Írjon nekünk

Ukrajna

Idén több mint nyolcvan orosz mozifilmet tiltottak be Ukrajnában

A megjelenés óta

-

Idén 84, Oroszországban készített mozifilm vetítését és forgalmazását tiltották meg Ukrajnában – közölte pénteken a kijevi kulturális minisztérium.

A feketelistára tett filmek nem mutathatók be az ukrán tévécsatornákon, tilos nyilvános vetítésük és videotékákban való forgalmazások. A listára felkerült egyebek között a Mihail Bulgakov orosz író Mester és Margarita című regénye alapján készült többrészes film is, amire a minisztérium nem adott egyelőre magyarázatot. A sztálini rezsimmel szembehelyezkedő író ugyanis élete jelentős részét Kijevben élte le, a film alapjául szolgáló regényében pedig nyíltan kigúnyolta a szovjet rendszert értelmetlensége és igazságtalansága miatt.

Tiltólistára került még Arkagyij és Borisz Sztrugackij tudományos-fantasztikus regénye, a Lakott sziget alapján készült film. A Sztrugackij-fivérek 1969-ben írt scifije annak idején a Szovjetunióban csak cenzúrázva jelenhetett meg. Borisz Sztrugackij a kilencvenes évek elején írta vissza a regénybe a kicenzúrázott részeket, és a könyvet 2008-ban filmesítették meg Fjodor Bondarcsuk rendezésében Oroszországban. Betiltották Ukrajnában az 1980-ban elhunyt világhírű szabadgondolkodású színész, énekes és költő, Vlagyirmir Viszockij életéről szóló Köszönöm, hogy élek című filmet is.

Tavaly 81 orosz filmet tiltottak be, az elmúlt években pedig összesen 579 filmet és sorozatot. Kijev részben ezekkel a szankciókkal válaszol arra, hogy 2014-ben Oroszország újraegyesült a Krím félszigettel.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Szijjártó: Kijevnek végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatosan Kijevnek teljes mértékben eleget kell tennie az Európai Unió és a Velencei Bizottság elvárásainak, amennyiben “komolyan gondolja” az euroatlanti integrációs törekvéseit – szögezte le Szijjártó Péter hétfőn az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében.

Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a Velencei Bizottság hétfőn közzétett állásfoglalása “teljesen egyértelmű”, az abban megfogalmazott mondatokat nem lehet kétféleképpen értelmezni.

Rámutatott, a dokumentumból kiderült, hogy a “megfelelő megoldás” az Európa Tanács alkotmányjogi szakemberekből álló testülete szerint is a jogszabály kifogásolt 7. cikkelyének módosítása lenne.

Megismételte, hogy a kormánynak ebben az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben: hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat, egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és hajtsák végre teljes egészében a Velencei Bizottság ajánlásait.

Magyarország nem tudja támogatni az ukrán törekvéseket a nemzetközi politikában, amíg nincs változás – mondta Szijjártó, hozzátéve, reméli, hogy erre mielőbb sor kerül.

A Velencei Bizottság hétfőn tette közzé állásfoglalását az ukrán oktatási törvényről, és eszerint bár alapvetően legitimek Ukrajna törekvései, azonban indokoltak a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával kapcsolatos erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok. Mint írták, a 7. cikk jelentősen különbözik a tervezettől, melyről a kisebbségek képviselőivel konzultációt folytattak, kétértelműségeket tartalmaz, továbbá nem tartalmazza a szükséges útmutatásokat az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeinek megvalósításához.

Azon rendelkezés, amely engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein – így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven – oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket – hangsúlyozta a testület.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A jogszabály 7. cikkelye szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyeznék, s csak az önkormányzati fenntartású iskolák külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnának majd. Ez a bírálók szerint sérti Ukrajna alkotmányát, illetve nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Szijjártó: Magyarország állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kéri Kárpátaljára

A megjelenés óta

-

Írta:

Magyarország állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi Kárpátaljára – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bécsben.

A tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának plenáris ülésén felszólalásában kiemelte: Magyarország nagyra értékeli a szervezet megfigyelőinek ukrajnai munkáját. A szervezetnek az orosz-ukrán határ orosz oldalán működő határmegfigyelő misszióját magyar diplomata vezeti – emlékeztetett.

Felidézte: Magyarország korábban számos területen elkötelezetten támogatta Ukrajnát, de nagy csalódást okozott számára a szeptemberben elfogadott oktatási törvény, amely jelentősen csorbítja a nemzeti kisebbségek anyanyelven való tanuláshoz fűződő jogait. A jogszabály teljes mértékben ellentétes Ukrajna kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeivel, ezért helyre kell állítania a nemzeti kisebbségek jogait – jelentette ki.

Szijjártó Péter kitért rá: Magyarország aggódik a kárpátaljai helyzet miatt, a régióban 150 ezer magyar él. Ezért állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi a térségbe, ami nem ütközhet akadályba, hiszen a misszió mandátuma az ország egész területére szól – közölte. Hozzátette: Kárpátalja többnemzetiségű terület, és az új oktatási törvény nem segíti a békés együttélést a térségben. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Szijjártó: Ukrajna megsértette a NATO-val szembeni kötelezettségeit

A megjelenés óta

-

Írta:

Ukrajna azáltal, hogy a kisebbségi jogokat súlyosan sérti és azáltal, hogy elfogadta az új oktatási törvényt, nemcsak európai uniós kötelezettségeinek, hanem NATO-kötelezettségeinek sem tesz eleget – jelentette ki Szijjártó Péter szerdán Brüsszelben, a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna éves nemzeti programjában vállalta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és fejlesztését, de ezzel teljes mértékben ellentétes az új oktatási törvény elfogadása. Ukrajna az oktatási törvény elfogadásával nem kétoldalú akciót folytat Magyarországgal szemben, hanem nemzetközi vállalásainak nem tesz eleget.

Ha Ukrajnának fontos, hogy helyreálljon együttműködése a NATO-val, akkor vissza kell vonnia az oktatási törvényt. Ha pedig vannak olyan országok, amelyek számára ugyancsak fontos, hogy a párbeszéd helyreálljon, akkor győzzék meg Ukrajnát, hogy feleljen meg nemzetközi kötelezettségeinek – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Kijelentette, Magyarország semmiféle geopolitikai játszma oltárán nem hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok érdekeit, ezért ellenzi, hogy az Ukrajna által okozott helyzetet a NATO elfogadja. Nem Magyarország, hanem Ukrajna állított elő új helyzetet. Ha Kijev visszavonja a törvényt, Magyarország újra a leghangosabb támogatója lesz európai és euroatlanti törekvéseinek.

Amennyiben Kijev azt akarja, hogy a kárpátaljai magyarok is elsajátítsák az államnyelvet, akkor fejleszteniük kell az ukrán nyelvtanulás hatékonyságát, de elvenni a magyaroktól az anyanyelven tanulás jogát nem lehet – húzta alá Szijjártó Péter.

Az ukrán parlament szeptember elején szavazta meg az új oktatási törvényt, mely az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi. A Petro Porosenko elnök által is aláírt törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Oroszország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Népszerű