Írjon nekünk

Politika

Putyin: ha Brüsszellel nem megy, Moszkva az EU-tagállamokkal fogja fejleszteni kapcsolatait

A megjelenés óta

-

Oroszország az EU tagállamaival külön-külön fogja fejleszteni kapcsolatait, ha nem sikerül megállapodnia az unióval – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki, 12. alkalommal megtartott moszkvai évértékelő sajtóértekezletén.

Az orosz vezető megismételte álláspontját, amely szerint a kapcsolatok megromlásáért nem Oroszország felelős, és Moszkva a nyugati szankciókra reagált válaszintézkedéseivel. Putyin az elhidegülés okát arra vezette vissza, hogy 2014-ben három uniós külügyminiszter is szavatolta Viktor Janukovics ukrán elnök és az ellenzék megállapodását, az EU mégsem tett semmit az államfőt megdöntő “államcsíny” ellen.

Rámutatott, hogy a nyugati szankciók még a terrorellenes együttműködést is gátolják.

Vlagyimir Putyin ugyanakkor “teljes támogatásáról” biztosította, és a helyes irányba tett lépésnek nevezte az Ukrajna és az Európai Unió közötti vízumkényszer eltörlését. A vízumkényszer fennmaradását a hidegháború örökségének minősítette Európában. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy grúz állampolgárok vízum nélkül utazhassanak Oroszországba.

Hozzátette, hogy az ukrajnai rendezésről a “normandiai” formátumban – orosz, ukrán, német és francia részvétellel folytatott – tárgyalások nem nagyon hatékonyak, mindazonáltal a folytatásuk mellett foglalt állást.

Putyin hangot adott abbéli reményének, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok normalizálódni fognak, és az épülő kercsi híd (a Krím félszigetnél) hasznos lesz majd a kétoldalú gazdasági kapcsolatok szempontjából is.

Normalizálódhatnak az orosz-amerikai kapcsolatok

Kifejezte készségét a konstruktív együttműködésre Donald Trump megválasztott republikánus amerikai elnökkel, az orosz-amerikai kétoldalú biztonsági és gazdasági kapcsolatok normalizálásra, valamint meghívás esetén az Egyesült Államokban teendő látogatásra. Mint mondta, nem okozott számára meglepetést Trumpnak az a közlése, hogy növelni akarja az amerikai nukleáris potenciált, mert ezt már a választási kampány során is kilátásba helyezte.

Arra a vádra reagálva, amely szerint Moszkva beavatkozott volna az amerikai belpolitikai küzdelembe, Putyin felhívta a figyelmet, hogy az amerikai demokraták nemcsak az elnök-, hanem a törvényhozási választásokat is elvesztették, ezért felesleges a kudarcért másokat okolniuk. Úgy vélekedett, hogy az amerikai demokratáknak rendszerszerű problémákkal kell megküzdeniük, meg kell tanulniuk méltósággal veszíteni, és bocsánatot kellett volna kérniük a választóktól azon információk miatt, amelyeket hackerek a nyilvánosság elé tártak a Demokrata Nemzeti Bizottság elektronikus levelezéséből.

Meglátása szerint az Obama-kormányzat a társadalmat megosztó politikát folytatott. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a Fehér Ház megmondta az amerikaiaknak, kire ne szavazzanak.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy személyesen mit válaszolt Barack Obama elnöknek az orosz hackertámadásokkal kapcsolatos vádjaira, kijelentette, hogy bizalmas magánbeszélgetés részleteit nem teszi publikussá.

Aleppó felszabadítása után jöhet az országos tűzszünet

Szíriáról szólva azt mondta, hogy ott Aleppó “felszabadítása” után a következő lépés az egész országra kiterjedő tűzszünet elérése és a béketárgyalások elindítása lesz. Ezek helyszíne Moszkva, Ankara, Teherán és Damaszkusz megállapodása értelmében a kazah főváros, Asztana lesz. Orosz diplomáciai forrás szerint a tárgyalások január közepén kezdődnek majd.

Putyin Kelet-Aleppó evakuálását a modern kor legfontosabb humanitárius műveletének nevezte.
Kijelentette, hogy az ankarai orosz nagykövet meggyilkolása nem vezet az orosz-török kapcsolatok megromlásához. Putyin szerint a terrorcselekmény rávilágított, hogy milyen mélyen beszivárogtak a szélsőségesek a török biztonsági erőkbe, és most már hihetőbbnek tűnik számára, mint korábban, hogy az orosz katonai gép lelövését nem a legmagasabb szinten rendelték el Ankarában.

Putyin nem válaszolt arra a kérdésre, hogy indul-e az elnöki székért 2018-ban

Belpolitikai témákról nyilatkozva egyebek között kijelentette, hogy Oroszországban nincs értelme jövőre előrehozott elnökválasztást tartani. A várakozások szerint Putyin 2018-ban ismét versenybe száll a Kremlért, igaz, a sajtótájékoztatón az elnök megint kitért az ezt firtató kérdés elől, azt állítva, hogy ennek eldöntéséhez időre lesz szüksége.

A gazdaság állapotát vázolva hangsúlyozta, hogy idén 0,5-0,6 százalékra csökkent az orosz gazdaság visszaesése, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan ismét megkezdődik a növekedés.

Az infláció várhatóan Oroszország számára rekord alacsony, 5,5 százalékos lesz. Az államháztartási hiány a várakozások szerint a hazai össztermék (GDP) 3,7 százalékával lesz egyenlő, a nettó tőkekiáramlás pedig 16-17 milliárd dollárra csökkent, a külkereskedelmi mérleg aktívuma mintegy 70 milliárd dollár, amelyből mintegy 7 milliárd dollár IT-exportból folyt be. Az egykulcsos orosz adórendszer nem változik meg.

Az elnök szerint idén 119 millió tonna gabonát takarítottak be Oroszországban. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a világgazdaság része, és nem tervezi, hogy elszigetelődjön.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Putyin: a fejlett hadsereg teremti meg az ország fejlődésének feltételeit

A megjelenés óta

-

Írta:

A fejlett fegyveres erők teremtik meg annak feltételeit, hogy az ország fejlődjön, a világban pedig stabil viszonyok alakuljanak ki – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, a haza védelmezőjének napja alkalmából megrendezett kitüntetésátadáson.

“Úgy tűnik, hogy ez mindig így volt, úgy tűnik, hogy ez így normális. De elég, ha a fegyveres erők csak meggyengülnek, olyan problémák jelennek meg, amilyenekre soha nem is gondoltunk, olyan fenyegetések jelennek meg, amilyeneket el sem tudtunk képzelni” – hangoztatta.

Putyin szerint az orosz fegyveres erők “a fejlődés új dinamikáját érték el, olyat, amilyenre Oroszországnak szüksége van”.

Az orosz elnök kifejezte háláját a Szíriában elesett Roman Filipov gárdaőrnagy hozzátartozóinak. Kijelentette, hogy a pilóta olyan hősiességről tett tanúbizonyságot, mint a második világháborúban a breszti erőd, Moszkva és Sztálingrád védői.

Putyin február 6-án az Oroszországi Föderáció Hőse posztumusz címet adományozta Filipov őrnagynak, akinek Szu-25-ös harci repülőgépét az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentő övezet fölött lőtték le a – Dzsebhat as-Sám elnevezés használatára áttért – dzsihadista an-Nuszra Front fegyveresei.

A 33 éves pilóta katapultált, majd a reménytelen túlerővel vívott tűzharcban felrobbantotta magát. A hősi címmel járó aranycsillag kitüntetést az orosz elnök pénteken a Kremlben nyújtotta át a pilóta szüleinek és özvegyének.

A haza védelmezőinek ünnepe Oroszországban félhivatalosan a “férfiak napja”. A Szovjetunióban 1922 óta ünnepelték február 23-án a Vörös Hadsereg és Flotta, majd 1946 óta a szovjet hadsereg napját.

Moszkva belvárosában pénteken a kommunisták nagygyűlést tartottak a Vörös Hadsereg megalapításának 100. évfordulója alkalmából. A párt vezetője, Gennagyij Zjuganov arról beszélt, hogy az országnak az orosz győzelmek “ezeréves nagyszerű történelmére” kell támaszkodnia.

Szavai szerint 25 éves fennállása óta az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja is nagy tettet vitt végbe, mert nem engedte meg, “hogy leszámoljanak a nagyszerű szovjet korszak” történelmével, valamint nem engedte meg “elposványosítani” a Vörös teret és az azon található nekropoliszt, amely 32 szovjet marsall és tábornok nyughelye. MTI

Tovább olvasom

Politika

Oroszország soha nem kérné azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatait valakivel

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország soha nem kérné azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatait valakivel – hangsúlyozta szerdán Belgrádban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután megismételte korábbi álláspontját, amely szerint nem jó politikai irányvonalat képvisel Brüsszel, amikor azt kéri Belgrádtól, hogy válasszon a Nyugat és Oroszország között.

Az orosz diplomácia vezetője szerda este érkezett kétnapos látogatásra a nyugat-balkáni országba, ahol megérkezése után azonnal Aleksandar Vucic szerb elnökkel találkozott, majd közösen tartottak sajtótájékoztatót.

Szergej Lavrov kiemelte: Moszkva üdvözli Szerbia európai integrációs törekvéseit, de azt is, hogy jók a kapcsolatai az Eurázsiai Gazdasági Unióval. Mint mondta, azt is pozitívumnak tartják, hogy Brüsszel közvetít a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben. Hozzátette azonban, hogy ha a koszovói albánok kérésére az Egyesült Államok is bekapcsolódik a párbeszédbe, akkor Oroszország sem áll majd tétlenül, hanem – ha Szerbia ezt kéri – Belgrád mellé fog állni.

Szerinte a Balkán stabilitásának egyik alappillére az, hogy Szerbia katonailag semleges, és együttműködik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO), de a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (CSTO) is.

Aleksandar Vucic szerb államfő a sajtótájékoztatón leszögezte: Szerbia az Európai Unió felé halad, de továbbra is arra törekszik, hogy a legjobb kapcsolatokat tartsa fenn Oroszországgal. Bizonyára lesznek, akik más irányt szabnának a szerb külpolitikának, de Belgrád a jövőben is tiszteletben fogja tartani a hagyományosan jó viszonyt Moszkvával.

Szergej Lavrov a hivatalos közlések szerint azért érkezett Belgrádba, mert most van 180 éve annak, hogy Moszkva és Belgrád felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Szergej Lavrov Aleksandar Vucic mellett Ana Brnabic miniszterelnökkel és Ivica Dacic külügyminiszterrel is megbeszéléseket folytat csütörtökön. A várakozások szerint a találkozókon Szerbia és Koszovó kapcsolatának rendezéséről, valamint az európai és balkáni helyzet elemzéséről lesz szó.

A tárgyalások témái között felmerül majd a dél-szerbiai Nisben található orosz humanitárius központ státusa is.

Moszkva diplomáciai védettséget kért az intézményben dolgozók számára, ezt a kérést azonban Belgrád eddig nem teljesítette.

Külpolitikai szakértők szerint Szergej Lavrov belgrádi látogatása voltaképpen azt hivatott lemérni, milyen a hangulat Szerbiában azt követően, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban hozta nyilvánosságra nyugat-balkáni bővítési stratégiáját, amelyben Szerbia számára 2025-ös csatlakozási dátumot jelez előre. A stratégiában két fontos elvárás szerepel Szerbiával szemben: rendezni kell a kapcsolatot Koszovóval, és össze kell hangolni Szerbia külpolitikáját az Európai Unió külpolitikájával, ez pedig azt is jelentené, hogy Szerbiának is csatlakoznia kellene az Oroszországgal szembeni szankciókhoz.

“Tudjuk, hogy az EU a csatlakozási fejezetek keretében feltételeket szabott, és ezek között külpolitikára vonatkozó feltételek is szerepelnek, például az Oroszországgal szembeni szankciók vagy Koszovó függetlenségének elismerése” – magyarázta az orosz külügyminiszter. Hozzátette mindazonáltal, hogy az Európai Unió egyre több országa gondolja úgy, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók a szándékukkal ellentétes hatást értek el, ezért – véleménye szerint – “ez a feltétel nem lesz hosszú életű”. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: nincs bizonyíték az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásra

A megjelenés óta

-

Írta:

Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország beavatkozott volna a 2016-os amerikai elnökválasztásba – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az Euronews hírcsatornának nyilatkozva.

“Nem tudtunk jósolni, és persze nem tudtunk volna beavatkozni, és nem is avatkoztunk be. Folyamatosan a kampányfolyamatba való állami beavatkozásról beszélnek, de mindeddig egyetlen bizonyítékot sem láttam. A minap az amerikai külügyminiszter kiberbiztonságért felelős belbiztonsági tanácsadója világosan kijelentette: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a legutóbbi elnökválasztási kampányba” – mondta Lavrov a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint.

“Olyan nem létezik az Egyesült Államokban, hogy másfél év alatt, amióta ez a vizsgálat folyik, egyetlen tény sem szivárgott volna ki… Ha lett volna valamilyen ‘lángocska’, annak a füstje azonnal látszott volna” – tette hozzá.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője abszurdnak nevezte a nagyesküdtszék pénteken bejelentett vádemelését, amely szerint 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba.

“Tizenhárman voltak az amerikai igazságügyi minisztérium szerint, tizenhárman a szakszolgálatok milliárdos költségvetésével szemben? A felderítéssel és az elhárítással szemben, a legújabb technikákkal szemben? Abszurdum? Igen. De ez az amerikai politikai valóság” – írta a Facebookon Zaharova. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű