Írjon nekünk

Az oroszországi Orenburgba szállítottak tizennégy hortobágyi vadlovat

A megjelenés óta

-

Oroszországba szállítottak a hétvégén tizennégy vadlovat a Hortobágyról, az állatok már az orenburgi vadrezervátumban legelnek – közölte a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) sajtóreferense hétfőn az MTI-vel.

Kánai Edina közleménye szerint az Európai Przewalski ló Tenyésztési Program (EEPP) kérésére szállították a vadlovakat Oroszországba, ahol Orenburg mellett mintegy háromezer hektár kiterjedésű vadlórezervátumot létesítenek.

A speciális rendeltetésű védett területet hivatalosan 2015-ben nyitották meg, amely eddig hat, Franciaországból odaszállított vadlónak adott otthont. Ahhoz, hogy egészséges vadlóközösség alakulhasson ki, ennél jóval több állatra van szükség, így a rezervátum munkatársai kérelemmel fordultak az EEPP koordinátorához, aki felvette a kapcsolatot az összes európai vadlótartóval – jelezte Kánai Edina megjegyezve, hogy az előzetes felmérések alapján, egyedül a Hortobágyi Nemzeti Park lóállományában találtak elegendő számban olyan egyedet, amelyek a szigorú követelményeknek megfeleltek.

Hortobágy község, 2016. november 19. Egy kábítólövedékkel meglõtt ázsiai vadló (Przewalski-ló, Equus ferus przewalskii) befogása után a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén, mielõtt elszállítanák egy oroszországi vadlórezervátumba 2016. november 19-én. A mintegy 3 ezer hektár kiterjedésû orenburgi rezervátumba tizenöt, Hortobágyon nevelkedett vadlovat telepítenek be az Európai Przewalski ló Tenyésztési Program (EEPP) keretében. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Egy kábítólövedékkel meglőtt ázsiai vadló (Przewalski-ló, Equus ferus przewalskii) befogása után a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén, mielőtt elszállítanák egy oroszországi vadlórezervátumba 2016. november 19-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Kristin Brabender, a HNP projektkoordinátora elmondta: a kiválasztás során fontos elvárás volt, hogy a lovak genetikai szempontból alkalmasak legyenek a már Orenburgban élő állomány fejlesztésére. A feltételek között szerepelt, hogy a kancák ne legyenek vemhesek, de életkoruk legalább két év legyen, a csődörök közt legyen legalább két idősebb egyed, amely háremcsődörként is megállja a helyét, és valamennyi egyed egészséges, küllemében tipikus vadló legyen.

Hortobágy község, 2016. november 19. Egy ázsiai vadlovat (Przewalski-ló, Equus ferus przewalskii) terelnek be szállítódobozába a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) munkatársai, mielõtt elszállítanák egy oroszországi vadlórezervátumba 2016. november 19-én. A mintegy 3 ezer hektár kiterjedésû orenburgi rezervátumba tizenöt, Hortobágyon nevelkedett vadlovat telepítenek be az Európai Przewalski ló Tenyésztési Program (EEPP) keretében. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Ahhoz, hogy a lovak már szállítás előtt összeszokjanak, előzőleg külön karanténban kellett tartani egy háremcsoportot és külön egy csődörcsoportot.

A nem hétköznapi feladatnak számító vadlóbefogást tíztagú szakmai csoport végezte: a lovakat lövedékek segítségével elkábították, az állatok egy-egy mikrochipet kaptak, és az állatorvosi vizsgálatokhoz mintákat vettek belőlük. A vizsgálatok elvégzésében a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai segítették a HNP szakembereinek munkáját – ismertették a részleteket.

A közlemény szerint a kiválasztott lovakat a Horse Trans Cargo kamionjai szállították Budapestre a Liszt Ferenc repülőtérre, ahonnan külön repülőgéppel utaztak az új élőhelyükre. A vadlovak vasárnap délután már birtokba vették új orenburgi kifutójukat, ahol majd az első oroszországi telüket töltik.

Amint az idő kitavaszodik, összeengedik őket a Franciaországból származó vadlovakkal, és elfoglalhatják új otthonukat, az orenburgi vadlórezervátumot – zárul a HNP közleménye.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Putyin: a fejlett hadsereg teremti meg az ország fejlődésének feltételeit

A megjelenés óta

-

Írta:

A fejlett fegyveres erők teremtik meg annak feltételeit, hogy az ország fejlődjön, a világban pedig stabil viszonyok alakuljanak ki – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, a haza védelmezőjének napja alkalmából megrendezett kitüntetésátadáson.

“Úgy tűnik, hogy ez mindig így volt, úgy tűnik, hogy ez így normális. De elég, ha a fegyveres erők csak meggyengülnek, olyan problémák jelennek meg, amilyenekre soha nem is gondoltunk, olyan fenyegetések jelennek meg, amilyeneket el sem tudtunk képzelni” – hangoztatta.

Putyin szerint az orosz fegyveres erők “a fejlődés új dinamikáját érték el, olyat, amilyenre Oroszországnak szüksége van”.

Az orosz elnök kifejezte háláját a Szíriában elesett Roman Filipov gárdaőrnagy hozzátartozóinak. Kijelentette, hogy a pilóta olyan hősiességről tett tanúbizonyságot, mint a második világháborúban a breszti erőd, Moszkva és Sztálingrád védői.

Putyin február 6-án az Oroszországi Föderáció Hőse posztumusz címet adományozta Filipov őrnagynak, akinek Szu-25-ös harci repülőgépét az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentő övezet fölött lőtték le a – Dzsebhat as-Sám elnevezés használatára áttért – dzsihadista an-Nuszra Front fegyveresei.

A 33 éves pilóta katapultált, majd a reménytelen túlerővel vívott tűzharcban felrobbantotta magát. A hősi címmel járó aranycsillag kitüntetést az orosz elnök pénteken a Kremlben nyújtotta át a pilóta szüleinek és özvegyének.

A haza védelmezőinek ünnepe Oroszországban félhivatalosan a “férfiak napja”. A Szovjetunióban 1922 óta ünnepelték február 23-án a Vörös Hadsereg és Flotta, majd 1946 óta a szovjet hadsereg napját.

Moszkva belvárosában pénteken a kommunisták nagygyűlést tartottak a Vörös Hadsereg megalapításának 100. évfordulója alkalmából. A párt vezetője, Gennagyij Zjuganov arról beszélt, hogy az országnak az orosz győzelmek “ezeréves nagyszerű történelmére” kell támaszkodnia.

Szavai szerint 25 éves fennállása óta az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja is nagy tettet vitt végbe, mert nem engedte meg, “hogy leszámoljanak a nagyszerű szovjet korszak” történelmével, valamint nem engedte meg “elposványosítani” a Vörös teret és az azon található nekropoliszt, amely 32 szovjet marsall és tábornok nyughelye. MTI

Tovább olvasom

Politika

Oroszország soha nem kérné azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatait valakivel

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország soha nem kérné azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatait valakivel – hangsúlyozta szerdán Belgrádban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután megismételte korábbi álláspontját, amely szerint nem jó politikai irányvonalat képvisel Brüsszel, amikor azt kéri Belgrádtól, hogy válasszon a Nyugat és Oroszország között.

Az orosz diplomácia vezetője szerda este érkezett kétnapos látogatásra a nyugat-balkáni országba, ahol megérkezése után azonnal Aleksandar Vucic szerb elnökkel találkozott, majd közösen tartottak sajtótájékoztatót.

Szergej Lavrov kiemelte: Moszkva üdvözli Szerbia európai integrációs törekvéseit, de azt is, hogy jók a kapcsolatai az Eurázsiai Gazdasági Unióval. Mint mondta, azt is pozitívumnak tartják, hogy Brüsszel közvetít a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben. Hozzátette azonban, hogy ha a koszovói albánok kérésére az Egyesült Államok is bekapcsolódik a párbeszédbe, akkor Oroszország sem áll majd tétlenül, hanem – ha Szerbia ezt kéri – Belgrád mellé fog állni.

Szerinte a Balkán stabilitásának egyik alappillére az, hogy Szerbia katonailag semleges, és együttműködik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO), de a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (CSTO) is.

Aleksandar Vucic szerb államfő a sajtótájékoztatón leszögezte: Szerbia az Európai Unió felé halad, de továbbra is arra törekszik, hogy a legjobb kapcsolatokat tartsa fenn Oroszországgal. Bizonyára lesznek, akik más irányt szabnának a szerb külpolitikának, de Belgrád a jövőben is tiszteletben fogja tartani a hagyományosan jó viszonyt Moszkvával.

Szergej Lavrov a hivatalos közlések szerint azért érkezett Belgrádba, mert most van 180 éve annak, hogy Moszkva és Belgrád felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Szergej Lavrov Aleksandar Vucic mellett Ana Brnabic miniszterelnökkel és Ivica Dacic külügyminiszterrel is megbeszéléseket folytat csütörtökön. A várakozások szerint a találkozókon Szerbia és Koszovó kapcsolatának rendezéséről, valamint az európai és balkáni helyzet elemzéséről lesz szó.

A tárgyalások témái között felmerül majd a dél-szerbiai Nisben található orosz humanitárius központ státusa is.

Moszkva diplomáciai védettséget kért az intézményben dolgozók számára, ezt a kérést azonban Belgrád eddig nem teljesítette.

Külpolitikai szakértők szerint Szergej Lavrov belgrádi látogatása voltaképpen azt hivatott lemérni, milyen a hangulat Szerbiában azt követően, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban hozta nyilvánosságra nyugat-balkáni bővítési stratégiáját, amelyben Szerbia számára 2025-ös csatlakozási dátumot jelez előre. A stratégiában két fontos elvárás szerepel Szerbiával szemben: rendezni kell a kapcsolatot Koszovóval, és össze kell hangolni Szerbia külpolitikáját az Európai Unió külpolitikájával, ez pedig azt is jelentené, hogy Szerbiának is csatlakoznia kellene az Oroszországgal szembeni szankciókhoz.

“Tudjuk, hogy az EU a csatlakozási fejezetek keretében feltételeket szabott, és ezek között külpolitikára vonatkozó feltételek is szerepelnek, például az Oroszországgal szembeni szankciók vagy Koszovó függetlenségének elismerése” – magyarázta az orosz külügyminiszter. Hozzátette mindazonáltal, hogy az Európai Unió egyre több országa gondolja úgy, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók a szándékukkal ellentétes hatást értek el, ezért – véleménye szerint – “ez a feltétel nem lesz hosszú életű”. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: nincs bizonyíték az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásra

A megjelenés óta

-

Írta:

Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország beavatkozott volna a 2016-os amerikai elnökválasztásba – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az Euronews hírcsatornának nyilatkozva.

“Nem tudtunk jósolni, és persze nem tudtunk volna beavatkozni, és nem is avatkoztunk be. Folyamatosan a kampányfolyamatba való állami beavatkozásról beszélnek, de mindeddig egyetlen bizonyítékot sem láttam. A minap az amerikai külügyminiszter kiberbiztonságért felelős belbiztonsági tanácsadója világosan kijelentette: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a legutóbbi elnökválasztási kampányba” – mondta Lavrov a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint.

“Olyan nem létezik az Egyesült Államokban, hogy másfél év alatt, amióta ez a vizsgálat folyik, egyetlen tény sem szivárgott volna ki… Ha lett volna valamilyen ‘lángocska’, annak a füstje azonnal látszott volna” – tette hozzá.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője abszurdnak nevezte a nagyesküdtszék pénteken bejelentett vádemelését, amely szerint 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba.

“Tizenhárman voltak az amerikai igazságügyi minisztérium szerint, tizenhárman a szakszolgálatok milliárdos költségvetésével szemben? A felderítéssel és az elhárítással szemben, a legújabb technikákkal szemben? Abszurdum? Igen. De ez az amerikai politikai valóság” – írta a Facebookon Zaharova. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű