Írjon nekünk

Kultúra

Tiltakozások a szentpétervári Izsák-székesegyház egyházi kezelésbe adása ellen

Közzétéve

-

Kultúrharc bontakozott ki Oroszországban a szentpétervári kormányzó azon határozata miatt, hogy az ortodox egyház használatába engedi át az Izsák-székesegyházat, a legnagyobb befogadóképességű orosz ortodox templomot.

A change.org honlapon vasárnapra 180 ezer fölé emelkedett a döntés ellen tiltakozó petíció támogatóinak száma. A szentpétervári múzeumi alkalmazottak szövetsége állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy a templomépület átadása a benne működő állami múzeum felszámolását jelenti.

Péntek este több százan tüntettek a bazilika egyházi használatba adása ellen. A nap folyamán korábban kozákok fenyegetőztek azzal, hogy meg fogják akadályozni a megmozdulást és az ellentüntetésen megjelentek a Kreml-párti Nemzeti Felszabadító Mozgalom aktivistái is. A nyitva tartást összecsapástól tartva két órával lerövidítették és az esti istentisztelet is elmaradt, de az orosz nemzeti gárda kivezényelt egységeinek végül nem kellet beavatkozniuk.

Georgij Poltavcsenko, Oroszország “északi fővárosának” kormányzója kedden jelentette be, hogy a “kérdés eldőlt”, és az Izsák-székesegyház egyházi kezelésbe kerül. A komoly indulatokat kiváltó döntés részletei nem váltak azonnal ismertté, ám utóbb kiderült, hogy az épület a város tulajdona marad – vagyis a fenntartást az önfinanszírozó múzeum helyett az állandóan pénzzavarra panaszkodó önkormányzatnak kell majd állnia – és az egyház 2019. január 1-től 49 esztendőre kapja meg a “korlátlan ideig tartó és térítésmentes használat jogát”. Addig azonban még egy sor megállapodást kell megkötni a kulturális minisztériummal és az egyházzal, mert az 1928-ban államosított épület az UNESCO védnöksége alatt áll.

A használati jog átadásáról Poltavcsenko és Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája állapodott meg.

A szentpétervári egyházmegye a restitúciós törvény alapján 2015 nyarán kérelmezte a kormányzótól a székesegyház átadását, ám az épületben működő múzeum alkalmazottjai és a város lakói akkor is tiltakoztak. Ezt követően Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter is elutasította a kérést. Az ortodox egyház bírálta a döntést, rámutatva, hogy a székesegyház eredetileg szakrális célokra épült.

Az Izsák-székesegyházban tavaly gyakorlatilag minden nap tartottak liturgiát (istentiszteletet), amelyre a hívőket ingyen beengedték. 2016-ban az épületet 3,9 millió turista kereste fel, a múzeum bevétele pedig mintegy 800 millió rubel volt (1 rubel jelenleg 4,86 forint), amiből a restaurálást is fedezték.

Az átadás ellenzői egyebek között azzal érveltek, hogy veszélybe kerül az épület szakszerű fenntartása. Ezt azzal támasztották alá, hogy a tatarozás után megfakult az egyház kezelésébe került szentpétervári Kazanyi-székesegyház homlokzata. Az istentiszteleteket pedig, amelyekből tavaly 640-et tartottak az Izsákban, mindössze három tucatnyi hívő látogatja rendszeresen, ami kevesebb mint egy százaléka a múzeumot felkereső turisták számának.

Kifogásolták továbbá, hogy a kormányzó önkényesen kész tények elé állította a várost, holott korábban felmerült annak lehetősége, hogy a város nevezetességének sorsáról népszavazás döntsön majd.

“Az ortodoxia erődje leveti magáról az elszáradt szekuláris-múzeumi héjat – értekezett az Izsák-székesegyház ügyében Alekszandr Scsipkov, a moszkvai patriarchátus társadalmi és sajtókapcsolatok-felelőse a Rosszija Szegodnyja hírügynökségnek írt jegyzetében.

Scsipkov szerint a székesegyház átadása egy olyan korszak végét jelenti, amelyben a vallás a kultúra alárendeltségében állt. Megfogalmazása szerint a lépés a kezdetét jelenti “Oroszország egész szociokulturális tájképe kereszténnyé tételének”.

Az ortodox egyház közölte, hogy a belépés ingyenes lesz, díjat csak azoktól kívánnak szedni, akik a kilátóba szeretnének felmenni. Lesz idegenvezetés is, amely Tyihon (Sevkunov) jegorjevi püspök, Moszkva nyugati vikariátusának vezetője szerint nem “ateista”, hanem “kulturális” jellegű lesz.

Sajtóértesülések szerint egyébként az Izsák-székesegyház plébánosa Tyihon püspök lesz, akit Vlagyimir Putyin elnök lelkiatyájának tartanak. A katedrális valószínűleg nem a szentpétervári egyházmegye, hanem közvetlenül a pátriárka irányítása alatt működik majd.

A Szent Izsák-székesegyház nevét dalmáciai védőszentjéről kapta, ugyanis a Szentpétervárt megalapító Nagy Péter cár születésnapja Szent Izsák napjára esett. I. Sándor döntése alapján 1818 és 1858 között építették fel, a francia Auguste de Montferrand tervei szerint. Kincstári pénzből készült, az épület a monarchia idején sem képezte az egyház tulajdonát. A Szovjetunióban kisajátítása után múzeumként – 1931 és 1937 között a vallás és az ateizmus múzeumaként – és műemlékként funkcionált. Az orosz kormány rendelete alapján 2012-ben került Szentpétervár kezelésébe.

A jelek szerint a székesegyház sorsa, a kormányzó kijelentésével ellentétben, mégsem dőlt el véglegesen. Átadásának ellenzői január 28-ra újabb tiltakozó akciót hirdettek meg, Borisz Visnyevszkij, a szentpétervári városi közgyűlés képviselője pedig kijelentette, hogy bíróságon támadja meg a kormányzó határozatát.

Kultúra

Magyar állami kitüntetést kapott Moszkvában Valerij Markov szenátor és Nyina Obrezkova műfordító

Közzétéve

-

Írta:

Magas magyar állami kitüntetést vett át Valerij Markov orosz szenátor és Nyina Obrezkova író, költő, műfordító és néprajzkutató Balla Jánostól, Magyarország oroszországi nagykövetétől szerdán Moszkvában.

Markov szenátor, aki a Komi Köztársaságot képviseli a Szövetségi Tanácsban, ahol a tudományos, közoktatási és kulturális bizottság tagja, a Magyar Érdemrend Középkeresztje csillaggal kitüntetést kapta meg a finnugor népek identitásának megőrzése és egymás közötti kapcsolatainak erősítése mellett a nyelvrokonság ápolását is célzó több évtizedes munkája elismeréseként.

A Sziktivkarban élő Nyina Obrezkova a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át “a magyar irodalom legjelentősebb költeményeinek a komi olvasók körében történő széles körű megismertetését célzó, magas színvonalú műfordítói tevékenységért”.

Az eseményen jelen volt Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke. MTI

Tovább olvasom

Kultúra

Munkácsy-kiállítás nyílt a szentpétervári Ermitázsban

Közzétéve

-

Írta:

Önálló kiállításon láthatók Munkácsy Mihály művei a világ egyik legjelentősebb múzeumában, a szentpétervári Ermitázsban hétfőtől; 45 festmény a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) anyagából, további 20 pedig a legjelentősebb Munkácsy-magángyűjtő, Pákh Imre kollekciójából érkezett a Néva-parti városba.

Az Ermitázsban, az egykori cári palota egyik legpompásabb dísztermében, a Miklós-teremben bemutatkozó válogatás kiváló művekkel reprezentálja Munkácsy Mihály korai népi életképfestészetét, a párizsi szalonképek világát és tájképfestészetét is – közölte az MTI-vel hétfőn a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria.

Ebben az összeállításban olyan főművek szerepelnek, mint a Rőzsehordó nő, Liszt Ferenc portréja, a Poros út, a Siralomház vagy a Krisztus-trilógia képeinek 3 méteres redukciói (kisebb méretű változatai). Pákh Imre gyűjteményéből az Ásító inas egészalakos változata, a korai realista periódusból való Dűlő szénásszekér vagy a szalonképek olyan remekművei a leginkább figyelemre méltóak, mint például a Készülődés a papa születésnapjára, illetve a Zeneszoba.

Munkácsy 1870-ben a párizsi Salon kiállításán aranyérmet nyert a Siralomház című képével, ez a siker hozta meg számára a nemzetközi elismertséget. 1872-től Párizsban élt, és kezdetben magyar témájú zsánerképeivel, később az úgynevezett szalonképeivel, portréival, majd bibliai kompozícióival szerzett hírnevet, és vált Amerikában is keresett festővé.

A festő népszerűségét és rangját mutatja, hogy alkotásai olyan közgyűjtemények részét képezik, mint a párizsi Musée d’Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art.

Munkácsy realista festészete sokban rokon a nagy orosz realisták, Ilja Repin és Vaszilij Perov művészetével. A korhely férj vagy a Rőzsehordó nő mélységes realizmusa vagy akár a szalonok felszínes világát ábrázoló képek pontossága éppoly ismert az orosz közönség előtt, mint Munkácsy drámai tájképeinek világa, melyekben hol az impresszionizmus, hol a szimbolizmus nyomai fedezhetők fel – olvasható a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria közleményében.

A július 29-ig látogatható gyűjteményes Munkácsy-kiállítás kurátorai Mihail Anyikin (Ermitázs), Gergely Mariann és Plesznivy Edit (MNG).

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének legszebb darabjai gyakran mutatkoznak be neves külföldi kiállítóhelyeken. A Munkácsy-kiállítással párhuzamosan a Buenos Aires-i Nemzeti Szépművészeti Múzeumban szintén július végéig látható a Mesterművek a reneszánsztól a romantikáig – A budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye című kiállítás, ahol 60 művel találkozhat a dél-amerikai közönség.

Tovább olvasom

Kultúra

Enyedi Ildikó filmjét is díjazták Moszkvában

Közzétéve

-

Írta:

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Oscar-jelölt filmjét is díjazták a hétvégén a Kelet-Nyugat: Arany Boltív Filmdíjak első átadásán Moszkvában.

A Testről és lélekről című filmért Enyedi Ildikó a legjobb forgatókönyvért járó díjat kapta megosztva az Aritmija (Szívritmuszavarok) című film íróival, Natalia Mescsanyiniovával és Borisz Klebnyikovval – számolt be róla a The Hollywood Reporter.

A szombati díjátadó ceremónián a legjobb film díját Szergej Zvjagincev Szeretet nélkül című szintén Oscar-jelölt filmje kapta. A produkcióval Zvjagincev a legjobb rendezés díját is elnyerte, valamint operatőre Mihail Kricsman is díjazott lett.

Az először átadott Arany Boltív Filmdíjak nyertesei 32 Kelet-Európai és Ázsiai ország filmjei közül kerültek ki.

A Constantin Popescu Pororoca című francia-román koprodukciós film főszereplője, Bogdan Dumitrace a legjobb színész elismerését kapta. A román színész alakítását a pénteken zárult budapesti Titanic Filmfesztivál is díjával ismerte el.

A legjobb színésznő trófeáját Darja Zovnyernek ítélték oda Kantemir Balagov Tesznota című filmjében nyújtott játékáért.

Mirjana Karanovic szerb színésznő (Rekviem J. asszonyért) az Eurázsia csillaga-különdíjat nyerte el, Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező pályafutását pedig a Arany Boltív-életműdíjjal ismerték el.

A The Hollywood Reporter felidézte, hogy a Kelet-Nyugat: Arany Boltív Filmdíjat idén hozta létre az amerikai Golden Globe-díjak mintájára a moszkvai központú Filmgyártók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége az orosz kormány támogatásával. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű