Írjon nekünk

Változatlan szinten hagyta alapkamatát az orosz jegybank

A megjelenés óta

-

Az orosz jegybank igazgatótanácsa nem változtatott az alapkamat 10,5 százalékos szintjén pénteki ülésén.

Orosz sajtóbeszámolók szerint a döntés nem okozott meglepetést, elemzők egybehangzóan a kamat szinten tartására számítottak, miután júniusban közel egy év óta először csökkentette az alapkamatot az orosz jegybank.
Monetáris politikájának további lazítása előtt az igazgatótanács nagyobb bizonyosságot akar szerezni arról, hogy lassul a pénzromlás üteme. A pénteki tanácskozás után kiadott nyilatkozatában a testület úgy fogalmazott, hogy az inflációs kockázatok, valamint az infláció csökkenése és az előrejelzés közötti egybeesés fényében fontolóra veszi majd az újabb kamatcsökkentés eshetőségét.

Az infláció dinamikája és a gazdaság élénkülése nagyjából egybeesik a jegybank alapforgatókönyvében szereplő feltételezésekkel, de az inflációs várakozások csökkenése megtorpant. A pénteki kamatdöntés és a mérsékelten szigorú monetáris politika fenntartása hozzájárul az inflációs cél eléréséhez – mutatott rá az igazgatótanács.

Júliusban 7,2 százalékos volt az éves infláció, jóval kisebb az egy évvel korábbi 16 százaléknál. A jegybank előrejelzése szerint jövő év júliusára 5 százalékra csökken a 12 hónapra visszatekintő infláció, és decemberre érik el a 4 százalékos célt. A mély recesszió után a gazdaság az idei második fél évben már bővülést mutathat negyedéves összehasonlításban.

Következő kamatdöntő tanácskozását szeptember 16-án tartja a jegybank.

Oroszország központi bankja 2014. december 16-án, a pénzügyi válság kellős közepén emelte váratlanul 17 százalékra a korábbi 10,5 százalékról az alapkamatot, hogy így próbálja megvédeni a rubel árfolyamát és megfékezni az inflációt.

Miután 2015 elején bizonyos mértékben stabilizálódott a rubel árfolyama, a jegybank elkezdte fokozatosan csökkenteni az alapkamatot.

MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Putyin: a fejlett hadsereg teremti meg az ország fejlődésének feltételeit

A megjelenés óta

-

Írta:

A fejlett fegyveres erők teremtik meg annak feltételeit, hogy az ország fejlődjön, a világban pedig stabil viszonyok alakuljanak ki – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, a haza védelmezőjének napja alkalmából megrendezett kitüntetésátadáson.

“Úgy tűnik, hogy ez mindig így volt, úgy tűnik, hogy ez így normális. De elég, ha a fegyveres erők csak meggyengülnek, olyan problémák jelennek meg, amilyenekre soha nem is gondoltunk, olyan fenyegetések jelennek meg, amilyeneket el sem tudtunk képzelni” – hangoztatta.

Putyin szerint az orosz fegyveres erők “a fejlődés új dinamikáját érték el, olyat, amilyenre Oroszországnak szüksége van”.

Az orosz elnök kifejezte háláját a Szíriában elesett Roman Filipov gárdaőrnagy hozzátartozóinak. Kijelentette, hogy a pilóta olyan hősiességről tett tanúbizonyságot, mint a második világháborúban a breszti erőd, Moszkva és Sztálingrád védői.

Putyin február 6-án az Oroszországi Föderáció Hőse posztumusz címet adományozta Filipov őrnagynak, akinek Szu-25-ös harci repülőgépét az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentő övezet fölött lőtték le a – Dzsebhat as-Sám elnevezés használatára áttért – dzsihadista an-Nuszra Front fegyveresei.

A 33 éves pilóta katapultált, majd a reménytelen túlerővel vívott tűzharcban felrobbantotta magát. A hősi címmel járó aranycsillag kitüntetést az orosz elnök pénteken a Kremlben nyújtotta át a pilóta szüleinek és özvegyének.

A haza védelmezőinek ünnepe Oroszországban félhivatalosan a “férfiak napja”. A Szovjetunióban 1922 óta ünnepelték február 23-án a Vörös Hadsereg és Flotta, majd 1946 óta a szovjet hadsereg napját.

Moszkva belvárosában pénteken a kommunisták nagygyűlést tartottak a Vörös Hadsereg megalapításának 100. évfordulója alkalmából. A párt vezetője, Gennagyij Zjuganov arról beszélt, hogy az országnak az orosz győzelmek “ezeréves nagyszerű történelmére” kell támaszkodnia.

Szavai szerint 25 éves fennállása óta az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja is nagy tettet vitt végbe, mert nem engedte meg, “hogy leszámoljanak a nagyszerű szovjet korszak” történelmével, valamint nem engedte meg “elposványosítani” a Vörös teret és az azon található nekropoliszt, amely 32 szovjet marsall és tábornok nyughelye. MTI

Tovább olvasom

Politika

Oroszország soha nem kérné azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatait valakivel

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország soha nem kérné azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatait valakivel – hangsúlyozta szerdán Belgrádban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután megismételte korábbi álláspontját, amely szerint nem jó politikai irányvonalat képvisel Brüsszel, amikor azt kéri Belgrádtól, hogy válasszon a Nyugat és Oroszország között.

Az orosz diplomácia vezetője szerda este érkezett kétnapos látogatásra a nyugat-balkáni országba, ahol megérkezése után azonnal Aleksandar Vucic szerb elnökkel találkozott, majd közösen tartottak sajtótájékoztatót.

Szergej Lavrov kiemelte: Moszkva üdvözli Szerbia európai integrációs törekvéseit, de azt is, hogy jók a kapcsolatai az Eurázsiai Gazdasági Unióval. Mint mondta, azt is pozitívumnak tartják, hogy Brüsszel közvetít a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben. Hozzátette azonban, hogy ha a koszovói albánok kérésére az Egyesült Államok is bekapcsolódik a párbeszédbe, akkor Oroszország sem áll majd tétlenül, hanem – ha Szerbia ezt kéri – Belgrád mellé fog állni.

Szerinte a Balkán stabilitásának egyik alappillére az, hogy Szerbia katonailag semleges, és együttműködik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO), de a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (CSTO) is.

Aleksandar Vucic szerb államfő a sajtótájékoztatón leszögezte: Szerbia az Európai Unió felé halad, de továbbra is arra törekszik, hogy a legjobb kapcsolatokat tartsa fenn Oroszországgal. Bizonyára lesznek, akik más irányt szabnának a szerb külpolitikának, de Belgrád a jövőben is tiszteletben fogja tartani a hagyományosan jó viszonyt Moszkvával.

Szergej Lavrov a hivatalos közlések szerint azért érkezett Belgrádba, mert most van 180 éve annak, hogy Moszkva és Belgrád felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Szergej Lavrov Aleksandar Vucic mellett Ana Brnabic miniszterelnökkel és Ivica Dacic külügyminiszterrel is megbeszéléseket folytat csütörtökön. A várakozások szerint a találkozókon Szerbia és Koszovó kapcsolatának rendezéséről, valamint az európai és balkáni helyzet elemzéséről lesz szó.

A tárgyalások témái között felmerül majd a dél-szerbiai Nisben található orosz humanitárius központ státusa is.

Moszkva diplomáciai védettséget kért az intézményben dolgozók számára, ezt a kérést azonban Belgrád eddig nem teljesítette.

Külpolitikai szakértők szerint Szergej Lavrov belgrádi látogatása voltaképpen azt hivatott lemérni, milyen a hangulat Szerbiában azt követően, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban hozta nyilvánosságra nyugat-balkáni bővítési stratégiáját, amelyben Szerbia számára 2025-ös csatlakozási dátumot jelez előre. A stratégiában két fontos elvárás szerepel Szerbiával szemben: rendezni kell a kapcsolatot Koszovóval, és össze kell hangolni Szerbia külpolitikáját az Európai Unió külpolitikájával, ez pedig azt is jelentené, hogy Szerbiának is csatlakoznia kellene az Oroszországgal szembeni szankciókhoz.

“Tudjuk, hogy az EU a csatlakozási fejezetek keretében feltételeket szabott, és ezek között külpolitikára vonatkozó feltételek is szerepelnek, például az Oroszországgal szembeni szankciók vagy Koszovó függetlenségének elismerése” – magyarázta az orosz külügyminiszter. Hozzátette mindazonáltal, hogy az Európai Unió egyre több országa gondolja úgy, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók a szándékukkal ellentétes hatást értek el, ezért – véleménye szerint – “ez a feltétel nem lesz hosszú életű”. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: nincs bizonyíték az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásra

A megjelenés óta

-

Írta:

Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország beavatkozott volna a 2016-os amerikai elnökválasztásba – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az Euronews hírcsatornának nyilatkozva.

“Nem tudtunk jósolni, és persze nem tudtunk volna beavatkozni, és nem is avatkoztunk be. Folyamatosan a kampányfolyamatba való állami beavatkozásról beszélnek, de mindeddig egyetlen bizonyítékot sem láttam. A minap az amerikai külügyminiszter kiberbiztonságért felelős belbiztonsági tanácsadója világosan kijelentette: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a legutóbbi elnökválasztási kampányba” – mondta Lavrov a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint.

“Olyan nem létezik az Egyesült Államokban, hogy másfél év alatt, amióta ez a vizsgálat folyik, egyetlen tény sem szivárgott volna ki… Ha lett volna valamilyen ‘lángocska’, annak a füstje azonnal látszott volna” – tette hozzá.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője abszurdnak nevezte a nagyesküdtszék pénteken bejelentett vádemelését, amely szerint 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba.

“Tizenhárman voltak az amerikai igazságügyi minisztérium szerint, tizenhárman a szakszolgálatok milliárdos költségvetésével szemben? A felderítéssel és az elhárítással szemben, a legújabb technikákkal szemben? Abszurdum? Igen. De ez az amerikai politikai valóság” – írta a Facebookon Zaharova. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű