Írjon nekünk

Politika

Putyin: ha Brüsszellel nem megy, Moszkva az EU-tagállamokkal fogja fejleszteni kapcsolatait

Közzétéve

-

Oroszország az EU tagállamaival külön-külön fogja fejleszteni kapcsolatait, ha nem sikerül megállapodnia az unióval – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki, 12. alkalommal megtartott moszkvai évértékelő sajtóértekezletén.

Az orosz vezető megismételte álláspontját, amely szerint a kapcsolatok megromlásáért nem Oroszország felelős, és Moszkva a nyugati szankciókra reagált válaszintézkedéseivel. Putyin az elhidegülés okát arra vezette vissza, hogy 2014-ben három uniós külügyminiszter is szavatolta Viktor Janukovics ukrán elnök és az ellenzék megállapodását, az EU mégsem tett semmit az államfőt megdöntő “államcsíny” ellen.

Rámutatott, hogy a nyugati szankciók még a terrorellenes együttműködést is gátolják.

Vlagyimir Putyin ugyanakkor “teljes támogatásáról” biztosította, és a helyes irányba tett lépésnek nevezte az Ukrajna és az Európai Unió közötti vízumkényszer eltörlését. A vízumkényszer fennmaradását a hidegháború örökségének minősítette Európában. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy grúz állampolgárok vízum nélkül utazhassanak Oroszországba.

Hozzátette, hogy az ukrajnai rendezésről a “normandiai” formátumban – orosz, ukrán, német és francia részvétellel folytatott – tárgyalások nem nagyon hatékonyak, mindazonáltal a folytatásuk mellett foglalt állást.

Putyin hangot adott abbéli reményének, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok normalizálódni fognak, és az épülő kercsi híd (a Krím félszigetnél) hasznos lesz majd a kétoldalú gazdasági kapcsolatok szempontjából is.

Normalizálódhatnak az orosz-amerikai kapcsolatok

Kifejezte készségét a konstruktív együttműködésre Donald Trump megválasztott republikánus amerikai elnökkel, az orosz-amerikai kétoldalú biztonsági és gazdasági kapcsolatok normalizálásra, valamint meghívás esetén az Egyesült Államokban teendő látogatásra. Mint mondta, nem okozott számára meglepetést Trumpnak az a közlése, hogy növelni akarja az amerikai nukleáris potenciált, mert ezt már a választási kampány során is kilátásba helyezte.

Arra a vádra reagálva, amely szerint Moszkva beavatkozott volna az amerikai belpolitikai küzdelembe, Putyin felhívta a figyelmet, hogy az amerikai demokraták nemcsak az elnök-, hanem a törvényhozási választásokat is elvesztették, ezért felesleges a kudarcért másokat okolniuk. Úgy vélekedett, hogy az amerikai demokratáknak rendszerszerű problémákkal kell megküzdeniük, meg kell tanulniuk méltósággal veszíteni, és bocsánatot kellett volna kérniük a választóktól azon információk miatt, amelyeket hackerek a nyilvánosság elé tártak a Demokrata Nemzeti Bizottság elektronikus levelezéséből.

Meglátása szerint az Obama-kormányzat a társadalmat megosztó politikát folytatott. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a Fehér Ház megmondta az amerikaiaknak, kire ne szavazzanak.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy személyesen mit válaszolt Barack Obama elnöknek az orosz hackertámadásokkal kapcsolatos vádjaira, kijelentette, hogy bizalmas magánbeszélgetés részleteit nem teszi publikussá.

Aleppó felszabadítása után jöhet az országos tűzszünet

Szíriáról szólva azt mondta, hogy ott Aleppó “felszabadítása” után a következő lépés az egész országra kiterjedő tűzszünet elérése és a béketárgyalások elindítása lesz. Ezek helyszíne Moszkva, Ankara, Teherán és Damaszkusz megállapodása értelmében a kazah főváros, Asztana lesz. Orosz diplomáciai forrás szerint a tárgyalások január közepén kezdődnek majd.

Putyin Kelet-Aleppó evakuálását a modern kor legfontosabb humanitárius műveletének nevezte.
Kijelentette, hogy az ankarai orosz nagykövet meggyilkolása nem vezet az orosz-török kapcsolatok megromlásához. Putyin szerint a terrorcselekmény rávilágított, hogy milyen mélyen beszivárogtak a szélsőségesek a török biztonsági erőkbe, és most már hihetőbbnek tűnik számára, mint korábban, hogy az orosz katonai gép lelövését nem a legmagasabb szinten rendelték el Ankarában.

Putyin nem válaszolt arra a kérdésre, hogy indul-e az elnöki székért 2018-ban

Belpolitikai témákról nyilatkozva egyebek között kijelentette, hogy Oroszországban nincs értelme jövőre előrehozott elnökválasztást tartani. A várakozások szerint Putyin 2018-ban ismét versenybe száll a Kremlért, igaz, a sajtótájékoztatón az elnök megint kitért az ezt firtató kérdés elől, azt állítva, hogy ennek eldöntéséhez időre lesz szüksége.

A gazdaság állapotát vázolva hangsúlyozta, hogy idén 0,5-0,6 százalékra csökkent az orosz gazdaság visszaesése, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan ismét megkezdődik a növekedés.

Az infláció várhatóan Oroszország számára rekord alacsony, 5,5 százalékos lesz. Az államháztartási hiány a várakozások szerint a hazai össztermék (GDP) 3,7 százalékával lesz egyenlő, a nettó tőkekiáramlás pedig 16-17 milliárd dollárra csökkent, a külkereskedelmi mérleg aktívuma mintegy 70 milliárd dollár, amelyből mintegy 7 milliárd dollár IT-exportból folyt be. Az egykulcsos orosz adórendszer nem változik meg.

Az elnök szerint idén 119 millió tonna gabonát takarítottak be Oroszországban. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a világgazdaság része, és nem tervezi, hogy elszigetelődjön.

Politika

Moszkvába utazik Trump nemzetbiztonsági tanácsadója az amerikai-orosz csúcs előkészítésére

Közzétéve

-

Írta:

Moszkvába utazik a tervek szerint a jövő héten Richard Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az amerikai és az orosz elnök találkozójának előkészítése keretében – közölte csütörtökön washingtoni forrásokra hivatkozva az Interfax orosz hírügynökség.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette az Interfax értesülését.

Korábban a The Washington Post című amerikai napilapban olyan közlés jelent meg, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a NATO július 11-én és 12-én tartandó csúcstalálkozóját követően találkozhat egymással ez egyik európai ország fővárosában. A lehetséges helyszínek közül a nemzetközi sajtóban konkrétan eddig csak Bécset említették.

A brit The Times című lap úgy értesült, hogy az amerikai-orosz csúcsot akár a NATO tanácskozása előtt is megtarthatják, ami nyugtalanságot keltett Londonban, mert az “hatást gyakorolhat Oroszország agressziójának megvitatására”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden kijelentette: még nem világos, hogy mikor lesz a Putyin-Trump-találkozó, az időpontot egyelőre nem is mérlegelik a NATO brüsszeli csúcstalálkozóját megelőző időszakban.

Trump pénteken közölte: nem zárja ki, hogy még a nyáron találkozzon Putyinnal. Ezt a lehetőséget a Kreml sem zárta ki. MTI

Tovább olvasom

Politika

Zaharova: hiba volt Washington kilépése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Közzétéve

-

Írta:

Helytelen döntést hozott az Egyesült Államok azzal, hogy kilépett az ENSZ Emberi Jogi Bizottságából – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő újságíróknak szerdán Szamarában.

Kifejezte reményét, hogy az emberi jogi testület amerikai részvétel nélkül is hatékonyan lesz képes tovább működni. Mint mondta, Oroszország a bizottságon belül elő kívánja mozdítani a konstruktív és az átpolitizáltságtól mentes párbeszédet, ezért jelölteti magát a testületbe a 2021 és 2023 közötti időszakra.

A szóvivő szerint miközben az amerikaiak “banális, pimaszságba hajló cinizmussal, makacsul nem hajlandók elismerni, hogy komoly problémák vannak náluk az emberi jogok biztosításában”, megpróbálták saját politikai érdekeik szerint alakítani a bizottság összetételét, és más államokra ráerőltetni az emberi jogok “rendkívül sajátos értelmezését”, durván megsértve ezzel a társadalmi értékeket és a nemzetközi magatartási normákat.

Zaharova hangoztatta: a kilépés árt Washington jogvédelemmel kapcsolatos imázsának, ez annak jele, hogy az amerikai vezetés nemcsak a bizottságot, hanem magát a világszervezetet és az azt alkotó struktúrákat is semmibe veszi. Rámutatott: mivel az Egyesült Államok tavaly év végén kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO), Moszkvát nem lepte meg a mostani döntés.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerdán jelentette be, hogy az Egyesült Államok otthagyja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát. Mint mondta, a testület munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják, és erre bizonyíték, hogy “aránytalan mértékben” és elfogultan foglalkozik Izraellel. A diplomata korábban kifogásolta, hogy olyan államok is tagjai lehetnek a testületnek, amelyek rendszeresen megsértik az emberi jogokat.

Zaharova kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok konstruktív magatartást tanúsít majd a Szkripal-ügy miatt márciusban kiutasított 60 orosz diplomata helyettesítésének a kérdésében. Megjegyezte: Moszkva felfigyelt arra a washingtoni kijelentésre, amely szerint amerikai részről nem kívánják akadályozni a folyamatot.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt Nagy-Britannia és több mint kéttucat vele szolidáris állam orosz diplomatákat utasított ki, amire Oroszország szimmetrikus lépésekkel reagált. A legtöbb külügyi alkalmazottat, kölcsönösen hatvanat, Washington és Moszkva utasított ki a saját országából.

A moszkvai diplomáciai tárca szóvivője szerint az orosz fél továbbra is szimmetrikus választ ad majd a barátságtalan amerikai lépésekre.

Zaharova elmondta: Moszkva figyelmesen tanulmányozza, milyen, a hadászati egyensúlyt destabilizáló következményekkel járhat Washington világűrbéli katonai potenciáljának növelése és a fegyvereknek e közegben való megjelenése, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy önálló haderőnemként egy űrerő létrehozását rendelte el.

Hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal szemben Oroszország számára az a prioritás, hogy a világűr kutatása és hasznosítása kizárólag békés céllal folyjon, ezért több kezdeményezést is tett annak megakadályozására, hogy a fegyverkezési versenyt a világűrre is kiterjesszék. Állítása szerint az orosz légi és űrerő kizárólag védelmi jellegű, és Oroszország nem érdekelt a csapásmérő eszközöknek a világűrben történő alkalmazásában.

Szíriáról szólva az orosz szóvivő közölte: Moszkva nem zárja ki, hogy újabb álhírek és vádaskodások jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy az Oroszország által támogatott damaszkuszi rendszer ismét vegyi fegyvert vetett be.

Zaharova azt állította, kormánya adatokkal rendelkezik arról, hogy a Fehérsisakosok elnevezésű, nyugati pénzügyi támogatásban részesülő szíriai civil szervezet szoros együttműködésben áll a terroristákkal, egyebek között a dzsihadista volt an-Nuszra Fronttal.

A Fehérsisakosok több más civil szervezet mellett azt állították, hogy a kormányerők április 7-én vegyi fegyvert vetettek be Dúmában, amire reagálva az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország április 14-én csapást mért Szíriára, az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrei addigra még nem értek az állítólagos támadás helyszínére. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin fogadta az ENSZ és az ET főtitkárát

Közzétéve

-

Írta:

Az ENSZ-nek a nemzetközi válságok megoldásában vállalt különleges szerepét, illetve Oroszország és az Európa Tanács teljes körű együttműködése helyreállításának fontosságát hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a szerdán a Kremlben fogadta António Guterrest, a világszervezet, illetve Thorbjörn Jaglandot, a jogállamiságot, valamint szabadság- és emberi jogokat szavatoló legfontosabb európai struktúra főtitkárát.

Putyin közölte Guterressel, hogy Moszkva továbbra is kész az ENSZ-szel való konstruktív együttműködésre, hangsúlyozva, hogy az ENSZ Alapokmánya jelenti a mai nemzetközi jog alapját.

Az ENSZ főtitkára a maga részéről pótolhatatlan tényezőnek nevezte Oroszországot, mint a világszervezet egyik alapítóját és a Biztonsági Tanács állandó tagját az új, többpólusú világrend kialakításában.

Guterres szerint az ENSZ a hidegháború és az egypólusú világrend korszaka után igyekszik megtalálni a multipoláris világ új szerkezetét, az annak megfelelő sokoldalú kormányzási struktúrákkal együtt. Mint mondta, Moszkvának ebben aktív szerepet kell játszania.

Putyin egyetértéséről biztosította Jaglandot ez utóbbinak azzal a korábbi kijelentésével kapcsolatban, hogy Oroszországnak teljes értékű együttműködést kell folytatnia az Európa Tanáccsal.

Az európai szervezet vezető tisztségviselője emlékeztetett arra, hogy Moszkva 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Jagland egyebek között arról is szólt, hogy noha több ország is elégedetlen az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyes döntéseivel, a tagállamok úgy tartják, hogy a bíróság és az egyezmény egészében nagyon fontos és az érdekeiket szolgálja.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a nap folyamán korábban fogadta az ET főtitkárát, kifejtette neki: Moszkvát aggasztja, hogy az EJEB bíróinak egyharmadát orosz képviselők részvétele nélkül választották meg az ET Parlamenti Közgyűlésének (PACE) “válsága” miatt. Lavrov szerint az elmúlt öt év alatt kevesebb mint harmadára csökkent az Oroszország ellen az EJEB elé terjesztett panaszok száma.

Oroszország PACE-küldöttségét 2014 áprilisában megfosztották alapvető jogaitól – közgyűlési szavazati joguktól, a vezető testületekbe történő megválaszthatóságuktól és a megfigyelő missziókban való részvétel lehetőségétől – a Krím félszigettel történt újraegyesülés és az ukrán válság miatt. Két, 2015-ös rehabilitációs kísérlet kudarcát követően az orosz fél közölte, hogy ilyen körülmények között nem hajlandó folytatni a munkát, 2016-ban és 2017-ben pedig már nem is kezdeményezte jogainak helyreállítását.

Tavaly Moszkva azt is közölte, hogy felfüggeszti a tagdíj fizetését, amiért küldöttsége nem vehet részt a PACE munkájában. Egyúttal olyan szabálymódosítási javaslatot tett, hogy senkinek se állhasson jogában megfosztani jogaiktól a nemzeti delegációkat.

Kirill pátriárka szerdán Moszkvában a közel-keleti keresztények katasztrofális helyzetére hívta fel az ENSZ főtitkárának figyelmét. Külön kiemelte, hogy Észak-Irakban, ahol a háború előtt másfél millió Krisztus-hívő élt, mára már csak mintegy 150 ezer maradt.

António Guterres szerint a keresztény közösségek a közel-keleti kultúra elidegeníthetetlen részét képezik. A főtitkár kifejezte reményét, hogy a helyzet stabilizálódása után a menekültek visszatérnek otthonaikba.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű