Írjon nekünk

Ukrajna

Tízezrek életébe kerülhet, ha Kijev háborúval próbálja megoldani a kelet-ukrajnai konfliktust

A megjelenés óta

-

Több tízezer ember életébe kerülhet, ha Ukrajna újfent katonai erővel próbálja meg megoldani a kelet-ukrajnai konfliktust – írta hétfői számában a Novaja Gazeta (NG) című független orosz napilap, azt állítva, hogy forrásai szerint Kijev rászánhatja magát az offenzívára.

A lap egyebek között ennek előjeleként értékeli, hogy a hétvégén merényletet kíséreltek meg Ihor Plotnickij, a magát önhatalmúlag kikiáltott Luganszki Népköztársaság vezetője ellen. A NG szerint Kelet-Ukrajnában a nyár közepe óta fokozódik a tűzpárbajok hevessége.

A több újságoldalnyi helyzetelemző összeállítás szerzői rámutattak, hogy az elmúlt hetekben válság lépett fel Oroszország és Ukrajna diplomáciai viszonyában is – Kijev nem akar új orosz nagykövetet fogadni – és a “hurrá-hazafiak” retorikája mindkét országban eldurvult. Mindeközben a két köztársaságban, valamint Kijevben folyamatosan csökken a csúcsvezetés népszerűsége, amelyet azok az elszegényedett lakosság előtti kardcsörtetéssel próbálnak meg ellensúlyozni.

Az elemzés kitért arra, hogy a válság rendezését célzó minszki megállapodások aláírását követően mind Ukrajna, mind a felkelők fegyveres erői a minőség új szintjét érték el. A kormánycsapatok élőerőben többszörös, anyagi és műszaki eszközök tekintetében pedig jelentős túlerőben vannak, ám a magukat önhatalmúlag kikiáltott köztársaságok a korábbi felkelő egységekre támaszkodva szervezett hadseregeket állítottak fel, amelyek képesek védekezni.

A lap szerint az általa megszólaltatott, többnyire név nélkül nyilatkozó szakértők, ha véleményük a részleteket tekintve el is tért egymástól, abban egyetértettek, hogy az ukrán fegyveres erők támadása “teljesen valószínű” lehetőség. Ezt arra a meggyőződésükre alapozták, hogy a minszki megállapodások két pontja végrehajthatatlan.

usa-ukrajna

Ukrajna

Egyfelől az Oroszország által támogatott felkelő vezetők nem hajlandók átengedni a kormányerőknek az ukrán-orosz határ feletti ellenőrzést, másfelől viszont az ukrán vezetés képtelen a minszki alku betűjének megfelelően módosítani az alkotmányt.

Az ukrán elitnek főleg az ország nyugati régióiban és a fővárosban – vagyis a konfliktusövezettől távol – összpontosuló, harciasabb része szerint Kijevnek ugyanazt a taktikát kellene folytatnia, mint amit annak idején Moszkva követett a Kaukázusban. Emlékeztetnek rá, hogy Oroszország, miután Haszavjürtben békemegállapodást kötött a csecsen lázadókkal, erőgyűjtésbe kezdett, hogy aztán, a második csecsen háborúban gyorsan leverje őket.

A NG úgy értesült, hogy Kijevnek mintegy 100 ezer, a felkelőknek pedig 30-32 ezer katonája áll fegyverben a térségben. A lap az ukrán védelmi tárcától azt a tájékoztatást kapta, hogy a két ország határán 13 ezer orosz katona állomásozik, több száz egységnyi különböző rendeltetésű haditechnikával felszerelve. Ezzel szemben a Kijevvel szemben álló erők azt állították, hogy 4500-nál több orosz katonát sosem vontak össze az ukrán határon, “és ezt a NATO felderítése is tudja”.

A lap nem foglalkozott azokkal az egybehangzó nyugati és ukrán – Moszkva által tagadott állításokkal -, amelyek szerint a harcokba közvetlenül is beavatkoztak orosz reguláris erők, az összefoglaló csak önkéntesekről tett említést, mindkét oldalon.

ukranhadsereg4

Ukrán hadsereg Donyecknél

Az orosz napilap szerint egy kiújuló kelet-ukrajnai konfliktus, a kimenetelétől függetlenül nem lesz “villámháború”, hanem jelentős rombolással és vérveszteséggel jár majd. A szerzők úgy vélekedtek, hogy az “orosz tényező” ebben a háborúban nem játszana jelentős szerepet, a donyecki és a luganszki erők személyi állománya mára már ugyanis csaknem teljes egészében ukrán állampolgárokból áll.

Hibrid háború

Ez már egy másfajta “hibrid háború” lesz, olyan polgárháború, amelyet két professzionálisan kiképzett hadsereg vív egymással.

“Egy ilyen háborúnak nem lesz győztese, de elkerülhetetlenek lesznek az óriási áldozatok. Interjúalanyaink értékelése szerint ez léptékét tekintve több tízezer embert jelenthet majd. Mindemellett ők mint katonák kizárólag a harci veszteségekről beszélnek” – írta a lap.

“Ezért csak egyetlen és nagyon egyszerű következtetés maradhat. Egy új ‘nagy’ háború Ukrajna keleti részén, bárki is kezdeményezze azt és bárki is ünnepelje benne a győzelmet, szándékos bűncselekmény lesz” – hangzott az értékelés.

A lap által megszólaltatott felkelő katonai szakértők szerint egyébként Kijev 2014-ben képes lett volna katonailag véget vetni a felkelésnek, ha nem félt volna Donyeck megszállásától, és ha a “közepesnél nem rosszabbul kiképzett katonáit” nem tehetségtelen parancsnokok irányítják. Emellett a donyeckiek kezére játszott az ukrán szabadcsapatok fegyelmezetlensége is.

MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Elhagyta a Donbasszt és Kárpátalja felé indult az ukrán hadsereg legnagyobb egysége

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukrán hadsereg egyik legnagyobb egysége – a 128. sz. önálló hegyivadász brigád – teljes létszámban elhagyta a Donbasszt, és Kárpátalja felé indult. (1)

Jól ismert az ukrán vezetés betegesen érzékeny reagálása a kárpátaljai magyar kisebbség felháborodására. Ez a fajta reakció tetten érhető mind a sajtó hasábjain, mind pedig a politikusok kiszólásaiban.

Azt, egyébként, kevesen tudták volna megjósolni, hogy ez a felháborodás oda vezet, hogy a csapatokat egy „forró régióból” átvezénylik egy „potenciálisan forróba”. Ezzel együtt is ismertté vált, hogy az ukrán hadsereg 128-as hegyivadász brigádja (ismertebb nevén: a „kárpátaljai légió”) elhagyta a Donbasszban, a frontvonal közelében lévő állásait, és teljes létszámban – gépjárműveikkel és páncélosaikkal – útnak indultak Kárpátalja felé.

A 128-as brigád az egész ukrán hadseregen belül az egyik legnagyobb létszámú, legjobban fölszerelt egység. Mostanra a haditechnikáját szállító szerelvények már Kárpátalján vannak.

A brigád teljes személyi állományának 2018 júliusára kell megérkeznie új szolgálati helyére.

MEGJEGYZÉS:

(1) A Munkácson állomásozó hegyivadász egység három évvel ezelőtt súlyos veszteségeket szenvedett a debalcevói csatában. A brigád fogságba esett tagjait – közöttük kárpátaljai magyarokat is – Alekszandr Zaharcsenkó donyecki államfő 2015 őszén, egy nagylelkű gesztussal hazaengedte.

A brigád nemrég friss erőkkel, feltöltve, visszatért a hadszíntérre. Ahol, egyebek mellett, újult erővel lőtték Gorlovkát és annak elővárosait. Oka kell hogy legyen, amiért ilyen gyorsan hazarendelték állomáshelyéről.

Az utóbbi hónapokban a kijevi vezetés szítja a feszültséget a kárpátaljai magyarok körül, illetve a Magyarországgal való viszonyban. Már a nyáron azzal vádolták meg hazánkat, hogy – együttműködve az orosz titkosszolgálatokkal – a kárpátaljai magyarokat szeparatizmusra bujtogatja.

Beregszász és Nagyszőlős határában magyar nyelvű üdvözlő táblák jelentek meg. Az ügyben az SZBU szeparatizmussal vádolta meg a beregszászi járási tanács két magyar képviselőjét, akiket őrizetbe is vettek. (A rossz magyarsággal megírt feliratok alapján azonban az SZBU provokációját sejthetjük az ügy mögött – ami egy idő után magától el is halt.)

Mindehhez jött pedig az oktatási törvény ügye, amit Magyarország igen élesen bírált. Budapest erélyes lépésekkel válaszolt. A legkeményebb ezek közül: Magyarország mostantól semmi olyan lépést nem támogat, ami segíti Ukrajna euro-atlanti integrációját. Ukrajnát a legfájóbban eddig a NATO-Ukrajna Tanács december elején esedékes volt ülésének magyar megvétózása érintette: Ukrajna talán legfőbb külpolitikai célja ugyanis a NATO-hoz történő csatlakozás. Dacára annak, hogy a NATO részéről kijelentették: az ország nem egyhamar lesz a NATO tagja. (Ami persze nem akadálya annak, hogy egy tényleges tagállam aktivitásával vegyen részt a szövetség nemzetközi katonai akcióiban.)

A Magyarországgal szított feszültség révén a kijevi vezetés igyekszik fokozni a „már két oldalról is támadnak minket”érzését – most, hogy minden jel szerint a hadműveletek felújítására készülnek a Donbasszban. A fenyegető erődemonstrációval egyben példát statuálnak az ország más nemzeti közösségei számára. Egyszersmind e pszichózis segítségével is igyekeznek bővebb adakozásra szorítani a Nyugatot. A jelek szerint nem is eredménytelenül. Szó van, például, arról, hogy az a 47 millió dolláros kölcsön, aminek terhére az amerikai kormány – más fegyverekkel együtt – leszállítja a „Javelin” tankelhárító rakétákat is, segéllyé változik.

Csikós Sándor

Forrás: dnr-hotline.ru

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva: Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak

A megjelenés óta

-

Írta:

A délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről megkötött minszki megállapodások elutasítását és az erőszakos megoldási kísérletek felújítását jelenti moszkvai reagálások szerint a csütörtökön Kijevben a Donyec-medence reintegrálásáról elfogadott törvény.

Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak – közölte a TASZSZ állami hírügynökséggel az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint az új ukrán törvény teljességgel ellentétes minszki megállapodásokkal, amelyek “a rendezés általánosan elfogadott és alternatíva nélkül álló alapját jelentik”. A jogszabály a moszkvai diplomácia szerint “eltemeti” az elért egyezségeket és a rendezés mechanizmusát, beleértve a “normandiai formátumot” is.

“Ma ismételten megerősítést nyert, hogy a kijevi kormányzat nem szándékozott végrehajtani a minszki megállapodásokat. Megerősítést nyert, hogy az erőre, nem pedig a békére helyezik a tétet. Ez a törvény nem a békéről és a Donyec-medence reintegrálásáról rendelkezik, ez a háborúról szóló törvény. A dolgokat a nevükön kell nevezni” – közölte Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke.

Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint az új ukrán jogszabállyal Kijev fejfát állított a minszki megállapodásoknak. A politikus úgy vélekedett, hogy a rendezési folyamatban rész vevő Németországnak és Franciaországnak állást kell foglalnia a “Minszk-ellenes” ukrán törvény ügyében, amely szerinte “gyökeresen megfordítja a helyzetet az ukrán belső rendezésben”.

Koszacsov hangot adott álláspontjának, miszerint az ukrán parlament az új jogszabállyal értelmetlenné tette a minszki megállapodások végrehajtásához kötött amerikai és európai szankciókat.

Borisz Grizlov, a rendezés folyamat kapcsolattartó csoportjának orosz megbízottja Miszkben újságírók előtt kijelentette, hogy az új ukrán törvény ellentétes a békés politikai rendezéssel, egyebek között azért, mert a Donyec-medence különleges státusának megteremtése helyett a régió katonai elnyomására helyezi a hangsúlyt. Rámutatott, hogy a jogszabályban utalás sincs a minszki megállapodásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán parlamenti döntését megelőzően az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy emberélet kioltására alkalmas fegyvereket szállít Ukrajnának.

“A Donbassz számára ez jelzés, hogy Kijev képtelen a megállapodásra és hogy kénytelen lesz felkészülni a védelemre. Oroszország számára, amelyet agresszornak nyilvánítottak, ez újabb bizonyíték arra, hogy Kijev nem kívánja keresni a politikai kompromisszumokat és teljesíteni a kötelezettségeit. Mi több, ez arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországra hárítsa a felelősséget” – mondta Grizlov.

A politikus a Miszk-2 megállapodáshoz való visszatérésre szólította fel Kijevet, amelyet alternatíva nélkülinek nevezett. Szavai szerint Moszkva továbbra is tartja magát az egyezséghez. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Az ukránok többsége szerint Kijev elvesztette a harcot a korrupcióval szemben

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukránok 86 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenlegi vezetése képtelen felvenni a harcot a korrupcióval, 60 százalékuk pedig teljes kudarcnak minősítette az eddigi küzdelmet – derült ki abból a csütörtökön közzétett felmérésből, amelyet két neves ukrán szociológiai intézet végzett el.

Az Ilka Kucseriva Alapítvány és a kijevi nemzetközi szociológiai intézet által közösen elvégzett közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy az ukrajnai lakosság mindössze 9 százaléka találja eredményesnek a korrupció megfékezésére tett lépéseket a jelenlegi kijevi vezetés részről. Teljes mértékű elégedettségét pedig csupán egy százalékuk fejezte ki.

A felelősség a korrupció elleni küzdelem sikertelenségéért a megkérdezettek többsége, azaz 60 százalékuk szerint elsősorban az államfőt terheli, 37 százalék szerint a bíróságokat, 42 százalék véleménye alapján a parlamentet, 29,5 százalék szerint az újonnan létrehozott korrupcióellenes szerveket, míg 25,5 százalékuk a rendvédelmi szerveket hibáztatja ezért.

A felmérésben résztvevők 17 százaléka ismerte el, hogy idén adott kenőpénzt vagy ajándékot hivatalos személynek, a megkérdezettek 14 százaléka nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre.

A megkérdezettek csupán 13 százaléka vélekedett úgy, hogy a hivatalnokok béremelése jogos kívánalom, mert ez emeli az állam szolgálatában állók presztízsét, és csökkenti a hajlandóságot a kenőpénz elfogadására. A megkérdezettek többsége – 54 százalék – ugyanakkor úgy véli, hogy ez semmin nem változtat, míg egyharmaduk szerint kimondottan káros, mivel emiatt azok vállalnak majd köztisztviselői munkát, akiket a magas fizetés érdekel, nem pedig az elhivatottság vezérli őket.

A megkérdezettek 8 százaléka válaszolta, hogy tudomása van több korrupciós esetről is, 9 százalékuk mondta, hogy egy-két ilyen esetről van értesülése. A hatóságok felé bejelentést 14 százalék tett ilyen esetekről, ám közülük mindössze 2 százalék az, akit hivatalos bejelentőnek minősítettek, a többiek jelzése válasz nélkül maradt.

A felmérést a szociológusok október 23-a és november 5-e között végezték, 1614 felnőtt korú megkérdezett részvételével az ország összes régiójából, az Oroszországgal újraegyesült Krím félsziget és a kelet-ukrajnai terület kivételével.

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű