Írjon nekünk

Ukrajna

Moszkva ellenzi, hogy az IMF újabb segélyrészletet folyósítson Ukrajnának

A megjelenés óta

-

Oroszország szerint Ukrajna nem teljesítette az összes feltételt ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folyósítsa a Kijev számára elkülönített segélyösszeg újabb részletét, ezért Moszkva nemmel fog arra szavazni – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

Sziluanov szerint az IMF a saját szabályait sértené meg a hitelezés felújításával. Oroszország szerint Ukrajna ugyanis nem jóhiszeműen tárgyalt a Moszkvával szemben fennálló 3 milliárd dolláros adósságállományának átstrukturálásáról, ahogy azt a szabályok előírják.

Az orosz miniszter azt mondta, hogy Kijev a konstruktív párbeszéd helyett a Moszkvával szemben fennálló adóssága 36 százalékának leírását javasolta, amit Oroszország nem tudott komolyan mérlegelni. Jelezte, hogy október elején, az IMF és a Világbank washingtoni tanácskozásának apropóján találkozni kíván az ügyben ukrán kollégájával. A megbeszélés német közvetítéssel jön létre.

Ukrajna 3.2 milliárd dollárral tartozik Oroszországnak

Ukrajna 2015 végén megtagadta, hogy visszafizesse Oroszországnak azt a 3 milliárd dollárnyi adósságát, amelyet ukrán eurókötvények orosz felvásárlásával keletkezett, még Viktor Janukovics elnöksége idején. Válaszul Moszkva Londonban pert indított Kijev ellen és júliusban gyorsított eljárást kért az ügyben, amelyet 2017. január 17. és 20 között tárgyalnak majd.

Moszkva szerint Kijev az elmaradt hozammal és a büntetőkamatokkal együtt összesen 3,2 milliárd dollárral tartozik neki.

Az IMF 2015 decemberében felülvizsgálta a szuverén hitelezőknek tartozó államokkal szembeni hitelpolitikáját. Az új szabályok értelmében Ukrajna az Oroszországgal szembeni fizetésképtelensége ellenére is jogosult lenne kölcsönre a valutaalapnál, ám ehhez egy sor feltételnek kellene megfelelnie, egyebek között annak, hogy “jóhiszemű tárgyalásokat” folytasson szuverén hitelezőjével.

Az IMF igazgatótanácsa szerdán tanácskozik majd Ukrajna 17,5 milliárd dolláros segélycsomagjának felülvizsgálatáról, arról, hogy rábólintson-e az újabb hitelrészletre. A tavaly megkötött hitelszerződés értelmében Ukrajna idén elvileg 1,7 milliárd dollárnyi kölcsönrészlethez juthat az IMF-től, ám ezt egyes elemzők szerint nem fogja megkapni, mert a vártnál lassabban haladnak a gazdaság átalakítását célzó reformfolyamatok.

Az IMF 2015 márciusában 17,5 milliárd dolláros hitelt hagyott jóvá Ukrajna számára, amelyet négy éven át több részletben tervez
folyósítani. A kölcsön első részletét – 5 milliárd dollárt – 2015. március 13-án, a második részletet – 1,7 milliárd dollárt – szintén tavaly augusztus 4-én kapta meg az ország. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Videó: több ezren tüntetnek Kijevben a parlament előtt

A megjelenés óta

-

Írta:

Kedden különböző ellenzéki pártok és mozgalmak több ezer támogatója vonult a kijevi parlament elé, hogy a politikai reformok folytatásáért tüntessen. A megmozdulást Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó és egykori grúz elnök Új Erők Mozgalma nevű pártja kezdeményezte.

A tüntetők fő követelései a parlamenti mentelmi jog megszüntetése, egy korrupcióellenes bíróság létrehozása és a választási rendszer megváltoztatása.

Tovább olvasom

Ukrajna

Szili Katalin: ha egy fiatal nem tanulhat az anyanyelvén, az “erőszakos asszimiláció”

A megjelenés óta

-

Írta:

Az identitást nem lehet megőrizni úgy, hogy valaki nem gyakorolhatja az anyanyelvét, elveszik tőle az anyanyelvi oktatás lehetőségét – mondta Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott az új ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban kedden az M1 aktuális csatornán.

Úgy fogalmazott: “rendkívüli cinizmus”, hogy szeptember elsején lépett életbe teljeskörűen Ukrajna és az Európai Unió társulási megállapodása, és az ukránok szeptember 5-én alkották meg az oktatási törvényt, amelyben az általános iskola negyedik osztálya fölött eltörlik az anyanyelven történő oktatást. Szerinte ez a kisebbségek és az európai értékvilág “durva támadása”.

Kiemelte: “sehol nem gyakorlat”, hogy erőszakkal kényszerítik rá az államnyelvet azokra, akik a szülőföldjükön szeretnének boldogulni. Hozzátette: ha egy fiatal nem tanulhat az anyanyelvén, az “erőszakos asszimiláció”.

MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel Kijevben

A megjelenés óta

-

Írta:

Több ellenzéki ukrán párt és társadalmi szervezet közös tüntetést kezdett kedden a kijevi parlament előtt, a politikai reformok folytatását követelve.

A megmozduláson a tüntetők egy csoportja megpróbált áthatolni a rendőrök által a parlamentnél felállított fémkordonon, és eközben összecsaptak a rendfenntartókkal.

A 112.ua hírportál közlése szerint a tüntetést Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó és egykori grúz elnök Új Erők Mozgalma néven létrehozott pártja kezdeményezte, de csatlakozott a megmozduláshoz több ellenzéki parlamenti párt, a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegély (Szamopomics), Julija Timosenko Haza (Batykivscsina) pártja, valamint a szélsőségesen nacionalista Szabadság (Szvoboda) aktivistái is.

A tüntetők fő követelései a parlamenti mentelmi jog megszüntetése, egy korrupcióellenes bíróság felállítása és a választási rendszer megváltoztatása.

Sátrakat vertek és csütörtökig maradnak

Sajtójelentések szerint délig több mint négyezer tüntető gyűlt össze a parlament előtt. Délután a tüntetők sátrakat kezdtek felállítani a demonstráció helyszínén. Újságíróknak úgy nyilatkoztak, hogy csütörtökig maradnak, mivel aznap tervezi a parlament követeléseik megvitatását.

A hatóságok rendkívüli erőkkel vonultak ki, az ukrán főváros központjában három és fél ezer rendfenntartó – zömében nemzeti gárdista – teljesít szolgálatot. A belvárosban korlátozták a forgalmat, a kormánynegyed utcáit – ahol a parlament a kormány és az elnöki hivatal épülete van – lezárták. Közvetlenül a parlamentet mintegy félezer gárdista védi. A szervezők mintegy tízezer tüntetőt várnak a parlament épülete elé.

A demonstráció miatt Andrij Parubij házelnök délelőtt felfüggesztette a parlamenti frakciók közötti egyeztetést a törvényhozás e heti plenáris napirendjéről. Az előzetes tervek szerint a parlament kedden tárgyalta volna második olvasásban a Donyec-medencei köztársaságok Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló, első olvasásban már megszavazott törvényt is.

Szaakasvili – aki szeptember 10-én gyalog érkezett Lengyelországból Ukrajnába, hívei gyűrűjében áttörve az ukrán határőrségen – már előre jelezte, hogy október 17-én visszatér Kijevbe híveivel az általa szükségesnek ítélt ukrajnai reformok ügyében.

A politikus 2004 és 2013 között volt Grúzia államfője. 2013-ban távozott – gyakorlatilag száműzetésbe – külföldre, 2015 májusában megkapta az ukrán állampolgárságot, 2016 novemberéig pedig a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzói tisztségét látta el.

Szaakasvili és Porosenko elnök között azonban megromlott a viszony, ami ahhoz vezetett, hogy a grúz politikus tavaly novemberben lemondott tisztségéről, majd új pártot alapított, amely előrehozott választásokat akar kikényszeríteni Ukrajnában.

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű

Orosz Hírek © 2017