. Kijelentette, hogy a pilóta olyan hősiességről tett tanúbizonyságot, mint a második világháborúban a breszti erőd, Moszkva és Sztálingrád védői.

Putyin február 6-án az Oroszországi Föderáció Hőse posztumusz címet adományozta Filipov őrnagynak, akinek Szu-25-ös harci repülőgépét az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentő övezet fölött lőtték le a – Dzsebhat as-Sám elnevezés használatára áttért – dzsihadista an-Nuszra Front fegyveresei.

A 33 éves pilóta katapultált, majd a reménytelen túlerővel vívott tűzharcban felrobbantotta magát. A hősi címmel járó aranycsillag kitüntetést az orosz elnök pénteken a Kremlben nyújtotta át a pilóta szüleinek és özvegyének.

A haza védelmezőinek ünnepe Oroszországban félhivatalosan a “férfiak napja”. A Szovjetunióban 1922 óta ünnepelték február 23-án a Vörös Hadsereg és Flotta, majd 1946 óta a szovjet hadsereg napját.

Moszkva belvárosában pénteken a kommunisták nagygyűlést tartottak a Vörös Hadsereg megalapításának 100. évfordulója alkalmából. A párt vezetője, Gennagyij Zjuganov arról beszélt, hogy az országnak az orosz győzelmek “ezeréves nagyszerű történelmére” kell támaszkodnia.

Szavai szerint 25 éves fennállása óta az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja is nagy tettet vitt végbe, mert nem engedte meg, “hogy leszámoljanak a nagyszerű szovjet korszak” történelmével, valamint nem engedte meg “elposványosítani” a Vörös teret és az azon található nekropoliszt, amely 32 szovjet marsall és tábornok nyughelye. MTI

Tovább olvasom

Politika

Oroszország soha nem kérné azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatait valakivel

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország soha nem kérné azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatait valakivel – hangsúlyozta szerdán Belgrádban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután megismételte korábbi álláspontját, amely szerint nem jó politikai irányvonalat képvisel Brüsszel, amikor azt kéri Belgrádtól, hogy válasszon a Nyugat és Oroszország között.

Az orosz diplomácia vezetője szerda este érkezett kétnapos látogatásra a nyugat-balkáni országba, ahol megérkezése után azonnal Aleksandar Vucic szerb elnökkel találkozott, majd közösen tartottak sajtótájékoztatót.

Szergej Lavrov kiemelte: Moszkva üdvözli Szerbia európai integrációs törekvéseit, de azt is, hogy jók a kapcsolatai az Eurázsiai Gazdasági Unióval. Mint mondta, azt is pozitívumnak tartják, hogy Brüsszel közvetít a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben. Hozzátette azonban, hogy ha a koszovói albánok kérésére az Egyesült Államok is bekapcsolódik a párbeszédbe, akkor Oroszország sem áll majd tétlenül, hanem – ha Szerbia ezt kéri – Belgrád mellé fog állni.

Szerinte a Balkán stabilitásának egyik alappillére az, hogy Szerbia katonailag semleges, és együttműködik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO), de a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (CSTO) is.

Aleksandar Vucic szerb államfő a sajtótájékoztatón leszögezte: Szerbia az Európai Unió felé halad, de továbbra is arra törekszik, hogy a legjobb kapcsolatokat tartsa fenn Oroszországgal. Bizonyára lesznek, akik más irányt szabnának a szerb külpolitikának, de Belgrád a jövőben is tiszteletben fogja tartani a hagyományosan jó viszonyt Moszkvával.

Szergej Lavrov a hivatalos közlések szerint azért érkezett Belgrádba, mert most van 180 éve annak, hogy Moszkva és Belgrád felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Szergej Lavrov Aleksandar Vucic mellett Ana Brnabic miniszterelnökkel és Ivica Dacic külügyminiszterrel is megbeszéléseket folytat csütörtökön. A várakozások szerint a találkozókon Szerbia és Koszovó kapcsolatának rendezéséről, valamint az európai és balkáni helyzet elemzéséről lesz szó.

A tárgyalások témái között felmerül majd a dél-szerbiai Nisben található orosz humanitárius központ státusa is.

Moszkva diplomáciai védettséget kért az intézményben dolgozók számára, ezt a kérést azonban Belgrád eddig nem teljesítette.

Külpolitikai szakértők szerint Szergej Lavrov belgrádi látogatása voltaképpen azt hivatott lemérni, milyen a hangulat Szerbiában azt követően, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban hozta nyilvánosságra nyugat-balkáni bővítési stratégiáját, amelyben Szerbia számára 2025-ös csatlakozási dátumot jelez előre. A stratégiában két fontos elvárás szerepel Szerbiával szemben: rendezni kell a kapcsolatot Koszovóval, és össze kell hangolni Szerbia külpolitikáját az Európai Unió külpolitikájával, ez pedig azt is jelentené, hogy Szerbiának is csatlakoznia kellene az Oroszországgal szembeni szankciókhoz.

“Tudjuk, hogy az EU a csatlakozási fejezetek keretében feltételeket szabott, és ezek között külpolitikára vonatkozó feltételek is szerepelnek, például az Oroszországgal szembeni szankciók vagy Koszovó függetlenségének elismerése” – magyarázta az orosz külügyminiszter. Hozzátette mindazonáltal, hogy az Európai Unió egyre több országa gondolja úgy, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók a szándékukkal ellentétes hatást értek el, ezért – véleménye szerint – “ez a feltétel nem lesz hosszú életű”. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű