Írjon nekünk

Ukrajna

Kijev megtiltotta, hogy az Ukrajnában élő oroszok voksolhassanak

A megjelenés óta

-

Az Ukrajnában élő orosz állampolgárok számára “mindenesetre” megszervezték, hogy az Ukrajnával határos államokban voksolhassanak a szeptember 18-i parlamenti választások idején, miután Kijev megtagadta, hogy ezt az Ukrajnában működő diplomáciai képviseleteiken tehessék meg – jelentette ki Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke.

A RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva Pamfilova reményét fejezte ki, hogy az ukrán kormány megváltoztatja álláspontját, mert szerinte a kialakult helyzet “a legváratlanabb módon, bumerángként üthet vissza Ukrajnára”.
“Mindenesetre választási körzeteket szerveztünk az Ukrajnával szomszédos országokban, az ő beleegyezésükkel” – mondta.

Az ukrán külügyminisztérium szombaton közölte: nem tartja lehetségesnek az orosz Állami Dumába történő választások lebonyolítását az orosz külképviseletek helyiségeiben. A diplomáciai tárca azzal indokolta az álláspontját, hogy Moszkva Kijev tiltakozása ellenére az Oroszországgal újraegyesült Krím félsziget lakossága körében is megtartja a szavazást.

Jan Petersen, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) oroszországi missziójának vezetője az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva közölte: az iroda nem küld megfigyelőket a Krímbe a vasárnapi orosz parlamenti választások alkalmából.

A hétfői lapszámban megjelent interjújában Petersen elmondta, hogy az ODIHR megfigyelői Oroszország minden régiójában jelen lesznek, de mivel “az EBESZ munkája a tagországok konszenzusán alapul, a Krím nem része a megfigyelésünknek”.
“Jelentésünkben semmi sem szerepel majd a félszigetről” – jelentette ki arra a kérdésre válaszolva, hogy a misszió elismeri-e a krími választások eredményét.

Oroszországban vasárnap választják meg az Állami Duma (a szövetségi parlament alsóháza) 450 képviselőjét, a ház tagjainak felét egyéni körzetben, a másik felét pedig országos pártlistáról. Az előrejelzések szerint mind az egyéni, mind a listás eredmények alapján a kormányzó Egységes Oroszország marad a törvényhozás meghatározó frakciója. A választásokra 14 párt állított országos listát.

A Krímet és az Ukrajnában különleges státusú Szevasztopolt Oroszország 2014 márciusában foglalta el, és a még ugyanabban a hónapban megtartott helyi népszavazás nyomán “integrálta” is a területet. A félsziget elcsatolását csak Fehéroroszország, Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Nicaragua, Szíria és Venezuela ismerte el. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Moszkva egyenlő nyelvi jogokat sürget Kijevtől a nemzeti kisebbségek számára

A megjelenés óta

-

Írta:

Moszkva arra hívja fel Kijevet, hogy egyeztessen a nemzeti kisebbségekkel olyan megoldások kidolgozása érdekében, amelyek egyenlő nyelvi jogokat biztosítanának Ukrajna minden állampolgára számára – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán Moszkvában.

“Arra hívjuk fel az ukrán kormányt a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével, hogy folytasson konzultációkat a nemzeti kisebbségek képviselőivel és más érdekelt felekkel olyan megoldások kidolgozása céljából, amelyek Ukrajna minden állampolgára számára kivétel nélkül azonos nyelvi jogokat biztosítanának” – mondta Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország támogatja a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény ügyében meghozott döntését. Emlékeztetett rá, hogy a testület szakértői rámutattak: a jogszabály nem tartalmaz megoldást azon nyelvek számára, amelyek nem az EU hivatalos nyelvei, így az orosz számára sem, amely a legelterjedtebben használt nem államnyelv Ukrajnában.

Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság kiemelte: nehéz bármivel megindokolni, hogy ezek a nyelvek miért részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban a törvényben, ezért felvetődik a diszkrimináció kérdése. A bizottság arra a következtetésre jutott – mondta a szóvivő -, hogy a leghelyesebb megoldás az lenne, ha a törvény 7. cikkében Ukrajna módosításokat eszközölne, és az abban szereplő kitételeket kiegyensúlyozottabb és szabatosan megfogalmazott rendelkezésekkel cserélné fel.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Szijjártó: Kijevnek végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatosan Kijevnek teljes mértékben eleget kell tennie az Európai Unió és a Velencei Bizottság elvárásainak, amennyiben “komolyan gondolja” az euroatlanti integrációs törekvéseit – szögezte le Szijjártó Péter hétfőn az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében.

Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a Velencei Bizottság hétfőn közzétett állásfoglalása “teljesen egyértelmű”, az abban megfogalmazott mondatokat nem lehet kétféleképpen értelmezni.

Rámutatott, a dokumentumból kiderült, hogy a “megfelelő megoldás” az Európa Tanács alkotmányjogi szakemberekből álló testülete szerint is a jogszabály kifogásolt 7. cikkelyének módosítása lenne.

Megismételte, hogy a kormánynak ebben az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben: hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat, egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és hajtsák végre teljes egészében a Velencei Bizottság ajánlásait.

Magyarország nem tudja támogatni az ukrán törekvéseket a nemzetközi politikában, amíg nincs változás – mondta Szijjártó, hozzátéve, reméli, hogy erre mielőbb sor kerül.

A Velencei Bizottság hétfőn tette közzé állásfoglalását az ukrán oktatási törvényről, és eszerint bár alapvetően legitimek Ukrajna törekvései, azonban indokoltak a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával kapcsolatos erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok. Mint írták, a 7. cikk jelentősen különbözik a tervezettől, melyről a kisebbségek képviselőivel konzultációt folytattak, kétértelműségeket tartalmaz, továbbá nem tartalmazza a szükséges útmutatásokat az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeinek megvalósításához.

Azon rendelkezés, amely engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein – így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven – oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket – hangsúlyozta a testület.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A jogszabály 7. cikkelye szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyeznék, s csak az önkormányzati fenntartású iskolák külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnának majd. Ez a bírálók szerint sérti Ukrajna alkotmányát, illetve nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Szijjártó: Magyarország állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kéri Kárpátaljára

A megjelenés óta

-

Írta:

Magyarország állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi Kárpátaljára – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bécsben.

A tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának plenáris ülésén felszólalásában kiemelte: Magyarország nagyra értékeli a szervezet megfigyelőinek ukrajnai munkáját. A szervezetnek az orosz-ukrán határ orosz oldalán működő határmegfigyelő misszióját magyar diplomata vezeti – emlékeztetett.

Felidézte: Magyarország korábban számos területen elkötelezetten támogatta Ukrajnát, de nagy csalódást okozott számára a szeptemberben elfogadott oktatási törvény, amely jelentősen csorbítja a nemzeti kisebbségek anyanyelven való tanuláshoz fűződő jogait. A jogszabály teljes mértékben ellentétes Ukrajna kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeivel, ezért helyre kell állítania a nemzeti kisebbségek jogait – jelentette ki.

Szijjártó Péter kitért rá: Magyarország aggódik a kárpátaljai helyzet miatt, a régióban 150 ezer magyar él. Ezért állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi a térségbe, ami nem ütközhet akadályba, hiszen a misszió mandátuma az ország egész területére szól – közölte. Hozzátette: Kárpátalja többnemzetiségű terület, és az új oktatási törvény nem segíti a békés együttélést a térségben. MTI

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Népszerű