Írjon nekünk

Gazdaság

Budai: az uniós szankciók megerősítették az orosz mezőgazdaságot és élelmiszeripart

A megjelenés óta

-

Budai Gyula szerint jelentősen változott a mintegy 2 és fél éve tartó orosz embargó megítélése, mivel az uniós szankciók gyakran a várttal ellentétes hatást érték el.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa az MTI-nek kifejtette: az uniós szankciók – amelyeket az EU 2014-ben vezetett be Oroszország ellen – nem segítették a kelet-ukrajnai konfliktus megoldását. Ezzel szemben megerősítették az orosz mezőgazdaságot és élelmiszeripart, amely fokozta termelését, így több árucikkből is nagyon gyorsan önellátóvá vált Oroszország. Ennek lett a következménye, hogy teljesen más megítélés alá esik most az EU Oroszország elleni szankciós politikája, mint korábban.

Oroszország a szankciókra válaszul meghosszabbította az uniós mezőgazdasági termékek és élelmiszerek beviteli tilalmát, és orosz politikusok többször is kijelentették, hogy ezt az állapotot bármeddig fenn tudják tartani. Az embargó által érintett uniós vállalkozások pedig igyekeztek alkalmazkodni a fennálló körülményekhez.

Amellett, hogy az uniós szankciók jót tettek az orosz mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődésének, az uniós szankciós politika felgyorsította az orosz mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a külföldi befektetések ütemét, mivel sok cég vegyes vállalati formában kihelyezte termelését Oroszországba, így ugyanis az ott előállított termékekre, illetve a technológiai transzferre nem vonatkozik az embargó.

Ezt felismerve több magyar cég is hasonló módon járt el. Példaként említette az M-Profood projektjét, amely kisebb húsfeldolgozók által használt fűszerkeverő üzem és raktár létrehozását tervezi Moszkva környékén. Az üzem építése már el is kezdődött, és az átadás a jövő év első felében várható. Emellett az Agrofeed vállalat a 2016 októberében átadott tulai takarmánypremix-üzem beruházása után egy 150 ezer tonna kapacitású takarmánykeverő üzem létrehozását tervezi zöldmezős beruházásként ugyancsak Tula megyében.

Budai Gyula megemlítette, hogy ugyanakkor van olyan magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari terület, mint például a víziszárnyas és baromfiágazat, amely nem tudott beruházásokat végrehajtani Oroszországban, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium segítségével az elmúlt két év alatt a délkelet-ázsiai piacokon olyan stabil pozíciót ért el, amely ellensúlyozta az oroszországi kivitel elmaradását. A magyar baromfitermékek keresetté váltak például Hongkongban, Szingapúrban, Vietnamban és Kínában is.

A miniszteri biztos rámutatott, a változások várhatóan kihatnak majd az EU és Oroszország hosszú távú gazdasági kapcsolataira is a szankciók és az embargós lépések megszüntetése után is. Ha az Európai Unió megszünteti a szankciókat, az uniós cégek csak nehezen kerülhetnek vissza az orosz piacra, ahol egy lényegesen erősebb versenyhelyzetben találják magukat, mivel az orosz termékek a piac nagy részét már lefedték.

Példaként említette, hogy Oroszország baromfihúsból már csaknem 100 százalékban önellátó, marhahúsból pedig 90 százalékban. A zöldségtermelésben ugyanakkor vannak még kiaknázatlan lehetőségek Budai Gyula szerint, aki hozzátette, hogy ha az unió továbbra is fenntartja a szankciókat, akkor Oroszország ezen a területen is eléri az önellátási szintet.

Budai Gyula úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió “öngólt rúg”, amikor mereven egy politikai kérdéshez köti az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását. Véleménye szerint tekintetbe kellene venni, hogy a szankciók a várttal teljesen ellentétes folyamatot indítottak el, Oroszországot ugyanis a szankciók nem ösztönözték a kelet-ukrajnai helyzet politikai rendezésére.

Hozzáfűzte, hogy az EU eddig a szankciós politika miatt évente mintegy 40-50 milliárd dollárt veszített. Magyarországon pedig mintegy 6 milliárd dollárra rúg az elmúlt két évi veszteség, amely még több is lehetett volna, ha nem keresünk piacokat harmadik országokban az Oroszországban nem eladható mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek számára – mondta a miniszteri biztos. MTI

Hirdetés
Hozzászólások

Gazdaság

Növeli orosz és iráni, csökkenti szaúdi olajvásárlásait Kína

A megjelenés óta

-

Írta:

Orosz, iráni, vagy esetleg amerikai olaj vásárlására állhat át Kína a szaúd-arábiai szállításokról – számolt be szerdán a PressTV hírportál az S&P Global Platts olajpiaci szakértő cégre hivatkozva.

A kínai állami Sinopec olajfeldolgozó vállalat a Platts beszámolója szerint túl magasnak találta a szaúdi Aramco vállalat májusi szállításra kínált árait, ezért 40 százalékkal csökkentette rendeléseit.

Kereskedői körökből úgy tudni, hogy számos közel-keleti, orosz, amerikai és brazil termelő áll készen fedezni Kína olajbeszerzési igényeit. Az újonnan megnyílt lehetőség elsősorban az orosz és iráni szállítóknak kedvezhet a Platts megítélése szerint, de az Egyesült Államok és Brazília is szóba jöhet a legnagyobb ázsiai olajfelhasználó szállítójaként.

A kínai vámhivatal adatai szerint Kína oroszországi olajimportja februárban az egy évvel korábbihoz képest 17,8 százalékkal 5,05 millió tonnára emelkedett. A brazíliai olajbehozatala pedig 54,2 százalékkal 2,4 millió tonnára nőtt, az Egyesült Államokból pedig 909 ezer tonna olajat importált Kína, míg tavaly februárban még semennyit sem.  MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Putyin és Erdogan lerakta az első török atomerőmű alapkövét +videó

A megjelenés óta

-

Írta:

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az ankarai államfői palota előtt tartott rendezvény keretében videóüzenetben “rakta le” az első törökországi atomerőmű alapkövét.

Az orosz tervezésű Akkuyu nukleáris erőmű helyét korábban a dél-törökországi Mersin tartományban, a Földközi-tenger partjára jelölték ki. A helyszínén Lütfi Elvan török fejlesztési miniszter várta, hogy Putyin és Erdogan Ankarából megadja a jelet a munkálatok megkezdéséhez. Mersinben az ünnepélyes pillanatban fehér, kék és piros színű léggömbök szálltak a magasba.

Putyin rövid ankarai beszédében rámutatott: a projekt új szektort alakít ki Törökországban. Egyúttal leszögezte: a két ország célja, hogy az első reaktor az eredeti terveknek megfelelően 2023-ra elkészüljön. Hozzátette, hogy Moszkva és Ankara a magasan kvalifikált török szakemberek képzésében is együttműködik.

Erdogan felszólalásában hangsúlyozta, hogy – mint fogalmazott – történelmi pillanatnak vagyunk a tanúi. Az atomerőmű létrejöttével a kőolajra, a földgázra és a szénre alapuló török energiaellátás “egészségesebbé válik” – tette hozzá. Jelezte: Törökország 2023-ra, a köztársaság megalapításának 100. évfordulójára a világ tíz legnagyobb gazdaságának egyike kíván lenni. Ugyanakkor azt is kiemelte: Ankara elkötelezett amellett, hogy regionális ügyekben is tovább erősítse az együttműködést Oroszországgal.

Törökország a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern közreműködésével végzi Akkuyu építését.

Ugyanakkor a munkálatokat 49 százalékban finanszírozó három török nagybefektetőből kettő februárban kihátrált a megállapodásból. Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint a felek nem tudtak megegyezni a kereskedelmi feltételekről. A Roszatom keresi a megoldást a finanszírozásra.

Az erőműnek várhatóan négy reaktorblokkja lesz. Az összesen 4800 megawatt teljesítményű létesítmény értéke meghaladja a 20 milliárd dollárt, amellyel ez a Török Köztársaság eddigi legnagyobb projektje. A létesítmény a török villamosenergia-szükséglet nagyjából 10 százalékát fedezné.

Az építkezésen annak legforgalmasabb időszakában nagyjából 10 ezer ember fog dolgozni, míg a kész komplexum üzemeltetéséért 3500-an felelnek majd.

A működtetés biztosítása érdekében 6,5 évvel ezelőtt 248 török diák kezdte meg a felkészítést Oroszországban. A képzést 35-en már elvégezték, ők még április folyamán megkezdik munkájukat a törökországi helyszínen.

Moszkva és Ankara 2010 májusában írt alá megállapodást az Akkuyu atomerőmű építéséről.

Putyinnak a mostani az első külföldi útja, mióta a múlt hónap közepén újra orosz elnökké választották. Az orosz vezető két napra érkezett Ankarába. Kedden Erdogannal folytat négyszemközti megbeszélést, később pedig a Török-Orosz Felső Szintű Együttműködési Tanács hetedik ülésére kerül sor. A két államfő az esti órákban előreláthatólag közös sajtótájékoztatót tart. Szerdán Haszan Róháni iráni elnök is a török fővárosba érkezik. Hármójuk csúcstalálkozóján a tervek szerint a szíriai helyzetről értekeznek.

Putyin legutóbb tavaly december 11-én járt Ankarában. Erdogan és az orosz elnök 2017 során nyolc alkalommal találkozott személyesen.

Tovább olvasom

Gazdaság

A Lada 2018-ban is mintegy 1100 új autó értékesítésére számít

A megjelenés óta

-

Írta:

A Lada Hungary Kft. 2018-ban is mintegy 1100 új autó értékesítésére számít, a tervek megvalósítását segíti a magyar piacra pénteken bevezetett két új modell – mondta Pataki András, a Lada Hungary Kft. cégvezetője pénteken, Budapesten az Automobil és Tuningshow-n tartott sajtótájékoztatón.

A két új modellt Pataki András mutatta be a rendezvény kezdetén, és elmondta, hogy az új típusok jövő héttől kerülnek ki a Lada Hungary 23 pontból álló országos márkakereskedői hálózatához.

Pataki András felidézte, hogy a Lada 2015 végén tért vissza a magyar piacra. A 2016-os értékesítési adatok meghaladták a várakozásokat, ugyanis akkor 1100 új személygépkocsit adtak el, tavaly pedig 1060-at.

Arról is beszámolt, hogy a Lada tavaly a magyar piacon közel 1 százalékos részesedéssel rendelkezett, és arra törekszenek, hogy ezt az idén is tartani tudják.

Pataki András közölte: a Lada 2015 óta megjelent új típusú gépjárműveit euro 6-os szabványnak megfelelő benzinmotorral szerelték fel. Szólt arról is, hogy a legolcsóbb Lada-modell ára 2 millió forint alatt van, a csúcsmodell, a Vesta SW Cross pedig 4 millió 749 ezer forinttól érhető el.

Pataki András ismertette, hogy a Ladát gyártó Avtovaz orosz járműgyártó tavaly több mint 311 ezer Lada gépjárművet értékesített világszerte, Oroszországban 17 százalékkal, az exportpiacokon pedig 44 százalékkal többet, mint 2016-ban.

Az Automobil és Tuningshow Magyarország legnagyobb autókiállítása, ami március 23-25. között Budapesten, a Hungexpo területén várja az érdeklődőket. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű