Írjon nekünk

Ukrajna

Orosz-német-francia csúcsszintű egyeztetést tartanak Ukrajnáról a G20-csúcson

A megjelenés óta

-

Oroszország, Németország és Franciaország vezetői megegyeztek, hogy külön össze fognak ülni az ukrajnai helyzet megvitatására, amikor a G20-csoport szeptember 4-én és 5-én Kínában tartja majd következő csúcstalálkozóját – közölte kedden a Kreml sajtószolgálata.

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon állapodott meg erről Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia államfővel. A hangcsoui G20-csúcson az eredeti tervek szerint a “normandiai négyek” vezetői találkoztak volna – vagyis a megbeszélésen részt vett volna Petro Porosenko ukrán elnök is -, ám az ilyen összetételű tárgyalást az orosz vezető “értelmetlennek” nevezte, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) augusztus 10-én közölte, hogy a Krímben ukrán diverzánsakciókat hiúsítottak meg.

Putyin ezzel kapcsolatban az orosz elnöki hivatal tájékoztatása szerint felhívta tárgyalópartnerei figyelmét Ukrajnának a Krím félszigeten elkövetett “durva provokációira”.

Putyin, Merkel és Hollande szót ejtett az ukrajnai válság rendezését célzó minszki folyamat kilátásairól. A Kreml közleménye szerint külön hangsúlyt kapott annak fontossága, hogy a Donyec-medence különleges státusát végleges formában rögzítse az ukrán törvényhozás, hogy Ukrajnában alkotmányos reformot hajtsanak végre és amnesztiát hirdessenek ki, valamint hogy megszervezzék a helyi választásokat.

Az orosz elnöki szolgálat szerint ezeket a kérdéseket a kontaktcsoporton belül kell egyeztetni, ahol Kijevnek lehetősége van közvetlen tárgyalásokat folytatni Donyeckkel és Luganszkkal.

Az orosz vezető a telefonos megbeszélésen aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai konfrontációs vonalon kialakult helyzet instabilitása miatt. A tárgyaláson kitértek annak fontosságára, hogy szigorúan be kell tartani a tűzszüneti megállapodásokat, az EBESZ különleges megfigyelő missziójának ellenőrzése alatt vissza kell vonni a nehéz fegyvereket, lépéseket kell tenni a helyzet további csillapítása érdekében, beleértve az erők szétválasztását és a demilitarizált övezetek létrehozását. (MTI)

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Videó: több ezren tüntetnek Kijevben a parlament előtt

A megjelenés óta

-

Írta:

Kedden különböző ellenzéki pártok és mozgalmak több ezer támogatója vonult a kijevi parlament elé, hogy a politikai reformok folytatásáért tüntessen. A megmozdulást Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó és egykori grúz elnök Új Erők Mozgalma nevű pártja kezdeményezte.

A tüntetők fő követelései a parlamenti mentelmi jog megszüntetése, egy korrupcióellenes bíróság létrehozása és a választási rendszer megváltoztatása.

Tovább olvasom

Ukrajna

Szili Katalin: ha egy fiatal nem tanulhat az anyanyelvén, az “erőszakos asszimiláció”

A megjelenés óta

-

Írta:

Az identitást nem lehet megőrizni úgy, hogy valaki nem gyakorolhatja az anyanyelvét, elveszik tőle az anyanyelvi oktatás lehetőségét – mondta Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott az új ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban kedden az M1 aktuális csatornán.

Úgy fogalmazott: “rendkívüli cinizmus”, hogy szeptember elsején lépett életbe teljeskörűen Ukrajna és az Európai Unió társulási megállapodása, és az ukránok szeptember 5-én alkották meg az oktatási törvényt, amelyben az általános iskola negyedik osztálya fölött eltörlik az anyanyelven történő oktatást. Szerinte ez a kisebbségek és az európai értékvilág “durva támadása”.

Kiemelte: “sehol nem gyakorlat”, hogy erőszakkal kényszerítik rá az államnyelvet azokra, akik a szülőföldjükön szeretnének boldogulni. Hozzátette: ha egy fiatal nem tanulhat az anyanyelvén, az “erőszakos asszimiláció”.

MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel Kijevben

A megjelenés óta

-

Írta:

Több ellenzéki ukrán párt és társadalmi szervezet közös tüntetést kezdett kedden a kijevi parlament előtt, a politikai reformok folytatását követelve.

A megmozduláson a tüntetők egy csoportja megpróbált áthatolni a rendőrök által a parlamentnél felállított fémkordonon, és eközben összecsaptak a rendfenntartókkal.

A 112.ua hírportál közlése szerint a tüntetést Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó és egykori grúz elnök Új Erők Mozgalma néven létrehozott pártja kezdeményezte, de csatlakozott a megmozduláshoz több ellenzéki parlamenti párt, a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegély (Szamopomics), Julija Timosenko Haza (Batykivscsina) pártja, valamint a szélsőségesen nacionalista Szabadság (Szvoboda) aktivistái is.

A tüntetők fő követelései a parlamenti mentelmi jog megszüntetése, egy korrupcióellenes bíróság felállítása és a választási rendszer megváltoztatása.

Sátrakat vertek és csütörtökig maradnak

Sajtójelentések szerint délig több mint négyezer tüntető gyűlt össze a parlament előtt. Délután a tüntetők sátrakat kezdtek felállítani a demonstráció helyszínén. Újságíróknak úgy nyilatkoztak, hogy csütörtökig maradnak, mivel aznap tervezi a parlament követeléseik megvitatását.

A hatóságok rendkívüli erőkkel vonultak ki, az ukrán főváros központjában három és fél ezer rendfenntartó – zömében nemzeti gárdista – teljesít szolgálatot. A belvárosban korlátozták a forgalmat, a kormánynegyed utcáit – ahol a parlament a kormány és az elnöki hivatal épülete van – lezárták. Közvetlenül a parlamentet mintegy félezer gárdista védi. A szervezők mintegy tízezer tüntetőt várnak a parlament épülete elé.

A demonstráció miatt Andrij Parubij házelnök délelőtt felfüggesztette a parlamenti frakciók közötti egyeztetést a törvényhozás e heti plenáris napirendjéről. Az előzetes tervek szerint a parlament kedden tárgyalta volna második olvasásban a Donyec-medencei köztársaságok Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló, első olvasásban már megszavazott törvényt is.

Szaakasvili – aki szeptember 10-én gyalog érkezett Lengyelországból Ukrajnába, hívei gyűrűjében áttörve az ukrán határőrségen – már előre jelezte, hogy október 17-én visszatér Kijevbe híveivel az általa szükségesnek ítélt ukrajnai reformok ügyében.

A politikus 2004 és 2013 között volt Grúzia államfője. 2013-ban távozott – gyakorlatilag száműzetésbe – külföldre, 2015 májusában megkapta az ukrán állampolgárságot, 2016 novemberéig pedig a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzói tisztségét látta el.

Szaakasvili és Porosenko elnök között azonban megromlott a viszony, ami ahhoz vezetett, hogy a grúz politikus tavaly novemberben lemondott tisztségéről, majd új pártot alapított, amely előrehozott választásokat akar kikényszeríteni Ukrajnában.

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű

Orosz Hírek © 2017