Írjon nekünk

Gazdaság

Putyin gratulált Trump győzelméhez

A megjelenés óta

-

Táviratban gratulált az amerikai elnökválasztáson elért győzelméhez Donald Trumpnak szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin kifejezte reményét, hogy a megválasztott republikánus párti amerikai elnökkel együtt tud majd működni abban, hogy kivezessék az orosz-amerikai kapcsolatokat a válság állapotából, megoldják a nemzetközi politika aktuális kérdéseit, és hatékony válaszokat találjanak a globális biztonság elleni kihívásokra. Közölte: biztos benne, hogy “a Moszkva és Washington közötti, az egyenlőségre, a kölcsönös tiszteletre és egymás álláspontjának reális figyelembevételére épülő pozitív párbeszéd kiépítése megfelel országaink népei és az egész nemzetközi közösség érdekeinek”.

Az orosz elnök a nap folyamán, egy nagyköveti megbízólevél-átadási szertartáson kijelentette: Oroszország meghallotta Trump kijelentéseit arról, hogy kész a kapcsolatok helyreállítására, bár tudatában van a nehézségének. Hangsúlyozta, hogy a kétoldalú viszony lefokozódása nem Moszkva hibájából következett be.

Putyin nem tapadt a képernyőre az amerikai választások éjszakáján

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elmondta, hogy Putyin “nem tapadt a képernyőre” a választások éjszakáján, és hogy azok eredményéről jelentésben számoltak be neki. Emlékeztetett, hogy az új elnök eskütételéig az orosz vezető hivatali partnere továbbra is Barack Obama, ezért Moszkva addig Trumppal az üdvözlő táviraton kívül semmilyen kapcsolatfelvételt nem tervez. Nem zárta ki, hogy a két elnök – Putyin és Obama – a hónap közepén találkozni fog az APEC perui csúcstalálkozóján.

Peszkov elmondta: Moszkvában az amerikai fordulat ellenére sem tervezik, hogy Washingtont is bevonják az ukrajnai válság megoldásáról tanácskozó “normandiai négyek” csoportjába.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megismételte, hogy Moszkva kész lenne bármelyik elnökkel együttműködni, és hozzátette: “Nem tudom azt mondani, hogy partnerünk minden előző vezetője kiszámítható volt. (…) Sok szót hallottam, a tettek alapján fogunk ítélni, és a tettre tettel fogunk válaszolni”.

Vjacseszlav Vologyin, az állami duma (parlamenti alsóház) elnöke szerint a kétoldalú kapcsolatok nem nevezhetők barátinak, és kifejezte reményét, hogy a republikánus Trump győzelme után konstruktívabb párbeszéd alakulhat ki az Egyesült Államok és Oroszország között. Leszögezte, hogy az orosz parlament támogatni fog minden, ebbe az irányba mutató lépést.

Konsztantyin Koszacsov, a szövetségi tanács (felsőház) külügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy Trump győzelme lehetőséget nyújt az orosz-amerikai viszony javulására. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Trumpnak a konzervatív kongresszus kontrollja mellett kell majd kormányoznia, de úgy vélekedett, hogy így is mindenképpen jobb lesz mintha “Amerika reménytelensége, (Hillary) Clinton” került volna hatalomra. Emlékeztetett, hogy a lehetőségek ablaka 8 évvel ezelőtt, Barack Obama megválasztásakor is megnyílt, akinek ennek reményében elhamarkodottan ítélték oda a Nobel-békedíjat.

trump

John Tefft moszkvai amerikai nagykövet a TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy az Oroszországgal fennálló viszony az új amerikai kormányzat egyik prioritása lesz, és hogy Ukrajna és Szíria továbbra is a kétoldalú megbeszélések tárgya marad.

Az orosz-amerikai kapcsolatokban Obama megválasztása után erős, hadászati fegyverzetcsökkentési megállapodással is megpecsételt javulás következett be, amely – washingtoni érvelés szerint – azután kezdett ismét romlani, hogy Putyin 2012-ben visszatért az elnöki tisztségbe. Moszkva viszont úgy érezte, hogy Washington nem kezelte egyenrangú partnerként, és hogy más posztszovjet köztársaságokhoz hasonlóan Oroszországban is “színes forradalom” támogatásával kívánt rendszerváltást elérni. Ennek bizonyítékát a 2014-es ukrajnai fordulatban látta, amelynek nyomán, a helyi orosz ajkú lakosság referendumára hivatkozva, újraegyesült a Krím félszigettel és a Donyec-medencében támogatást nyújtott a felkelőknek.

Az ukrajnai beavatkozás nyomán Washington több szövetségesével együtt szankciókat vezetett be Moszkva ellen, amelyekre az élelmiszer-embargóval válaszolt. Tavaly az orosz légierő Bassár el-Aszad elnök oldalán beavatkozott a szíriai polgárháborúba, ami a fokozódó európai NATO-orosz szembenállás mellett már-már hidegháborús szintre fokozta a két ország közötti ellentéteket. A szembenállásban a demokrata elnökjelölt, Clinton a kemény vonalat képviselte.

Trump támogatásáról biztosította Putyint az Iszlám Állam elleni harcban

Trump kampánynyilatkozataiban egyebek között az országát szilárd ellenőrzése alatt tartó, “igazi vezetőként” jellemezte Putyint, aki, mint mondta, sokkal népszerűbb hazájában, mint Obama, és 100 százalékos támogatásáról biztosította az orosz elnököt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni szíriai fellépésében.

“Úgy gondolom, hogy nagyon jó viszonyban leszek Putyinnal, és arra számítok, hogy nagyon jó viszonyban leszek Oroszországgal” – hangoztatta szeptemberben Trump.

Azt mondta, hogy se nem szereti, se nem gyűlöli Putyint, Clinton viszont gyűlöli az orosz elnököt, mert az “az ujja köré csavarta” őt Obamával együtt.

“Nem ismerem Putyint,sohasem találkoztam vele. Ő nem a barátom. De egyáltalán nem lenne rossz, ha az Egyesült Államok jóban lenne Oroszországgal” – fogalmazott.

Putyin, aki tagadta, hogy Trump lett volna a favoritja, de többször is pozitívan nyilatkozott róla, méltatva együttműködési szándékát. Az orosz elnök szerint Trump a hagyományos republikánus értékrendet követő választói réteget, az átlagjövedelmű átlagembereket képviseli, akik belefáradtak az évtizedek óta hatalmon lévő elitbe. Vlagyimir Putyin pozitív jelzőkkel illette Trumpot, kijelentve, hogy extravagáns stílusának célja az egyszerű szavazók megszólítása.

Az orosz elnök többször visszautasította azt az állítást, hogy Moszkva beavatkozik az amerikai elnökválasztásba.

Gazdaság

FT: az EU-tagállamok az amerikai szankciók enyhítését szeretnék elérni

A megjelenés óta

-

Írta:

Az Oroszország elleni szankciók enyhítésére igyekszik rávenni az Egyesült Államok kormányát több EU-tagállam, mivel az amerikai gazdasági büntetőintézkedésekből eredő alapanyag-ellátási kockázatok most már az európai feldolgozószektor aktivitását veszélyeztetik – írta a szombati Financial Times.

A londoni gazdasági napilap forrásai szerint a francia kormány vezetésével indult kampányhoz London, Berlin és Róma is csatlakozott.

A lap által név nélkül idézett egyik francia illetékes kijelentette: az amerikai szankciók, amelyek különösen súlyosan érintik az orosz RuszAl alumíniumipari óriáscéget, “közvetlen és jelentős hatást” gyakorolhatnak alapvető fontosságú termékeket előállító európai iparágakra is, és számos európai termelőüzemet most már a leállás kockázata fenyeget. Az illetékes szerint ezeket az üzemeket nem lehet egyik napról a másikra ismét beindítani, ezért megoldásra van szükség, mégpedig gyorsan.

A Financial Times francia forrása hozzátette, ennek érdekében “konstruktív kapcsolatfelvétel van folyamatban” az Egyesült Államokkal.

Az amerikai kormány e hónap első felében jelentett be új szankciókat Oroszország ellen. A szankciólistára 15 vállalat és 24 kormányzati illetékes, illetve üzletember került fel. A vállalati szektoron belül messze a legnagyobb érintett a RuszAL, a kínai alumíniumipari cégeket nem számítva a világ legnagyobb alumíniumgyártója, amelynek termelése és exportja a globális alumíniumfogyasztás 9 százalékát fedezi.

A Moody’s Investors Service a szankciók hatásáról e héten összeállított, Londonban ismertetett tanulmánya reális lehetőségnek nevezi, hogy a RuszAL az amerikai szankciók miatt törlesztési csődhelyzetbe kerül dollárban denominált kötelezettségeinek adósságszolgálatával.

A hitelminősítő szerint ez már május 3-án bekövetkezhet, amikor lejár a RuszAL egy 500 millió dolláros kötvénykötelezettsége.

A Moody’s szerint a szankciók a RuszAL értékesítési bevételeire is jelentős hatást gyakorolhatnak, tekintettel az orosz cég partnereivel szembeni másodlagos szankciók kockázatára.

A Financial Times szombati írása szerint ugyanettől tartanak a legnagyobb európai ipari csoportok is, tekintettel arra, hogy a RuszAL írországi timföldgyártó üzeme látja el Európa legnagyobb alumíniumgyártóit, és az amerikai szankciók ezt a beszerzési forrást is veszélyeztetik. Az alumíniumárak az elmúlt két hétben 30 százalékkal emelkedtek, a timföld – az alumíniumgyártás köztes alapanyaga – pedig rekordárfolyamokra drágult.

Európai fémipari konglomerátumok vezetői a Financial Timesnak elmondták, hogy ha a timföldellátás elakad, akkor ezek a cégek a termelés csökkentésére kényszerülnének, és ennek tovagyűrűző hatása gyorsan elérné az olyan feldolgozóipari óriásokat is, mint az Airbus, a BMW és a Volkswagen.

A Financial Times úgy tudja, hogy a világ egyik legnagyobb kitermelő cége, a Rio Tinto máris az írországi RuszAL-üzem bauxitellátásának leállítására készül az amerikai szankciófenyegetések miatt.

Az egyik európai fémipari cég vezérigazgatója a brit gazdasági lapnak elmondta: ha nem sikerül megoldást találni a RuszAL írországi termelését fenyegető szankciókra, és az üzem kiesik az ellátási láncból, akkor szerte Európában alumíniumkohók fognak leállni az elégtelen timföldellátás miatt.

A Financial Times forrásai szerint Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a jövő héten személyesen is felveti az ügyet Donald Trump amerikai elnöknek Washingtonban. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Moody’s: az orosz gazdaságot védik a jó fizetési mérőszámok

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország erőteljes köz- és külső finanszírozási helyzete védi az orosz gazdaságot a legutóbbi amerikai szankciók hatásaitól, így várhatóan az orosz szuverén adósprofil sem szenved komolyabb károkat – áll a Moody’s Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett tanulmányában.

A nemzetközi hitelminősítő szerint az orosz államadós-profil jól pozícionált a szankciók hatásainak kivédésre, az emelkedő olajárak hozzájárulnak a költségvetési tartalékok újjáépítéséhez.

A Moody’s szerint a fő kockázat abból eredhet, hogy egyes orosz vállalatok egy időre elveszíthetik hozzáférésüket a nemzetközi tőkepiacokhoz.

A hitelminősítő közölte, hogy az orosz gazdaság képessége a szankciók jelentette kihívások átvészelésére az orosz államadós-osztályzattal kapcsolatos jövőbeni döntések fontos tényezője lesz.

A cég várakozása szerint a vállalati szektorban az amerikai szankciók a legnagyobb hatást a RuszAl alumíniumipari óriáscégre fejthetik ki. A Moody’s elemzői reális lehetőségnek tartják, hogy a RuszAl törlesztési csődhelyzetbe kerül dollárban denominált kötelezettségeinek adósságszolgálatával.

A hitelminősítő szerint ez akár már május 3-án bekövetkezhet, amikor lejár a RuszAl egyik 500 millió dolláros kötvénykötelezettsége.

A Moody’s szerint a szankciók a RuszAl értékesítési bevételeire is jelentős hatást gyakorolhatnak, tekintettel az orosz cég partnereivel szembeni másodlagos szankciók kockázatára.

Az amerikai kormány e hónap első felében jelentett be új szankciókat Oroszország ellen. A szankciólistára 15 vállalat és 24 kormányzati illetékes, illetve üzletember került fel. A vállalati szektoron belül messze a legnagyobb érintett a RuszAl, amelynek termelése és exportja a globális alumíniumfogyasztás 9 százalékának felel meg.

A Moody’s csütörtöki helyzetértékelése szerint az orosz bankrendszer jövedelemtermelő képessége elégséges a szankcióktól érintett vállalatokkal szembeni kitettség semlegesítéséhez.

A hitelminősítő közölte: saját becslései szerint az orosz bankszektor összesített kitettsége e vállalati körrel szemben nem éri el a rendszerszintű mérlegfőösszeg 2 százalékát.

A Moody’s szerint mindemellett az orosz bankszféra likviditása bőségesen elegendő a vállalati refinanszírozási igények jelentős részének fedezéséhez szükség esetén.

A hitelminősítők általánosságban is kedvezően ítélik meg az orosz szuverén adósprofil kapacitását a szankcióhatások kivédésére.

A három nagy piacvezető hitelminősítő közül már csak a Moody’s tartja nyilván az orosz államadósságot nem befektetési ajánlású besorolással. Ez a cég is azonban január végén felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a hosszú futamidejű orosz államadósság “Ba1” szintű – a befektetési ajánlású kategória alapszintjétől egy fokozattal elmaradó – besorolásának kilátását. A Moody’s ezt már akkor is azzal a véleményével indokolta, hogy az orosz makrogazdasági keretrendszer jól viselte a szankciók hatásait.

Moszkva – City

A Standard & Poor’s pénzügyi szolgáltató csoport globális adósminősítésekért felelős részlege (S&P Global Ratings) február végén Visszaemelte Oroszország államadós-besorolását a befektetésre ajánlott kategóriába, az addigi “BB plusz/B”-ről egy fokozattal “BBB mínusz/A-3”-ra javítva a devizában fennálló hosszú és rövid lejáratú orosz szuverén adósságkötelezettségek osztályzatát.

Az S&P ezt a lépést a nemzetközi szankciókra adott prudens szakpolitikai válaszintézkedésekkel indokolta.

A harmadik globális hitelminősítő, a Fitch Ratings a Standard & Poor’s lépésével egy időben megerősítette Oroszországra érvényben tartott, pozitív kilátású “BBB mínusz” – vagyis szintén befektetési ajánlású – osztályzatát. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Növeli orosz és iráni, csökkenti szaúdi olajvásárlásait Kína

A megjelenés óta

-

Írta:

Orosz, iráni, vagy esetleg amerikai olaj vásárlására állhat át Kína a szaúd-arábiai szállításokról – számolt be szerdán a PressTV hírportál az S&P Global Platts olajpiaci szakértő cégre hivatkozva.

A kínai állami Sinopec olajfeldolgozó vállalat a Platts beszámolója szerint túl magasnak találta a szaúdi Aramco vállalat májusi szállításra kínált árait, ezért 40 százalékkal csökkentette rendeléseit.

Kereskedői körökből úgy tudni, hogy számos közel-keleti, orosz, amerikai és brazil termelő áll készen fedezni Kína olajbeszerzési igényeit. Az újonnan megnyílt lehetőség elsősorban az orosz és iráni szállítóknak kedvezhet a Platts megítélése szerint, de az Egyesült Államok és Brazília is szóba jöhet a legnagyobb ázsiai olajfelhasználó szállítójaként.

A kínai vámhivatal adatai szerint Kína oroszországi olajimportja februárban az egy évvel korábbihoz képest 17,8 százalékkal 5,05 millió tonnára emelkedett. A brazíliai olajbehozatala pedig 54,2 százalékkal 2,4 millió tonnára nőtt, az Egyesült Államokból pedig 909 ezer tonna olajat importált Kína, míg tavaly februárban még semennyit sem.  MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű