Írjon nekünk

Ukrajna

Miért nem tudunk semmit a kelet-ukrajnai konfliktusról?

A megjelenés óta

-

A Magyar Televízió mintegy 10 perces háttérműsorban emlékezett meg a Majdan 3. évfordulójáról. Volt előbb egy összefoglaló – majd Horváth József biztonságpolitikai szakértővel, az egyik magyarországi titkosszolgálat korábbi vezetőjével készült egy pár perces interjú a témában.

Az összefoglalóról röviden és tömören csak annyit tudok mondani: aljas, velejéig hazug, elfogult volt. Amely totálisan elferdítette a valóságot. Amely legfőbb célja volt, hogy orruknál fogva vezesse a magyar állampolgárokat. Az ukrán náci propaganda koholmányaitól, a nyugati titkosszolgálatoknál összekotyvasztott mérges ideológiai-propaganda főzet szellemében.

Az összefoglaló szerint jó arcú diákok (lásd még az 1956. október 23-án az utcákon vonuló kedves, rokonszenves fiatalok) azért tüntettek, mert „Janukovics felmondta a 2013. november végén Ukrajna által aláírandó EU-Ukrajna társulási megállapodást”. Békés tüntetésüket november 30-án – a „Berkut nevű készenléti rendőrség – Janukovics utasítására – kegyetlenül szétverte”. Január 16-án azután a kormány drákói rendszabályokat léptetett életbe a tüntetőkkel szemben, ami zavargásokhoz vezetett. Mígnem a rezsim a békés tüntetők közé lövetett. Janukovicsot mutatják a képek, amint közli, nem mond le. Valahogy azután mégiscsak valamiféle utalás történik arra: Janukovics elhagyta az országot, amit követően az ukrán parlament megfosztotta őt hatalmától.

majdan2

Most hallottam arról először: a haza bölcse, dr. Németh Zsolt is megjelent a Majdanon (tetszenek tudni, ő az, aki a Majdan fasiszta rohamosztagosait az 1956-os „pesti srácok” reinkarnációjának tekinti. Köszönöm, Németh úr – a magam részéről ezzel tökéletesen egyetértek! Vagyis, hogy 1956-ban ugyanaz történt nálunk, mint a 2014-es Majdanon. Illetve, fordítva.) Nos, Németh úr meghatottan emlékezett a Majdan romantikus idilljére, ahogy a „békés tüntetők” sátoroznak, esznek, isznak, élnek-halnak a forradalomért.

(Nem úgy, mint az a HÁROMSZÁZ békés ogyesszai tüntető, akik romantikus sátortáborozása tragikus véget ért 2014. május 2-án, a város Kulikovo polje nevű terén, a szakszervezetek megyei tanácsának székháza előtt. Amikor HÁROMEZER megvadult, ütő szerszámokkal, DE LŐFEGYVEREKKEL is fölfegyverkezett fasiszta rohamosztagos vad rohammal verte szét sátortáborukat. A pogrom elől a szakszervezeti székházba menekülő embereket pedig már várták az egyeztetett terv szerint ott már előzőleg elrejtőzött gyilkosok. Akik vérfürdőt rendeztek a székházba menekült – valóban békés – tüntetők között. 48 /szemtanúk szerint legalább 116/ halott. A fasiszta rezsim ogyesszai hatóságai pedig mindmáig KIZÁRÓLAG AZ ÁLDOZATOKAT ÜLDÖZIK /sokan két és fél éve ülnek előzetes letartóztatásban, egyikük belehalt a kínzásokba és a szörnyű körülményekbe, jó pár áldozatot már el is ítéltek/. A GYILKOSOK KÖZÜL MÉG EGYETLEN EGY SEM FELELT GAZTETTÉÉRT.)

Ennyi tehát az összefoglaló.

II.

Tartottam tőle, hogy a közismert módon, gyűlölködően elfogult, szovjet- és oroszellenes Kun Béla-unokát fogják meginterjúvolni. Szerencsére Horváth Józsefet kérdezték meg. Akinek szavaiban azért feltűntek az igazság elemei. Hogy valójában csak elitcsere történt: az oroszbarát oligarchákat Amerika-barát oligarcha csoport váltotta fel. Hogy az ország gazdasági hanyatlása tovább folytatódik – aminek egyik oka a háború. (Ő is azonban csak a közkeletű tízezres számot említette a háború áldozatainak számaként. Az EBESZ – nyilvánvalóan erősen alábecsült adatokkal – ennyiben jelöli meg A CIVIL áldozatok számát. Amiben nincs benne a két fél elesett katonáinak száma. AKIKKEL EGYÜTT A KELET-UKRAJNAI KONFLIKTUS ÁLDOZATAINAK SZÁMA A SZÁZEZRET IS MEGHALADJA.)

Horváth szavaiból kiderült: Ukrajnában félkatonai alakulatok vannak, amelyek nem engedelmeskednek a kormány utasításainak. Az egykori magyar titkosszolgálati vezető óvatosan még arra is célzott: AZ „ARAB TAVASZOKHOZ HASONLÓAN KÜLFÖLDI (értsd: amerikai) TITKOSSZOLGÁLATOKNAK IS KÖZÜK VOLT A KIJEVI ZAVARGÁSOK KIROBBANTÁSÁHOZ (nem szólva a közismert amerikai önleleplezésről, miszerint AZ AMERIKAI KORMÁNYZAT ÖT ÉV ALATT ÖTMILLIÁRD DOLLÁRT FORDÍTOTT A TÖRVÉNYES UKRÁN ÁLLAMFŐ MEGBUKTATÁSÁRA. Igen, megemlítette (már ez is nagy szó, hogy a fordulat nyomán Joe Biden amerika alelnök fia érdekeltséget szerzett egy „ukrajnai szénhidrogén-kitermelő vállalatnál”. (Valójában az amerikai Shell cég igazgatótanácsának tagja – mely cég még Janukovicstól kapott koncessziót a Donyec-medence földje alatt remélt hatalmas palagáz mezők kitermelésére. A Donbassz kíméletlen rombolásának egyik oka: letarolni a településeket, elűzni lakóikat, hogy gond nélkül hozzálássanak a palagáz – másutt környezetgyilkos kitermelési technológiája miatt elutasított – kibányászásához.) Ám nem szólt arról, hogy a papa, az alelnök, 2014. ÁPRILIS 21-ÉN KIFEJEZETTEN AZÉRT JÁRT KIJEVBEN, HOGY AZ USA BÁBJAIRA RÁPARANCSOLJON: KEZDJÉK MÁR EL A KATONAI, BÜNTETŐ TERRORHADJÁRATOT A DONBASSZ NÉPE ELLEN.

ukran_valsag

II. A tüntetés-sorozatról szólva, „természetesen” nem volt szó arról, hogy Janukovics nem felmondta a társulási megállapodást, hanem – mert bár az utolsó pillanatban, de rájött,hogy a társulási megállapodás részét képező szabadkereskedelmi megállapodás súlyos csapást mér mindarra, ami az ukrán gazdaságból még megmaradt – a vitatott részek újratárgyalását kérte, mielőtt aláírná a megállapodást.

A háttér összefoglaló semmit sem mutatott a kijevi utcákon három hónapig tomboló erőszakról. Ami már jóval november 30 előtt kibontakozott: a rendőrség akkor – utoljára – még törlesztett. Ami után végképp elszabadult a pokol: DECEMBER 1-ÉN MÁR NEMCSAK A LENIN-SZOBROT DÖNTÖTTÉK LE, HANEM – AKKOR ELŐSZÖR – VAD ROHAM ÉRTE A LENIN-SZOBOR VÉDELMÉRE KIRENDELT RENDŐRÖKET. ÉS A JANUÁR 16-I TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS MÁR CSUPÁN VÁLASZ VOLT A RENDŐRSÉG ELLENI SOROZATOS ATROCITÁSOKRA, az állami intézmények elleni támadásokra. A világsajtó – közöttük a magyar is – semmit sem mutatott arról, hogy az utcákon a szerepek fölcserélődtek: a rendőröket dobálták kövekkel, Molotov-koktélokkal, egyéb gyúlékony anyagokkal, mérgezték őket az állandóan égő autógumik füstjével. A rendőrsorfalat verték láncokkal (mint nálunk 2006. október 23-án, a Rákóczi úton). A rendőrökre közé hajtottak buldózerrel. Rendőröket próbáltak kitépni a sorfalból. És ha ez sikerült nekik (és társaiknak nem sikerült őket kimenteniük a csőcselék karmaiból), akkor félholtra (néha egészen holtra) ütötték, verték, rugdosták őket. Vagy elhurcolták dr. Németh Zsolt idillikus sátortáborába, a főtéren – és ott tették velük, ugyanazt. A magyar tévé semmit sem mutatott a kiszúrt szemmel a földön fekvő rendőrről. Nem adott hírt arról, hogy egy másiknak petárdát kötöttek a karjára, amibe belelőve, a robbanás leszakította a szerencsétlen karját. Nem adott hírt, hogy az elfogott rendőrök egy részét a felkelők főhadiszállásának pincéjébe hurcolták, és ott kínozták.

Az összeállítás nem szól arról, hogy a „békés tüntetőknek” volt katonai és elhárító parancsnokuk. Ez ugyanaz az Andrej Parubij – aki azután a helyszínen irányította a véres leszámolást Ogyesszában. ÉS AKI MA AZ UKRÁN PARLAMENT ELNÖKE. Ezt a véres tömeggyilkost nyilván előbb-utóbb „üdvözölhetjük” majd hazánkban is. Küldök majd Kövér Lászlónak egy csomag fertőtlenítő szappant, hogy kezet moshasson azt követően, hogy kezet fogott ezzel a hóhérral.

Horváth József sem léphette át saját árnyékát. Ő is csak azt mormolta, hogy „az ukrán nép az orosz-amerikai ellentétek áldozata.” SZÓT SEM EJTETT ARRÓL (ő sem), HOGY UKRAJNÁBAN FASIZMUS VAN, nyíltan használhatók a náci jelképek – és nemcsak A FASISZTA FÉLKATONAI TERRORBRIGÁDOK, DE MÉG A HADSEREG IS HASZNÁLJA ŐKET. Ezeket a jelképeket azoktól a náci félkatonai alakulatoktól, akik, ukrán létükre Hitler oldalán harcoltak, tízezer számra gyilkoltak zsidókat, lengyeleket, oroszokat, egyéb nemzetiségűeket – de „politikailag megbízhatatlan” ukránokat is. Az un. „Ukrán Felkelő Hadsereg” megalakításának dátuma – 1942. október 14. – az ukrán fegyveres erők napja. A két legfőbb háborús bűnös – Sztepan Bandera és Roman Suhevics – ma Ukrajna nemzeti hőseinek számítanak, a ledöntött Lenin- és egyéb szovjetkori emlékművek helyébe sorra emelnek nekik emlékműveket. Roman Suhevics ma már aggastyán fia: az ukrán parlament korelnöke, aki a hitleri náci párt zászlajával a háttérben fényképeztette magát.

A Krímről szólva, „természetesen” itt sem vesztegetett senki sem, egy szót sem, a konfliktus okairól. A Kijevben járt krími tüntetők autóbuszkonvoja ellen intézett gyilkos országúti támadásról, amikor is az utasokat összeverték, megalázták, életveszélyesen fenyegették, HETET KÖZÜLÜK PEDIG AGYON IS LŐTTEK. (Ami kirobbantotta a krími nép lázadását a törvénytelen, puccsista hatalom ellen.) Nem szóltak a szimferopoli autonóm parlament ostromáról – amikor hét halálos áldozatot követelő tömegverekedésben próbálták a krímiek védeni parlamentjüket az ukrán nácik és krími tatár cinkosaik vad rohamától. (A még több áldozattal fenyegető véres konfliktusnak – igen! – az orosz hadsereg megjelenése vetett véget.)

A megemlékezésben szó sem volt a Donbasszról (Kelet-Ukrajnáról). HOGY OTT AZ UKRÁN ÁLLAM NÉPIRTÓ HÁBORÚT FOLYTAT UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROK EGY CSOPORTJA ELLEN (akik ezért a lábukkal szavaztak arról, hogy Ukrajna részei maradjanak-e). Hogy a hadsereg bombázta (ma már nem bombázza, mert lelőtték a gépeiket), nehéztüzérséggel, gránát- és aknavetőkkel, sugárhajtású rakétákkal, földi célpontok ellen bevetett, pusztító légvédelmi rakétákkal, FOSZFOR- ÉS KAZETTÁS BOMBÁKKAL, RÖVID HATÓTÁVOLSÁGÚ BALLISZTIKUS RAKÉTÁKKAL lövet, NAGYRÉSZT POLGÁRI CÉLPONTOKAT. Nem szólnak persze a fosztogatásokról, kegyetlenkedésekről, a terrorról, hadifoglyok és letartóztatott civilek rendszeressé vált, szörnyű kínzásairól, a szervkereskedelemről. A műsor „az orosz határ közelében folyó összecsapásokat emleget – NEM SZÓLVA ARRÓL, HOGY A DONBASSZ TELJES – az ukránok által még el nem foglalt – területén folynak az összecsapások. Az összeállítás szőrmentén említi a minszki megállapodásokat – mely összeállításból semmit sem tudunk meg ezekről a megállapodásokról, legfőképpen pedig arról, hogy a náci junta annak egyetlen betűjét sem hajtotta végre.

Így készítenek fel minket arra, hogy harmadszor is beszálljunk egy bűnös háborúba.

„A NATO most azt üzeni / a Donbasszban kell harcolni / ha még egyszer azt üzeni / bizony, el kell oda menni / Éljen a magyar szabadság! / Éljen a haza!”

Csikós Sándor írása

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Elhagyta a Donbasszt és Kárpátalja felé indult az ukrán hadsereg legnagyobb egysége

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukrán hadsereg egyik legnagyobb egysége – a 128. sz. önálló hegyivadász brigád – teljes létszámban elhagyta a Donbasszt, és Kárpátalja felé indult. (1)

Jól ismert az ukrán vezetés betegesen érzékeny reagálása a kárpátaljai magyar kisebbség felháborodására. Ez a fajta reakció tetten érhető mind a sajtó hasábjain, mind pedig a politikusok kiszólásaiban.

Azt, egyébként, kevesen tudták volna megjósolni, hogy ez a felháborodás oda vezet, hogy a csapatokat egy „forró régióból” átvezénylik egy „potenciálisan forróba”. Ezzel együtt is ismertté vált, hogy az ukrán hadsereg 128-as hegyivadász brigádja (ismertebb nevén: a „kárpátaljai légió”) elhagyta a Donbasszban, a frontvonal közelében lévő állásait, és teljes létszámban – gépjárműveikkel és páncélosaikkal – útnak indultak Kárpátalja felé.

A 128-as brigád az egész ukrán hadseregen belül az egyik legnagyobb létszámú, legjobban fölszerelt egység. Mostanra a haditechnikáját szállító szerelvények már Kárpátalján vannak.

A brigád teljes személyi állományának 2018 júliusára kell megérkeznie új szolgálati helyére.

MEGJEGYZÉS:

(1) A Munkácson állomásozó hegyivadász egység három évvel ezelőtt súlyos veszteségeket szenvedett a debalcevói csatában. A brigád fogságba esett tagjait – közöttük kárpátaljai magyarokat is – Alekszandr Zaharcsenkó donyecki államfő 2015 őszén, egy nagylelkű gesztussal hazaengedte.

A brigád nemrég friss erőkkel, feltöltve, visszatért a hadszíntérre. Ahol, egyebek mellett, újult erővel lőtték Gorlovkát és annak elővárosait. Oka kell hogy legyen, amiért ilyen gyorsan hazarendelték állomáshelyéről.

Az utóbbi hónapokban a kijevi vezetés szítja a feszültséget a kárpátaljai magyarok körül, illetve a Magyarországgal való viszonyban. Már a nyáron azzal vádolták meg hazánkat, hogy – együttműködve az orosz titkosszolgálatokkal – a kárpátaljai magyarokat szeparatizmusra bujtogatja.

Beregszász és Nagyszőlős határában magyar nyelvű üdvözlő táblák jelentek meg. Az ügyben az SZBU szeparatizmussal vádolta meg a beregszászi járási tanács két magyar képviselőjét, akiket őrizetbe is vettek. (A rossz magyarsággal megírt feliratok alapján azonban az SZBU provokációját sejthetjük az ügy mögött – ami egy idő után magától el is halt.)

Mindehhez jött pedig az oktatási törvény ügye, amit Magyarország igen élesen bírált. Budapest erélyes lépésekkel válaszolt. A legkeményebb ezek közül: Magyarország mostantól semmi olyan lépést nem támogat, ami segíti Ukrajna euro-atlanti integrációját. Ukrajnát a legfájóbban eddig a NATO-Ukrajna Tanács december elején esedékes volt ülésének magyar megvétózása érintette: Ukrajna talán legfőbb külpolitikai célja ugyanis a NATO-hoz történő csatlakozás. Dacára annak, hogy a NATO részéről kijelentették: az ország nem egyhamar lesz a NATO tagja. (Ami persze nem akadálya annak, hogy egy tényleges tagállam aktivitásával vegyen részt a szövetség nemzetközi katonai akcióiban.)

A Magyarországgal szított feszültség révén a kijevi vezetés igyekszik fokozni a „már két oldalról is támadnak minket”érzését – most, hogy minden jel szerint a hadműveletek felújítására készülnek a Donbasszban. A fenyegető erődemonstrációval egyben példát statuálnak az ország más nemzeti közösségei számára. Egyszersmind e pszichózis segítségével is igyekeznek bővebb adakozásra szorítani a Nyugatot. A jelek szerint nem is eredménytelenül. Szó van, például, arról, hogy az a 47 millió dolláros kölcsön, aminek terhére az amerikai kormány – más fegyverekkel együtt – leszállítja a „Javelin” tankelhárító rakétákat is, segéllyé változik.

Csikós Sándor

Forrás: dnr-hotline.ru

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva: Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak

A megjelenés óta

-

Írta:

A délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről megkötött minszki megállapodások elutasítását és az erőszakos megoldási kísérletek felújítását jelenti moszkvai reagálások szerint a csütörtökön Kijevben a Donyec-medence reintegrálásáról elfogadott törvény.

Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak – közölte a TASZSZ állami hírügynökséggel az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint az új ukrán törvény teljességgel ellentétes minszki megállapodásokkal, amelyek “a rendezés általánosan elfogadott és alternatíva nélkül álló alapját jelentik”. A jogszabály a moszkvai diplomácia szerint “eltemeti” az elért egyezségeket és a rendezés mechanizmusát, beleértve a “normandiai formátumot” is.

“Ma ismételten megerősítést nyert, hogy a kijevi kormányzat nem szándékozott végrehajtani a minszki megállapodásokat. Megerősítést nyert, hogy az erőre, nem pedig a békére helyezik a tétet. Ez a törvény nem a békéről és a Donyec-medence reintegrálásáról rendelkezik, ez a háborúról szóló törvény. A dolgokat a nevükön kell nevezni” – közölte Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke.

Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint az új ukrán jogszabállyal Kijev fejfát állított a minszki megállapodásoknak. A politikus úgy vélekedett, hogy a rendezési folyamatban rész vevő Németországnak és Franciaországnak állást kell foglalnia a “Minszk-ellenes” ukrán törvény ügyében, amely szerinte “gyökeresen megfordítja a helyzetet az ukrán belső rendezésben”.

Koszacsov hangot adott álláspontjának, miszerint az ukrán parlament az új jogszabállyal értelmetlenné tette a minszki megállapodások végrehajtásához kötött amerikai és európai szankciókat.

Borisz Grizlov, a rendezés folyamat kapcsolattartó csoportjának orosz megbízottja Miszkben újságírók előtt kijelentette, hogy az új ukrán törvény ellentétes a békés politikai rendezéssel, egyebek között azért, mert a Donyec-medence különleges státusának megteremtése helyett a régió katonai elnyomására helyezi a hangsúlyt. Rámutatott, hogy a jogszabályban utalás sincs a minszki megállapodásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán parlamenti döntését megelőzően az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy emberélet kioltására alkalmas fegyvereket szállít Ukrajnának.

“A Donbassz számára ez jelzés, hogy Kijev képtelen a megállapodásra és hogy kénytelen lesz felkészülni a védelemre. Oroszország számára, amelyet agresszornak nyilvánítottak, ez újabb bizonyíték arra, hogy Kijev nem kívánja keresni a politikai kompromisszumokat és teljesíteni a kötelezettségeit. Mi több, ez arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországra hárítsa a felelősséget” – mondta Grizlov.

A politikus a Miszk-2 megállapodáshoz való visszatérésre szólította fel Kijevet, amelyet alternatíva nélkülinek nevezett. Szavai szerint Moszkva továbbra is tartja magát az egyezséghez. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Az ukránok többsége szerint Kijev elvesztette a harcot a korrupcióval szemben

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukránok 86 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenlegi vezetése képtelen felvenni a harcot a korrupcióval, 60 százalékuk pedig teljes kudarcnak minősítette az eddigi küzdelmet – derült ki abból a csütörtökön közzétett felmérésből, amelyet két neves ukrán szociológiai intézet végzett el.

Az Ilka Kucseriva Alapítvány és a kijevi nemzetközi szociológiai intézet által közösen elvégzett közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy az ukrajnai lakosság mindössze 9 százaléka találja eredményesnek a korrupció megfékezésére tett lépéseket a jelenlegi kijevi vezetés részről. Teljes mértékű elégedettségét pedig csupán egy százalékuk fejezte ki.

A felelősség a korrupció elleni küzdelem sikertelenségéért a megkérdezettek többsége, azaz 60 százalékuk szerint elsősorban az államfőt terheli, 37 százalék szerint a bíróságokat, 42 százalék véleménye alapján a parlamentet, 29,5 százalék szerint az újonnan létrehozott korrupcióellenes szerveket, míg 25,5 százalékuk a rendvédelmi szerveket hibáztatja ezért.

A felmérésben résztvevők 17 százaléka ismerte el, hogy idén adott kenőpénzt vagy ajándékot hivatalos személynek, a megkérdezettek 14 százaléka nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre.

A megkérdezettek csupán 13 százaléka vélekedett úgy, hogy a hivatalnokok béremelése jogos kívánalom, mert ez emeli az állam szolgálatában állók presztízsét, és csökkenti a hajlandóságot a kenőpénz elfogadására. A megkérdezettek többsége – 54 százalék – ugyanakkor úgy véli, hogy ez semmin nem változtat, míg egyharmaduk szerint kimondottan káros, mivel emiatt azok vállalnak majd köztisztviselői munkát, akiket a magas fizetés érdekel, nem pedig az elhivatottság vezérli őket.

A megkérdezettek 8 százaléka válaszolta, hogy tudomása van több korrupciós esetről is, 9 százalékuk mondta, hogy egy-két ilyen esetről van értesülése. A hatóságok felé bejelentést 14 százalék tett ilyen esetekről, ám közülük mindössze 2 százalék az, akit hivatalos bejelentőnek minősítettek, a többiek jelzése válasz nélkül maradt.

A felmérést a szociológusok október 23-a és november 5-e között végezték, 1614 felnőtt korú megkérdezett részvételével az ország összes régiójából, az Oroszországgal újraegyesült Krím félsziget és a kelet-ukrajnai terület kivételével.

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű