Írjon nekünk

Gazdaság

Budai: az uniós szankciók megerősítették az orosz mezőgazdaságot és élelmiszeripart

A megjelenés óta

-

Budai Gyula szerint jelentősen változott a mintegy 2 és fél éve tartó orosz embargó megítélése, mivel az uniós szankciók gyakran a várttal ellentétes hatást érték el.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa az MTI-nek kifejtette: az uniós szankciók – amelyeket az EU 2014-ben vezetett be Oroszország ellen – nem segítették a kelet-ukrajnai konfliktus megoldását. Ezzel szemben megerősítették az orosz mezőgazdaságot és élelmiszeripart, amely fokozta termelését, így több árucikkből is nagyon gyorsan önellátóvá vált Oroszország. Ennek lett a következménye, hogy teljesen más megítélés alá esik most az EU Oroszország elleni szankciós politikája, mint korábban.

Oroszország a szankciókra válaszul meghosszabbította az uniós mezőgazdasági termékek és élelmiszerek beviteli tilalmát, és orosz politikusok többször is kijelentették, hogy ezt az állapotot bármeddig fenn tudják tartani. Az embargó által érintett uniós vállalkozások pedig igyekeztek alkalmazkodni a fennálló körülményekhez.

Amellett, hogy az uniós szankciók jót tettek az orosz mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődésének, az uniós szankciós politika felgyorsította az orosz mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a külföldi befektetések ütemét, mivel sok cég vegyes vállalati formában kihelyezte termelését Oroszországba, így ugyanis az ott előállított termékekre, illetve a technológiai transzferre nem vonatkozik az embargó.

Ezt felismerve több magyar cég is hasonló módon járt el. Példaként említette az M-Profood projektjét, amely kisebb húsfeldolgozók által használt fűszerkeverő üzem és raktár létrehozását tervezi Moszkva környékén. Az üzem építése már el is kezdődött, és az átadás a jövő év első felében várható. Emellett az Agrofeed vállalat a 2016 októberében átadott tulai takarmánypremix-üzem beruházása után egy 150 ezer tonna kapacitású takarmánykeverő üzem létrehozását tervezi zöldmezős beruházásként ugyancsak Tula megyében.

Budai Gyula megemlítette, hogy ugyanakkor van olyan magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari terület, mint például a víziszárnyas és baromfiágazat, amely nem tudott beruházásokat végrehajtani Oroszországban, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium segítségével az elmúlt két év alatt a délkelet-ázsiai piacokon olyan stabil pozíciót ért el, amely ellensúlyozta az oroszországi kivitel elmaradását. A magyar baromfitermékek keresetté váltak például Hongkongban, Szingapúrban, Vietnamban és Kínában is.

A miniszteri biztos rámutatott, a változások várhatóan kihatnak majd az EU és Oroszország hosszú távú gazdasági kapcsolataira is a szankciók és az embargós lépések megszüntetése után is. Ha az Európai Unió megszünteti a szankciókat, az uniós cégek csak nehezen kerülhetnek vissza az orosz piacra, ahol egy lényegesen erősebb versenyhelyzetben találják magukat, mivel az orosz termékek a piac nagy részét már lefedték.

Példaként említette, hogy Oroszország baromfihúsból már csaknem 100 százalékban önellátó, marhahúsból pedig 90 százalékban. A zöldségtermelésben ugyanakkor vannak még kiaknázatlan lehetőségek Budai Gyula szerint, aki hozzátette, hogy ha az unió továbbra is fenntartja a szankciókat, akkor Oroszország ezen a területen is eléri az önellátási szintet.

Budai Gyula úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió “öngólt rúg”, amikor mereven egy politikai kérdéshez köti az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását. Véleménye szerint tekintetbe kellene venni, hogy a szankciók a várttal teljesen ellentétes folyamatot indítottak el, Oroszországot ugyanis a szankciók nem ösztönözték a kelet-ukrajnai helyzet politikai rendezésére.

Hozzáfűzte, hogy az EU eddig a szankciós politika miatt évente mintegy 40-50 milliárd dollárt veszített. Magyarországon pedig mintegy 6 milliárd dollárra rúg az elmúlt két évi veszteség, amely még több is lehetett volna, ha nem keresünk piacokat harmadik országokban az Oroszországban nem eladható mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek számára – mondta a miniszteri biztos. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Lavrov: a Török Áramlat második ága csak szilárd uniós garanciák esetén épül meg

A megjelenés óta

-

Írta:

Csak akkor épül meg a Török Áramlat földgázvezeték második ága, ha Oroszország szilárd garanciákat kap az Európai Bizottságtól – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

Lavrov elmondta, hogy az Európába meghosszabbítható vezetéknek egyelőre csak az első, a török fogyasztók ellátására szánt ága épül.

“A második csak akkor fog megépülni, ha vasbeton (szilárdságú) garanciákat kapunk az Európai Bizottságtól, hogy nem fogja megismételni ugyanazt a mutatványt, amely a Déli Áramlattal kapcsolatban Bulgária esetében történt, amely most ismét kész arra, hogy megvizsgálja a Török Áramlat második ágának fogadását” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

“Készek leszünk minden olyan változatra, amelyet 100 százalékban szavatol majd az Európai Bizottság, és amelyet ilyen módon nem fognak meghiúsítani” – mondta. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Oroszországban magánbefektető először vásárolt erőművet a kriptodeviza-bányászathoz

A megjelenés óta

-

Írta:

Alekszej Kolesznyik üzletember az első magánszemély, aki Oroszországban erőművet vásárolt a kriptodeviza-bányászathoz – közölte a Kommerszant című gazdasági napilap pénteken.

Az újság úgy értesült, hogy Kolesznyik “két kisebb hőerőművet” vett meg a Viktor Vekszelberg által birtokolt T Plusz vállalattól, egy 23,6 megawatt teljesítményűt Perm környékén, a másikat, egy 10 megawattosat Udmurtföldön. A decemberben megkötött ügylet összértéke csaknem 160 millió rubel (mintegy 716 millió forint). Ezekre támaszkodva a vállalkozó egy adatközpontot és egy “bányatelepet” kíván létrehozni.

A kriptodeviza-szerzés egyik módja az úgynevezett “bányászat”, amelynek során kriptodeviza-hálózathoz kapcsolódó számítógépek nyílt forráskódú szoftver segítségével bonyolult műveleteket végeznek. A rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.

A Kommerszant szerint az adatfeldolgozó “bányászati” központokban a felhasznált áram ára eléri a termelési költségek 50 százalékát, ami pedig az alumíniumipar villanyenergia-igényénél is magasabb. A lap szerint a bitcoin árfolyamának megugrása több nagyvállalkozót elgondolkodtatott arról, hogy belevágjon-e a “bányászatba”, amelyben az állami nagyvállalatok is részt vehetnek majd, akár csak árameladóként is.

Kolesznyik valószínűleg Udmurtföldön rendezkedik majd be a “bányászatra”, ha létrejön majd ennek jogszabályi környezete Oroszországban. A moszkvai pénzügyminisztérium azonban egyelőre csak megkezdték a törvénytervezet kidolgozását.

Az adattárolási kapacitás fejlesztésére azonban nagy szükség van, mert 2015. szeptember 1. óta jogszabály írja elő, hogy az orosz állampolgárok személyes adatait az ország területén található szervereken kell tárolni. A terrorelhárításról meghozott, úgynevezett Jarovaja törvény vonatkozó rendelkezései pedig 2018. június 1-től az internetszolgáltatókat egy-, a mobilszolgáltatókat pedig háromévi adattárolásra kötelezik majd. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Holland bíróság: Oroszországé a Sztolicsnaja márkanév

A megjelenés óta

-

Írta:

A holland fellebbviteli bíróság kedden megerősítette azt az ítéletet, amely szerint az orosz állami tulajdonú Sojuzplodoimport cégé a Sztolicsnaja vodka márkaneve.

A holland bíróság döntésével elvette a márkanév használatának és a vodka hollandiai, belgiumi és luxemburgi értékesítésének jogát a luxemburgi bejegyzésű Spirits International nevű vállalattól.

A határozat értelmében a vállalatnak meg kell térítenie a Sojuzplodoimport számára a Benelux államokban Sztolicsnaja, a Moszkovszka és a Nazdarovje márkanevekkel eladott italai után 1999 óta szerzett összes profitját is.
Vélemények szerint a holland döntés nehézségek elé állíthatja a vállalatot irányító SPI Spirits (SPI) csoportot, a Sztolicsnaja nemzetközi exportőrét a többi uniós országban is.

A csoport legnagyobb alkoholgyára Litvániában található. A keddi döntés értelmében az SPI sem vodkái, sem más italai esetében sem használhatja az “orosz”, vagy az “Imported from Russia” (oroszországi import) jelzéseket.

A Szovjetunió 1991-es összeomlását követő privatizációs hullám idején az SPI Spirits vette meg a márkanevet, amely által törvényes joga van a Sztolicsnaja exportálására. Az SPI a 2000-es évek elején a privatizáció visszafordításával és az exportált Sztolicsnaja vodka védjegy jogainak jogtalan eltulajdonításával vádolta Oroszországot, amikor a Sojuzplodoimport hasonló nevű itallal jelent meg a piacon. A luxembourgi vállalat szerint az orosz mezőgazdasági minisztérium törvényellenesen kisajátította a vodka védjegyére és az exportra vonatkozó jogait, és ezzel veszélyezteti a világ leghíresebb vodkájának eljutását több mint 150 országba. A Sojuzplodoimport többször adott be keresetet a márkanév visszaszerzésére, a keddi hollandiai döntésig sikertelenül.

A Sztolicsnaja a világ legnagyobb forgalmú vodkafajtája, Oroszország legismertebb fogyasztási cikke. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű