Írjon nekünk

Putyin: az Egyesült Államok nyomást gyakorol a NATO-tagállamokra

A megjelenés óta

-

Moszkvát aggasztja a NATO bővítése, mert úgy látja, hogy a szövetség döntéshozatalában Washington játssza a főszerepet, és az orosz vezetés kénytelen ellenlépéseket tenni a folyamattal szemben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oliver Stone amerikai filmrendező Ukraine on Fire (Ukrajna lángban áll) című dokumentumfilmje számára adott interjúban.

Az elnöki nyilatkozatot hétfőn több orosz hírügynökség ismertette. Stone filmje a nap folyamán később a REN TV csatornán debütál Oroszországban.

“Hogy miért reagálunk ilyen élesen a NATO bővítésére? Bennünket a döntéshozatal gyakorlata nyugtalanít. Ha egy ország a NATO tagjává válik, akkor már nagyon nehéz ellenállnia a nyomásnak a NATO egy olyan nagy vezető országa részéről, mint amilyen az Egyesült Államok” – közölte Putyin.

Mint mondta, ilyen nyomás alatt az adott ország területén “bármi” megjelenhet, a rakétavédelmi rendszerektől kezdve az új bázisokon át a csapásmérő rendszerekig, amelyeket Oroszországnak válaszul célba kell vennie. A Krím és Oroszország újraegyesülését kommentálva Putyin azt mondta, komoly következményei lettek volna annak, ha az Egyesült Államok és a NATO megjelenik a szevasztopoli haditengerészeti bázison.

Az orosz elnök kijelentette, hogy nem mindig érti a NATO logikáját. Mint mondta, “néha olyan benyomás alakul ki, mintha az atlanti táboron belül fenn kellene tartani az engedelmességet és a fegyelmet, és ehhez külső ellenségre van szükség. Irán erre minden aggodalom ellenére is kevés”.

putyin_2016-11-21

Vlagyimir Putyin orosz elnök. Kép: Kreml

Hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a krími népszavazás eredményét, amely 90 százalékos részvétel mellett, 90 százalékos arányban az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött, és nem szabad a nemzetközi jogot és elveket alárendelni a geopolitikai érdekeknek. Emlékeztetett rá, hogy a Krímben nem voltak orosz hadműveletek és nem voltak halottak.

Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy Odessza lakói, de egész Ukrajna számára is sértés volt, “egyszerűen köpést” jelentett Miheil Szaakasvili volt grúz elnök kormányzóvá történt kinevezése.

Rámutatott, hogy Petro Porosenko ukrán elnök által az Odesszai terület élére 2015 májusában kinevezett és idén novemberben leköszönt Szaakasvilinek “még az Egyesült Államokban sem adtak munkát”, és hogy a tengerentúli egyetemek nem vették állandó állományba.

A dokumentumfilmben megszólalt Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök is, aki egyebek között arról is beszélt, hogy szerinte a mai napig nem derült ki, 2014 februárjában ki lőtt a tömegbe a kijevi Majdan térnél. Putyin úgy vélekedett, hogy Janukovics nem volt érdekelt a káoszban, de miután megállapodott az ellenzék képviselőivel az előre hozott választásokról, február 22-én Harkivba utazott.

“Alighogy elutazott, elfoglalták a rezidenciáját, a kormányrezidenciát és a kormányépületet. Fegyveresen. Minek lehet ezt nevezni?” – kérdezte Putyin.

Az orosz elnök szerint Ukrajnában a függetlenség elnyerését követően, bárki is volt hatalom, nem nőtt az átlagpolgár életszínvonala, “módszeresen fosztogatták a népet”, és az emberek belefáradtak az önkénybe és a “teljesen őrült korrupcióba”. MTI

Hirdetés
Hozzászólások

Politika

Putyin: az ENSZ BT megkerülése a terroristák kezére játszik

A megjelenés óta

-

Írta:

A terroristák kezére játszik, hogy néhány ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkerülésével alkalmaz katonai erőt – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök egy Szocsiban szerdán megnyílt nemzetközi biztonsági konferencia részvevőihez intézett üzenetében.

“A nemzetközi közösség néhány tagja mind gyakrabban igyekszik semmibe venni a nemzetközi jog általánosan elismert normáit és elveit, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkerülésével folyamodik katonai erő alkalmazásához, elutasítva a tárgyalásokat mint a nemzetközi viták megoldásának kulcseszközét” – hangzott Putyin üzenete, amelyet Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára ismertetett a fórum részvevőivel.

Az orosz elnök szerint az ilyen lépések politikai és társadalmi instabilitáshoz, a helyi konfliktusok és válságok felerősödéséhez vezetnek, valamint “a terrorizmus, a szélsőségesség, a transznacionális bűnözés erőinek kezére játszanak”.

Leszögezte, hogy Oroszország a globális és a nemzetközi biztonság szavatolása érdekében kész többoldalú és kétoldalú alapon is együttműködni nemzetközi partnereivel.

Patrusev elmondta, hogy a szocsi tanácskozáson 118 ország és az ENSZ biztonságpolitikai szakértői, tisztségviselői – köztük miniszterelnök-helyettesek, elnöki tanácsadók és belügyminiszterek -, valamint diplomatái vesznek részt.

Tovább olvasom

Sport

Videó: elkészült a Mordovia Aréna, az oroszországi foci-vb egyik helyszíne

A megjelenés óta

-

Írta:

Nézze meg az oroszországi labdarúgó-világbajnokság egyik helyszínét, az új Mordovia Arénát Szaranszkban.

A több mint 44 ezer férőhelyes stadion a vb után az FC Mordovia labdarúgó klub otthona lesz.

A 2018-as FIFA labdarúgó-világbajnokságot Oroszország 11 városában rendezik június 14 és július 15 között. A helyszínek: Moszkva, Szentpétervár, Kalinyingrád, Volgográd, Kazany, Nyizsnyij Novgorod, Rosztov-na-Donu, Szamara, Szaranszk, Szocsi és Jekatyerinburg.

Tovább olvasom

Gazdaság

Gazprom: jöhet az Északi Áramlat-3, ami végzetes ütés lehet az ukrán gazdaságnak

A megjelenés óta

-

Írta:

A Gazprom nem zárja ki az Északi Áramlat-3 földgázvezeték megépítését – jelentette ki Alekszandr Medvegyev, az orosz állami gázipari vállalat vezérigazgató-helyettese kedden Moszkvában.

A Gazprom korábban közölte, kész annyi gázt szállítani Európába, amennyi csak szükséges, különös tekintettel arra, hogy a holland groningeni gázmezőn csökken és várhatóan 2030-ra megszűnik a kitermelés.

“Vannak megerősített készleteink, van szállítási infrastruktúránk, új szállítási útvonalakat építünk ki. Ha Európa bejelenti az erre való igényét, és kész lesz aláírni a szükséges szerződéseket, akkor nem zárom ki, hogy szükség lesz újabb gázszállítási projektekre, például az Északi Áramlat-3-ra” – nyilatkozott Medvegyev.

A Gazprom 2016-ban 12,5 százalékkal, több mint 179,3 milliárd köbméterre növelte a volt szovjet köztársaságokon kívülre irányuló exportját, tavaly pedig 194,4 milliárd köbméterrel újabb rekordot állított fel. Az orosz gázipari óriás 60 százalékkal részesült az európai gázimportból. Medvegyev szerint a Gazpromnak ezzel az aránnyal kapcsolatban nincsenek célszámai, de csökkenteni sem akarja részesedését.

A Gazprom számításai szerint az orosz gázexport az következő két évben évente meghaladja a 200 milliárd köbmétert, ami a Szibéria Ereje vezetéken keresztül a tervek szerint jövőre meginduló kínai és az Északi Áramlat-2-őn át megkezdődő európai szállításnak lesz köszönhető.

Az Északi Áramlat-2 projekt keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű