Írjon nekünk

Ukrajna

Tusk már nem Ukrajna, hanem Szíria miatt hosszabbítaná az oroszellenes szankciókat

A megjelenés óta

-

Az Európai Uniónak az ukrán válság miatt Oroszországra kivetett szankciók meghosszabbításával kell válaszolnia Oroszország Szíriában folytatott tevékenységére – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfőn a németországi Passauban egy pódiumbeszélgetésen.

A lengyel konzervatív liberális politikus a Passauer Neue Presse című lap fórumán Donald Tusk az ukrajnai helyzetről szólva hangsúlyozta: az EU ugyan abban érdekelt, hogy rendezett viszonyban legyen Oroszországgal, de a viszony mégis konfliktussal terhelt, méghozzá nem az EU hibájából. Ez a konfliktus nagyon veszélyes, és különösen a balti országokat, Lengyelországot és Szlovákiát fenyegeti, nem csak földrajzi okok miatt. Azonban tudomásul kell venni, hogy Ukrajnában nem polgárháború zajlik, hanem “agresszió”, és ebben a helyzetben az Európai Uniónak “keménynek és következetesnek” kell lennie.

A közösség júniusban meghosszabbította az Oroszország elleni büntetőintézkedéseit, de semmi sem változott, sőt, Szíriára tekintve látható, hogy a helyzet tovább romlott – tette hozzá Donald Tusk.

Mint mondta, “néhány európai politikus részéről tipikus nyugat-európai illúzió” volt azt gondolni, hogy Oroszország “meghívásával”, bevonásával sikerülhet lezárni a szíriai polgárháborút.

Ennek a törekvésnek az eredménye látható Aleppóban, és kézenfekvő, hogy az EU ebben a helyzetben csak az Oroszország elleni szankciók további meghosszabbításával válaszolhat, mert minden egyéb “kapitulációt” jelentene – fejtette ki az Európai Tanács elnöke

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) német szociáldemokrata elnöke kiemelte: a Kreml “szélsőjobboldali pártokat finanszíroz Európában, az illiberális társadalmi modellt” képviseli és “ultranacionalista, terjeszkedő és erőszakos politikát” folytat. Ez elfogadhatatlan, és vissza kell utasítani, de nem lehet Oroszországot “kivarázsolni a világból”, és nem szabad “számkivetettnek nyilvánítani”. Inkább a párbeszédre kell törekedni, és mindig nyitva kell tartani a párbeszéd csatornáit.

A fórum harmadik résztvevője, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra a kérdésre válaszolva, hogy a szövetség miként reagál az atomrobbanófej hordozására is alkalmas rakéták telepítésére Kalinyingrádban, a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz exklávéban, kiemelte: az utóbbi évek folyamatai megmutatták, hogy Oroszország katonailag megerősödött és nem riad vissza erejének használatától.

A NATO ezért határozta el, hogy a hidegháború vége óta példanélküli módon megerősíti jelenlétét keleti határvidékén, de nem tervezi, hogy további erősítéssel válaszol a Kreml legutóbbi lépésére, a rakétarendszerek kalinyingrádi telepítésére.

Az észak-atlanti szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy el kell kerülni egy újabb hidegháborút és fegyverkezési versenyt, ezért egyetért az EP elnökével abban, hogy fenn kell tartani a párbeszéd lehetőségét. Mint mondta, továbbra is ragaszkodni kell az elrettentés és dialógus stratégiájához. A két elem nem áll ellentmondásban egymással, “csak akkor tudunk politikai párbeszédet folytatni Oroszországgal, ha kellően erősek vagyunk” – mondta Jens Stoltenberg. MTI

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Szijjártó: Magyarország elvárja Kijevtől, hogy tartsa féken az ukrán nacionalistákat

A megjelenés óta

-

Írta:

Magyarország elvárja Ukrajnától, hogy tartsa féken az olyan nacionalista csoportokat, mint amelynek tagjai a hétvégén letépték a magyar zászlót a beregszászi polgármesteri hivatalról – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben.

Az európai uniós tagországok külügyminiszteri tanácskozásának szünetében tartott sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban bekérették Ukrajna budapesti nagykövetét.

Hangsúlyozta: egy jól működő és európai integrációra vágyó országban nem tűrik el az ilyen eseményeket.

Az elkövetőket mielőbb kézre kell keríteni és felelősségre kell vonni – mondta Szijjártó. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

Ukrajna

Ukrajna lakossága 2050-re 5,5 millióval csökken

A megjelenés óta

-

Írta:

Ukrajna lakossága 5,5 millióval fog csökkenni 2050-re – tette közzé előrejelzését vasárnap az ukrán Ptuhi demográfiai és szociológiai kutatóintézet.

Az UNIAN hírügynökség a legfrissebb kutatási eredményt ismertető beszámolójában emlékeztetett arra, hogy az állami statisztikai hivatal szeptember 1-jei adatai szerint jelenleg Ukrajnában 42,444 millióan élnek. A hírügynökség azt azonban nem közölte, hogy ebbe a statisztikai hivatal beleszámolta-e vagy sem az Oroszországgal újraegyesült Krímet, valamint a Donyecki és Luganszki népköztársaságot.

Az ukrán társadalom is – az országtól Nyugatra fekvő országokéhoz hasonlóan – elöregedő tendenciát mutat már évek óta, azaz kevesebb az élve születések száma az elhalálozásokénál, és egyre nő a nyugdíjas korúak aránya a társadalomban. Az idén szeptemberig 243,86 ezren születtek Ukrajnában és 386,5 ezren haltak meg. Ez azt jelenti, hogy az ország lakossága több mint 140 ezer fővel csökkent az év első nyolc hónapjában.

A Ptuhi intézet legfrissebb prognózisa szerint 2050-ig 6,6 millióval csökken Ukrajnában a munkaképesek, azaz a 20 és 59 éves közötti lakosok száma. Ezzel egy időben viszont 2,6 millióval nő a hatvan évesek és a fölöttiek száma, arányuk pedig el fogja érni a teljes lakosság egy harmadát.

Ligyija Tkacsenko, az intézet vezető kutatója szerint a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulását az ukrán kormányzatnak figyelembe kell vennie az élet minden területét érintő döntéseiben. Tkacsenko úgy vélekedett, hogy egy állami szintű nemzeti terv az ország elöregedésének fékezésére kedvező hatással lenne a jelenleg riasztóan rossz helyzet alakulására, még akkor is, ha az pusztán politikai nyilatkozatok szintjén fogalmazódik meg.

Megosztás
Tovább olvasom

Ukrajna

Porosenko: egész Ukrajnában ukránul fognak beszélni

A megjelenés óta

-

Írta:

Petro Porosenko ukrán elnök az oktatási törvény védelmében szólalt fel, amelyet több európai ország, köztük Magyarország és Oroszország is élesen bírált.

Porosenko szerint az új törvény “vissza adja” az ukrán nyelvet az ország polgárainak.

Igen, megvédjük a nemzeti kisebbségeket, de minden ukrán ukránul fog beszélni – közölte az államfő az ukrán parlament által már elfogadott oktatási reformról.

Minden ukrán ukránul fog beszélniPorosenko

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvényt Porosenko szeptember 25-én írta alá és szeptember 28-án lépett hatályba.

Az új oktatási törvényt több ország bírálja

Az új ukrán oktatási törvény heves indulatokat váltott ki Oroszországban, Lengyelországban, Görögországban, Bulgáriában, Romániában, ahol az államfő Klaus Johannis lemondta kijevi útját, Magyarországon, ahol a külügyminiszter Szijjártó Péter közölte, hogy Budapest blokkolni fogja Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledését.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

A jogszabály ezen része – 2020 szeptemberétől lépne hatályba.

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű