Szentpéterváron a Fehér éjszakák rendezvénysorozat egyik leglátványosabb eseménye a Vörös vitorlák.

A városban rengeteg koncert, programok és a nap fénypontja, amikor Nagy Péter cár hadihajójának másolata úszik fel a Néván, egészen a Téli palotáig, tűzijáték és fényshow kíséretében.

A világ egyik legszebb ballagási ünnepsége Alekszandr Grin regényéről kapta a nevét.

A brazil labdarúgó-válogatott győzelmét jövendölte a Costa Rica elleni világbajnoki csoportmérkőzésre Achilles, az Ermitázs kandúrja – jelentette pénteken a TASZSZ orosz hírügynökség.

A süket macska úgy döntött, hogy a brazil zászló mellett álló tálból eszik először. Igaz, csak második megközelítésre, mert az első körben csak megszaglászta a számára két edényben kihelyezett eledelt és csak újbóli hívogatásra kezdett el falatozni abból, amely az E csoport favoritját jelképezte.

A kékszemű, fehér szőrű Achillesnek eddig az összes jóslata bevált az oroszországi vb mérkőzéseivel kapcsolatban.

Eltalálta, hogy Oroszország mind Szaúd-Arábiát, mind Egyiptomot le fogja győzni, mint ahogy azt is, hogy Irán jobb lesz Marokkónál.

A macska orákulumi karrierje a tavalyi Konföderációs Kupán kezdődött; négy szentpétervári meccs közül háromnak az eredményét megjósolta, köztük a nyitó mérkőzését és döntőét.

A világhírű múzeum munkatársai több jelölt közül választották ki “elemzőkészsége és szokatlan viselkedése miatt”. Achilles emellett, részben a hallóképesség veleszületett hiánya miatt, nem stresszel a nyilvános eseményeken.

Brazília magyar idő szerint 14 órakor lép pályára Costa Rica ellen Oroszország “északi fővárosában”. Achilles jóstehetségét a tervek szerint a június 26-i, valamint a július 3-i és 10-i szentpétervári mérkőzéssel kapcsolatban is igénybe fogják venni. MTI

Aggodalmának adott hangot Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei polgári áldozatoknak az ukrán belövések miatt megnövekedett száma miatt, amikor telefonon beszélt ukrán hivatali partnerével, Petro Porosenkóval – közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.

Az ukrán részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során Putyin és Porosenko a moszkvai tájékoztatás szerint eszmecserét folytatott arról az orosz kezdeményezésről, amelynek értelmében ENSZ-erőt kell létrehozni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója biztonságának szavatolására. A két vezető között szó esett a fogva tartott személyek kicserélésének lehetőségről, valamint arról. hogy az orosz, illetve az ukrán emberi jogi ombudsman felkereshesse a másik országban őrzött orosz, illetve ukrán foglyokat.

A Kreml szerint Oroszország fontosnak tartja a tárgyalások hatékonyságának fokozását a minszki kapcsolattartó csoport és az orosz-ukrán-német-francia “normandiai négyek” formátum keretében. A felek megvitatták a délnyugat-ukrajnai válság rendezésének kérdését, figyelembe véve a “normadiai négyek” külügyminisztereinek és elnöki tanácsadóinak június tanácskozásán elhangzottakat. Putyin hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a 2015-ös minszki megállapodások végrehajtásának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az ukrán hivatali partnerével folytatott megbeszélést követően Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács állandó tagjaival megvitatta a délnyugat-ukrajnai rendezés ügyét és más kérdéseket.

Az ukrán elnöki hivatal tájékoztatása szerint Porosenko arra kérte Putyint, hogy Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsman meglátogathassa Oleh Szencovot és más, Oroszországban őrzött ukrán politikai foglyokat, és sürgette szabadon bocsátásukat, akárcsak a “megszállt területeken” fogva tartott személyekét.

Poroseko szükségesnek tartotta, hogy Oroszország hajtsa végre a minszki megállapodások keretében a biztonság szavatolása ügyében vállalt kötelezettségeit.

Kijev szerint a beszélgetés során külön hangsúlyt fektettek arra, hogy élénkítsék a “normadiai formátumú” együttműködés keretében folyó munkát, hangolják össze az ENSZ “béketeremtő missziójának” a Donyec-medence “megszállt” területére való vezénylését, ezt ugyanis fontos eszköznek tekintik a minszki megállapodások végrehajtása szempontjából.

A két elnök, aki korábban ritkán kommunikált egymással, hét hét alatt immár másodszor beszélt egymással.

Porosenko ezt megelőzően június 9-én hívta fel Putyint. A Kreml szerint akkor humanitárius kérdésekről, fogolycseréről és az ombudsmanok kölcsönös fogolylátogatásáról esett szó.

A Novaja Gazeta független orosz napilap csütörtökön idézte Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztost, aki – utalva arra, hogy a terrorizmus címén 20 évre ítélt Szencov több mint öt hete éhségsztrájkot folytat – “egészségügyi koplaláshoz” hasonlította a rendező akcióját. Közölte, hogy az ukrán elítélt a saját beleegyezése alapján támogató terápiát kap, vitaminok, szőlőcukor és fehérjék formájában. Elmondása szerint helyszíni fotók és rendszeres jelentések is azt bizonyítják, hogy Szencov jól van, súlya még gyarapodott is. Valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az elítélt két fogát elvesztette.

Deniszova, az ukrán ombudsman a maga részéről csütörtökön azt közölte, hogy nem rendelkezik hiteles információkkal Szencov egészségi állapotáról, de van alapja azt feltételezni, hogy az elítéltet kényszertáplálásnak vetik alá.

Szencovot 2015. augusztus 15-én húszévi szabadságvesztésre ítélte az egy orosz katonai bíróság, azzal az indokkal, hogy az elítélt “terrorcsoportot” hozott létre az Oroszország újraegyesült Krímben. Ennek tagjai 2014 tavaszán Szimferopolban felgyújtották a Krím Orosz Közössége elnevezésű társadalmi szervezet és az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország helyi szervezetének irodáját. MTI