Írjon nekünk

Gazdaság

Budai: Magyarország nem ért egyet az oroszellenes szankciók politikájával

Közzétéve

-

Magyarország továbbra is kitart az Európai Unió egysége mellett az Oroszország elleni szankciók ügyében, de az az álláspontja, hogy nem szabad automatikusan meghosszabbítani az ukrán válság miatt bevezetett büntetőintézkedéseket – mondta a közmédiának pénteken Berlinben Budai Gyula, miután az Oroszországgal folytatott kapcsolatokért felelős német kormánybiztossal tárgyalt.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa Gernot Erlerrel folytatott megbeszéléséről elmondta: világossá tette, hogy Magyarország változatlanul nem ért egyet a szankciók politikájával, mert az a meggyőződése, hogy “egy politikai válságot nem lehet gazdasági büntetőintézkedésekkel rendezni”.

Ugyanakkor kitart az EU egysége mellett, de a szankciók automatikus meghosszabbítása helyett vitát sürget. Minden tagállamnak meg kell adni a lehetőséget véleménye kifejtésére, és az így kibontakozó diskurzusban kell kiérlelni a közös döntést a szankciók jövőjéről – mondta Budai Gyula.

Azzal kapcsolatban, hogy a pénteken hivatalba lépő amerikai elnök, Donald Trump a napokban egy interjúban jelezte, hogy a nukleáris leszerelés területén elérhető eredményekért cserébe lehet szó az Oroszország elleni szankciók visszavonásáról, Budai Gyula elmondta, hogy a német kormány elutasítja a két kérdés összekapcsolását. Berlin álláspontja szerint a nukleáris leszerelés és az ukrán válság két teljesen külön ügy – ismertette a KKM miniszteri biztosa.

Budai Gyula hozzátette, hogy a szankciókra válaszul az uniós mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre kivetett orosz beviteli tilalom miatt a magyar gazdaság két és fél év alatt már csaknem hétmilliárd euró veszteséget szenvedett el.

Németország vesztesége is tetemes, Oroszországba irányuló exportja a 2014-es mintegy 80 milliárd euróhoz képest megfeleződött. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország számára a nyitott gazdasága révén az export az egyik legnagyobb bevételi forrás, és közép-európai fekvése miatt sokkal közelebb van a válsággóchoz, ezért egészen másként érinti az uniós szankciós politika és az orosz kormány embargója – mutatott rá Budai Gyula.

Gazdaság

Macron: Párizs elismeri Moszkva új nemzetközi szerepét

Közzétéve

-

Írta:

Franciaország elismeri Oroszország új nemzetközi szerepét, egyebek között a Közel-Keleten, de Moszkvának tiszteletben kell tartania partnerei érdekeit is – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, miután csütörtökön megbeszélést folytatott orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal a Szentpétervárhoz közeli Sztrelnában.

Macron közölte, hogy vendéglátójának új megközelítéséket javasolt a nemzetközi kapcsolatokban.

Putyin elmondta, hogy vendégével áttekintették az iráni atomalku egyoldalú amerikai feloldása nyomán kialakult helyzetet és a szíriai rendezés feladatait. Az orosz elnök szerint a felek egyetértettek az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásának fontosságában.

A kiberbűnözés elleni közös fellépésről és az azzal kapcsolatos információcsere új mechanizmusának kialakításáról is tárgyaltak

A közös sajtótájékoztatón Putyin elmondta: francia partnerével megvitatta a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak, valamint az érdekeknek a kölcsönös tiszteletben tartását a kibertérben, akárcsak a kibebűnözéssel szembeni fellépést.

Macron közölte, hogy vendéglátójával megállapodott a kiberbűnözéssel kapcsolatos információcsere új mechanizmusának létrehozásáról, valamint arról, hogy intézkedéseket hoznak a kibertérbeli magatartás általános szabályozásának kidolgozása érdekében.

Sajnálatát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök amiatt, hogy elmarad Donald Trump amerikai államfő és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusra tervezetett találkozója.

“Oroszország sajnálja. Mindannyian arra számítottunk, hogy a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének kezdete lesz. Reméljük, hogy a párbeszéd újraindul és a találkozó létrejön majd” – fogalmazott az orosz elnök.

Maláj utasszállító – Putyin: Moszkva rész kíván venni a tragédia kivizsgálásában

Oroszország csak akkor ismerheti el a malajziai utasszállító 2014-es ukrajnai katasztrófája ügyében folytatott nyomozás eredményét, ha abban teljes értékűen részt vehet – jelentette az orosz elnök.

Putyin kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret.

Mint mondta, ahhoz, hogy Moszkva elismerje a vizsgálat eredményét, abban teljes értékűen részt kell vennie, de ettől függetlenül tisztelettel fog ahhoz viszonyulni és elemezni fogja annak eredményeit.

Emmanuel Macron üdvözölte, hogy Moszkva kész együttműködni a nyomozással. Kifejezve a Hollandiával való szolidaritását, leszögezte, hogy Oroszországnak konstruktivitást kell tanúsítania az ügyben.

Tovább olvasom

Gazdaság

Törvényt fogadtak el Moszkvában a barátságtalan lépéseket tevő országokkal szembeni ellenszankciókról

Közzétéve

-

Írta:

Harmadik, végleges olvasatában is elfogadta kedden az orosz parlament azt a törvényt, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy ellenszankciókkal sújthassa az Egyesült Államokat és más országokat, amelyek “barátságtalan” lépéseket tesznek Moszkva ellen.

A törvény értelmében az orosz elnök a kormány kezdeményezésére büntetőintézkedéseket rendelhet el az Oroszországgal szemben “barátságtalan magatartást tanúsító” országok, a közvetlenül vagy közvetve azok joghatósága alá tartozó szervezetek, ezen országok tisztségviselői és állampolgárai ellen.

A jogszabály lehetővé teszi a nemzetközi együttműködés leállítását vagy felfüggesztését meghatározott ágazatokban, a termékek és nyersanyagok importjának és exportjának betiltását, az állami és helyi szintű közbeszerzési eljárásokból és privatizációból történő kizárást.

A törvény emellett egyéb korlátozásokat is megenged “az elnök döntésével összhangban, hogy lehetőség nyíljon az operatív reagálásra a változó helyzetben”.

A törvénytervezeten az első olvasat óta enyhítettek az orosz képviselők, a lehetséges ellenintézkedések száma 16-ról 6-ra csökkent, és kimaradt a szövegből a szankciókkal sújtható ágazatok, áruk és szolgáltatások konkrét megnevezése is. Az országban az első változat által keltett felháborodás nyomán az ellenintézkedések nem terjednek ki létfontosságú árukra, egyebek között oroszországi forrásból nem pótolható gyógyszerekre sem.

A Vjacseszlav Vologyin házelnök és a négy frakcióvezető által beterjesztett tervezetet kedden egyetlen tartózkodás mellett fogadta el végleges változatban az Állami Duma. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

A bolgár elnök közvetlen orosz gázszállítást szeretne

Közzétéve

-

Írta:

Reményét fejezte ki Rumen Radev bolgár elnök, hogy felül lehet vizsgálni az Oroszországból Bulgáriába közvetlenül, a Fekete-tengeren át történő gázszállítás lehetőségét.

Radev akkor beszélt erről, amikor hétfőn Moszkvában fogadta őt Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök.

“Az energiaszállítás biztonsága nagyon fontos kérdés mind Bulgária, mind az Európai Unió számára, ezért remélem, hogy kormányaink felülvizsgálják az Oroszországból közvetlenül, a Fekete-tengeren át történő gázszállítás lehetőségét” – mondta a bolgár államfő.

Radev elmondta: témaként merült fel az is, hogy felújítsák a belenei nukleáris erőmű megépítésének projektjét, ami “Oroszország részvételét feltételezi”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország, a gáz, a kőolaj és a nukleáris fűtőanyag szállítójaként mindig is Bulgária stratégiai partnere volt az energetika területén.

A Gazprom orosz gázipari vállalat több európai partnerével azt tervezte, hogy Déli Áramlat elnevezéssel a Fekete-tengeren át, Bulgária irányában évi 63 milliárd köbméteres kapacitású vezetéket épít.

A projekttől az Európai Bizottság elutasító álláspontja miatt Moszkva 2014 decemberében elállt, majd a Török Áramlat vezeték megvalósításába kezdett. Bulgária ezt követően többször is kifejezte érdekeltségét a Déli Áramlat újjáélesztésében.

Szófia 2012-ben jelentette be: “végérvényesen” lemondott arról a tervről, hogy Belenében megépüljön az ország második atomerőműve, ahol ehelyett gázüzemű erőművet létesítenek. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű