Írjon nekünk

Kultúra

Tiltakozások a szentpétervári Izsák-székesegyház egyházi kezelésbe adása ellen

A megjelenés óta

-

Kultúrharc bontakozott ki Oroszországban a szentpétervári kormányzó azon határozata miatt, hogy az ortodox egyház használatába engedi át az Izsák-székesegyházat, a legnagyobb befogadóképességű orosz ortodox templomot.

A change.org honlapon vasárnapra 180 ezer fölé emelkedett a döntés ellen tiltakozó petíció támogatóinak száma. A szentpétervári múzeumi alkalmazottak szövetsége állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy a templomépület átadása a benne működő állami múzeum felszámolását jelenti.

Péntek este több százan tüntettek a bazilika egyházi használatba adása ellen. A nap folyamán korábban kozákok fenyegetőztek azzal, hogy meg fogják akadályozni a megmozdulást és az ellentüntetésen megjelentek a Kreml-párti Nemzeti Felszabadító Mozgalom aktivistái is. A nyitva tartást összecsapástól tartva két órával lerövidítették és az esti istentisztelet is elmaradt, de az orosz nemzeti gárda kivezényelt egységeinek végül nem kellet beavatkozniuk.

Georgij Poltavcsenko, Oroszország “északi fővárosának” kormányzója kedden jelentette be, hogy a “kérdés eldőlt”, és az Izsák-székesegyház egyházi kezelésbe kerül. A komoly indulatokat kiváltó döntés részletei nem váltak azonnal ismertté, ám utóbb kiderült, hogy az épület a város tulajdona marad – vagyis a fenntartást az önfinanszírozó múzeum helyett az állandóan pénzzavarra panaszkodó önkormányzatnak kell majd állnia – és az egyház 2019. január 1-től 49 esztendőre kapja meg a “korlátlan ideig tartó és térítésmentes használat jogát”. Addig azonban még egy sor megállapodást kell megkötni a kulturális minisztériummal és az egyházzal, mert az 1928-ban államosított épület az UNESCO védnöksége alatt áll.

A használati jog átadásáról Poltavcsenko és Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája állapodott meg.

A szentpétervári egyházmegye a restitúciós törvény alapján 2015 nyarán kérelmezte a kormányzótól a székesegyház átadását, ám az épületben működő múzeum alkalmazottjai és a város lakói akkor is tiltakoztak. Ezt követően Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter is elutasította a kérést. Az ortodox egyház bírálta a döntést, rámutatva, hogy a székesegyház eredetileg szakrális célokra épült.

Az Izsák-székesegyházban tavaly gyakorlatilag minden nap tartottak liturgiát (istentiszteletet), amelyre a hívőket ingyen beengedték. 2016-ban az épületet 3,9 millió turista kereste fel, a múzeum bevétele pedig mintegy 800 millió rubel volt (1 rubel jelenleg 4,86 forint), amiből a restaurálást is fedezték.

Az átadás ellenzői egyebek között azzal érveltek, hogy veszélybe kerül az épület szakszerű fenntartása. Ezt azzal támasztották alá, hogy a tatarozás után megfakult az egyház kezelésébe került szentpétervári Kazanyi-székesegyház homlokzata. Az istentiszteleteket pedig, amelyekből tavaly 640-et tartottak az Izsákban, mindössze három tucatnyi hívő látogatja rendszeresen, ami kevesebb mint egy százaléka a múzeumot felkereső turisták számának.

Kifogásolták továbbá, hogy a kormányzó önkényesen kész tények elé állította a várost, holott korábban felmerült annak lehetősége, hogy a város nevezetességének sorsáról népszavazás döntsön majd.

“Az ortodoxia erődje leveti magáról az elszáradt szekuláris-múzeumi héjat – értekezett az Izsák-székesegyház ügyében Alekszandr Scsipkov, a moszkvai patriarchátus társadalmi és sajtókapcsolatok-felelőse a Rosszija Szegodnyja hírügynökségnek írt jegyzetében.

Scsipkov szerint a székesegyház átadása egy olyan korszak végét jelenti, amelyben a vallás a kultúra alárendeltségében állt. Megfogalmazása szerint a lépés a kezdetét jelenti “Oroszország egész szociokulturális tájképe kereszténnyé tételének”.

Az ortodox egyház közölte, hogy a belépés ingyenes lesz, díjat csak azoktól kívánnak szedni, akik a kilátóba szeretnének felmenni. Lesz idegenvezetés is, amely Tyihon (Sevkunov) jegorjevi püspök, Moszkva nyugati vikariátusának vezetője szerint nem “ateista”, hanem “kulturális” jellegű lesz.

Sajtóértesülések szerint egyébként az Izsák-székesegyház plébánosa Tyihon püspök lesz, akit Vlagyimir Putyin elnök lelkiatyájának tartanak. A katedrális valószínűleg nem a szentpétervári egyházmegye, hanem közvetlenül a pátriárka irányítása alatt működik majd.

A Szent Izsák-székesegyház nevét dalmáciai védőszentjéről kapta, ugyanis a Szentpétervárt megalapító Nagy Péter cár születésnapja Szent Izsák napjára esett. I. Sándor döntése alapján 1818 és 1858 között építették fel, a francia Auguste de Montferrand tervei szerint. Kincstári pénzből készült, az épület a monarchia idején sem képezte az egyház tulajdonát. A Szovjetunióban kisajátítása után múzeumként – 1931 és 1937 között a vallás és az ateizmus múzeumaként – és műemlékként funkcionált. Az orosz kormány rendelete alapján 2012-ben került Szentpétervár kezelésébe.

A jelek szerint a székesegyház sorsa, a kormányzó kijelentésével ellentétben, mégsem dőlt el véglegesen. Átadásának ellenzői január 28-ra újabb tiltakozó akciót hirdettek meg, Borisz Visnyevszkij, a szentpétervári városi közgyűlés képviselője pedig kijelentette, hogy bíróságon támadja meg a kormányzó határozatát.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Kultúra

Anna Karenina – Vronszkij-története – Premier előtti vetítés az Urániában

A megjelenés óta

-

Írta:

Premier előtti vetítésen mutatja be Karen Sahnazarov orosz rendező Anna Karenina – Vronszkij története című filmjét szombaton az Uránia Nemzeti Filmszínház, amely a vetítés előtt pódiumbeszélgetést szervez a nagyszabású orosz filmdráma rendezőjével.

A kortárs orosz filmművészet egyik meghatározó alakja, a Moszfilmet is vezető Karen Sahnazarov új megközelítésből dolgozza fel Lev Tolsztoj klasszikus történetét. A forgatókönyv Vikentyij Vereszajev A japán háborúban című regényét ötvözi a Tolsztoj-művel, de úgy, hogy az eredeti alaptörténeten és a párbeszédeken semmit sem változtat – közölte az MTI-vel az Uránia Nemzeti Filmszínház.

Sahnazarov filmje az 1904-1905-ös orosz-japán háború idején játszódik: a sebesült Vronszkij gróf találkozik nagy szerelme, Anna Karenina fiával, Szergejjel, aki katonaorvos. Szergej magyarázatot kér tőle, mi sodorta anyját annak idején öngyilkosságba. Vronszkij felidézi szerelmük történetét, amelyért Anna vállalta a szakítást férjével, fia elvesztését és a nagyvilág megvetését.

A filmszínház közleménye szerint Karen Sahnazarov feldolgozása új oldalról világítja meg a hősnőt. Jelizaveta Bojarszkaja alakításában Anna érdesebb, kiszámíthatatlanabb; bizonytalansága, szenvedése őszinte szerelmében is állandó feszültségeket szül, ami még plasztikusabbá teszi a hősnő sorsának tragikumát.

Karen Sahnazarov a nyolcvanas évek óta az orosz filmművészet egyik meghatározó egyénisége. Sikeres lírai vígjátékokban villantotta meg először mesterségbeli tudását, majd a peresztrojka idején közéleti témák felé fordult.

Komoly nemzetközi elismerést váltott ki a Malcolm McDowell és Oleg Jankovszkij főszereplésével készült A cár gyilkosa (1991), amely első ízben dolgozta fel a cári család 1918-as meggyilkolásának történetét. Művészetének egyik csúcspontja a kilencvenes évek válsághangulatát érzékeltető A telihold napja (1998). Ugyanebben az évben kinevezték a Moszfilm vezérigazgatójának, és a sok kompromisszumot követelő tevékenység egy időre megtörte művészi pályáját. A visszatérést Csehov-adaptációja, a 6-os számú kórterem (2009), majd a háborús témájú Fehér Tigris és a Szerelem a Szovjetunióban (2013) jelentette. Új vállalkozásából, az Anna Kareninából nyolcrészes tévéváltozat is készült.

A film két főszerepét a kortárs orosz film népszerű színészházaspárja, Jelizaveta Bojarszkaja és Makszim Matvejev alakítja.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház a márciusi magyarországi mozibemutató előtt vetíti Karen Sahnazarov filmjét. A közönség a vetítés előtt, 17 órától pódiumbeszélgetésen találkozhat a rendezővel, akivel Forgács Iván, az orosz filmkultúra szakértője beszélget. MTI

Tovább olvasom

Kultúra

Párbeszéd kezdődhet az orosz és az ukrán ortodox egyház között

A megjelenés óta

-

Írta:

Az orosz ortodox egyház kész a tárgyalásra, miután az általa el nem ismert kijevi patriarchátus vezetője, Filaret erre levélben tett javaslatot Kirill orosz pátriárkának – jelentette ki Ilarion volokalamszki metropolita, az orosz ortodox egyház külkapcsolatainak irányítója pénteken Moszkvában.

A levélben Filaret, “a pravoszláv keresztények közötti széthúzás” beszűntetésére hívott fel, valamint arra, hogy vessenek véget a szembenállásnak.

“Bocsánatot kérek azért, amit szóval, tettel és az érzéseimmel elkövettem. És szívből, őszintén megbocsátok mindenkinek – írta Ilarion szerint levelében Filaret az orosz ortodox egyház volt kijevi metropolitája, aki az általa negyedszázada végrehajtott egyházszakadás óta első ízben fordult levélben az orosz ortodox egyház vezetőjéhez.
Az ukrán ortodox egyház szóvivője tagadta, hogy Filaret levelet intézett volna Kirillhez.

Ilarion kijelentette, hogy az orosz ortodox egyház nem kívánja feltételekhez kötni a párbeszédet, mert azok megakadályozhatnák a tárgyalást. Filaret levelét felolvasták a Moszkvában éppen ülésező főpapi tanácson, amely úgy döntött, hogy bizottságot állít fel az eszmecsere folytatásához.

A Kijevre igazodó ukrán egyház radikálisok segítségével mintegy 40, a moszkvai patriarchátus alá tartozó templomot foglalt el

A 90-es években Filaret Deniszenko által megalapított és az orosz ortodox egyház által szakadárnak tekintett, erősen oroszellenes kijevi patriarchátus nem ismeri el, hogy a 17. században Ukrajna a moszkvai patriarchátus fennhatósága alá került. Orosz sajtóértesülések szerint a Kijevre igazodó ukrán egyház radikálisok segítségével mintegy 40, a moszkvai patriarchátus alá tartozó templomot foglalt el.

Tovább olvasom

Kultúra

Meghalt Dmitrij Hvorosztovszkij orosz sztárbariton

A megjelenés óta

-

Írta:

Ötvenöt évesen meghalt szerda hajnalban Dmitrij Hvorosztovszkij orosz operaénekes. A hírt a TASZSZ hírügynökség a bartion ügynökeitől tudta meg.

A világhírű operaénekes, Dmitrij Hvorosztovszkij két és fél éve küzdött agydaganattal. Az énekes londoni képviselője közleményében azt írta, hogy Hvorosztovszkij élete utolsó napjait egy otthonához közeli hospice-házban, de szerettei körében töltötte.

Hvorosztovszkijnál 2015-ben diagnosztizáltak agydaganatot, és abban az évben lemondta összes nyári fellépését a terápia miatt.

A múlt év végén jelentette be „határozatlan idejű” visszavonulását az operaszínpadtól. Akkor azt is elárulta, hogy betegségével összefüggésben egyensúlyi problémákkal is küzd, ami rendkívül nehézzé tenné számára a színpadi produkciókban való részvételt. Koncerteken azonban továbbra is fellépett, a nagyközönség legutóbb idén júniusban az ausztriai Grafeneggben, Európa egyik legjelentősebb komolyzenei fesztiválján, a Dmitrij és barátai programban hallhatta, láthatta.

2016 áprilisában pedig Budapesten, a Müpában adott nagysikerű koncertet. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű