Az Oroszország elleni szankciók enyhítésére igyekszik rávenni az Egyesült Államok kormányát több EU-tagállam, mivel az amerikai gazdasági büntetőintézkedésekből eredő alapanyag-ellátási kockázatok most már az európai feldolgozószektor aktivitását veszélyeztetik – írta a szombati Financial Times.

A londoni gazdasági napilap forrásai szerint a francia kormány vezetésével indult kampányhoz London, Berlin és Róma is csatlakozott.

A lap által név nélkül idézett egyik francia illetékes kijelentette: az amerikai szankciók, amelyek különösen súlyosan érintik az orosz RuszAl alumíniumipari óriáscéget, “közvetlen és jelentős hatást” gyakorolhatnak alapvető fontosságú termékeket előállító európai iparágakra is, és számos európai termelőüzemet most már a leállás kockázata fenyeget. Az illetékes szerint ezeket az üzemeket nem lehet egyik napról a másikra ismét beindítani, ezért megoldásra van szükség, mégpedig gyorsan.

A Financial Times francia forrása hozzátette, ennek érdekében “konstruktív kapcsolatfelvétel van folyamatban” az Egyesült Államokkal.

Az amerikai kormány e hónap első felében jelentett be új szankciókat Oroszország ellen. A szankciólistára 15 vállalat és 24 kormányzati illetékes, illetve üzletember került fel. A vállalati szektoron belül messze a legnagyobb érintett a RuszAL, a kínai alumíniumipari cégeket nem számítva a világ legnagyobb alumíniumgyártója, amelynek termelése és exportja a globális alumíniumfogyasztás 9 százalékát fedezi.

A Moody’s Investors Service a szankciók hatásáról e héten összeállított, Londonban ismertetett tanulmánya reális lehetőségnek nevezi, hogy a RuszAL az amerikai szankciók miatt törlesztési csődhelyzetbe kerül dollárban denominált kötelezettségeinek adósságszolgálatával.

A hitelminősítő szerint ez már május 3-án bekövetkezhet, amikor lejár a RuszAL egy 500 millió dolláros kötvénykötelezettsége.

A Moody’s szerint a szankciók a RuszAL értékesítési bevételeire is jelentős hatást gyakorolhatnak, tekintettel az orosz cég partnereivel szembeni másodlagos szankciók kockázatára.

A Financial Times szombati írása szerint ugyanettől tartanak a legnagyobb európai ipari csoportok is, tekintettel arra, hogy a RuszAL írországi timföldgyártó üzeme látja el Európa legnagyobb alumíniumgyártóit, és az amerikai szankciók ezt a beszerzési forrást is veszélyeztetik. Az alumíniumárak az elmúlt két hétben 30 százalékkal emelkedtek, a timföld – az alumíniumgyártás köztes alapanyaga – pedig rekordárfolyamokra drágult.

Európai fémipari konglomerátumok vezetői a Financial Timesnak elmondták, hogy ha a timföldellátás elakad, akkor ezek a cégek a termelés csökkentésére kényszerülnének, és ennek tovagyűrűző hatása gyorsan elérné az olyan feldolgozóipari óriásokat is, mint az Airbus, a BMW és a Volkswagen.

A Financial Times úgy tudja, hogy a világ egyik legnagyobb kitermelő cége, a Rio Tinto máris az írországi RuszAL-üzem bauxitellátásának leállítására készül az amerikai szankciófenyegetések miatt.

Az egyik európai fémipari cég vezérigazgatója a brit gazdasági lapnak elmondta: ha nem sikerül megoldást találni a RuszAL írországi termelését fenyegető szankciókra, és az üzem kiesik az ellátási láncból, akkor szerte Európában alumíniumkohók fognak leállni az elégtelen timföldellátás miatt.

A Financial Times forrásai szerint Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a jövő héten személyesen is felveti az ügyet Donald Trump amerikai elnöknek Washingtonban. MTI

Oroszország erőteljes köz- és külső finanszírozási helyzete védi az orosz gazdaságot a legutóbbi amerikai szankciók hatásaitól, így várhatóan az orosz szuverén adósprofil sem szenved komolyabb károkat – áll a Moody’s Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett tanulmányában.

A nemzetközi hitelminősítő szerint az orosz államadós-profil jól pozícionált a szankciók hatásainak kivédésre, az emelkedő olajárak hozzájárulnak a költségvetési tartalékok újjáépítéséhez.

A Moody’s szerint a fő kockázat abból eredhet, hogy egyes orosz vállalatok egy időre elveszíthetik hozzáférésüket a nemzetközi tőkepiacokhoz.

A hitelminősítő közölte, hogy az orosz gazdaság képessége a szankciók jelentette kihívások átvészelésére az orosz államadós-osztályzattal kapcsolatos jövőbeni döntések fontos tényezője lesz.

A cég várakozása szerint a vállalati szektorban az amerikai szankciók a legnagyobb hatást a RuszAl alumíniumipari óriáscégre fejthetik ki. A Moody’s elemzői reális lehetőségnek tartják, hogy a RuszAl törlesztési csődhelyzetbe kerül dollárban denominált kötelezettségeinek adósságszolgálatával.

A hitelminősítő szerint ez akár már május 3-án bekövetkezhet, amikor lejár a RuszAl egyik 500 millió dolláros kötvénykötelezettsége.

A Moody’s szerint a szankciók a RuszAl értékesítési bevételeire is jelentős hatást gyakorolhatnak, tekintettel az orosz cég partnereivel szembeni másodlagos szankciók kockázatára.

Az amerikai kormány e hónap első felében jelentett be új szankciókat Oroszország ellen. A szankciólistára 15 vállalat és 24 kormányzati illetékes, illetve üzletember került fel. A vállalati szektoron belül messze a legnagyobb érintett a RuszAl, amelynek termelése és exportja a globális alumíniumfogyasztás 9 százalékának felel meg.

A Moody’s csütörtöki helyzetértékelése szerint az orosz bankrendszer jövedelemtermelő képessége elégséges a szankcióktól érintett vállalatokkal szembeni kitettség semlegesítéséhez.

A hitelminősítő közölte: saját becslései szerint az orosz bankszektor összesített kitettsége e vállalati körrel szemben nem éri el a rendszerszintű mérlegfőösszeg 2 százalékát.

A Moody’s szerint mindemellett az orosz bankszféra likviditása bőségesen elegendő a vállalati refinanszírozási igények jelentős részének fedezéséhez szükség esetén.

A hitelminősítők általánosságban is kedvezően ítélik meg az orosz szuverén adósprofil kapacitását a szankcióhatások kivédésére.

A három nagy piacvezető hitelminősítő közül már csak a Moody’s tartja nyilván az orosz államadósságot nem befektetési ajánlású besorolással. Ez a cég is azonban január végén felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a hosszú futamidejű orosz államadósság “Ba1” szintű – a befektetési ajánlású kategória alapszintjétől egy fokozattal elmaradó – besorolásának kilátását. A Moody’s ezt már akkor is azzal a véleményével indokolta, hogy az orosz makrogazdasági keretrendszer jól viselte a szankciók hatásait.

Moszkva – City

A Standard & Poor’s pénzügyi szolgáltató csoport globális adósminősítésekért felelős részlege (S&P Global Ratings) február végén Visszaemelte Oroszország államadós-besorolását a befektetésre ajánlott kategóriába, az addigi “BB plusz/B”-ről egy fokozattal “BBB mínusz/A-3”-ra javítva a devizában fennálló hosszú és rövid lejáratú orosz szuverén adósságkötelezettségek osztályzatát.

Az S&P ezt a lépést a nemzetközi szankciókra adott prudens szakpolitikai válaszintézkedésekkel indokolta.

A harmadik globális hitelminősítő, a Fitch Ratings a Standard & Poor’s lépésével egy időben megerősítette Oroszországra érvényben tartott, pozitív kilátású “BBB mínusz” – vagyis szintén befektetési ajánlású – osztályzatát. MTI

Biztos, hogy sem az orosz, sem az amerikai elnök, illetve a két ország katonai vezetői sem engedik meg, hogy katonai szembenállás alakuljon ki a két ország között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Ria Novosztyi hírügynökségnek adott, pénteken megjelent interjújában.

“Visszatérve a katonai szembenállás kérdéséhez, száz százalékra abból indulok ki, hogy a katonák ezt nem engedik meg, és ezt természetesen nem engedi meg Putyin elnök sem, és meggyőződésem, hogy Trump elnök sem. Ők mégiscsak olyan vezetők, akiket népeik választottak meg, és a népek előtt felelősek a békéért és a nyugalomért” – mondta Lavrov azzal összefüggésben, hogy az április 7-i dúmai vegyifegyver-támadás után az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország légicsapásokat mért Szíriára, a világsajtó és szakértők pedig azt latolgatták, hogy emiatt fennállhat-e egy amerikai-orosz katonai konfliktus veszélye.

Lavrov szerint Moszkva azt igyekszik elérni, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrei eljussanak a Kelet-Gútához tartozó Dúmába. Reményét fejezte ki, hogy az eset kivizsgálásakor a szakmaiság kerekedik felül. Az orosz külügyminiszter nem kételkedik abban, hogy az OPCW-missziókban szakmailag a legfelkészültebb szakértők vesznek részt, de nem kizárt – és vannak rá bizonyítékok is -, hogy politikai célokra próbálják őket felhasználni.

Moszkva aggódik amiatt, hogy sokan megpróbálják megakadályozni az OPCW-ellenőrök eljutását Dúmába, miközben az orosz katonák a helyszínen egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a szíriai hadseregnek semmi köze nem volt az állítólagos klórgáztámadáshoz.

Oroszországot semmi sem kötelezi erkölcsileg arra, hogy ne szállítson Sz-300-as légvédelmi fegyvereket Szíriának

Lavrov szerint az amerikai-brit-francia légicsapás után Oroszországot semmi sem kötelezi erkölcsileg arra, hogy ne szállítson Sz-300-as légvédelmi fegyvereket Szíriának. Emlékeztetett arra, hogy úgy tíz évvel ezelőtt egyes partnerországok kérésére Oroszország ígéretet tett arra, hogy nem szállít Damaszkusznak ilyen fegyvereket, s elfogadta azt az érvelést, hogy – jóllehet védelmi fegyverről van szó – ez megingatná az ottani helyzetet. “Ennek ellenére figyelembe vettük a kéréseket, de most nincs semmilyen erkölcsi kötelezettségünk” – mondta Lavrov.

Az orosz-amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről Lavrov azt mondta: Moszkva abból indul ki, hogy Donald Trump amerikai elnök egy telefonbeszélgetés alkalmával meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Fehér Házba. Lavrov reményét fejezte ki, hogy Trump konkretizálja javaslatát, de Moszkva az amerikai kollégák értésére adta, hogy nem akar sem tolakodó, sem tiszteletlen lenni. Vlagyimir Putyin kész találkozni vele – mondta Lavrov, s hozzátette, hogy nem folynak a csúcstalálkozó előkészületei.

“Csak felhívnám a figyelmet arra, hogy Donald Trump már a szóban forgó telefonbeszélgetés után Twitter-bejegyzéseiben és szóban is többször beszélt arról, hogy meg kell oldani a problémákat Oroszországgal, és jó kapcsolatokat akar ápolni, ami jobb, mint nem ápolni vele jó kapcsolatokat, és csak az ostobák gondolják másként. Mi meghalljuk mindezt” – mondta Lavrov.