Írjon nekünk

Világháborús emlékműveket avattak Esztergomban

A megjelenés óta

-

Felavatták Esztergomban, az egykori Szent Anna temetőben pénteken a Béke Angyala emlékművet, amely a város közelében lévő, első világháborús hadifogolytábor 3500 áldozatára emlékeztet, valamint a szovjet Vörös Hadsereg környékbeli harcokban elesett katonáinak emlékművét.

Romanek Etelka (Fidesz-KDNP) polgármester kiemelte: “hosszú utat kell megtenni egy nemzetnek ahhoz, hogy őszintén képes legyen magát elhelyezni a történelem térképén”.

Hozzátette, a hadifogolytáborban meghaltak és a szovjet katonák emlékműve mellett a résztvevők megkoszorúzzák azt az emlékkeresztet, amely a temetőben az első világháború magyar áldozatai előtt tiszteleg, valamint az önkormányzat elhelyezi egy emlékmű alapkövét, amely a második világháború civil és katonai áldozataira emlékeztet.

A Béke Angyala szobor egy magas kőtalapzaton álló, ember nagyságú szárnyas nőt ábrázoló alkotás, Vlagyimir Szurovcev oroszországi szobrász műve. A szobor talapzatán magyar és orosz felirat emlékeztet arra, hogy 1914 és 1918 között az Esztergom határában felállított hadifogolytáborban a fronton szerzett sebesülések, betegség és kimerültség miatt 3500 olasz, orosz, román és szerb katona vesztette életét.

A szobrot az oroszországi Békeszerzők és Béke Alapítvány adományozta Esztergomnak. Az alapítvány elnöke, Mihail Pavlovics Lavrenyenko kijelentette, az áldozatok emléke és emlékműve “minden kétséget kizáróan hajtóerő lesz abban, hogy nemet mondjuk a mai világ bármekkora méretű katonai konfliktusára”.

A második világháború idején, a környékbeli harcokban meghalt szovjet katonák emlékművét az esztergomi önkormányzat támogatásából a Honvéd Kulturális Egyesület újította fel. Az átadás előtt Holló József nyugalmazott altábornagy elmondta, a harcok során Esztergom háromszor volt frontváros, a helytörténészek szerint a Szent Anna temetőben tömegsírokba temették a katonákat.

Szólt arról, hogy Oroszországban 369 emlékmű és két központi katonatemető, Magyarországon pedig 1200 orosz katonai emlékhely jelzi a kegyeleti diplomácia működését.

Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev orosz nagykövet azt mondta, a katonai emlékművek gondozása terén Oroszország kész a továbbiakban is a korrektség és a partnerség szellemében dolgozni, majd szólt arról, hogy az elesettek emléke nem lehet aktuálpolitika tárgya.

“Elítélünk minden kísérletet arra, hogy rosszindulatú számításból valaki politikai tőkét kovácsoljon közös múltunk nem mindig egyszerű eseményeiből” – fogalmazott.

A nagykövet felolvasta az orosz külügyminiszter levelét, amelyben Szergej Viktorovics Lavrov leszögezte: “valódi biztonság csak egyenlő és megkülönböztetés nélküli lehet, mely a nemzetközi jogon és az ENSZ alapokmányán alapul. Ez volt és marad Oroszország külpolitikájának alapelve”.

Az emlékműnél koszorút helyezett el az orosz nagykövet, az azerbajdzsáni, a fehérorosz és a kazah nagykövetség, valamint a Honvédelmi Minisztérium, a Békeszerzők és Béke Alapítvány, továbbá az önkormányzat képviselői.

A résztvevők ezt követően megkoszorúzták az első világháború magyar áldozatainak emlékére állított keresztet, majd Romanek Etelka polgármester elhelyezte az önkormányzat által a második világháború áldozatainak tiszteletére tervezett emlékmű alapkövét. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Szíria

Videó: az orosz Tu-22M3-as bombázók hazatérnek Szíriából

A megjelenés óta

-

Írta:

Szíriai küldetésükből visszatértek az oroszországi Kaluga régióban található bázisukra a Tu-22M3-as bombázók.

A hadműveletek során számos az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez tartozó célpontot semmisítettek meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendelte a szíriai orosz csapatok részleges kivonásának megkezdését. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter később közölte, hogy a csapatkivonás megindult.

Oroszország 2015. szeptember 30-án avatkozott be a szíriai polgárháborúba Bassár el-Aszad elnök kormányzatának oldalán, megfordítva ezzel a háború menetét. Moszkva légi, vezérkari és diplomáciai támogatással, valamint hírszerzéssel, különleges egységekkel, katonai tanácsadókkal, fegyverszállításokkal és humanitárius segélyekkel támogatja Damaszkuszt.

Tovább olvasom

Politika

Oroszország evakuálta diplomatáit Szaanából

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország a jemeni fővárosban kialakult helyzet miatt felfüggesztette szanaai nagykövetségének működését és a képviselet egész állományát kivonta az országból – közölte kedden Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

A szanaai orosz nagykövet, Vagyimir Gyeduskin és néhány diplomata átmeneti jelleggel Rijádból folytatja tevékenységét.

Jemen 2014 óta a nemzetközi közvélemény által törvényesnek tekintett kormány és az Irán által támogatott síita húszi lázadók közötti harcok színtere. A konfliktus azt követően lépett igazán aktív fázisba, hogy Abed Rabbó Manszúr Hádi elnök 2015 márciusában egy szaúdi vezetésű arab koalíció beavatkozását kérte.

A helyzet tovább romlott azt követően, hogy november 29-én a húszik megkísérelték ellenőrzésük alá vonni Szanaa több objektumát. Ali Abdullah Száleh volt jemeni december 2-án bejelentette, hogy szakít a húszikkal, akik két nappal később meggyilkolták. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva egyenlő nyelvi jogokat sürget Kijevtől a nemzeti kisebbségek számára

A megjelenés óta

-

Írta:

Moszkva arra hívja fel Kijevet, hogy egyeztessen a nemzeti kisebbségekkel olyan megoldások kidolgozása érdekében, amelyek egyenlő nyelvi jogokat biztosítanának Ukrajna minden állampolgára számára – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán Moszkvában.

“Arra hívjuk fel az ukrán kormányt a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével, hogy folytasson konzultációkat a nemzeti kisebbségek képviselőivel és más érdekelt felekkel olyan megoldások kidolgozása céljából, amelyek Ukrajna minden állampolgára számára kivétel nélkül azonos nyelvi jogokat biztosítanának” – mondta Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország támogatja a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény ügyében meghozott döntését. Emlékeztetett rá, hogy a testület szakértői rámutattak: a jogszabály nem tartalmaz megoldást azon nyelvek számára, amelyek nem az EU hivatalos nyelvei, így az orosz számára sem, amely a legelterjedtebben használt nem államnyelv Ukrajnában.

Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság kiemelte: nehéz bármivel megindokolni, hogy ezek a nyelvek miért részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban a törvényben, ezért felvetődik a diszkrimináció kérdése. A bizottság arra a következtetésre jutott – mondta a szóvivő -, hogy a leghelyesebb megoldás az lenne, ha a törvény 7. cikkében Ukrajna módosításokat eszközölne, és az abban szereplő kitételeket kiegyensúlyozottabb és szabatosan megfogalmazott rendelkezésekkel cserélné fel.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Népszerű